2010. augusztus 31., kedd

vissza

szóval visszajöttem a nagy ... pestBE.
elkezdem írnia biciklitúróról a beszámolót még a 7en. csinál6ok új honlapot. vagyis 1 oylan kéne, amit tudok szerkeszteni. de én ehhez nem értek. a yahoo site builder meg le van tiltva, mert vmi .exe cucc.

szilvilegvár
a családdal otthon a szilvalekvár ügyében legalább 1 órát tárgyaltunk. mondtam, h én hazamegyek főzni, ha pont akkorra érik meg, amikor a szülők nyaralni vannak. akkor aszalni is fogunk, és nem leszek rest kimagozni aszalás előtt. rengeteg szilva van a 3 fán, fele lehullott, de így is sok maradt, úgyhogy lesz sok lekvár. és a szilvilegvár a lekvárok csúcsa. üstben kell megfőzni. remélem van elég üveg otthon. ez 1 esemény.

zöldség
túra alatt alig ettünk zöldséget és gyümölcsöt, nagyon hiányom volt belőlük. otthon főztem 1 ratatouillet. ez francia lecsó. a malackarajon találtam rá a receptre. fú, isteni. elájultam magamtól meg a recepttől is. a pontot az i-re a német szilváslepénnyel tettem föl. ez tuti recept, jobb mint a kelt tészták. ez morzsalékos volt plusz vmi tojásos-tejfölös lötty a tetején. a vasárnapi pizza már csak hab volt a tortán.
ettünk kocsonyát is. végül is nyári étel, hiszen hideg. csak afőzése termel hőt. nem mintha meg kellett volna dögleni a melegtől a 7végén. most meg? a hidegtől kell megdögleni. őszi felszerelésben ülök itt: hosszúnadrág, trikó, póló, mellény, kardigán.

most írok...

2010. augusztus 16., hétfő

sziget 2010

haj
nekem ez 1 napban merült ki, a péntekben.
(most számolta ki anett, hogy 44 éves koromban leszek felnőtt... ahogy végiggondolom az elmúlt pár 7 eseményeit, erre meg is van minden esélyem)
(karfiolkrémlevest szívószállal?:)
...
elmentem biciklitúrára, ollé! találtam jegyzetfüzetet a veszprémi intersparban, úgyhogy lesz beszámoló, ha a túratársam hoz fényképezőt, akkor még képek is lesznek.

2010. augusztus 13., péntek

biciklitúra?

mi más?
nyilvános dilemma
ugye volt az erdély, amin felbuzogtam. aztán jött az ausztria. ezen is. aztán elmentem szemüveget csináltatn: ne terheljem túl. majd szemészhez: semmi bajom. a fejem mégis fáj néha. a homlokom alatt. csak ilyen kis alattomos fejfájás. a szemem fehérjében megjelent 1 piros csík. ez eddig nem volt ott. annak ellenére, hoyg kellemes idő van a szobámban éjszakánként, nem alszok jól.
tegnap hajat mostam végre. már elég iszonyú volt. az 1. mosás után kb. sár jött le róla... a ragasztócsík is lejött, a nagyobbik. a 2 pici még tartja a sebet vagy mi ez. így megláttam, hogy a szemöldököm alatt is van valami vágás.
döntenem kell. még van pár napom.
sok hajam kihullott. persze nem fésülködök meg másfél hete nyomattam iylen fejjel, nem csoda ha 2x megtelt a szűrő. nem szeretem afrissen mosott hajat. száll, lobog, hülyén nézek ki vele. találtam 1 ősz hajszálat, úgyhogy nórikám, megnyugod6sz, én is elkezdtem.

megtanultam szempillát kifesteni. 31,75 évesen. nem rossz. unokatesómtól. lám a fiatalabb is tudja tanítani az öregebbet haha. azt hittem, rosszul leszek tőle, de egész jól bírtam. a szemem körüli matatást nehezn viselem. úgy tűnik, az alsó szempilláim hosszabbak, mint a felsők- persze valószínűleg nem.

...fú látom mutternek elküldtem azt a levelet, amit nem akartam elküldeni. fel kéne hívnom már.

BIG
öcsééém, jól elbaszták ezt. a bejelentkezés után semmit nem tudok csinálni a megújult honlapon. vagy itt a melóban van letiltva vmi?

szigetre fel kell készülni. bazz annyi dolgom lesz
utálom, h alig volt nyár ezen a nyáron. ratyi idő. éjjel meg fogok fagyni. nem akarok táskát vinni. bár vmiben kell becsempészni itaélt. vagy menjek éhesen és hamar rúgjak be? azért a mikára meg acharlie winstonra szeretnék emlékezni. csak a szemüveget le ne verjék a fejemről. vinnem kell szigetelőszalagot is, bármi megtörténhet. szerintem be se kéne rúgnom. de akkor hogy viselem el a sok embert, a sok külföldit, a sok 1éniséget?! micsoda szempontok. ha ezt 1 afrikai éhező olvasná... no de ne hasonlítgassunk, ez mérgezi meg az életet. én ezekkel a paraméterekkel kell dolgozzak, amit kaptam meg összegyűjtöttem. következő életemben lehet 1 nyomorék koldus leszek, és akkor majd annak kell jónak lennie.

