kész a beszámoló

Mi csináltuk

itt találjátok
a további FÉNYKÉPEKET augusztusban töltöm fel

tegnap bekentem a térdemet körömvirágkenőccsel. ez jó zsíros, hamar elfolyósodik. egyszer csak odanézek, hát lecsúszott a térdemről a seb :)

jó 7végét! irány az odeon mozi

mennyi döglött galamb

van! dúúúrva. már nem csak az úttesrten, hanem a járdán is. uhh. hullanak mint a legyek. undorítóak így is.
tegnap megettem 250 g tésztát. ez a főzés előtti tömege volt. utána 1 kis kekszet meg tesóm áfonyalekvárjából készült gyümölcsös joghurtot. ez a lekvár megjárta újra ausztriát, svájcot, olaszországot és lichtensteint. ugyan felbontottam, de csak 1x ettem belőle. nem ízlett, igen édes. de gyümölcsjoghurtnak kiváló.
írnom kell. már találtam 1 honlapcsinálót, ahol elkészíthetem a biciklitúránk dokumentációját.
és csináltam fényképet a laugen brötchenről, aminek a kikísérletezésébe belekezdtem otthon. de rendes fényképezővel van, úgyhogy még jó sok idő, mire ide kerül. meg lehet nem is lesz jó a kép.
apának az autója 1 sztár. a szamár. ha nincs bent a garázsban, 1. akkor rá lehet tenni a lavort, s amikor kiteregetjük a ruhákat, nem kell lehajolni :) 2. apa meg a nagybátyám a tetjén támaszkodva söröztek. 2 sör rátesz, ők meg könyökölnek. erről is van fénykép, szintén a filmes gépben. anya mondta... nem, ezt nem írom le :)

megjöttem 2

tovább gépelem a tórabeszámolót. rettenetes bő lére eresztettem. remélem, lesz ember, aki elolvassa. még honlapot is köll hozzá csinálni, tehát örülök, ha jövő 7 végére kész lesz.
az izmaim tovább sorvadtak. olyan lassan tekertem be a melóba, mintha valami húzott volna vissza. és éhes vagyok. de ma gyümölcsnapot kéne tartanom, mert visszanőnek a combzsírjaim és mindenféle zsírok (keletkeznek).

MEGJÖTTEM

igen.
- szóval elpunnyadtam
- a combzsíromból faragtam
- izmokat nem növesztettem
- tiszta ragya lett a fejem a naptej+izzadtság kombinációtól.
- hazahoztam az itthon megvásárolt kenyér 1/5-ét
- fasza idő volt
- hisztiztem is
- jegyzeteltem ---> hosszú élménybeszámolóra készüljetek, ami nem lesz olyan poénos, mint 2007-ben
- az olaszok fagyija mennyei még mindig. hogyan vándoroljak ki?
- nehezen tekertem a gizellával... csalódás
- na nincs rinya, azért jó külföldön lenni. semmi/senki nem jut eszembe itthonról, csak a jelenre koncentrálok. de a máv és a bp-i utak hamar visszazökkentettek a valóságba

na, majd.

tzúra előtt az utolsó

bejegyzésemet olvas6játok.
izgalom van. ilyen még nem volt sosem. ilyesmi. már alig várom, hogy leszálljunk a vonatról innsbruckban, és elkezdődjön a "buli".

tegnap megyek adráva utcán, hát 2 arc sörözik 1 kapcsolószekrényre vagy mire támaszkodva. a szekrényen a sör, ők meg tüllögetnek. röhögnöm kellett. ennél jobb helyet nem is talál6tak volna. 2 padonülő falusi néni átlalakult támaszkodó munkásokká. a pletykálás biztos megvolt.

