vértes-gerecse 2011 szeptember

filóztam 1 db-ig, mire eldöntöttem, hogy tesómmal, balázzsal meg gáborral elmegyek vasárnap biciklizni. kilátásban volt 1 szombati házibuli, ami azt hiszem, elmaradt. így nyugodt szívvel döntöttem a biciklizés mellett.
kicsit izgultam, mert utoljára kb. augusztus elején tekertem valamennyit, a szerbet. aztán 2x volt bp-velence, de ez csak 50 km. siralmas. biciklitúró sem volt :(
balázs meg járt svájcban, ausztriában, ki tudja merre. én meg alig tekertem. semmi délutáni vagy reggeli edzés. tesóm és gábor legalább gyakorolnak. kát hátránnyal indultam: a) edzetlenség b) lány vagyok. ez mindig megvan bennem. hogy nem akarom hátráltatni a társaságot. nem bírom tartani velük a tempót. ezért is volt különösen szuper tavaly barnabással biciklitúrázni, mert nagyjából 1forma erősek voltunk, és jól tudtunk 1ütt haladni.

szombaton semmi buli. elég volt kiheverni a pénteket. már este 10-kor aludtam. kellett is, mert 5-kor szólt a telefon. fél órát adtam  magamnak összekészülődni. az utolsó pillanatban becsomagoltam a kenyérpudingot- hogy majd bedobom elinek az ajtó elé. ahogy szoktam, ha korán megyek vagy nincs senki otthon.
az intersparban szombaton vettem szendvicskiflit, ami olcsóbb és jobb volt, mint a sima kifli. 1 szendvicset megettem reggelire, 2-t bepakoltam. tehát akkor mit ettem? kezdjük ezzel.

kaja
reggeli: 1 szendvics, 2 kisebb szelet kenyérpuding
7 cerbona
2 power bar
2 zsömle
6 nagyobb szelet felvágott
1 kis kaukázusi kefir
1 banán
2 másik müzliszelet
2 szendvics
víz
1 pohár sör

stat
225 km
átalg 24,3 km/h
nyeregben: 9 óra 16 perc
max. seb.: 61,7 km/h
cal. (nemtom mennyire reális): 4594

többi
fél 6 után kicsivel érkeztem tesómékhoz. feldobtam a cuccot, és téptünk is tovább az illatos úton, lágymányosi híd, egér út, budaörs. nem volt éppen meleg. és reggel még azon gondolkodtam, hogy otthon hagyom a térdmelegítőt. kiderült, hogy a srácok fejében is megfordult ugyanez a gondolat. és 11 után vettük le.
tesóm 1x jól elhúzott, amikor a kikanyarodó busz mögé beállt. én sajnos le voltam maradva, meg a féloldalas pedált nehezen csatolom be, és amúgy is lassan indulok el.
budaörs után a budakeszi leágazónál volt megbeszélve a találkozó fél 7-re. mi pontosak voltunk. örömömben majdnem elütöttem tesómat. nem örömömben, de így volt. ahogy telt az idő, és vártuk gábort meg balázst, kezdtünk kihűlni. fáztunk. én a rövidujjú mez fölé csak a crane széldzsekimet vettem föl. tesóm mániája a mellény.
tesóm mondja, mi van, ha budakeszi, budaörs leágazót beszéltük meg? próbálta hívni a srácokat, azonban 1ikük sem vette fel a telefont.  1x csak megjelent balázs. mellkasvédője is volt: 1 újság. amíg tanakodtunk, gábor küldött 1 üzenetet, hogy 1 órás késésben van az új telefonja, ne várjuk, menjünk. micsoda pech.

így hát hármasban kezdtünk a túrának. nekem csak sejtelmeim voltak az útvonalról, 1x megnéztem térképen.
7 körül 6 fokot mért balázs. brrr. jó volt nyeregbe pattanni és bemelegedni. a kezeim és a lábaim 1előre nem fáztak.
a reggeli csípős hideg ellenére látszott, hogy jó időnk lesz. keletről sütött a nap, mentünk ketten: az árnyékom majd én. ezt szórakoztatónak találtam.
etyeken fesztivál volt, azért reggel 8-kor nem ütköztünk akadályba. tesóm benyomott 1 gélt. etyek és alcsútdoboz között dimbi-dombi a táj. az ilyet szeretem. bár most nem volt akkora királyság, ugyanis hidegben nagytányérról kicsire letenni elég nehéz. és lassan melegedett az idő...
alcsútdobozon megálltunk 1 boltnál. tesóm hozott 1 pogácsát és 1 túrós batyut. a túrósbatyut választottam. nem kellett volna. kiakasztott rendesen. nem értem, hogy ad6nak el ilyen terméket élelmiszerként. rettenetes. a tésztája, a tölteléke, ahogy kinéz. botrány. és 150 ft. ennyiért jót is adnak. ezt adják az embereknek... sok mindent meg kell váltani ebben az országban. megettem. de minek? nevezzük élelmiszernek, mert táp-láléknak a legnagyobb jóindulattal sem mondanám.
tesóm megevett 1 powerbart. budaörsön is, amíg vártunk a srácokra. néztem, mennyit eszik. úristen, én nem eszek jól? vagy csak ennyire más az anyagcseréje? lassú vagyok. attól, hogy szarul táplálkozom vagy attól, hogy szar vagyok alapba'?
felcsutat elhagytunk, majd újbarok felé vettük az irányt. csodálkoztunk, hogy micsoda príma utak vannak errefelé. amúgy ez jellemző az egész túrára. nagyon szuper utak voltak. az erdőben is. öröm volt ezeken biciklizni. szintben se volt sok.
közben melegedett az idő, de a széldzsekit, térdmelegítőt nem lehetett még levenni.

