2010. március 30., kedd

7vége

honnantól kezdve nem írtam? mik történtek?

pénteken
semmi extra, nem mentem sehova, csak du. a lehel piacra. onnan átgurultam a pistabácsihoz. meglátogatni meg minden. és eszembe jutott, hogy a pinyóban hagytam a régi szar kerekemet, viszont benne van a gyorszár is, ki kéne venni, jó lesz az még valamire, különösen a múltkori eset miatt. kiszedtem, betettem zacskóba, de hova a fenébe raktam utána? szerintem a pistabácsinál maradt. ha szerencsém van, nem dobta ki. mekkora üzletet csináltam.

d. du. körbeszentelte az új albit tömjénnel. kapcsoltunk spirituális zenét, ő meg végigvonult minden helyiségen 3x. jemenben járt nem túl rég, és onnan hozta a tömjént. én bírom a szagát- a temetésekről ismerem. fertőtlenít. nem csoda, ha 1 temetésen tömjéneznek a pap körül. legalább ő ne rohadjon el, ha esetleg elkap valamit a halottól. hahahahaha. najó, ennek nem sok realitása van jelen kor magyarországában.
este oylan szépen elaludtam olvasás közben. már 9-kor. zuhany után mindig feléledek. és most alig bírtam visszaaludni. pedig nem is pörgettem az agyam semmin.

szombaton
reggel akkor megnéztük a mosógépet. a hülyéje nem akart kicentrifugázni meg leszivattyúzni a vizet. dzs. szedte ki a ruhákat, kézzel csavargatta, úszott a fürdőszoba. szmorúan gondoltunk arra, hogy mosógépszerelőt kell hívni, mennyibe fog ez fájni, jól átbaß majd minket mint hozzánemértőket. megkezdődött a telefonálgatás, kinek van megbíz6ó mosógépszerelő ismerőse. természetesen senkinek. aztán jött 1 suggallat: namondom, már mind1, hogy mennyire úszunk, megnézem azt a szűrőt, hátha van vmi összefüggés... bár nehezen bírtam elképzelni, hogy ha eldugul a szűrő, akkor ilyen tüneteket produkál a mosógép. kinyitottam, kiömlött 15 liter víz, és találtam vmi műanyag db-ot meg szöszt a szűrőben. feltöröltük a vizet. s újracentrifugáztattuk a gépet. s láss csodát! működött! nagy kő esett le a szívünkről. vállonveregetem magam ismét.
ezután jutalmul néhány órát eltöltöttünk a turkálókban. nem mintah nagy szükségem lenne új ruhákra, de változtatni kell. találtam is párat. jó, hogy divatba jött a csőnadrág, én is divatozok, jee. és még jól is áll. persze a seggem lehetne kisebb, de így is örülhetek, hogy csak ekkora, amennyit fölöslegesen zabálok...
paleolit ebédet terveztem. vettem 4 csirkecombot. iszonyúan besóztam, kevésbé iszonyúan beborsoztam őket, extra mennyiségű kacsazsíron megpirítottam, majd jött sok póré meg 1 kis fehérbor, fedő. zöldségköretnek vettem sárgarépát, amit a hámozóval szeltem csíkokra + borsó. jó hoyg ezt sótlanra csináltam. még vajat is raktam rá. enyhén zsííírosra sikeredett a cucc. kis borral le kellett öblíteni, mert aszittem, felfordulok. imádom a zsííírt. ilyenformán.
mondanom sem kell, hoyg amikor du. az üllőin befele tartottam a gödörhöz, már éhes voltam. pedig 2 nagy csirkecombot faltam fel. kettőt. viszont feledtette az az öröm az éhséget, hogy el tudtam úgy jutni a wekerléről a gödörig, hogy nem álltam meg 1x sem. ez a kedvenc játékom. nagyon ritkán sikerül így.
a gödör elől a hűlő levegő miatt elég hamar beszorultunk 1 koscmába. ahol szintén hideg lett, mert akkora volt a jövés-menés. monnyuk izé, legalább jót beszélgettünk.
este flash koncertre mentem n-val abemmoziba. természetesen a koncertre nem nagyon figyeltünk, hanem röhögtünk meg efféle.
mondjuk nem kellett volna meginnom 7 sört... igaz du. 5-től az nem is oylan sok. mi távoztunk utoljára a bemmoziból. már pirkadt szerintem. még a végén odajött 1 srác és megitatott velünk 1-1 metaxát. nem is volt rossz. bár lehet akkor nekem már mind1 volt, hipót is itat6ott volna. szelektiv volt a memóriám mint mindig. otthon afüggőfolyosó korlátjához zártam agizellát. gonoltam, ha majd jön avénasszony, hogy miért van ott, akkor ezt mondom neki: örüljön neki, hogy idáig is fel tudtam hozni, mert annyira részeg voltam. de nem szólt.