lehet csámpás vagyok. folyton bokán rúgom magam, amikor gyaloglok. mégiscsak legjobb a biciklizés, így nem tudom magam bokán rúgni. meg a maradék hasizmom is szertefoszlott a hátizmommal 1ütt. nekem ez a keresztem. és a keresztet a háton szokás cipelni, amíg fel nem feszítik az embert. hát hogy bírom el hátizmok nélkül?
najó, elég a hülyeségből.

tegnap ittam 1 citromos gössert... ez alkohol?

mostanában jobban tudok aludni. és kifejezetten jólesik újra a hátamon feküdni. azt akartam írni, hogy izomláz sem kínoz, de ez nem igaz, mert vmi oknál fogva a jobb alkaromban izomláz van. gondolkozok, hogy szedhettem össze... semmi 5letem nincs.

ma kifutárkodtam 1 jegyzőkönyvvel. a titkárnő vagy kicsoda elég ideges volt. hova tetted a biciklit? ide, behoztam. kár, a padka mellett kellett volna parkolnod, mint az autóknak. néztem, hogy most viccel -e vagy sem. megbüntették őket, hogy nem férnek el a biciklisek. de hol nem férnek el? ott nincs is kerékpárút meg sáv meg semmi. el nem tudom képzelni, melyik biciklis panaszkodott... és a szabadkai út meg... tekerek. jön 1 csaj fehérneműben, amit 1.re fürdőruhának néztem. ez meg mit keres itt így? hát volt több is... minden kurva fehérneműben vagy fürdőruhában nyomult ott. fényes nappal. biztos ezen a környéken ez a szokás.

a 7végi erjedt meggy után fogyasztom az erjedt ribizlit. addig rakosgattam, amíg el elkezdett beindulni.
tegnap törökbálint depó után megálltunk barackot venni. asszem a nő röhögött, amikor tesóm magának is darabba kérte a barackot nem csak nekem. szóval lehet nem is ezen röhögött, csak én képzeltem, hogy ez vicces. jó volt hazatekerni. alig voltak autók, hátszélben raktuk, csodálatos fények. olyna vihar előtti kontrasztos mégnemnaplemente. szeretem az ilyet. nemsokára annyira szuper lesz minden, hogy nem szégyellem elbőgni magam a természet nagyságán és szépségén. a stelvion elméletben már bőgök, haha. majd számolom, mennyit káromkodok, mire felérek. vagy a hajtűkanyarokat beszorzom 5-tel. ezek afelszorzások úgyis mennek. már bánom, hogy nem szereztem be 1 fényképezőgépet. jövőre veszek 1et. de eleőbb 1 országútit. komolyan mondom, sokkal nehezebb a konaval menni, mint a gizellával, pedig váltós meg minden. a gizella avárosi szabadságot adja nekem. hamis rózsaszín álomba ringat. általa létezem. teljes függőség...
útvonalat kell terveznem.
ennyi.
27-én jövök.

mégis jól alakult

ez a hugo-s ügyletem. felhívtam őket és kérdeztem, tart -e még a 20 % kedvezmény a bbb termékekre akció. igen, a 7en. elmondtam, hogy nekem a pénztáros elfelejtette levonni, otthon összeszámoltam, és tuti. mondták, ok, menjek be, valamit tesznek értem, a pénzt sajnos nem tudják visszaadni, mert már lezárták a kasszát.
na, hát elég frusztrált voltam, azért rávettem magam, hogy bemenjek, végül is ők hibáztak, miért én érzem magam rosszul, hogy reklamálok?! mikor gyógyulok ki ebből?
srác a szokásos voolt. amikor 7főn kamáslit kerestem, hallom, kérdezi, kinek kell ilyemkor kamásli. odavigyorogtam, hogy nekem. jaaa, neked? mi van veled? rég rendeltél az x-factortól.
szóval tegnap nála reklamáltam. mondom, megjelent az örökké problémás ügyfél. csak 1 lámpára emlékezett, pedig 2 volt. meg még ki tudja, mik. megkérdezte, megyek -e a szigetre. hogy jut6ott eszébe ez a kérdés. örült, hogy tudott segíteni, én is örültem neki. menjek máskor is, várnak szeretettel. jó, hogy ezt leírtam, legalább a faarcomba visszatért az élet. ja, és úgy segített, hogy ha legközelebb megyek vásárolni, akkor leírják azt az 1800 ft-ot a cuccból.