2010. augusztus 12., csütörtök

hét eleje

warmshowers
amíg nem voltam netközelben, hárman is írtak, hogy megszállnának nálam/nálunk. az 1ik elég aktuális volt, azt írta, kedden vagy szerdán ér bp-re. ő josh with his orange bike. írtam neki sms-t, hogy jöhet hozzánk, ha még itt van, és nem talált szállást. kicsit ö-v áramlottak az üzenetek, de végül is sikerült meg1eznünk, hogy tegnap=szarda nálunk alszik. volt dolgom a városban, s abban reménykedtem, hogy majd meglátom a máséval össze nem téveszthető biciklijét, ám nem így történt. érdemes végignézni a képeit, szerintem a birkás a legmenőbb. szerencsére elég 1xűen fogalmazott, így a beszédének nagy részét megértettük. ő volt a 3. vendégem, neki meg én a 3. szállásadója. jeee. spenótos ricottás gnudit csináltam kicsit máésképpen, mint chili & vanilia, mert nem volt kedvem annyit pepecselni. mondjuk 1 biciklisnek nem éppen a legtáplálóbb étel még ha egész nap nem is a hegyek között tekert. na de finom lett, mint mindig. a piacon találtam ízletes lucullus paradicsomot hozz, öntöttünk mellé olivaolajat, szórtunk rá parmezánt (mivel kifelejtettem a masszából).
josh-sal megitattunk 1 kis pálinkát, sört meg bort.
végül is jól eldumáltunk, csak tudnám, miről. a külföldiekkel való beszélgetést éppúgy elfelejtem, mintha részeg lennék.
nézzük, mi maradt meg: 21 éves, manchesterben tanul fotózást az 1etemen, amit nem kedvel, ezért elindult biciklivel dél-afrikába 1magában. van 1 narancssárga fixije, amivel nem nagyon törődik, az a lényeg, hogy menjen. ... nemtom. eszmét is futtattam angolul. fejlődés van? azért hívok vendégeket, hogy fejlesszem az angolomat? a study igét [sztudi]-nak ejti. ezt figyeltem meg. 1 csomót nevettünk. ez nagyon jó, amikor külföldiekkel képes vagy úgy kommunikálni, hogy még nevetni is tudtok 1ütt.

szemüveg
voltam tegnap edinánál, az optikusnál, akihez járok. eléggé kiakadt a fejemen, és azt tanácsolta, ilyen szemmel ne induljak neki semmilyen biciklitúrának. jól rámijesztett a retinaleválással, úgyhogy ma elmegyek a szemészetre, és kikérem a véleményüket. orvosok... nemtom. a kórházban sem mondtak semmit. bár ők nem szemész szakorvosok voltak. az orvosok fizetése azért ilyen kevés, mert nem értenek semmihez- tegnap erre a megállapításra jutottam hehe. ez nagyon szélsőségesen hangzik meg előítéletesen, de ezt hallom az emberektől, hogy ne menj orvoshoz, mert több bajod lesz, mint előtte. érted. alá is íratják a papírt, hogy saját felelősségedre megműtenek. kösz. és így basz át a kőműves meg a gázszerelő is. túl specifikus minden, lehetetlen eligazodni a sok szakma között.
a doki aszonta, mehetek bárhová. de ott felbaszta mindenki az agyamat, bejelentkezek abetegfelvételi irodában, és akkor nem szólítanak, mert nem adtam meg orvost. hát honnan a lófazsból tudjam, kik rendelnek ott?! várok, húgyhólyag telik. áhh. francba csinálok hülyeségeket. most absz nem vicces már és sokba kerül.

diósárok
gizellával a jánoskórház pulmonológiájáig sima ügy. nem szakadtam meg. patenpedállal lazább lett volna. lefele se volt vészes. tényleg kéne 1 országúti. meg 1 kis motiváció. összeomlasztottam 30 perc alatt minden jót, amit a 7vége alatt összeszedtem.

2010. augusztus 10., kedd

szórakoztunk

péntek
a hónapok óta a fagyasztóban helyet foglaló 2 db nyúl elfogyasztásához hívtam össze pár embert, ami 8 felnőtt + 2 gyereket jelentett. a receptre véletlenszerűen bukkantam. hozzá jázminrizst főztem meg a nemhúsevők/nyúlnemszeretők kedvéért 1 thai sült rizst is összedobtam. bővebben:

sütemény
ezt csütörtökön este sütöttem meg, mert úgy éreztem, hogy pénteken el leszek csúszva. csütörtökön is elcsúsztam... japán sajttorta. linkelem. nem szeretek linkelni, mert keresgetni kell meg kattintgatni. de tudom, hogy így a helyes, ezért megteszem. rájöttem arra, hogy ha a sütiket kör alakú tortaformára sütöm, akkor nincs meg a lehetősége annak, hogy belevágjak megkóstolni. igaz jelen esetben tapadt valamennyi tészta a sütőforma aljára, így azt levakartam, és megkóstoltam a sütit. nem hiába illeti a szerző az imádnivaló jelzővel. isssteni! csak azért sütöttem ilyet, mert a nagycsarnokban az óccsó tejesnél le volt árazva a philadelphia sajtkrém: 159 ft/125g. mert nem olcsó termék ez.
a nyulacskát meg a sütit azért akartam 1xre sütni, hogy csak 1x melegedjen be a konyha + spóroljak a villannyal. de így jobb volt, mert kihűlt a torta, és mint említettem, elcsúsztam az idővel.