annyi falun mentünk keresztül, hogy összekavarodok. szárligeten tértünk rá 1 erdei útra, ami -ha jól emlékezek- vérteskozmáig vitt. féltem, hogy mi vár ránk. előttem voltak a big dayes utak, amit még 1x a hátam közepére sem kívánnék. de nagyon jó volt. senki nem volt az erdőben rajtunk kívül. ja de: jött 1 öregemeber biciklivel. elment mellettünk. mi megálltunk 1 szép sziklafal mellett a napsütésben enni. és ő leszállt,  megkérdezte, eltévedtünk -e, mit keresünk. mondtuk, hogy minden oké, csak kajálunk :) eszembe jutott nagyokat lélegezni, ha már 1x a természetben vagyok.
elég sokat mentünk az erdőben.
feltételezzük, hogy vérteskozmára jutottunk. onnan gánt következett. talán gánt után volt 1 kavicsbánya. engem mindig lenyűgöz, amikor vmi ipari mennyiségben van jelen. ezek a nagy kavics és homokhalmok. mint 1 hegy. látszik ahogy "megfolynak". legközelebb viszek fényképezőt. most nem volt nálunk. az 1etlen kép ez a térképvázlat lesz, amin rajt van az útvonal. nekem már alig volt vizem. találtunk 1 benzinkutat. ott nem adtak csapvizet, mert i6atlan. ezért bementünk csákberénybe vizet vételezni. a kocsmában adtak is. én ekkor szabadultam meg a széldzsekitől és a térdmelegítőtől. lehetett vagy 11 óra. és be kellett nyomnom az 1ik power bart is.

visszamentünk kicsit gánt felé, majd ismét be az erdőbe. a fiúk jól kiigazodtak a térképvázlaton, én csak mentem. megint szuper utak fogadtak minket az erdőben. balázs ment elől, és látott vmi óriási szarvast, mai fekete volt. tesóm sajnálkozott, hogy ő nem látta.
ezen a részen elkezdett homokos lenni az út. nem volt vészes, csak néhány helyen csúszott be némi homok az útra. nem szerették a biciklik. kíváncsiságképpen rámentem pár homokfoltra, már a legkisebb is megvezette a biciklit.
1 környékbeli biciklis elmagyarázta, merre rövidítsünk oroszlány fele. mondta, hogy van vmi vár is, de úgysem találjuk meg. és semmitmondó, kilátás sincs :) tesóm megtalálta a táblát, megálltunk, hogy megnézzük. 100 m. közel van. gyalog is. azért bementünk biciklivel, mert ha lehet, nem gyalogolunk. én pont olyan irányt választottam, hogy tudtam akadálymentesen menni rajta, tesóm betalált a homokba :) kb. 15 mp után feladtuk. minek nézzük meg, ha úgysem látni semmit? megfordultam én is, ekkor már homokos földön. borultam 1et. a jobb oldalamra estem. puhára. semmi bajom nem lett. csak eldőltem, a bal lábam felcsapódott az égnek. semmi kellemetlenség nem volt.
találkoztunk még 1 szénával megrakott szekérrel és  2 utasával, akik útbaigazítottak minket. olyan ványadt lú húzta a szekeret, hogy szamárnak néztem. lehet erősebb szemüveg kéne?
végül kilyukadtunk oroszlányban. a sparban még zsömle se volt, így a tescoban kötöttünk ki. a bringásoknak jól jön az, hogy vasárnap is nyitva vannak a boltok itthon, így nem egész napra kell pakolni.
találtam 1 müzliszeletet, ami nem tesco sajátmárkás és nem is cerbona. csak 45 ft/db. mire kiértem a boltból, balázs már 3 buktát befalt, éppen a 4.et ette. számolgattunk, hogy mennyi van még hátra. jó sok. 1 óra lehetett. vagy több? balázs du. 4 órára való hazaérkezése füstbe ment terv maradt.

tatabányán megnéztük a turul madarat. mind3an megkérdeztük, merre találjuk, 2féle választ kaptunk. jó hogy felmentünk. utoljára általános iskolás koromban jártam ott. egy kb. 2 km-es emelkedő vitt fel a szoborig. elég 6almas közelről. a fején van 1 aranykorona. körülötte szemét. a sok köcsög turista. mindenhol szemét van. ebben élünk. áhh.
jó volt lefelé gurulni. utolértem pár autót. balázs feltartotta a sort :)

asszem én tarjánig voltam kalibrálva. tesómék eltűntek a szemem elől, felhívtam, hogy merre. "ahol a kutya ugat." éppen ugatott. gyermely jött. megálltak a faluban 1 kocsmában. sör, kaja. megettem a szendvicsemet, 1
a 2. power bart meg 1 müzliszeletet. tesóm nekiállt aggódni, hogy még a végén boltba kell mennie :) kereszteljük el anyagcsere zoltánnak :)
már nem volt kedvem biciklizni. elfáradtam, és kezdett nyomni a nyereg is. mondjuk eddig ez a legjobb, mert 170 km fölött jelentkezett a tünet. a bokámat még a nap elején meghúztam, ez 1re szarabb lett. balázs már korábban mondta, hogy álmos. érdekes, én biciklizés közben talán csak 1x voltam álmos. inkább fáradt szoktam lenni. de azt se úgy érzem, hogy na most akkor fáradt vagyok, hanem lassulok, és unok tekerni. igen, ez a legtalálóbb szó: unom.

most kelet felé tartottunk. árnyékunk elől.
gyermely és zsámbék között elég szar volt az út. ez se tett boldoggá. meg hogy lemaradok. engem az frusztrál. balázs szerint csak fél perccel voltam lemaradva, ne aggódjak.
a budakeszi út nem kellett volna a végére :) ez volt a legszarabb. fent váltunk el balázstól.
szerintem jó volt a budakeszi úton gurulni. megelőzött minket egy busz, emiatt még fékeznem is kellett, kikerülni nem lehetett. tesóm ment elől, én mögötte. beletalált vmi hasítékba az úton. én is. volt ám csattanás. az volt a szerencse, hogy gyorsan mentünk, nem lett belőle borulás.
nagyon örülök, hogy nekiálltam országútizni. sokkal biztonságosabb, mint a trekking. nem győzöm elégszer hangsúlyozni. lejtőn lefele, mindig hasonlítgatok. még vizes úton is magabiztosabbnak érzem magam vele. nem beszélve arról, hogy outival lehet a leggyorsabban haladni.