vasárnap semmi bajom nem volt. egészen addig, amíg el nem kezdtem sütni a névnapi sütit. elbasztam, de kegyetlenül. a kukában landolt, annyira. égetett tészta. ráadásul vmi bicikliversnyre sütötték először. ezzelakartam virítani abicikliseknek. nem sült át a gané. akkor be lett csukva a sütőajtó, újra átvizesedett és összeesett. majd még próbáltam kiszárítani de nem ment. úgy sem, hogy kettévágtam. és akkor beledobtam a kukába. maradt a gesztenyepüré... és a robotgépemet is a kukába kell dobni, mert folyton kiesik a habverője -ezért dobta ki a mutter. halálra idegesít. a tejszínt a végén már kézzel vertem fel. sebaj, a maradék tejszínből a csodálatos eperlekvárom hozzáadásával csináltam 1 eperfagyit. édes, mint az élet :)

vetemény
csodálatos: kikelt a lengyelországi bicklitúránkon krakkóban vásárolt fűszermustárom is. a retkek és a saláták tovább nővekednek, sőt kibújt a spenót is. sajnos a lábasban nődögélő paprika és paradicsom növények nem néznek ki túl jól. tesóm szerint kevés fényt kaptak, ezért igen megnyúltak. talán a paradicsom megmarad és szép erős egészséges lesz. ha 1általán az a paradicsom, és nem a másik. 1előre nem tudom, még nem olyan árnyalt a különbség a 2fajta között. abból a 2 kis levélből nem látszik. el se hiszem, hogy ezek májusra kiültethető nagyságúakra megnőnek. csak bízom benne. oylan jó lenne. most kényszeres veteménynézegetővé váltam. reggel, este megnézem. teganp villanyfénynél kellett megöntöznöm. a marci aszonta meg az erzsi is, hogy a jani felszereli a slagot, s akkor nem kell fentről hurcolni a vizet. de én ezt kétlem, hoyg felszerelik mostanság. nem is gond ez nekem, csak így dzs-t kell megkérnem, hoyg amíg szabadságon avgyok, öntözze a veteményest... a növény is felelősség... ááhh. a gyereket legalább magaddal kell vinni. de a veteményest otthon kell hagynod, nem viheted magaddal. de jó dolog ez nagyon. mindig figyelni. újabb cél az életemben. elég földhözragadt, de úgyis az kell nekem, hoyg leszálljak a földre. másokat is mindig odairányítok. pedig lebegni jobb. na ne basszam el már a kedvemet! már másodszorra mondom ma ezt és még csak dél van.

jóga
mukes megint izomlázat csinált nekem. úgy remegtek a lábaim jóga után, mint a kocsonya. de legalább most nem kaptam defektet. ez az 1lábonállás dúrva. van 1 olyan, h az ászána vége az, hogy bal lábon állsz, a másik előre kiynújtva derékszögben, s a nagy lábujjadat a jobb kezeddel fogod. szerintem hosszúak a lábaim, ezért nem érem el a végét, csak ha a térdem be van hajlítva.
az öltözőben meg akartam szerelni a csapot, mert szórta szét a vizet, baromira idegesítettem. vittem csőfogót. sejtésem beigazolódott: tele volt vízkővel. ecettel kellene kioldani- azt nem vittem. úgyhogy visszatettem az elszennyezett szűrőt. nekem is volt 1, de az nem ment bele. így marad ez a fröcsögés. nemtom mennyir egáz az, hogy én ön6almúleg megpróbálkozom ilyennel nem a melóban, és nem is az otthonomban... lehet vissza kéne vennem.

2010. március 25., csütörtök

vetemény

keddről szerdára azt álomodtam -többek között-, hogy kikelt minden vetésem. baromi sűrű volt, s gondoltam, 1elhetek. de legalább van miből!
tegnap, azaz szerdán hazamentem, vittem 2 öntözőkanna vizet a veteményre. a reteknek kell, különben csípős lesz meg pudvásodik. és mit látok? kibújt 1 csomó minden. B1 sor. mi lehet az? fokhagyma. és a retek a salátával. juhéjj!
a lakásban állandóan alábast nézegetem, hogy kibújt -e már a paradicsom. kényszeres odanézegető vagyok. tegnap este megláttam, hogy ők is nekiálltak mozgolódni. sokkal több magot kellett volna vetnem. kb. fele nem kel ki. tudják ezek a vetőmagosok is, hogy mi a csízió. jó, hogy olyan sokat kiszórtam a kertbe is. boldog lehetek, ha fele kikel és meg is marad. viszont attól tartok a fűszerbnövény funkciójú mustármag nem gog kikelni. majd jól begazosodik... pénteken el kéne vetnem a zellert...

szomorúság és bosszankodás
a kedvenc fekete nadrágom megint elrepedt a hátsó zsebénél. be kell látnom, hogy ennek vége. ennyi volt. elfáradt az anyag, most már folyton szakadozni fog. kukába vele, brühühü. nagyon fáj a szívem, mert szuper szabása volt, slankítpott mint állat, és jól állt. ettől kell megszabadulnom. kereshetem újra az igazit. az igazi nadrágot...

alma
szerintem nálunk terem az ország lefaszább jonatán almája. ez a fán érett meg. szintén igazi. amiket mostanában ehetek, olyan mintha köszönőviszonyban sem lennének a jonatánnal.