thai sült rizs
a receptre úgy bukkantam, hogy keresgettem a jázmin rizs elkészítési módját. ez kivitelezhetőnek tűnt, nem kellett hozzá túl sok különös alapanyag meg hús. kicsit változtattam 1-2 dolgon, de elárul6om, hogy nagyon finom lett. ilyet máskor is fogok főzni.

nyúl
jó hogy megragadta a figyelmemet az eperszószban pácolt nyúl. szép volt meg finom is. tényleg jól sikerült. jázminrizs megfelelő köret hozzá.

buli
heten megittunk tizenegykét üveg bort, és a pálinkás üvegek is kiürültek. el lehet képzelni, hogy mi volt... zoli kifröccsentette a falra a bort, igaz jutott belőle a szék kárpitjára is. a székre szórtunk sót, abból kijött, a falon kissé meglátszik. a pólója vörösboros maradt. jókat nevetgéltünk és bezsélgettünk, kb. ennyit tudok írni az este későbbi részéről, amikor az anyukák és a gyerekek elhagyták a helyszínt. 1 cuki párbeszéd:
-kamilla, mit szeretsz jobban, a szalonnát vagy a kolbászt?
-a szalonnát- elégedett mosollyal nyugtázza ezt fecó. és végül is mindannyian.
-és a csokit vagy a szalonnát szereted jobban?
-... a csokit- csak 1 tizedmásodpercig habozott :)

reggel n.zoli megérkezésére ébredtünk, aki az éjjeli munkából jött vissza, mert nálunk felejtett vmit. fú, még nem voltam teljesen magamnál. ezt jelzi az is, hogy felpattantam, nekiálltam elmosogatni, kiganajozni a lakást, és felmosni, mert az egész lakásban recsegett a talpunk alatt a vörösborfoltra és mellé szétszórt só. n.zoli nem is tudom, hogyan, de eltávozott, csak hárman maradtunk. találtam a hűtőben még 2 sört, azt megittuk. sörrel vettem be az aszpirint a fejfájásomra. höhö. aszpirint csak azért láttam, mert tesóm nálam felejtette. ez használt. meg az 1 pohár sör is, újra kótyagos lettem. még 1 mosást beindítottam, és 2x hívtam fel borcsát, hogy holmikor találkozunk.
sietve pakoltam össze, azon izgultam, hogy elérjem a vonatot. enyhén ittasan patentpedállal még nem tekertem. de simán ment az üllői úti felüljáró, és nem éreztem magam fáradtnak, bár az előttem lévő vác-bánk táv abszolválására kevésbé lelkesen gondoltam, mint péntek este.