6-ra értem haza. jól kitakarítottam, megfőztem a friss borsóból készült levest (isteni lett. a fagyasztottból nem lehet ilyen jót főzni) és a fura szilvát. a fura szilva: inkább volt héjaváló, mint magvaváló. ennek felhasználásáról később számolok be.
11-kor már aludtam is.
besültek a szemeim.
izomlázam van.
elfelejtettem nyújtani
jó volt ez a környék. ide máskor is elmegyek. a táj, az utak, az emberek.

cm, autómentes nap

megemlékezek róla, van mit írnom.
a cm-hez való hozzáállásom nem változott. eldöntöttem múlt 7en, hogy nem megyek. aztán rájöttem, hogy megyek, mert ez kerékpáros közlekedés lesz, ez jófajta változat, éppen kedvemre való.
autómentes nap, mi?
du. 4 előtt ez a körút forgalmán meg sem látszott. mit várok? sőt, tömve volt éppen busszal meg terepjáróval, kénytelen voltam bemenni a járdára, ha sínezni nem akartam. a blaha előtt. mindig ott a necces. meg az oktogon után. de most ott rendben volt.
este 6 körül sem volt jobb a hejjzet. tele volt autóval a kis körút. lehet azért, mert sok volt a biciklis? hát igen: ha ugyanannyi autó mellé még több biciklist teszünk, akkor így még nehezebben férnek el. világos.
borcsával a körtéren a köveknél találkoztunk volna. időben odaértem, így a bolt felé vettem az irányt. erre meglátom borcsát. és nem késett :) a sparban kígyózott a sor, ezért úgy döntöttem, hogy nem vagyunk éhesek.
a nép összegyűlt, csak kis csúszással kezdődött a móka. kezdésnek bringaemelés, aztán a holland nagykövet (ő volt?) rövid köszöntője, majd elindult mindenki, amerre lát. eléggé 1 irányban láttunk. nyilván minél távolabb megyünk az origótól, annál többféle úton mehetünk, ám a tömeg nyilván 1felé áramlik. egészen jól bírtam, azonban a szabadság híd után már nagyon ideges voltam, feszített a húgyhólyagom is, de az már 6-kor. mondtam borcsának, hogy hazaugrok klotyóra. erről lebeszélt, és végül is a piac mellett bementünk, majd végig a ráday utcán. ekkor már az éhség valóban az agyunkra ment. jó volt, hogy így volt, ugyanis megtaláltam a város 1ik legjobb kakaóscsigáját.
ez a pékség/boltocska a mester utcai villamos megállónál van, a híd fele menő sáv jobb oldalán, pontosan a zebrával szemben. este 7-kor puha kakaóscsigát kaptunk. és nem fornettis volt. máskor is tesztelem majd a helyet. a legtutibb pékséget 1előre az üllői út kb. 755 szám alatt találom. ez 1 bolgár pékség. csodálatos. nem spórolnak ki a srácok semmit sem. van tömegük a péksütiknek, van kinézetük, és áruk is. tegnap láttam: túrós batyú.

aztán a körúton folytattuk, majd becsatlakoztunk atömegbe az andrássyn.
akkor kiakadtam még 1x, hogy ráterelnek minket a szerviz útra, mikor tök üres az andrássy.
a bp fesztiválzenekar is megtisztelte a játékával  a nagyérdeműt.
ha már összeszedték magukat, és a biciklizés mellé álltak, nem tudom, miért nem lehetett slágeresebb számokat játszani? tudom, ne elégedetlenkedjek, de akkor is. a kultúrából 1 fél évre megint elég :)
a paso koncert feltűnően halk volt. a kertemben tömeg. de legalább jót beszélgettünk. helyrejött a hangulatom. láttam 1 idős házaspárt is. aranyosak voltak, ahogy nézték a koncertet.

utána széjjelváltunk tünditől, aztán én borcsakálmántól. eltűntek a hátam mögött, ezért jól megraktam az r33-ig. nagyon fasza volt este biciklizni.
az r33-ban simán jó volt. nagy tér, cigifüst eltűnik. nem sokan gyűltünk össze. orsi megnyerte a goldsprintet. gratulálok. én nem fogok javítani a közeljövőben. lassú vagyok, hamar fáradok. zé 7x indult. rápakolt az aznapi munkára rendesen.
érdekes volt, na.

vasárnap tekerés. hogy fogom bírni? punnyadék vagyok. rápihenek, az segít. nem csak mindig a szórakozás

eljött az ősz: fázik a lábfejem. jájj, ez lesz fél évig :)

7fő este éppen mentem be a lakásba, amikor hallom, hogy jön a szomszéd 1 vendéggel, és beszélik, hogy be kell tolni az autót. meghallottam, szóltam, hogy szívesen segítek. pont a kapuban merült le az akksi. nándi beszállt, mi a vendéggel (nő) elkezdtük tolni. gondoltam, laza lesz, szeretek autót tolni, ketten sima ügy. csakhogy a kerekeknél volt vmi mélyedés, amiből nem tudtuk kimozdítani az autót. ezért szóltam a garázsszomszédnak- aki éppen a garázsában bütykölt-, hogy segítsen. ő nem találta a kulcsát, és a másik ajtón (ablakon?) jött ki. így hárman simán eltoltuk. y-ozni kellett, úgyhogy 1x hátulról is megtoltuk a tütüt.
vicces volt.
cserébe kértem nokedliszaggatót.
bírom a szomszédékat.

eső
elfelejtettem milyen esőben tekerni. 7főn este kaptam 1 kis ízelítőt. jó volt. az üllői út furán nézett ki. mintha fehér hab lepte volna el az utat. nem is hab, mert nem emelkedett ki az út síkjából, az esővíz sodorta az út közepétől a széléig. a belső sávokban is látszott. ilyet még csak szélső sávban láttam.

kiábrándító, hogy esténként már hamar sötétedik és lehűl a levegő. ezt az őszi elmúlást meg kell szokni. kár hogy én nem tudok téli álmot aludni. legszívesebben október végén elbujdosnék. sőt, már most.
amikor azt hiszem, hogy most már oké, újra fáj... de már azt sem tudom, mi fáj, mi bajom van.  zűrzavar van bennem. néha irigylem azokat,akik nem gondolkodnak, csak élnek bumm bele a világba. most néha van. a gondolkodás sem visz előbbre. valami előbbrevivő gondolkodási mechanizmust kéne megtanulnom. mind1. elmegyek jógára. az jót tett múltkor is.