veszek fényképezőgépet. msot el6ároztam. tényleg. és megtanulok féynképezni

kolbász
a szuper szalámim... ajajaj. anyáék hoztak 2 szálat. kívülről jól néz ki. tapintásra kissé puha. tegnap nem bírtam magammal és megkezdtem. nem nyűgözött le, és a fatternak adok igazat, aki így nyilatkozott róla: meg lehet enni. már látom az okokat is: a) a zsír:hús arány túl magas b) túlszárítottuk. a húsból kipárolgott a víz, a zsír marad olyan, amilyen volt. lehet túl vizes húst adtak a hentesnél. mert ez nem a saját disznóból volt, hanem vettből. csak a szalonna volt a mienk.
még apróbb kockákra is vág6tuk volna a hozzávalókat. hogy homogénebb legyen, jobban körbevegye a zsír a húst. gyakorlatilag henger alakú szalonna készült így. mondjuk éppen finom, de nem kolbááász. nem adom fel, legközelebb vagy valamikor kevesebb zsírt teszek bele és jó lesz. viszont a füstölése jól sikerült. és mivel túlszáradt, nem 1forma puha a hús meg a szalonna benne, így nem lehet vékony szeleteket vágni, ha megpróbálom, szétomlik az egész. feltaláltam a hengerszalonnát, jeee! nézzük a pozitiv oldalt!

2010. március 23., kedd

fúú

jóga
most egy sor új gyakorlatot csináltunk. kissé dekoncentrált voltam. mindig elcsodálkozok, hogy mennyire asszimetrikus vagyok. pl. volt 1 olyan gyakorlat, hogy fekvés, bal láb kinyújt, jobb láb felhúz a mellkashoz, és a jobb térdhez ér az áll. nem bírtam kivitelezni. de lábcserével meg simán.
akkor volt a híd. most már meg bírom csinálni, csak mindig csúszik a kezem a matracon, és összeomlik a híd. angolul amúgy wheel. ehhez valóban közelebb áll. pontosabb az angol kifejezés. szóval lemész hídba (vagy feljössz) és a mukes rááll a combodra. a csípődön támaszkodik a kezével. ez annyira dúrva meg vicces is 1ben. hitetlenkedve csavargatom a fejem és mosolygok, hogy denaaagy.

jóga után kint maradtam a recepciónál megvárni, míg a többiek öltözködnek. kicsi ez az öltöző. alig férünk. nekem meg kell tér. és idő is. jött az sms, hogy menjek inni. lassna felöltöztem, s ezen őrlődtem, hogy akkor most levezetésnek olasztanulás vagy kocsma. a recepcióssal beszélgettem, s lassan elindultam. nem voltam biztos a dolgomban. a tanulást választottam végül is. majd felkerekedtem, kilakatoltam, s észrevettem, hogy defekt van. szanfransziszkó! pumpa sem volt nálam, hoyg meggyőződjek, hoyg valódi defekt vagy csak vki leengedte. kivettem az 1. kereket, lelakatoltam agizellát és elindultam a kocsmába... r-valtizenegynéhány sms-t váltottunk, és végül a szénatéren kötöttem ki. hát vicces volt ez a spontán kocsmázás. már nem voltak szomjasak a srácok, így kapcsolódtam be. szórakoztató volt. r. mondta, h ebből a kocsmából még nem rúgták ki őket. nem értettem, hogy miért rugdossák őket kifele máshonnan. egészen addig, míg biciklisek vs. autósok téma elő nem került, és már kiabáltunk. iszonyú hangosak voltunk. oda is jött a pultos, hogy vegyünk vissza, sőt, akik nem vettek részt a vitában, ők is csitítgattak minket. vicces volt.
így megint éjjel mentem haza. farkaséhesen. persze ettem. fél ciabattát megkajáltam. ez 62 gramm lisztet takar. sosem fogyok így le... pedig a saláta, amit bekevertem magamnak, elég finom: 1 narancs gerezdjei felaprítva, 1 alma felaprítva, 1 kis sárgrépa vékony szeletjei, citrom/narancs leve, mandula. és csodálkozom, hoyg újra tele van ragyával az arcom. olyan tuti arclemosót vettem. le volt árazva. lehet be kéne spájzolnom még 1 dobozzal.

defektszerelés
be békávéztam a melóba táskámban a műheylpumpával, kezemben a kerékkel, arcomon mnosollya. milyen fasza, pikk-pakk megszerelem. nettó 3 órát töltöttem a defektszereléssel. vért-iz-zadtam, mire lekerült a külső. gondoltam, ha belepusztulok, akkor is megcsinálom. mire felkerült a külső, szintén vért izzadtam. természetesen kiszúrtam a belsőt néhány helyen- eresztett az egész. kudarcot vallottam. bőgésközeli állapot. hogy még egy kurva defektet sem tudok kijavítani. amikor a konán tök simán megy. ebédeltem mérgemben. a kezemről félig lejött a bőr, és úgy néztem ki, mint 1 autószerelő... nem éppen finom, nőiesek a kezeim. biztos ezért nem tetszik, ha másé olyan. na szóval 2ségbeesés ezerrel. feladtam. hívtam az én bringaangyalomat, azaz tesómat. elhozta nekem az 1ik kerekét, s azért megpróbálkozott az enyémmel is. negyed órába se telt, már kész volt, telenyomva levegővel... vannak dolgok, amikre alkalmatlan vagyok. abicikliszerelés pl. ilyen. szomorúság... mind1. du. elmentem a jógastúdióba, gondoltam lazán belököm a kereket, de valami baromira nem stimmel. nem tudtam beszorítani. végül si valahogy sikerült.
elgurultam tesómékhoz, játszottunk stb. és akkor tolom a gizellát kifele. mi ebben a fura? vmi nem stimmel. hát a kerék ki volt totál lazulva. fél pilanat alatt elképzeltem, hogy mekkorát zakóz6tam volna... kaptam tőle 1 gyorszárat. beszart az enyém. nem csoda, hogy 5 percig bíbelődtem vele.

este nekiálltam olaszt tanulni, de már az 1. feladat megoldása közben 5x elaludtam. 6ékony vagyok...

mindazonáltal tavasz van. kezdődik az izzadás meg a büdösödés. ez jó. lemosok mindenkit az utakról :) najó, nem is.