tekerj a tóra, bánk
tehát elértem a vonatot, borcsa is később jött. jegyvásárlás után felpakoltuk a szép vonatra a bicikliket. meg volt beszélve, hogy imre, ákos, balázs és rabbit vácon csatlakoznak hozzánk. kérdezem borcsát, vajh ákosék elindultak? azt mondja, ja, épp most beszélt vele. erre 2 perc múlva felszálltak rákosrendezőn :)
én orcsa telefonjáról (enyémet otthon hagytam) írtam 1 sms-t dzs-nek, hogy elnézést a kupiért, amit magunk után hagytunk, majd összepakolok vasárnap. pár óra múlva érzékeltem, hogy vmi lötyög az oldalzsebemben, hát a telefon volt... nem voltam 100 % józan péntek este 10 óta. remek. de így is ment a bicikli, méghozzá elég jól, ennyi alkohol elég volt ahhoz, hogy ha esetleg tör a nyereg, azt ne érezzem.
na de térjünk vissza a vonatra. megittuk a borcsa által hozott söröket, lotyogás, vác, irány a vasútállomás melletti kiskocsma, várjuk imrét. aki közölte, hogy sarat jósoltak, ezért felpókozott 1 pár fekete gumicsizmát a bikie-póló ütője mellé :) míg söröztünk, azon agyaltunk, hogy kéne 1 traktor, semmi kedvünk dimbes-domboson >30 km-t tekerni. az idő telt-múlt, hangulatba kerültünk. a mihályi lászló cukkrázzdájáthiába erőltettem, nem látogattuk meg. másnap sem, de akkor már igazából engem sem érdekelt.
a terephez megfelelő választás volt a kona. a csomagtartóra rápakoltam a biciklis táskákat, polifoamot, sártrat, így nem a hátamon kellett vinni a cuccot, mint a többieknek. a max. 4személyes sátramra voltunk 6an... mertem remélni, hogy az 1. 4ben benne leszek :)
pencen megálltunk a cba-nál, vettünk kaját, sört, kicsit lazultunk. találtam a boltban 1 óriási kiflit, na azt megvettem, mindannyian nagyot nevettünk rajta, mert a 2 csücske közötti távolság vagy 40 centi volt. kicsit összeismerkedtünk, mert én eddig nem nagyon ismertem a többieket. nagyon (+) hangulatban voltam, szórtam a hülyeségeket még vasárnap is, hajaj...
penc után volt 1 szivatós emelkedő, ami az 1sebességeseket tolásra késztette, mi addig balázzsal bementünk 1 kocsmába. már ott volt 1 srác+lány, akik szintén bánk felé tartottak. összeismerkedtünk velük, később a fezstiválon is mozogtunk 1ütt, kiderült róluk, hoyg andrás meg niki, és 1ébként szombathelyiek. szinte össze-borultunk hehe.
balázs megjelent festett arccal, erre felbuzogtunk mindannyian, és odacsődültünk festeni. borcsából gepárd lett, én sk. festettem magamnak 1 kék monoklit, ami csak kék szemöldöknek indult, de olyan vastagon fogott az ecset, hogy nem tetszett, eért körbefestettem a jobb szememet. hát nem lettem tőle szebb, így később rózsa bevitt a vip mosdóba, és letakarítottam az akrilfestéket magamról. az a mosdó később jól jött, ugyanis nem nagyon lehetett kezet mosni, kicsit putris volt a környezet, bár melyik fesztiválé nem az, főleg ha az eső is esik néha. bár mi az esőt nem tapasztaltuk, úgyhogy imre fölöslegesen cipelt +2 kilót gumicsizma képében. ki tudja, ha ezek nincsenek rajt a bringáján, nem kényszerül tolni?
extra meleg nem volt, ezért én trikóban voltam. nem is értem, hiszen baromi ritkán vagyok én ujjatlanban. annyi napsütés azért akadt, hoyg kissé leégjen a vállam. a söröspoharakat vissza lehetett váltani, pontosabban 300-ért megvetted, és akkor abban kaptad a következőt. keményebb műanyagból volt, mint a szokásos poharak, és még nyálcsíkot sem húztaam. persze otthagytuk, elhagytuk őket, úgyhogy lehetett költeni a manit erre is. amilyen pici volt a fesztivál, ahhoz képest nem olcsó. bár 1 árra sem emléxem, csak akkor feltűnt.
amúgy király volt csomaggal tekerni, bár a nyeregből való kiállást nem kockáztattam meg :) ha idén elmaradt a biciklitúra, akkor legyen vmi. és csomaggal jobban merek gurulni, bár itt nem voltak BIGek, tehát kevésbé lejtős úton jobban neki lehet ereszteni. 1 10 %-os emelkedőnk volt. a csomag lengéscsillapító 6ása kellemes.

vissza a fesztiválhoz. hát csak beszélgettünk és nevettünk, én szinte eszméletvesztésig ittam. sört, bort. hamar kiesett minden a fejemből, ahogy ez lenni szokott. este begyalogoltunk a faluba, hogy szétnézzünk, mi van ott. borcsa elaludt, erre 6ározottan emléxem. meg vásároltak valami hamburgerfélét, és nekem feltűnt, hogy milyen fényes az a zsömle, amibe belepakolták a cuccot, csak nem lakkozott?
rabbit medálját megtalálta 1 helyi kissrác, amit balázs megjutalmazott. ezt igazán nem értettem, mind1.
...foszlányok...
vissza a táborba, nyehi előszedett pár üveg sört, na az már igazán nem kellett volna
filmszakadás
1. kép: ülök a földön, folyik a fejemből a vér, szemüvegem szára eltört. mi ez? bőgök. 1.sorban a szemüveg miatt, hogy msot mi lesz, hogy biciklizek haza, utána rámtelepedett a világ összes fájdalma plusz az enyém is, meg mindne szerencsétlenségem. volt nálam 1 papírzsepi, azzal törölgettem a fejem, majd elmentem aludni. csak balázs volt a sátorban, ő már rég kidőlt. a sisakját pedig már nappal levette, nem csak alváshoz :)
mondtam neki, milyen gáz, hogy ez történt, hogy vérzik a fejem, meg eltört a szemüveg, és közben bőgtem. szegény, biztos pont ez hiányzott neki, hogy ott rinyáljak. aztán imre is megérkezett, megkértem, hogy kísérjen el abudihoz, mert nem látok.
alvás.
jó meleget csináltak a fiúk, de sajnos csak ki kellett bontani ahálózsákomat, amit azért nem szeretek, mert nehéz visszacsomagolni. persze 1edül nem ment a kinyitás sem...
reggel balász kelt 1.nek, 2.nak én. még akkor is szivárgott a vér a fejemből. tükröt nem láttam, de nem lehettem 1 szép látvány.
elmentünk az 1.segélynyújtó helyre, ahol a lány ellátott, összeragasztotta a szemöldökömet, lemosta a vért. a szám is sebes lett. azt mondta, menjek el majd kórházba, hátha össze kell varrni. szemeimet is megvizsgálta, nem talált semmit. nekem nem fájt semmi, röhögtem az egészen. csak azt nem bírtuk összerakni, hogyan történt mindez.
borcsa meg rabbit eltűntek. sebaj, úgysem lett volna hely a sátorban nekik hehe.
balázzsal kóvályogtunk, majd megjelent márszi, hogy menjünk velük kávézni, be a faluba, e. én szemüveg nélkül nem akartam menni, ezért szorítottak nekem a riksán helyet eszter és vki. heki pedig taposta a pedált. a boltban vettünk némi élelmiszert, ez vicces volt, felidézhetetlen- talán azért, mert még mindig részeg voltam. a harcsa kocsmában ráétettem 1 lapáttal, amikor kértem 1 féldeci rumot meg 1 szódavizet. nagyon jó 6ással bírt ez, hiszen így nem fájt se a szemem, se a szám, és extrahosszú stan up comedy fellépést vittem így véghez. nem mindenki rajongott érte sokáig.