otthon pedig beállítottam az 1. féket, felszenvedtem a markolatot, ami valóban nem csúszik kesztyű nélkül sem, valamint a csomagtartót is feltettem. remélem, nem lesz vele gáz. kipróbáltam a bringát, működik. már csak nekem kell működnöm. izgulok kicsit. fáj a gyomrocskám. bár ebben az izgalomban nem csak a biciklitúrával kapcsolatos dolgok vannak. nehéz szétválasztani a dolgokat. olyan ez élet, mint a környezeti zaj mérése: káosz, káosz. sose lehet tökéletesen lekövetni a valóságot. engem ez megvisel.

ez az új divat nagyon furcsa. furcsább mint a lábszárközépig érő harisnya. próbálok képet keresni. csak azt se tudom, hogy hívják ezt a ruhadarabot. olyan mint 1 kardigán, de csak a lapockáig ér le, és elől se lehet begombolni. van ebből vászon vagy kötött alapú is. mintha 1 dzsekit elvágtak volna lapockánál. hogy ez miért jó? talán trikóból így lehet hosszúujjút csinálni. ezek szerint van realitása. akkor is hülyén néz ki... nem találtam képet.

weezer- this is such a pity. ezt hallgatom.

elbürokratizálódtam l. szerint. áhhh.

tegnap pestos tésztát ettem. mindenből lehet pestot csinálni. ez kb. azt jelenti, hogy összezúzni. szóval akkor én bazsalikom-petrezselyem pestot ettem.

sör

most ünnepélyes megfogadom, hogy a 7en már nem alkoholizálok többet. nem lenne jó teljesen szétcsúsztatni magam a túrára. jó volt ez a tegnap, de megálljt kell parancsolni. újra ettünk gíroszt b-val éjfél után. és elaludtunk a toldiban. ezen nem lepődtem meg, mert már tegnap délben is teljesen ko voltam. ko, nem ok. ébredés után még inni akartam. szerencsére nem volt nyitva az a 2 hely, amit megnéztünk, így csak sima biciklizés lett belőle. ez pont kellett. olyan szépen ébredtem. még semmi bajom. csak kezdek éhes lenni. feneketlen a gyomrom, ha szabad ezzel a képzavarral élnem.
izgulok. a biciklimmel ma már komolyan foglalkoznom kell. és átbasztak a hugoban. legalábbis nagyon úgy tűnik. most mehetek reklamálni. amatőr vagyok.
az italnak a legrosszabb 6ása: "másnap" úrrá lesz rajtam a 2ségbeesés. az italozás ürességhez vezet. semmi értelme. csak költöm a pénzt.

gurulós

málna helyett gurulós bőrönd. ezen gyakran kell nevetnem. ahogy leszállnak a vonatról a népek, a térkővel kirakott peronon húzzák maguk után a gurulós bőröndjeiket. és jellegzetes hangja van. lépcsőnél megáll, fogantyú behúz, letotyog.
a déli pu-on este 2 arc vizipipázott meg sörözött...