2010. március 22., hétfő

hát lehet hogy a a 6 sör tegnap túlzás volt...
a hazaútból az üllői út elejéig emléxem. meg hogy nem találtam a biciklizár kulcsát. de az reggel megvolt. érdekes módon a zsebembe tettem. és azt hittem, tán a sufniba se tettem be a biciklimet, csak odatámasztottam valahova. reggel megdöbbenve tapasztaltam, hogy megettem a maradék karácsonyi kalácsot. a rántotthúsra emlékeztem. kolbász is volt. jön fel.... hahahah
már elinduláskor éhes voltam szerintem. s a 2. sör tuti a fejembe szállt. ezek után nagy szükség volt a többire...
és amikor hazafele tekertem, erre emléxem, hogy úgy gondoltam, ez tényleg túlzás volt. ilyeneket ritkán szoktam gondolni. súlyos.

múlt 7végén nekiálltam festeni. nemtom írtam -e, hogy mekkora májer vagyok. hogy mennyire jól sikerült. nem gyakorlok és fejlődök. most bekereteztem. nem végeztem túl szép munkát, viszont eltartott vagy 4 órán át. ikeában vettem a keretet. tulkép. 1 üveg 6 kapoccsal, hátul farostlemez. szóval ennyi a keret. 2 lyukat kellett vágni a papírba. ez tartott ilyen hosszan el... megvettem a rózsaszín papírt, ami annyira kilógott a táskából, hogy pont a sisakomat verte, ezért félrehajtott nyakkal bicikliztem vele. nagy élmény volt így tekerni. mit csinálok a maradékkal? veszegetem a színes papírokat, és utána meg ott marad, nemtok mit kezdeni vele. a szomszédsrác pont iylen színűre fújta le az 1. villáját. lilának tűnt a festék, de rózsaszín jött belőle.

már elkezdtek mozgolódni a lakók a kertben. --> visszakerült a bokrunk alá a halott madár is. még eldöntöm, hogy átdobom -e újra vagy kiviszem a kukába és nem alacsonyodok tovább. de ez olyan vicces, bármennyire is putris dolog ilyet csinálni.
dzs-vel bezsákoltuk a lombokat. a 110 literes műanyag zsákokat jól megraktuk. dögnehezek lettek, mivel az avar csupa víz volt. vagy 20 kilós lett 1 zsák. biztos meglepődnek majd a srácok, maikor hajigálják fel a teherautóra. ezek a levelek ezek a levelek. rengeteg volt belőlük. nem vagyok biztos benne, hogy csak tavalyiak voltak. fű. mennyi levél össze tud gyűlni. dúrva dúrva.

tegnap kitekertünk dunaharasztiba tesómmal az aldiba. nem nagyon volt mit megvenni, de azért költöttem. minek halmozok paradicsom és halkonzerveket? most láttam, h lehet iylet kapni, passzírozott paradicsom. ez jó lehet? komprromisszum -e? mostanság hámozott paradicsom konzervet veszek, mert tuti jobb, mint az igazi paradicsom. az igazinak elég szar íze van. nyáron zamatosabb. kíváncsi vagyok, miylen paradicsomot zabálnak menő éttermekben. oda jó jut biztosan?

kikeltek a magjaim. hogy a paradicsom vagy a paprika, azt nem tudom. és nyitva felejtettem az ablakot. remélem nem fáznak meg a cuki növénykéim... micsoda felelőtlenség!... állítólag ha elkezdenek nőni, jobb nekik a hidegebb.
hidegebb? már most izzadok. elgondolkoztató, mennyire áhítozok a melegre. és nekiállt esni. ahoyg jósolták. ma 2x szarrá áz6ok. mind1. akkor is elmegyek jógázni. ott szárazság van.

folyton ez a báránybőrszag van az orromban. remélem, kipucolódik 1 7 alatt. büdös és meleg, hehehe

2010. március 19., péntek

az 1. tavaszi reggel


úgy gondolom, hogy eljött a várva várt tavasz. természetesen túlöltöztem magam, és magamra kellett szólnom, hogy most meg ne azon kezdjek el pörögni, hogy milyen k. meleg van, megsülök, hahaha.