ügyelet, trauma(tológia:)
belenéztem a tükörbe, egész jól áll nekem a lila szín, lehet el kell kezdenem szemet festeni. ezzel a borulással foglalkoznom kell kicsit elméletben, és lélekben is. ugye az önmagát beteljesítő kék monokli a szemem körül... mit üzenek magamnak? mit üzen nekem vmi? ez a történet mindaddig nagyon viccesnek tűnt, míg az ügyeletre nem értem. a dokinő nem akart elengedni, azt mondta, márpedig fejsérüléssel innen biciklivel el nem megyek. úúhhh. aztán megnyugtattam, hogy már 40 km-t bicikliztem vele, szerintem nem lesz gond. így utamra engedett a merényibe. fú micsoda hely az... öcsééém. viszonylag hamar sorra kerültem, azt mondták, csinálnak 1 fejröntgent, megnézték a sebet, oké, szépen elláták, ne csináljak vele semmit, főleg a ragasztót ne szedjem, áztassam le. amíg a papírra vártam, addig történtek az érdekes dolgok:
1. középkorú faszi melegítőben. ne haragudjak, mondana vmit, de tényleg ne haragudjak. ok. epilepsziás rohama volt, behozták, kéne telefonálni a szüleinek, adjak neki pénzt. fura mintha alkoholszag jött volna belőle. mondom, itt van a mobiltelefon, az nem jó? tudja aszámot. persze, az is jó. elmondja, én beütöm. vmi gépi hang szólalt meg, nem csörgött ki. (most megpróbáltam újra hívni, és azt mondja, a hívott szám nem elérhető) mondom neki mi van, megköszöni, elmegy.

2. srác elektromos tolókocsival jön, neki a széksornak, arrébblöki. jesszum, mit csinál. dávid. andi. beszélgetünk- már amennyit értettem belőle. agyam tompa. elég szakadtan nézett ki szerenscétlen. egész nap nem evett. mi ez? azt hittem, a kórház 1 ik épületéből gurult be ide vmi miatt mint beteg, nem pedig az utcáról, hogy az ügyeleten tarhálja a népet. vesz nekem is kaját, csak adjak pénzt. ok, adok 1 százast. ez nem elég. adok még 1et. jobbulást, jó egészséget, kedves vagyok, szép vagyok, erős vagyok. kösz. továbbgurul a többi beteg felé. elkezd ott is tarhálni. nem nagyon értettem, mert viszonylag messze voltam. rejtély volt, hogy 1 szerencsétlen utcai vagy 1 áplt -e. hozzátartozó hangosan szól a kijövő személyzetnek, hoyg adjanak ennek az embernek ételt, egész nap nem evett, a kórházban már kaját sem adnak? szünet, duma, nemtom mi történik. 1x csak 1 srác megjelenik 1 zacskó zsömlével, és odaadja neki.. kösz. majd vmi szóváltás kezdődik 1 cigányasszony meg a srácok között, amit végképp nem értettem, hogy miért, maikor tök rendes volt, hogy hozott neki tápot, erre nekiáll rinyálni a cigányasszony. ekkro 2 pocakos lát6óan pénzes, de IQ minimum középkorú is becsatlakozik a pörlekedésbe, mire akiabálásra kijön 1 alkalmazott, és próbál rendet teremteni. srác begurul, kiderül, hogy a belgyógyászatról jön. amúgy autóbalesetet szenvedett és grazban dolgozott. meg volt zakkanva, az biztos... az idő telik-múlik, unom magam, elszundítok. mire felnézek, szinte üres a váró. dávidot megpróbálja elkísérni az 1ik ápolónő. elég nehéz, mert nem hajlanó a megadott irányba terelni a kerekesszékét. valahogy lelépnek.
na, ezért legközelebb (bár remélem iylen nem lesz) a tömeghez közelebb foglalok helyet, ne engem mint magányosan üldögélőt találjanak meg, mert nem tudok mit kezdeni velük, és semmi kedvesség nincsen bennem. betörnek az aurámba. és tudom az okát kb. talán sajnálom őket, és nem szeretném magam ilyen kiszolgáltatott helyzetbe látni, és arra emlékeztetnek, hogy én jobb állapotban vagyok mint ők. és nekem ettől mindig lelkiismeretfurdalásom lesz. mint a hajléktalanokkal kapcsolatban. tudom nem vehetem a világ összes gondját a vállamra, de ettől nem bírok megszabadulni. és 5letem sincs, hogy segítsek neki. és rendes se tudok lenni velük.