észrevettem, hogy a makrós könyvnek csak 1 kis részlete van meg. ebből nem tanulom meg... sebaj, szerzek 1et.

megint begyulladt a szemem. idén már nemtom hányadszorra. volt 2 árpám. meg ez is. tavaly volt először árpám bánk után. kár is volt előhozni. enyhén szólva pozitívabb voltam. jól van, hát a szar kedv is az élethez tartozik.mindig is oda tartozott. nem lehetünk mindig viccesek meg vidámak. vannak ilyen időszakok. ha beleszakadok, se tudok mit csinálni. ja de: jóga. majd eljárok meditálni vagy mittudomén. vagy mittudomén. ez jó lesz. csak semmi konkrétum. emléxem, középiskolában erdőgazdaságtanból feleltem. tudtam az anyagot, csak 1etlen 6ározott számnevet sem ejtettem ki a számon felelés közben. mondtam mindent, de konkrét számot nem. tézé -tanárunk- megszólalt: andikám, most már valami konkrétumot is, légyszíves. nem emléxem, hogy sikerült -e. biztos kaptam egy 4/5 aláaláalá-t. ilyeneket szokott osztogatni. tesómék némettanárja meg 1/2 alá-t adott 1 diáknak, aki szólt neki: tanárnő, miért nem 1es? ilyesmi sztori rémlik. unokatesóm mesélte, hogy a főiskolán volt 1 idióta tanáruk. kiosztotta a zh-kat. természetesen szarok lettek, mindenki elkezdte számolni a pontjait, és átböngészni a dolgozatát, hátha összevakar még 1 fél pontot. unokatesóm annyit talált, hogy ugrott 1 jegyet, kettesre. szólt a tanárnak, aki elmagyarázta neki, hogy nem úgy van az. ez egy erős 1es. ez a legjobb 1es az összes dolgozat közül. és nem adta meg neki a kettest...

ezt nézd

esernyő

pénteken kitekertem az aldiba megnézni, hogy milyen esernyőt kínálnak. előtte már kicsit körbejártam a témát. legyünk alaposak.

fatter kipuhatolta, hogy mutternak még nincs normális esernyője, ezért névnapjára esernyőt kap(ott). átlapoztam az aldi és lidli katalógusokat (évekig nem csináltam ilyet, most meg képes vagyok átlapozni a bedobott szórólapokat hetente akár 1x is...) mind2ben kínáltak esernyőt. akkor majd megnézem az aldit. előtte beugrottam az intersparba felmérni az esernyőkínálatot. találtam 1.790-ért. az volt ráírva: származási hely németo. majd a deichmanba. itt volt benetton 3.000-ért. a humanicba ugyanez 3.250-ért. és 1 olcsóbb kínaias 1.500-ért. elmentem hát az aldiba, ahol 1.300-ért adták a szép csíkos kínai esernyőt. ezekután visszamentem -közben pár dolgot elintéztem- a humanicba, megnéztem az ernyőt, hát ez is kínai, akkor inkább interspar. ahol az a csalódás ért, hogy ugyanazt az ernyőt 300 ft-tal drágábban adták, mint a humanicban. megtévesztettek azzal, hogy ezen az ernyőt (ua. a márka) németország volt, nem kína. bk  +. mind1. mmá' megvettem, mert sokat futkostam

most jön az
ezt nézd

amikor kijöttem az aldiból, pont akkor ért oda 1 16évesforma cigánygyerek a biciklijével. becsúszott a tárolóba, s beviharzott a boltba. amíg majszoltam a brióst, szemügyre vettem a biciklit. bevásárló kosár, elvágott/szakadt 1.fékbowden, és az mi? az 1. lánctányér "tele" van. nézem, ez hogy? eszembe jutott, hogy itt van a fényképezőm, megörökítem. ha már 1x húzza ez is a hátamat, vmi haszna legyen.
átálltam kilakatolni a sajátomat. a másik oldalról is lefényképeztem.
aztán jött a srác, mondtam neki, jó a biciklid. a magáé is. váltottunk pár mondatot, majd mind2en el.
szóval "a magáé is"... hát, én se leszek fiatalabb. meglátszik rajtam a kor. a házban, ahol lakom, van 1 nő meg a lánya, és a lány hol csókolomot köszön, hol hellót. az idősek meg simán letegeznek, ha látják, hogy biciklis vagyok. talán még mindig azt képzelik, hogy 30< az emberek többé nem bicikliznek, és hogy a bringázás 1 fiatalos szórakozás.
kamilla vasárnap megkérdezte, hogy mit kell köszönni az öregeknek.

fűnyíró
bementem az agrogépbe 2 fűnyírókésért. előtte telefonon megkérdeztem, hogy van -e belőlük. igen. nagy nehezen megtaláltam a boltot. csak arar emlékeztem, hogy illatos út. hát ott nem volt. végül 1 portás útbaigazított. az üzletben 2 ember foglalkozott velem. először kijelentették, hogy ilyenről nem hallottak. mondom, telefonon azt mondták, hogy van ilyen raktáron. nézik. kihozott vmit. de ez nem az. a nő összekeverte a típusszámot a leltári számmal. a férfi kihozott vmi felfogatót. de nekem kés kell. visszament, hozott 1 kést. fizetéskor megkérdeztem a biztonság kedvéért, hogy ha mégis vmi gond lenne, kicserélik -e. igen, csak hozzam a blokkot. mondanom sem kell, hogy a sok szerencsétlenkedésnek meglett az eredménye: az 1ik kés nem stimmelt. ezért apa odaadta a régit, hogy majd talán így menni fog.

lipóti
2 fűnyírókéssel a hátamon eltekertem háromkilós lipóti kenyeret venni. nézegettük, hát ez nem fér be a hátizsákba. kaptam 1 papírszatyrot, amit nem tudtam feltenni a kormányra, mert a cipőm orrával rugdostam volna. végigaraszoltam a józsef attilla lakótelepen a bal kezemet kilógatva a kenyérrel. csupa jobbkezes utca, előttem a busz, csak meg ne kelljen állnom és elsőbbséget se kelljen adnom. ott 1ensúlyoztam, mikor látom, hogy jobbra autó, lassítanom kéne. vezető meglátta a körülményeimet, és intett, hogy menjek :) nagyot bólogattam (már csak 1 török hiányzott a számból), hogy köszönöm. meg vigyorogtam. ő is vigyorgott.
rájöttem, hogy nekem nem kell hazáig mennem, csak tesómékig. átjutottam a 6ár úton megállás nélkül. átjutottam a 6ár úton megállás nélkül? tesómék elé érve lassítottam, ledobtam aföldre a táskát. elég ügyes voltam, mert csak pár centire csúszott ki belőle a kenyér. de ezt nem kell tudni senkinek se. hallod, zoli? :)

a 7végéről majd külön írok. ha

lebegés
feltettem a platnira 1 lábas vizet forrni. spenótfőzéshez/puhításhoz. közben tettem-vettem, odanéztem, igazítottam talán a lábason, lehajoltam, hallom, hogy ez mozog. megállítottam, arrébb mentem, hát mozog. ezek szerint nem löktem meg. elkezdtük erával bámulni, az edény beindult, 1re vadabbul rázkódott a platnin.
azért nem értettem, mert era a krumplit ebben főzte, és nem említette, hogy táncolt volna a lábas. bár én amikor pakoltuk helyére az edényeket megjegyeztem, hogy ez púpos, ezt nem lehet villanytűzhelyre tenni.
készítettem videót. annyira röhögtünk.