vetemény
ezt meg el is felejtettem írni tegnapelőtt, hogy elveteményeztem. sorbavetés, nem ágyásos művelés. elég puha ez awekerlei talaj. amikor forgattam az ásót, szinte lepörgött róla a föld. ezért is volt kicsit körülményes vetni. szerintem 3x annyi vetőmagot elszórtam, mint kellett volna, így 1elhetek majd. feltéve hogy kikelnek a magok. végül is a vetéstervnek megfelelően hajtottam végre a feladatot, igaz plusz sor is keletkezett. rosszul mértem le a területet. annyira izgalmas. a lábasba vetett paprika és paradicsommagok még nem keltek ki, csak 1 db fűszál. remélem, oké lesz nekik az a föld, és lesznek szép palántáim. most meg ezen kell izgulnom. meg öntözőkannát vennem. a reteknek kell a víz. különben pudvás lesz meg csípős. jó lenne, ha a szomszédék kutyája vagy nemtomkié nem oda szarna a kertünkbe. áhhh. utálom a kutyák tulajdonosait. nekem miért kell kerülgetni az ő szemetüket? miért nem tartanak felelősséggel állatot az emberek? segglyuk önk. miért nem csinál valamit? 1 szarzsákban élünk itt. londonbn nincs ennyi kutya, mnit pesten. ezt hallottam 1x a rádióban. meg akossuthon volt most 1 riport, a viii. kerületben 1 faszi 50 vagy 20onvalamennyi kutyát tartott a lakásában. normális az ilyen? és a szomszédok >1 év jártak az önk. nyakára, mire végre csináltak valamit. az emberek nem tudnak 1mással bánni. helyette kutyákat meg macskáat vesznek, s azokat terrorizálják az un. szeretetükkel.
nna, tavaszi hőbörgés...
most abbahagyom

2010. március 18., csütörtök

michelin

nem a gumigyárról van szó. nem continental, semmi biciklivel kapcsolatos. szóval megvan hazánk 1. michelin csillaga. ezt is megértük. gratulálok a costesnek! nem mintha belefolynék a mainstream gasztronómiába, de hát azért olvasok róla valamennyit. kicsit vagyok csak képbe. de ez akkor is nagyszerű. hogy elindult valami. nemrég nyitották fel nekem is a szememet. igazából eddig nem láttam rá az étteremkultúrára, mivel nem jártam. most sem járok, tehát nem nagyon tűnik fel, miket basznak el a srácok. de bemutatták, hogy elég sok mindent, s hogy ebből meg kell találni a kiutat. mondjuk az élelmiszerekkel, táplálékkal szemebeni igénytelenség meglátásához nem kell elmenni étterembe, jelen van az a háztartásokban, munkahelyeken, élelmiszerboltokban is.

unokahúg
igen, megszületett a 2. is! elég cukiii. nem sírt, amikor meglátogattam. majd ma...!

ja, annyi minden kavargott a fejemben. a nagyszerű gondolataim majdnem mind kimentek a fejemből.

fejlődés van
ugye múlt szerdán felástam a kertnek 1 részét. az volt a tervem, hogy még aznap el is veteményezek. de ez nem valósult meg ugyanis a) hideg volt már, majd lefagytak az ujjaim b) nem készítettem el a vetéstervet. mert az fontos. tudományos alapokra helyezem a kertművelést. szóval se szombaton, se vasárnap, se 7főn nem vetettem el a növényeimet. olyna bazi szél fúj, olyan hideg volt... helyette sütöttem, kotyvasztottam meg punnyadtam. semmit tettem 7végén! vagyis olvastam sokat meg játszottam főcukival. ilyen lélekgyarapító 7vége volt ez. mivel elmaradt a 7fői jóga az ünnep miatt, így önmagamban jógáztam 1et. nagyon jó 6ással volt, a befelefordulnikezdő lelkemre. és összeugrott vmi combizmo, kedden nem bírtam rendesen lehajolni. de jött a csúcsszuper rozmaringos izomlazító krém, amivel kimaszíroztam ezt a kis görcsöt. sajnos hűtött a nyavajás. emiatt majd megfagytam az ágyban, hiába báránybőr meg 1000 réteg.
ebből még nem jött le, hogy hol van itt a fejlődés...
szóval nekiálltam festeni. unokatesómnak 2 éves csúszással adom oda a születésnapi ajándékát. ő meg várja. lehet olvassa is ezt? üzenem, hogy kész lesz időben :) szóval nehéz nekiállni a festésnek, de ha meg benne vagyok, akkor könnyedén megy. az a fura, hogy nem is gyakorlok, mégis fejlődök. pihentettem magamban az energiáimat. és előjöttek. lehet nem is fejlődök, de meglepődök, hogy milyen jól sikerül ahhoz képest, hogy nem festek naponta. és miért nem csinálom gyakrabban. annyira elégedett tudok lenni magammal (mostanság). persze a rajzon mindig lehetne kicsit javítani, de 1x csak azt érzem, elég, így marad. újból nem állok neki.
ez volt amikor festettem nászajándékot h-nak. csak néztem, hogy tudok fémet festeni. azt hittem, baromi nehéz, de nem volt az. mi lesz velem később? hehehe

csináltam házilag baileys-t. ebből panna cottát. isssteni. most 7végén újra készítek, hiszeb tejszín meg tojássárga van benne. nehogy nekem megromoljon a drága munka eredménye. inkább az alapanyag drága, nem a munka. mert a panna cottaban az is nagyon jó, hogy gyors. végre 1 olyan valami, amit megcsinálok annak ellenére is, hogy kevés meló van vele. hehehe

ezt is megsütöttem. kalács habcsók töltelékkel. zseniális!