vissza bánkhoz
imre ott maradt velem, amíg beszélgettem a mi padunkra csöppent 2 idegennel, akik ezentúl nem lesznek idegenek. megbeszéltem velük, hogy péntek du. 3-kor találkozunk a szentendrei#raktár-ben talál6ó kis zöld bódénál, mert midnig ott szoktunk inni, erre tegnap jön dzs-től a hívás, hogy bezárt. francba. szombathelyieket is odahívtam, de nekik legalább tudok küldeni sms-t. ó annyira szerettem azt a helyet. ott rajzoltam annakidején a lila szigetjegyet.
borcsa otthagyta nekem a bukóját. komolyan gondolta -e, hogy felveszem gyalogláshoz? ha úgy csinálnék, mint drótmanó, akkor nem jártam volna így (neki szinte mindig a fején van a sisak).

hogy is jártam?
a történet valószínűsíthető felgombolyításában ákos volt a segítségemre. szerinte leestem a padról ami történhetett úgy hogy a) vki felkelt, és én az 1ik végén maradtam, ránehezdve és leborultam b) ültem a padon, elaludtam, és lefordultam. jobb arccal a földre estem, és ettől a huppanástól kitört a szemüvegem szára, és felsértette a szemöldököm feletti részt. de a földtől hogy karcolódott meg az eleje? a lencse sértetlen. a szárát imre odaragasztotta 1 sárga szigetelőszalaggal, így hazafele biciklizve rendesen láttam.

vissza bánkhoz, hazaút
a többiek összecsomagolták a sátrat, mire mi megérkeztünk. a szombathelyi "rokonokat" felkeltettük elbúcsúzni.
pencen a boltnál megálltunk tápért és pihenni. senki nem vett sört. én sem menőztem már ezzel. tényleg nem túl lányos ez az esés-kelés, vicces ugyan, de ettől nem leszek nőbb. még menőbb se, csak én képzelem. viszont hozzá lehet szokni ehhez az ábrázathoz, és nem is annyira gázos, mint gondoltam. nemtom, afejem remélem csak azért fáj, mert jól beütöttem. azért jó lenne tudni, hogyan estem ekkorát. még a jobb arccsontomon is érzem, ha megnyomkodom.
hazafele szétszéledtünk: imre maradt még a táborban, rabbit elcsípett vmi vonatot, balázs eltekert a szüleihez, így áékos, borcsa meg én maradtunk. a kiskocsmában ittunk 1 sört, kólát. itt megállok. oylan a villany a női klotyóban, hogy 15 sec múlva ellaszik. ez pár éve is így volt beállítva, akkor is kiakadtam rajta. mondjuk éppen szól6tam volna. elhiszem, hoyg spórolunk, de ez akkor is gáz.

szeretek bulizni, és tudok is...

otthon
tegnap kamilla csak bámulta a fejemet, nem nagyon tetszett neki :) de annyira édes volt, mondta, hogy visszük a mókust orvoshoz, hoyg meggyógyítsa a szemét. bírom nagyon, hogy mindig jön a mókus.
és én meg nem fürdettem meg este. mondtam, hogy nem leszek sokáig, pihentetem a fejem. annyira bántott. néztünk tesómmal elire, hogy akkor maradjak -e vagy sem, mondjon ő valamit. ott sírt, meg fogta a lábamat. ez nem olyan hiszti volt, mint máskor. ha 1általán hiszti volt. azért is érintett meg ennyire. ma ott leszek vele. ezt megígértem neki. kitalálta, hogy andicska vagyok :) és miért nem mentem hozzá egész nap. mindjárt bőgök. úgyis olyan régen tettem, vasárnap hajnalban. remélem nem haragudott meg rám. ó

ha ezt a bejegyzést valaki olyan olvassa... a szüleim nem tudják a 7végémet. és nem bánnám, ha így maradna...

tesóm pedig megérkezett begipszelt kézzel. ínhüvelygyulladás. szét-betonozta magát. dzs kínlódik a térdével. leharcolta magát az álmos utca. jobbulást nektek, valószínűleg én jártam a legjobban, bár 1 szemüvegnyi pénzem azért rámegy erre a szombati bulira.

2010. augusztus 5., csütörtök

esküvő 2

esküvőhöz még
a zenekarról nem írtam. pedig fontos. cimbalom, hegedű, nagybőgő. srácok ezzel kezdték. nekem nagyon bejött. jól nyomták. és a nagybőgőtől 1ébként mindig elájulok, annyira tetszik. nagyon vagány hangszer. következő életemben nagybőgős leszek, nem forradalmár. viszem a biciklin a hátamon. fel a diósárkon hahaha. amikor átváltottak modernre (baszusgitár, dob még vmi), az nem volt oylan jó. az énekes erőtlennek tűnt. pedig gondolom ő énekelt a népies hangszerek mellett is. jajj, úgy meghallgatnám őket most is.