pöttyös

 itt van ez az összeállítás. találjátok már ki, hogy milyen gyümölcsök pöttyei lát6ók a képen. 
(persze senki nem böfög majd semmit...)


végre
jogosan lehet szidni a szomszédokat (nem is szomszédok, csak ottlakók)i: amikor tegnap 18.15 körül kimentem az udvarra, ott állt a garázs előtt 1 autó. úgy hogy nem lehetett kinyitni a garázsajtót. írtam erának 1 sms-t, hogyha jön haza, ne próbáljon meg beállni, mert ott van 1 autó. végül is beállt, de épp annyi helye volt, hogy a másik szomszéd 92 fokban ki tudja nyitni a garázskapuit és kijárjon. era 5lete volt, hogy írjak 1 cetlit, amiben megkérem a tulajt, hogy legközelebb ne az ajtó elé álljon, köszönöm. írtam. reggel 7.15-kor még ott volt. és nekem pont be kellett volna menni a garázsba vmi fontosért. hát eleresztettem 1 cifrát.
mind1, majd előbb lelépek és hazamegyek érte. most épp szerencsém van, hogy csak az europarkig kell visszamennem.

jóga
újra számít6unk ilyen bekezdésre. tegnap felavattam a kuponvilágos kedvezményes bérletemet. erőt vettem magamon. odatekerek, látom, itt semmiféle kapucsengő nincs. hát felhívtam a csajt, kiderült, hogy mellette állok. hogy a bolt is ugyanahhoz a házszámhoz tartozik.
jó sokan voltunk. befűtött az oktató- azt írják, hogy yx fokra felfűtött teremben zajlanak az órák. mint a heringek. mégis elfértünk. nagyon jót tett a lelkemnek. csinálni kell továbbra is. tényleg sokkal jobban éreztem magam, nem olyan nyomorultul, mint tegnap reggel. bár a mosodai mérés sokat lendített a hangulatomon a délelőtt folyamán.
azér' azt nem értettem, hogy mi az, hogy a wc-be kérlek ne dobj semmit, mert darálós. benéztem a klotyó melletti kukába, hátha annak tartalmát meglátva okosabb leszek... most az van, mint görögországban? ott se lehet beleszórni a wc papírt a budiba...
reggel nehezemre esett megmozdulni. mi ez? mit csináltam a karjaimmal? nem cipekedtem, akkor mi? jóga. már most jelentkezett az izomláz. pedig holnap kéne a régi menetrend szerint... áhh, érzem a csípőmet is

menetrendről jut eszembe
jöttünk haza pécelről, és azt mesélte a kaller, hogy a mozdonyvezetők nyugdíj után pár évvel meghalnak. hogy olyan elektromágneses terhelést kapnak, hogy mindenféle rákokban (belső szervi) hamar elhaláloznak. hiába van leszigetelve a kocsi
?

testtömeg
nem mond6nám, hogy tartom a súlyom. ezen a 7en rengeteget ettem. igaz jóga előtt a mérleg 58 kg-t mutatott, ami azért nem olyan rossz, de ha figyelembe vesszük, hogy 7végén hazamegyek, akkor habzsolni fogok, és máris megint 60-nál találom magam. jobb volt 56/57-nek lenni. majd jól odafigyelek. vannak időszakok, maikor 1xűen nem bírom abbahagyni az evést.

citromos náplyi
tegnapa mosodában citromos nápolyi illat volt, amikor eljöttünk. tényleg. ismerős illat, mi ez, mi ez? és jött a felismerés: citromos nápolyi. hát akkor elgondolkoz6unk a citromos nápolyi felől :)

megyek makrózni, de előtte 1 fényképet...

víztorony

nakérem, aki itt lesz 7végén pesten, látogasson el az eötvös úti víztoronyba szombaton 14 és 16 óra között. érdemes. én 1x jártam ott meló ügyben. ha itt lennék, elmennék. mindenről lemaradok. illetve nem mindenről. csak 1-2 jó dologról. nem lehet szét-szakadni. sehogysem.
most olvasom, hogy felújítottak istvántelken 2 víztornyot
csupa jó hír.
víztoronylátogatásba kell kezdenem.
és ez is érdekes

cipő
jó tudni
múltkor bementem a bicikliboltba, ahol vettem a nw cipőmat. az volt a gond, hogy már nem bírtam könnyedén becsatolni a jobb felét. namondom, még garanciális, bemegyek, kérek tanácsot. srác elmondta, hogy ezek bizony elkoszolódnak, ki lehet tisztítani így: lecsavarozod, bedobod vmi flakonba, engedsz bele vizet, és jól összerázogatod. volt műanyag mézesüvegem. én ebbe tettem bele- mégsem annyira kemény, mint az üveg. nem látszott semmi kosz a művelet végrehajtása után, egy db-ig majdnem uo. szar volt, aztán megjavult. én azt vettem észre, hogy az a kis "szál", amit bele kell tolni a "zárba", meg van görbülve, ezért nem tud beleakadni. na mind1, lényeg, hogy működik. a boltos megnyugtatott, hogy lehet ilyet vásárolni legvégső esetben

iksz
jönnek a reklámok a neten. annyira idegesítő, hogy felvillan 1 nagy ablak reklám, és néha sokáig kell keresni a becsuk gombot. múltkor olyan oldalra tévedtem, ahol 1általán nem tudtam bezárni, így el is léptem onnan. mennyire lehetnek eredményesek ezek a hirdetések? én nagyon ritkán nézem meg őket. nem tartozok a célcsoportba. nekem nem csinálnak semmit :) vagy csak olyat, amit nem kell reklámozni