2010. március 12., péntek

busz

1ik reggel jöttem be az üllőin az autók között, s 1 buszos is félrehúzta a kormányt :) ott mondjuk elég nagy hely van, nem is kéne félrehúzni. van aki meg nem mer mellettem eljönni. néha elgondolkozok, hogy lehet nem ott kéne menni a külső és az 1gyel beljebb lévő sáv 6árán.

azt mondja az olasztanárom, hogy milánóban 7végén nem lehet autózni. hogy k. olcsón 1 jeggyel utazgat6sz egész nap.

fázok. nincs ihlet

2010. március 11., csütörtök

kertművelés

tegnap végre világosban értem haza. azért, mert fel akartam ásni a kertet. vagy legalábbis 1 részét. meg elvetni a spenótot.
szórtam a szárított marhatrágyát, forgattam az ásót. hát kb. 10 m2-ig jutottam, amikor megjelent az állítólagosan süket _szerintem csak szimplán nyomi- szomszédasszony:
minek ásom fel a kertet? hagyjam abba! ne ássam fel! azt nem adták ki nekünk! itt senki nem veteményez, zöld a fű és különben sem terem meg semmi. ha ennyire ráérek, csináljam meg az övét is. vidéki vagyok? és a bicikli miért volt múltkor a függőfolyosón?
ezeket elismételte háromszor.
kicsit felidegesített. nem is volt kedvem folytatni az ásást. válaszolgattam neki, mondtam, nyugodtan hívja fel őket, kérdezze meg, miben állapodtunk meg. én még nem is taláálkoztam iylen rosszindulatú vénasszonnyal. komolyan. engem nem szoktak alapól utálni az emberek. bár múltkor ezt megalapoztam, amikor 2 vag y3 napig a gizellát kilakatoltam a függőfoylosóra, mert nem bírtam a sufnizárral. úgy ismerkedtem meg vele. ezt már írtam?
konyában szöszölök. hangszigetelés ugye nulla. hangulat paprikás valamiért. hallom, hogy valaki morog a bicikli miatt. na, erre vártam, hogy legyen 1 kiváltó oka a szabadon terjedő dühömnek. kimegyek. kérdezem, mi a baj. akkor előadta a palinéni, hogy ide nem lehet biciklit tenni, vigyem el, ő tudja, hogy a sufni ajtaja jó, és különben is ez férfibicikli. ismételte 5x. én 5x válaszoltam neki szépen,hogy tesóm 2 nap múlva megcsinálja az ajtót, s máris elkerül innen a bicaj a 6.ra mondtam, oké, most elviszem innen a bringát. mire ő: nem kell, nem kell, marad6. így is lett. elkészült az ajtó, gizella be a sufniba. erre ő köszönés helyett 1 7 múlva azt mondta, nem megmondtam, hogy abiciklinek nem itt a helye?! én: dehát nincs itt. nem látja?

nos ezek után természetes volt, hogy indoromat legyőzve a fenyőfája alá dobjam azt a madártetemet, amit hóolvadás után találtam az udvarunkon. hahaha. ez jókedvre derített és röhögtem. enyi elégtételem legyen.
találtam a kert végében 1 diszperzites vödröt. úgy ítéltem meg, hogy az a tulajéké, ezért kiborítottam belőle a zöldhulladékkal kevert földet (~15 kg), s elkezdtem belepakolni, hátrahordani a gallyakat meg lombot. jön a palinéni, hogy ez a z ő vödre (az alsó szomszéd szerint nem). hol a többi? mert 3 volt. mondom fogalmam nincs, mióta mi itt vagyunk, ez az 1 vödör van itt. aztán elvette. ok. aztán odaszóltam neki, hogy tessék várni, hadd tegyem vissaz bele, ami benne volt, hiszen a magáé. de nem hagyta...

hát ez vicces volt.

gyorsan megsütöttem a maradék pizzát, s átvittem tesómékhoz. jól megettük. a paradicsom- és paprikamagokat nem vetettem el természetesen.
viszont álltam fejen és psokat olvastam, mert nem bírtam elaludni. ezt a zöldteának tudtam be. ugyanis mielőtt megittam, azelőtt elaludtam a földön receptnézegetés közben. és annyira feléledtem. elolvastam vagy 100 oldalt.

jó, hoyg felástam a kertet. most itt van ez a buzi hó. hátráltatot volna megint. kíváncsi vagyok, miylen nyarunk meg tavaszunk lesz. a tél csak növeli a fűtésszámlát. erre jó. meg hogy jól betakarózzak. imádom a meleget.

2010. március 8., hétfő

asztal


asztal. hogy folytassam a sort... az asztal alá ittam magam szombaton (ahogy a főcím is jelzi hehe). amnéziát kaptam szokás szerint. amire emléxem, azt leírom. már a szalonnaképesebb részeit. a többit megtartom magamnak :)

előkészítettem magam a szombati bulira: pénteken nem szórakoztam intézményesített szórakozóhelyen. csak fc-val a szembeszomszédéknál, hehe. terápiáskamilla- így is hívom. ugyanis megváltoztatta az életemet. sokkal jobb lett. már 1 ideje szeretem a kisgyerekeket, tudok velük bánni valamennyire. mondjuk nem árt, ha idősebbek, mint 1 éves. annyira jó. szóval ezt érzik ők is rajtam, mert némelyik szinte rám-cuppan.