bicikli
a váltóm egészen katasztrofálisan működött sszombaton és vasárnap. nem csináltattam meg, így vasárnap biatorbágyról már 1sebességesként használtam a konát. igaz előtte is már csak a nagy meg aközépső tányért váltogattam. szóval izmosítottam combra. és a combzsír tűnt el először, ahogy ezt tavaly megállapítottam. 7főn aztán bevittem 1 szervizbe a bringát, mert én úgysem tudtam vele mit kezdeni. a bowdenház elkoszolódott, és ki kellett cserélni. örültem nagyon, ám kedden már jajongás volt, dobálta a láncot, amikor nyeregből kiállva tekertem. nem biztonságos. iylenkor magam előtt látom, ahogy elszakad a lánc és leborulok a földre. msotanában sokat megyek a konával, egészen megszerettem a váltós biciklit meg apatentpedált, úgyhogy a gizi is kap 1 másik pedált, és ezentúl csak bicikliscipőre kell költenem, a többinek az anyaga álltában fog elfáradni. állítom ezt MOST. és rájöttem, hogy akormányszarv is 1 istenáldása nyeregből kiállva tekeréskor. szóval kormányváltás lesz a gizellán 1 olyan hajlítottra. nagyon hasznos volt a váltóm berohadása. bebizonyítottam, hogy sokkal többre vagyok képes, mint gondoltam. és a kis dombok megmászása könnyebb nehezebb áttételle nyeregből kiállva, mint ülve. nna. és majd letesztelem magam: gizellával patenttal és hajlított kormánnyal az istenhegyin. hogy a szarba hívják ezt a koskormányszerűt. mondjuk az abaj vele, hogy nem tetszik. de kormányszarv helyett éppen jó lesz. a 6ékonyságot előtérbe kell helyeznem. dobálta tehát a láncot. visszavittem, és csináltak vele valamit. most jónak tűnik. csak a diósárok maradt ki a 7en. pedig növeli az önbizalmat. lehet mostanában már nem megyek arra.

az újpestet most nincs türelmem leírni.
még mindig nyaralnak a népek, nem túl nagy a forgalom.
tegnap végre volt vmi haszna, hoyg a rádióban elmondták a közlekedési híreket: a vámház körúton aszfaltoztak, így kikerültem a szabadság hidat. a lánchíd nem is volt dugig. nyaralnak, ja.
múltkor 2x is leszorított (túl közel jött hozzám) 1 kisbusz v mi az. meg mutogatott a bicikliútra- megértettem. de zötyögjön ő a macskaköveken, ne engem küldjön be a népligetbe. az újesthez annyit, hogy rámentem arra a ratyi bicikliútra, amit a pap károly utcánál csináltak. nem lett jobb. ha nem tehetnek le térkövet, akkor megcsinálják aszfaltosan is ugyanolyan rázósra. ezt miért veszi át bárki is? a zzal akurva úthengerrel miért nem lehet sima felületet létrehozni? vagy direkt tojás és nem kör keresztmetszetűre formázzák a hengert? őrület. és köszönjük meg, hoyg odaépítették. pedig még a szélessége is megfelelő. annyira el kéne verni mindenkit, aki ennek az elbaszásában résztvett. persze az sokkal jobb lenne, ha elvennék a pénzüket, és megcsinálnák abból normálisan. ledolgoz6nának valamennyit esetleg: feltörnék az aszfaltot, s ezt a munakbért levonnánk a költségekből.
voltam a warmshowertől vendégeink: 2 román bringás. 1 fiatal házaspár. minden túrabiciklis jófej, ezt kijelenthetjük. még bejelentkezett 2 francia is, de őket nem vállaltam be, mert én is szerettem volna ágyon aludni meg pihenni valamennyit. nekik persze nem ezt írtam. ez lehet patkányság volt... azt írtam a srácnak, nem leszek otthon aznap este. ez igaz is volt, mert gyereknézőben voltunk abéry családnál. jól ottragadtunk, mert nekiállt szakadni az eső. mire hazaértünk, be is rúgtam. az az almapálinka alattomos. :)

2010. augusztus 4., szerda

esküvő, újpest, ...