mamával meggyesrétest sütöttünk szombaton. meg tojásosat és spenótosat. nem értettem, miért ilyen vastag a rétes, nem szokott így lenni. erre a mama megmondta a választ: olyan baromi nagyra megnőttek a meggyeink. és valóban. mint a cseresznye. kissé elbaltáztuk, ui. a kimagozott meggy a spájzban töltötte az éjszakát, nem a hűtőben, így szombat délelőttre beindult. gondoltam, sok cukorral ki lehet küszöbölni az enyhén alkoholos ízt. a többiek szerint sikerült is, de én éreztem az erjedt ízt. és kiborultam, hogy milyen amatőrök, hogy nem érzik meg, nem is érdemes nekik sütni-főzni. nem mind1ik falaton éreztem én sem, de jellemző volt a meggyesrétes ízvilágára az enyhén alkoholos beütés. na ennyit erről. a spenótos sótlan lett, és elbírt volna még 1 fej fokhagymát. (minden sütött cuccot jobban be kell fűszerezni, mint gondolnánk) legközelebb javítok rajta. van 1 tuti rétes5letem, de azt sajnos a nyilvánossággal nem oszt6om meg, hátha valaki lenyúlja. bár annyian úgysem olvassák ezt a blogot. mind1, én ilyen vagyok, hogy megtartom magamnak. jó, hogy nem vagyok professzor vagy vmi nagy ész, mert akkor nem osztanám meg a tudásomat a beosztottjaimmal- közben meg ezen pörgök, hogy a sok okostojás és zseni a sírba viszi a tudását... áhh, neem, szerintem nem is vagyok ennyir efukar. azt meghagyom a ... nemtommilyen cégnek. nagyon rühes 1 kampányszöveget választottak ezzel a fukarsággal. saturn, ugye? szóval ilyen antiszociális reklámot rég hordott magán a föld. ez a taposs el mindenkit, csak te számítasz, ez nagyon durván lejön itt. nem is értem, ezt miért nem cenzúrázták ki?!

otthon a kocsmában jól éreztem magam péntek este. ha ott iszok, mostanában az az érzés tör előlem belő, hogy oda tartozom. a gyökereim... fura. ezen gondolkoztam ma is a népligetnél ahogy kanyarodtam balra nagyívben az üllőiről. aztán szabálytalanul átmentem a piroson, s 1 autó szabálytalanul kanyarodott ki. de nem volt necces a helyzet. ha 2 szabálytalankodó térben és időben is összehangoltan tevékenykedik, abból komoly baj lehet... figyeli figyelni figyelni mindenki helyett, gondolkodni mindenki fejével- az örök tanulság.

reggel tökjó biciklizni. érdemes korábban kelni.

rizottó

megint el kell ájulnom magamtól...
néha tele vagyok önbizalommal.
nagyon jól sikerült a paradicsomos-bazsalikomos rizottó. odabaszott. ilyet még nem csináltam. nem ez volt az utolsó, az fix (majdnem ksz-szel írtam). a parmezánsajt friss volt ugye, mert szerdán daráltam. azt be kell ismernem, hogy túlborsoztam, és ezt a falat végén éreztem a torkomban. de végül is nem ártott neki. a rizottóban az a jó, hogy van valamennyi leve, és így nem jelenthetjük ki azt, hogy tapadós a rizs. amúgy sem tapad, mert nem olyan fajta. szóval a ráöntött folyadék mennyiségét jól el lehet találni. szét kell néznem, hogy még mennyi alaplevem van. ne tartogassam őket túl sokáig. múltkor újkrumplit főztem, s a levét nem öntöttem ki, hanem átszűrtem, abból lett a petrezselyemleves alapleve. és mostanában féreteszem a petrezselyemszárat, azt is belefőzöm a zöldséglevesbe. csak használ neki. és hasznosul.

szeretek reggel biciklizni. nem értem, hogy miért nem kelek fel reggelente ezért. nagy élmény még 8 körül is. most meg nem tudom mivan, hogy a kecskeméti utca lezárása miatt vagy más miatt, de a kiskörtén alig vannak reggelente az astoria és a kálvin között, nem kell síneznem. viszont olyan érzésem van, hogy a lámpabeállításon változtattak, és pont megtöri a ritmusomat.