péntek este nekiültem a jelmezkészítésnek. nem írom e, hogy mi lettem volna, mert hátha vki lenyúlja az 5letemet. mintha többezren olvasnák ezt... haha. na mind1. aztán feladtam, mert nem volt ihletem megcsinálni, inkább kivonultam a konyhába jamie oliver szupergyors paradicsomszószát megfőzni a szombati pizzához.
és szombaton eltekertem a lidlibe. árérzékeny fogyasztóvá váltam, na. bűnhődnöm kellett: mire leértem a sufnihoz, kilakatoltam, már akkorra szét-fagytak a kezeim. ez csak a boltban engedett fel. szomorúan vetem tudomásul, hogy újra elő kell venni a téli kesztyűkombinációmat. megnyugtatásképp: a lidliben van magyar áru is. pl. a pilos vaj meg tej.
a pizzatésztát sikerült annyira puhára gyúrnom, mintha ciabatta lenne, avgy legalábbis fánk. ja ciabattát is sütöttem. mert nem ehetem meg a bolti kenyeret, kiver tőle a ragya. meg 1 ultrakakaós édességet. nem vagyok olyan gyors, mint györgyike, a munkaszervezést el kellene tanulnom tőle.
kiló liszt, 5 pizza. az 1iket nem sütöttem meg, hanem beletettem 1 folpackba, majd bevágtam a hűtőbe. nagyon naiv voltam, mert természetesen utánkelt, kifolyt, rátapadt a hűtő falára. mindezt vasárnap du. észleltem kissé kába fejjel.
na elég a kajából, jöjjön a szórakozás.

érdekes módon a lakásavató bulira szinte megéheztem, pedig nem ettem keveset ebédkor. így az a 3 pálinka meg a fél üveg bor megtette a 6ását a saláta és jópár pogácsa elfogyasztása ellenére is. vagyis végül is nemtom, hogy amiatt voltak -e a következők:
a kis társaság 1öntetűen elvonult a lakásból a nemtom miylen helyre tekézni. mivel még nekem is volt időm meg sz. rábeszélt, hogy tartsak velük, felkerekedtem a gizellával, és elindultam a helyre. előtte áttanulmányoztam a térképet, memorizáltam az útvonalat, ami pofon 1xű volt, csak menni a harmat utcán 1enesen.... most a google térképet nézegettem, hogy mégis hogy a fenébe mentem... rosszul, nagyon rosszul. rosszfele kanyarodtam el a harmat utcán. balra fordultam, holott jobbra kellett volna... memorizáltam a térképet, ja... ezek után visszaindultam, csak mentem. gondoltam legalább az irány jó. 1x csak megláttam: interspar. fasza! mindjárt az europarknál vagyok. elfordultam abba az irányba. háhhá, az nem az az interspar! akkor leálltam, s küldtem 1 sms-t, hogy én elkeveredtem, most már nem megyek tekézni. közben odajött 1 csöves és pénzt kért piára. najó, adtam neki 1 százast. mondom, nem ez lesz az 1. italod ma... hát igen, de te sem vagy józan. ez igaz volt. elég viccesre sikeredett. aztán elköszöntünk, felültem a biciklire, és elindultam, mint kiderült a gyömrői úton. csak mentem, és 1re furcsább lett. a 156-nál fordultam meg, hogy ez így nem jó, valószínű rossz irányba megyek. de onnan legalább odatalálok az üllői útra- megváltás.
így volt ez a kis biciklitúra. du. tekerni akartam, hogy leadjak pár grammot az ebédből, nem tettem, mert hideg volt, hát most bepótoltam. már röhögtem magamon, hogy ez mennyire gáz.

b-val és k-nal bementünk 1 kocsmába a király utca és a kertész vagy kazinczy sarkán. elég purtis 1 hely. és akkor a külföldiek ott asztalt foglaltak. b. mozartnak öltözött. nagyon jól sikerült a jelmeze, bár az este folyamán többen bírónőnek szólították, többek közt én is.
ez a cbi farsang volt. 1500 volt a belépe, de jöt sz. aki kidumálta magát, s a többieknek sem kellett fizetniük. pontosabban a leforrázott ejgyszedő lány nem tudott semmit se tenni...
az unicum+sör kombó hab volt a tortán. a rövidet felhajtottam, nehogy kiboruljon. a sört 1 lány verte ki a kezemből a klotyóban, aki megígérte, hogy vesz helyette 1 másikat. bele is 1eztem, s vártam. de nem akart kijönni (spórolós fajta lehet), s eluntam avárakozást, elhagytam a klotyót. volt zene, az biztos, táncoltam, az is biztos, jöttek ismerősök, szalonképtelen rések átugrása, és hazajutottam. már pirkadt. kicsavartam a polifoamot, még fogat sem mostam, úgy döltem le. sajnos a báránybőr alattam és a 2 pléd nem bizonyult elég melegnek, de nemtom meddig vacogtam alattuk, mire eszembe jutott, hogy felkeljek, és előhalásszam a paplanomat a szekrényből.
fú.