makró
most igazán nekifutok a makrotanulásnak. alap szinten el kell sajátítanom.a felbuzgásom oka, hogy ma 1 mosodában voltunk mérni. és minden automatizálva van. baromi ó volt. csigás mosógépek, szárítógépek, szőnyegporolók, óriási vasalógépek. és itt nem centrifugálnak, hanem kipréselik a vizet a ruhából. jön ki az enyhén nedves ruha a mosógépből (most a munkásruhákat írom le), felekasztják rozsdamentes acélból hegesztett vállfákra, be 1 szárító-vasalóba. áramlanak a ruhák 1 ellenőrző munkahelyhez, ahol megnézik, hogy van -e rajtuk varrnivaló. ha nincs: entergomb, ha van: másik gombot nyom, és a szállítószalag a varrónőkhöz vagy a hajtogatókhoz viszi a ruhát.
minden ruhában van 1 vonalkód. ez alapján válogatják szét. történetük van a munkásruháknak. hogy kié, hányszor mosták, hányszor varrták stb.
jó lenne ilyen programokat írni, amikkel le lehet gyártani vmit. ehhez az 1. lépés a makró megtanulása. a 2. lenne vmi iskola. meg sokkal nagyobb lelkesedés a számítástechnika iránt. amikor azt se tudom, mi az az iphone meg mp100 lejátszó...

pécel
tegnap kitekertem fecóékhoz pécelre. közel van. bruttó 1 óra alatt. ezen még lehet javítani, ha kevesebb pirosnál állok meg. és gyorsabban megyek haha. van többféle paradicsomuk. átlagos, sárga, meg paprika alakú is. hát ez utóbbi elég viccesen néz ki. fecó vikit és engem tiszteletbeli férfivá nevez ki a tejfakasztó buli erejéig. ez nemsokára bekövetkezik :)

tömegközlekedés

ez a legfrissebb
hogy jutottam be a melóba?
gizi szervizben. no, akkor tömegközlekedjünk. felkeltem 6.45-kor, 7.10-kor elindultam. a pannónia utcán szoktam látni az embereket a buszmegállóban, ezért csak odáig sétáltam el. minek gyalogoljak annyit, ha nem muszáj? vártam vagy 10 percet a buszra. jött 1 utasnak az ismerőse, és felvonta aszemöldökét, hogy még mindig itt szobrozik a megállóban. közben megsasoltam, hogy a busz kivisz kőbánya-kispest metróvéghez. a menetrenden a 4. megálló már a végállomás volt. csak nem akart jönni. ezek szerint nem írnak ki minden megállót... én csak a vízszintes csíkot néztem. a végére egész kevesen maradtunk. csodálkoztam: hát nem akar metrózni senki?! a végállomáson leszálltam. nézek, mi van itt? építkezés, tele a placc munkásokkal- felbolydult méhkas. toporgok. hát, itt én fel nem szállok a metróra... ekkor jutott eszembe, hogy valamikor kitalálták, hogy csak a 6ár útig megy a metró, mert kőbánya-kispesten építkeznek. és én kerülgettem is a pótlóbuszokat. azt hittem, ennek vége. tévedtem. kénytelen voltam visszagyalogolni, és megkérdezni 1 sárgamellényes ürgét, hogy jutok el a nagyvárad térre. jegye van? hát van. pontosabban bérletem. írja rá a számot, különben megbüntetik. persze persze, ma utazok először, ráírom. aztán jött a 85 busz, ami elhozott a metróig, ahol iszonyú tömeg fogadott. az utasok özönlöttek át az úton, bicikliúton. 1 bringás arc türelmesen várt. ekkor vettem észre, hogy építettek 1 használ6ó, fedett kerékpártárolót a 6ár úti csomóponthoz. néha hasznos gyalogolni.
8.10-re már a melóban voltam. biciklivel mindez 13 percembe kerül. próbáltam türelmes lenni utazás közben. de a szagok és arcok megnehezítették a dolgomat.
remélem, készen lesz du-ra a biciklim.

különdíj
tegnap volt a wekerlei sütőverseny. spenótkrémes puffanccsal indultam. a puffancs képviselő fánk tésztát takar. jobbnak láttam, ha kihagyom ezt a szót a nevéből. szerencsére sok tojás volt otthon, ui., így kísérletezhettem kedvemre. nagy kedvem persze nem volt az 1. elrontott sarzs után. néztem, ahogy sülnek a tészták, bugyogott belőlük a zsír, habzott az összes. namondom, ebből baj lesz. ez történt. nem puffadtak fel a kicsire kialakított tészták, csak amik nagyobbak voltak. tanulság: képviselő fánk tésztából nem lehet végtelen kicsit sütni, ezentúl mindig nagyobbakat nyomok ki a zsákból. azért szerettem volna kicsit, hogy ne 10 deka tölteléket nyomjak bele 1 fánkba. káromkodások, szitkok közepette erőt vettem magamon, és megsütöttem még 1x. elkövettem azt a hibát, hogy a szűk csillagcsövesből erőlködtem ki a tésztát. azt hittem, széjjel-szakad a kezem. nagy volt az ellenállás.  érdekes módon ma mégsincs izomlázam ettől a művelettől.
a 2. sarzs szépen sikerült.
ó még 1 hiba is volt, amit utólag  korrigáltam: kifelejtettem a tésztából a cukrot meg a sót. ezeket kevés forróvízben feloldottam, és hozzákevertem a masszához.
vasárnap délelőtt készítettem el a spenótkrémet. a fokhagymát kifelejtettem belőle, de így is finom lett. meg szép zöld. mert fontos, hogy néz ki. elég fontos. igaz hogy ez betöltve nem igazán szembetűnő.
lusta voltam fényképezni. majd a honlapon megnézhetitek.
orsi eljött dél körül. elsétáltunk vele leadni a sütit. aztán oszolj.
6 körül volt az eredményhirdetés, amiről a műsorvezető megfeledkezett. már konferálta fel a zenekart, amikor közbeszólt az 1ik szervező nőci, hogy a sütiverseny eredményét még közölnék. utána 1folytában az ment, hogy akkor gyorsan. gyorsan elmondjuk, gyorsan jöjjenek ki a résztvevők, fel se jöjjenek a színpadra, mert az idő, nyújtsuk le. azért vetették el ez utóbbi 5letet, mert akkor nem lehet fényképezni.
versenyeztek a gyerekek is. ennek mi értelme? úgyis a szülő csinálja meg felét.
a zsűriben tagjai többek között: 2 ember a koller cukkrázzdából, a hamarosan nyíló wekerle étterem 1ik szakácsa.