7végén meggyesrétest sütünk a mamával. remélem holnapig nem rohad szét a meggy a fán. 5leteim vannak.

nem mentem be a bicikliboltba markolatért és fékpofáért. jövő 7en már komolyan rá kell néznem. kicsit izgulok. a nayg lejtők rettentenek meg először. aztán megszokom őket, és bátrabb vagyok. ami a stelvion van az brutális így fényképről. kell a tartalék fékpofa... megint végignéztem tesómék képeit. dúúúrvaaaa. tényleg a sírás környékez a hegyek láttán.

múltkor láttam 1 embert a lehelen. rajzolta a piacot. megnézném, hogy milyen lett. nem 1xű azt a sok színes cuccot úgy ábrázolni, hogy ne legyen túl részletes és mégis átadja a piac sokszínűségét. nem merném bevállalni.

tegnap ottó névnap volt. nekem nagyon tetszik ez a név. tollason volt 1 srác, akinek a 2. keresztneve ottó volt. olyan neve volt, hogy a családnév meg a keresztnevek visszafele ugyanazok voltak. ottó... ottó. a vicces szülei... vagy kényszeres? :)

bazsalikom

illat van a táskámban. pedig csak fél órát töltött benne a növény. növényijó- a vegetáriánusok biztos ezt mondják. növényi jó. rá kell szoktatnom magam erre a kifejezésre. végtére én jobban szeretem a növényeket, mint az állatokat.
holnap lesz paradicsomos rizottó, ma spenótlevest főzök. izgalom. már ki kell végeznem ezt a spenótot. remélem, nem rohadt meg.

mit kell még csinálnom? felkészülni a túrára. és döntenem, hogy taposópedál vagy patent. fosok a nagyon meredek hegyektől, nem akarok leborulni azért, mert szerencsétlenkedek a patentpedállal. az összes cipőm beázik, így emiatt nem kell aggódnom, hogy a patent oké. szanfransziszkó. legalább markolatot vegyek ma...
tegnap dunaszegen jártunk. van ott 1 kegyeleti park 1 cuki kis templom köré telepítve. nagyon szép. és a falu is. bírom amikor a templomot körbe lehet járni úton. mint az eötvös úton a nagyszerű víztornyot. az csodás látvány. ezért már érdemes nekikezdeni a jánoshegynek.
nyomasztó ez a meleg. nyomja a fejemet. itt belül. jól leizzadok. így legalább tökéletesre szárad a királyfifrizurám. ennél szebbet nem kíván6ok magamnak. leellenőriztem a tükörben. és valóban. a jobb oldalamon jobban kunkorodik a hajam, pedig a bal fele szokott kanyargósabb lenni. nem is mosom meg.
tegnap ettem steaket. csak arra koncentráltam, hogy bélszín és lehet sodexhoval fizetni. véres volt, és kurva nehezen lehetett elvágni, elrágni. 1/3-át meg is hagytam. elhibázott döntés volt. húsundorom van. és édességundorom is. tehát tökéletes választás lesz vacsorára a spenótleves. kíváncsian várom, mert a spenótot főzelék formájában nem bírom megenni, s a leves sem áll6 túl messze tőle. de én nyitott vagyok a növényekre, ha az állatokra nem is annyira. rejtett vega volnék? olyan fantasztikus ételeket lehet készíteni növények+tejtermékekből, minek ragaszkodjak a húshoz. csak kirügyezek tőle. nagy bánatomra a kakaótól és a csokitól is. nem kell sokat fogyasztanom belőlük, hogy rontsanak a bőrömön. milyen szuper, hogy így lereagálunk mindent! van akit az idegességtől 5 perc alatt kiver a ragya. akkor én szerencsés vagyok.
kéne az 1 villához is 1 biciklistáska. miért nem gonolkodtam előbb? mi lesz, ha hátracsapódok a 14 %-on fölfelé?! jajjj. átcseréljem a gizella meg a kázmér külsőit?! jajj. nincs kedvem dolgozni velük. rettenetes formában vagyok. annyira nehéz beletörődni, hogy nekem minimális a maximumom.