oázis
reggel tesóm telefonjára ébredtem. kérdezte, kell -e vmi a kertészetből, mert ők fc-val kimennek. vagy el is mehetek velük. el is mentem. gyorsan összeszedtem magam. szomorúan állapítottam meg, hogy az alkohol valóban nem tezs jót a bőrnek, 1 éjszaka alatt 3 évet öregszek. ha szuperponálódik 1 nemalvással, akkor meg vége. ehh. szárított marhatrágya kellett nekem meg spenótmag. a tervem az volt, hogy du. felásom a kertet.
szerencsénk volt, mert amíg a kertészetben voltunk, sütött a nap. olyan volt mint 1 mini kirándulás. fc. kerülgette a bokrokat, megtapogatott mindent, beletúrt a fűrészporba, megsimogatta a virágokat. ez nekem tetszik. amikor ráéreznek a kisgyerkek az anyagszerűségre. elcsodálkozok magamon is, hogy a kezem mennyi mindent érez. ez a száraz kéz.
tesóm nézelődött meg érdeklődött, mi addig felfedeztük a kertet. volt ott 1 tó is híddal, csobogott a víz. odaálltunk. fc-t megigézte, mert csak állt és bámult. én meg őt néztem. mint acirksuzban. az előadásnak viszonylag nagy hányada azzal telt, hogy figyeltem, hogy figyeli a produkciókat. jöttek mások is kisgyerekkel. anyuka el, apuka leragadt a kisfiúval a hídnál. valamit szóltam kamillának, mire
apuka: hallod kamillának hívják a kislányt
én: és téged hogy hívnak?
nem válaszol.
apuka: na mondd meg, hogy mi a neved.
nem válaszol.
én: péter vagy? vagy marci?
apuka: na, marci, mondd meg, hogy mi a neved.
én: tényleg marcinak hívják?
apuka: igen.

fc. addig futkosott a tuják körül, míg nem fogott 1 nyulat a betonon. nagyon nekiállt sírni, a zajszintmérő mérés6árát a legmagasabbra kéne állítani, ha meg akarnám mérni, hogy milyen hangosan sír. na, akkor kimenekültem vele. lassan megnyugodott.
hazafele már látszott, hogy hó lesz.
tesóm: a szarodat elviszed.
én: ja.
mire a lakásba értem, már szállingózott a hó. csak bámultunk ebéd közben. a tráygát ledobtam a sufni elé, mert ne volt kedvem felmenni a kulcsért.
du. átmentünk barátilag tesómékhoz. lenézek. hol a trágya? már a szart is lopják? kiakadtam. elgondolkodtunk, hogy ez milyen gáz, hogy fényes nappal a wekerlén eltűnik 10 kiló zsákos szar. azonban volt 1 gyanúm később. hátramentem a sufnihoz. és iagazm lett. vki betette oda, hog ne ázzon. úgyhogy felülír6tam aszitkozódásomat hál istennek hehe.
jóga
múlt 7en nem voltam.
jön zs.: a múlt héten nem voltam
én: én sem. lesérültem
zs.: nemá, én is! hogyan mi?
én: a bokám. kiment
zs.: nekem is! melyik? nekem a jobb
én: nekem a bal
amúgy fejlődök. tegnap jó volt. éhesen mentem. jobban megy így. a gyümölcsnapom... meg bírtam csinálni a hidat 1x annyi ideig, ameddig nem szólt a mukes, hogy pihenj. váó. az 1lábonállás még nem megy. volt most ott 1 kissrác is, 1ik nőnek a fia. mukes mondja, hogy a nagyon öregek meg a fiatalok nem tudnak 1lábon megállni, ne csodákozzon, ha nem megy, de próbálja meg. mondtam, hogy i am a child, too. de mukes szerint no, you have a weak concentration... hát igaz. ez oylan gáz. nagyon levágja, hogy gáz vagyok?...
na mind1. de otthon megtanultam fejen állni. igaz, hogy csak a fal mellett, de most már megy. megértettem a technikát. így tök fasza.
gyümölcsnap
annyira kibaszott éhes voltam, hogy miutn hazaértem, leszartam agyümölcsnapot, és megettem a mama maradék túrós rétesét, meg dzs. csinált májkrémpástétomot, s azt i sjól megkóstoltam. már msot éhes vagyok. mindig éhes vagyok. a seggem meg csak nő. imádom a szénhidrátot. bezzeg fc. még tudja mi kell a szervezetnek, folyton csak a gyümölcsöt eszi :)

nőnap
tesómtól kaptunk virágot! azt mondta, öregszik és önmagától jutott eszébe, hogy megajándékozzon minket. :)

rendőrsztori
melóba úgy jövök, hogy az üllőin akocsik közt, aztán a heim pál előtt, a vágóhíd utcánál rátérek a zebrára, s a gyalogokkal átkelek, máris a melóhelyen találom magam. múltkor is így tettem. a belső sávban láttam 1 rendőrautót. mind1, piros volt már a kocsiknak, úgyhogy lenültem a zebrára. abban a pillanatban megszólal a hangosból. nekem szólt, mert vmi biciklis volt benne. nem értettem, mert torzít. utána meg, hogy majd jönnek helyszínelni, akkor meg csodálkozok. hát ez a mutatvány absz. biztonságos, ezt elárul6om, és bárki beláthaSSA.
kiskörte, kerékpársáv
tovább gondolkoztam. ha az astoriánál véget ér, akko rminek van ott a bicikliseknek lámpa? eltűnik a sárga csík... meg amikorjönnek ki a bródy sándor utcából, akkor az átellenes oldalon miért piros a bicikliseknek, amikor a kerékpársávra nem mehetnek rá az autók?

még 1éb nagy gondolataim is voltak, de a semmibe vesztek. most beteszek még 1 képet. ez a téli túrán készült. nagyon optimista. az ott eső.

n. és g. mennek az ötztal maratonra. úristen, nagyon brutális verseny. már most büszke vagyok rájuk. tavaly mi is jártunk arrafelé (ni ni). úgyhogy n-nak ismerős lesz a terep 1 része.