3 különdíjas lett. köztük én. azt mondták, hogy nagyon szép lett, és a spenótkrémen még igazítanom kell, és akkor én leszek a jövő reménysége- legalábbis era vmi ilyesmit jegyzett meg. hát ez van. most sem tértem haza üres kézzel. kaptam 1 táska cuccot a bioboltból. lesz mit elosztogatnom :) és ezek elég nagyok ahhoz, hogy ne hagyjam el őket, mint tavasszal a jóga bérletet.

haj-aj
hullik a hajam. vagy csak túl hosszú. le kéne vágatni. szép világos a vége, ám töredezett kissé. ha levágatom, kivágják belőle a színt is. a lushban vásárolt jázminos sampon valóban jó: sokkal könnyebb kifésülni a hajamat, mint amikor a kéket használtam.
vedlek és vedelek.
nem is vedelek, ha jobban végig gondolom. pedig 1 alapos berúgás rámférne. na majd borcsával. csak eljutunk odáig, amíg itthon van.

de most nagyon sok dolgot 1másra szerveztem, és ettől kell szabadulnom. hogy 1xre 100 dolgot csináljak. ez gáz. jó lenne 1 vmit tenni, és arra koncentrálni. teljesen abban lenni. nem pótcselekvéseket csinálni és menekülni önmagam vagy nemtommi elől. gyógytornán sem voltam 1 hónapja, ami eddig rendszert csinált az életemben. csak mondogatom, hogy jógázni kéne, ha már megvettem a kedvezményes bérletet. erre nem hoztam el a ruhámat. mind1, munkahelyi fehérben is nyújtóz6ok. banyek fél 8kor kezdődik... mikor alszok?

erával grilleztünk magunknak szombaton vacsorát. lefényképeztem. a rózsaszín paradicsomost vaku nélkül készítettem, a pirosat vakuval. mind2 elég gyenge lett. az ételfotózáshoz kell a fény meg a környezet. csak véletlenül sikerülhet jól a cucc. a vakuson korrigáltam kicsit.

a
penny
be kell járni vásárolni. 179 ft volt 2,5 dl habtejszín és a vajat is leárazták: 285 ft/0,2 kg. ez tiszta jó. tegnap megfőztem a rozmaringos csirkét. jól odaborsoztam neki. era azt mondja, a kollégiumban is folyton elborsoztam. én elborsoztam, ő meg 2 liter almakompótba beletett fél zacskó szegfűszeget. jesszum, mennyire ehetetlen volt :) nagyon csípett. a sárgaborsó főzeléket folyton kifuttatam. tegnap meg a tejet. most már biztos vagyok benne, hogy indukciós főzőlapom lesz, nem sima kerámia főzőlapom. ki vakarássza állandóan az odaégett folyadékot?! anynira nem tudok oncentrálni, hogy ne fusson ki soha semmi.

agy

bementem a luongoba. hogy ott 1sebességessel meg fixivel foglalkoznak. többek között. hát majdnem hanyatt dobtam magam, hogy mennyibe fog ez kerülni: pályaagy 8.500, küllők 2.000, szerelés-átfűzés 3.000. ennyi. sok. visszategyem az ss-kereket vagy csináltassam meg? ráadásul 16-os hátsó lánckereket nem raknak, mert szmmetrikusan kopik, 15 vagy 17-es kerülne rá. hozzászoktam a 39/16-hoz. baromira nem örülnék egy 39/17-es verziónak. akkor inkább 39/15. de nemtom, hogy az kivitelezhető -e. mert a srácnak aggályai voltak. hogy keskeny a lánc, és ahhoz nem. vagymiafene. meg kéne tanulnom bicikliül... nagyon hasznos lenne. már kicsit érdekel is. csak annyira misztikusnak tűnik. tamás jól magyarázta ezeket a dolgokat, bár a megértés után nem sokkal minden törlődött a memóriámból. jó érzés volt, hogy a bicikliszerelés mozzanatait én is fel bírom fogni. tehát csak 1 jó oktató kell mindenhez.
szagmérnökin értettem meg a fizikának 1 alapvető részét. ahol tényleg elmagyarázták azt a pár alapot, ami kellett a zajhoz. csak lestem, hogy 23 évesen értek meg dolgokat. szemléletesen mondta a fülöp.

ma lakásavató lesz. bízunk a jó (csapadék- és szélmentes) időben, hogy bográcsozhassunk. sütik elkészültek. a wekerlés sütőversenyre még csak lélekben készültem fel. legvégső esetben: lekvárfőző lábas a platnin.

jó 7végét
szombaton 1 kis biciklizés lesz még. 1-2 víztoronnyal...

gizella örök?

éppen nem...
tegnap a szabadság hídon lefelé lábbal fékeztem, s nagyon meglepődtem, amikor kitéptem a jobb lábam a pedálból. mikor a jobb erősebbre van állítva. és még a szar pedálból is ritkán téptem ki a lábam. mind1, mentem tovább. aztán elkezdtem érezni, hogy visszafele csúszik vmi, majd 3 perc múlva nem tudtam lábbal fékezni. miabánat? azt hittem, hogy a középcsapággyal van a gond. előrefele simán tudtam tekerni. így értünk fel a

daubner
be.
ahol mint1 20 percet álltam sorba. itt mindig tömeg van. nyugtató kell a sorbanálláshoz. a pultos leány nem is kapkodott. de hát minek is kapkodna? a süteményeke nem lehet dobálni, mint holmi pulóvert meg legot. amíg várakoztam, befutotak p.zoli is, orsi meg zé.
én a szokásos eszterházy+vmi párosítást rendeltem. jelen esetben vmi=puncstorta. nem csalódtam. meg tudnék enni fél eszterházy tortát, annyira finom.
az utcán zé megszakértette gizit, s arra jutott, hogy nem a hajtómű, hanem a kazetta vagy mi. szóval lett 1 1sebességes biciklim. elég érdekes, mert reszel meg rángat, ha nem tekerek. lassan megszokom. igaz ma outival vagyok. holnap megcsináltatom. remélem nem leszek hozzá lusta. kell bele 1 fixagy- állítólag ennyi. de majd a bótba' megmondják :) örülök neki, hogy mind2 fék működik.
lefele menet borcsa+kálmán hajtottak el mellettünk. integettünk bőszen mi is :)

zé javaslatára letoltuk a szépvölgyin a kolosy térig. ez vicces látvány lehetett, ahogy 6 bringás tolja lefelé a biciklit. utólag azt mondom, legurul6tunk volna, nem fogtam volna aszfaltot. tgy-ből hazafele már a felüljárón mentem...