esküvő
balatonalmádiban
nórával lebicikliztünk. hogy eddzen az ötztal maratonra. reggel 8-kor indultunk a sasadi úti profi elől. kicsit megcsúsztunk. bevásároltam a profiban. nem mondanám, hogy igazán bőséges a kínálat. ez 1 forgalmas bolt, jobban is odatehetnék magukat a főnökök.
megettem 1 banánt, 1 kis joghurtot, 3 zsömlét, 1 kis májkrémet. ezzel székesfehérvárig kitartottam. meg se álltunk odáig, csak 1x azért, mert elsőbbséget kellett adni. ott nóra rátalált a város kb. legmenőbb cukkrázdájára, a vörösmartyra. lehet nem is a legmenőbb. lényegtelen. sok az alkalmazott, fagyit nem kóstoltuk, mert az olasz recept szerint blabla. nagyon nehezen döntöttem, pedig 2t is ettem. a szatmári szilvatorta volt az 1ik, a másik meg citromso máktorta. mind2 nagyon finom volt, de a tejszínhabrózsák ha tetejükön hulalagyanúsak voltak. az eszterházyt nem mertem megkockáztatni, pedig direkt rákérdeztem, hogy vaj- vagy tejszínkrém rejtőzik -e a tésztalapok között, és megnyugtatásomra tejszínest válaszoltak. jajj, de imádnivaló az a szilvatorta. nem száraz, jó szaftos a tésztája is. vastagon kenve fincsi szilvilekvárral meg vmi vaniliás tejszínes krém lehet még bent. (éhes vagyok). 11-kor érhettünk a cukiba, dél körül távoztunk.
a 2. szakasz lassabban ment, de talán csak az eső miatt, amely litéren kapott el minket. nem is bántam, mert a cukrázzdában összegyűjtött kalóriákat kihajtottam magamból, kellett a frissítés.
végül fél 3-kor elindultunk, mert még 15 km valamint zuhany, hajmosás még hátravolt a 16.30-as esküvőkezdetig.
nagyon menők voltunk, amikor csurom vizesen autós felvezetéssel (vőlegény sógorjelöltje) megérkeztünk. ármin édesanyja csak hírből ismert minket: államviszga után nórával és árminnal hármasban vágtunk neki az aszfaltnak, cél pozsony volt. és ármin szentendrén feladta, megevett 1 hamburgert, majd hazahévezett. elszámolta magát :) én erről teljesen megfeledkeztem, pedig 1 legendás történet ez. mosolygok.
kapkodva szedtük össze magunkat a kollégiumban. rájöttem, hogy a csodaszép zöld felsőmben nem érzem jól magam, ám át nem öltöztem. a nadrágomban dzs hiába próbált meg péntek este élet vasalni, szombatra az dupla lett. fura 1 nadrág ez. álltában, és hurcolás közben eltűnik belőle az él, de újravasalni képtelenség, mert folyton elmozdul az anyag.
közben manó és dzs is megérkeztek, velük osztoztunk a szobán. mindenki rendbetette magát, és dzs autójával mentünk a templomhoz. a tervünk, hogy odatekerünk felvirágozott és lufizott biciklikkel, már rég elhamvadt, ugyanis ovábbra is esett. nemtom kinek az esküvőjére megyek biciklivel... talán a sajátoméra, ha 1x lesz.
a menyasszony német, így 2nyelvű volt a mise. majdnem elaludtam. jó jl volt, hogy az ifjú házasokat a szabadban dupla szivárvány várta. szerintem mindig dupla szivárvány van, csak régebben nem láttam meg. most már mindig észreveszem.
ármint bekísérték a szülei a templomba, közben szólt a zene, és később bejött vagy 20 csak kezükben 1-1 napraforgóval. csodáloztam, hogy jesszus, lisa összes német barátnője eljött? kiderült, hogy voltak köztük magyarok is.
a csokordobáshoz oda kellett menni- frusztráló. de lisa kislabdahajításból nem *5 volt, így véletlenül sem kellett a virágok után nyúlnom :)
a lakkzi a pinkóczi csárdában volt, ami többek közt kerékpáros oázis is 1ben- itt megy el a balaton körüli kerékpárút. elég lassan kezdődött el a vacsora. apukák mondtak köszöntőt, gyerekek szintúgy. igazán szép szövegek voltak, könnyfakasztóak. a 135 km-es tekerés után jólesett bedobni pár db házias pogácsát, és a gyümölcsös tálról megtölteni magam szőlővel meg dinnyével.
ezek után inkább a szemem kívánta az ételt, mint a gyomrom. előételnek hortobágyi húsos palacsinat volt- klasszik. tyúkhúsleves, majd főttkrumpli és riszkörethez natúr húsok, ránott gomba meg csírke cordon bleu. fincsi vegyes saláta. házi sütiket is hoztak, amit villámgyorsan eltüntettünk, sőt a szomszéd asztal adagját is lenyúltuk, maíg ők távolt voltak. jelenlétükben sem fogyasztották őket, így miért ne.
besötétedett, így kiderült, hogy dzs égve felejtette a lámpát az autón, így hajnalban nagy örömködések közepette hárman betoltuk a kocsit.
én csak táncolgattam, be sem rúgtam, fura volt így. nemzetközileg nem vegyültem, azt vasárnap estére tartogattam, mint később ki fog derülni. józanul láttunk néhány olyan párkapcsolatot, amikről úgy tűnik, nem állják ki az idő próbáját... van ahol gyerek is van... néha megérzi az ember (kívülálló), hogy gáz van valahol...
már pirkadt, amikor bedőltünk az ágyba. természetesen alig aludtam valamit. nóra állapota volt aggasztóbb, nem voltam biztos benne, hogy haza tud tekerni. korábban én paráztam, hogy kikészítem magam a lagzin, és nemtok hazatekerni. de bírta, nem volt vele gond. a balatonban való fürdőzésből nem lett semmi, sőt a vizet is csak messziről láttuk, mivel ahol legurultunk a partra, az strandban végződött, belépőt meg ugye azért nem fizetünk. vasárnap a szombattal ellentétben egész meleg volt, érdemes volt magunkra kenni némi naptejet. bementünk balatonalmádiban 1 abc-be... az tényleg abc volt, és nem abc,..., xyz. nulla választék. utoljára iylet 10 éve zentán láttam, amikor bementünk 1 élelmiszerboltba. fú, nem sokáig válogattam. megvettem az utolsó 3 db zsömlét, 1 kissé ráncos paradicsomot és 1 májkrémet. és ez 1 forgalmas helyen van. mellette vezet el a kerékpárút. özönlik a nép. hogy bír fentmaradni 1 ilyen bolt? rejtély.

(most abbahagyom. folytatom holnap)