na de ne ugorjak ennyire előre. elmentünk a pünkösdfürdőhöz

gyros
ozni. vége a nyárnak, alig voltak, nem kellett fél-1 órát sorbanállni. hamar rákerültünk. most már mindenféle ételutalvánnyal lehet fizetni. orsi szerint múltkor jobb volt a gyros. hát lehet. azé' szuper.

mit is akartam még?
már megint kitaláltam 500 dolgot, amit csinálni kéne. a wekerlei sütőversenyre legalább elméletben és alapanyagban fel kellene készülnöm. azonkívül bringázni meg 1ebet sütni. és kamillázni is jó volna. meg olvasom a könyvet. magamba kéne szállni 1 kicsit. nemsokára minden adott lesz hozzá, hogy magamba szálljak. hónapok kérdése.

jó volt ez a tegnapi nap, csak nem értem, miért húztam le magam estére, mire hazaértem.

oua
írt nekem levelet joshua a 7végén. hogy megérkeztek pár hete amerikába. és most visszaszokik. válaszoltam neki. azt írta, pesten szeretne élni. idejönni tanulni. talán vmi zenét. majd utánajár. aua-val szakítottak 1 hete. ezek szerint ők 1 párt alkottak. annyira nem volt 1értelmű, de azért ezt sejtettem.
hát tökre örülök, hogy jelentkezett oua. megkönnyezem. meg kell tanulnom rendesen angolul.

orc
erával szerveztünk 1 régi csetes találkozót. az 5ből 3an mentünk el. mi ketten meg orc. hm. vicces volt. a 3 sör meg a 4-5 unicum rátelepedett rendesen. én is éreztem valamit a fejemben, de ő nyert :)  igen, tudtunk miről beszélgetni, pedig életemben másodszor találkoztam vele. era meg először. de rég volt az. kb. 8 éve. életművész mivoltában megmaradt.

na, kitaláltam a képet. ezt kaptam borcsától londonból.

velence már megint

nem telnek eseménytelenül a napjaim. el kell ütni az időt valahogy. honnan kezdjem?

péntek
du. kamilla mondta, hogy megnézné, merre lakom. így eltekertünk tesóméktól hozzánk. mindenki szétrebbent: eli virággal boltba, tesóm 2 biciklivázzal a hátán először a lajoshoz, majd munkahelyi buliba, mi kamillával hozzánk. mindenki biciklivel. még nem mentem kamillával kettesben bicajjal. jó volt, bár hazafelé már szétszóródott, és táncolt, tekerni nem nagyon akart. biztosítottam, hogy era kutyája meg se nyikkan meg jólnevelt, nem fog ugrálni, ám megörült a gyereknek, és kicsit lelkesebb volt, mint  amire számítottunk.
ez a pár nap óvoda kikészítette a nagy családot. nincsenek hozzászokva. mindenkinek új. majd 1re könnyebb lesz.
este áttekertem viki+zolihoz. hát ez nagyon jól sikerült. 3-kor értem haza. sokat beszélgettünk, nevettünk, valamennyit ittunk is. jó, hogy ilyen barátaim vannak. észreveszem magamon a fejlődést. könnyebben tudok beszélgetni. legalább velük. hát régóta ismerjük 1mást, így kell ennek lennie.

szombat
nehezemre esett felkelni 4 óra alvás után. lejegyzeteltem, mit ne felejtsek otthon. amit nem írtam fel, az otthon maradt (defektjavító szett+pótbelső).
szóval cuccoltam, az volt a terv, hogy elgyalogolok tesómékhoz, ott magamhoz veszem az outit, közben a sarki zolina abc-be betérek reggeliért, amit tesómékig elfogyasztok.
betértem. bolt kifosztva. azért megkérdeztem, van -1 vmi péksütemény és honnan szállítják. ó, hát még van réteees, túrósbatyúúú, innen a zoltán utcából. ok, köszönöm, akkor nem kérek. miért, eddig mindenki meg volt vele elégedve. hát én nem. múltkor vettem 1 vaniliás meggyelekváros papucsot. a vaniliakrém olyan kemény volt, mint 1 hűtőben csomagolás nélkül 1 7ig tárolt sajtdarab. meg a múltkori alakításuk, a kb. búzadarával dúsított túróstáska is kiverte a biztosítékot. de mazsola, se citrom, csak édes volt, meg éreztem, hogy a túrón kívül vmi inert anyagot is tettek bele. ezentúl csak kenyeret veszek ott. eli azt mondja, van amikor meg tök jó. attól függ, hogy ki a főnök hajnalban az üzemben? ezen a túrótölteléken még nem tettem túl magam. mondjuk van még 100 pékség szerencsére, nem muszáj ott költenem a pénzemet.
elértem tesómékhoz. gondoltam biztos mai biztos, belefújok 1 kis levegőt a gumikba. eresztett a pumpa. próbáltam átalakító nélül, megfordítva a pumpában azt a bigyót, ám úgysem ment. igyekeznem kellett nagyon, hogy a levegő beáramlási sebessége nagyobb legyen, mint a kiáramlási- ne lapos gumikkal induljak útnak.
kamilla kérdezte, kicsit játszok -e vele. szegénynek mindig vmi kifogással jövök, miért nem érek rá.

zé és orsi a heim pál előtt vártak, nem késtem sokat.
ez az alleycat... a 10 órás indulásból kb. 11.15 lett. addig vettem kaját és megettem mindent. beszélgettünk a többiekkel. ahogy telt az idő, elment a kedvem az alleycattől. már indultunk volna, de mindig várni kellett valakire. beszélgettünk mindenféléről, éppen a robbantások volt a téma, amikor 1 nagy durranást hallottunk. mamut n. srácnak durrdefektje lett. a felnije is szétment. megvártuk, míg hoznak neki 1 másik kereket.
a versenyző biciklik csőri utasítására a földön hevertek kiszedett 1. kerékkel.
start.
kerék vissza, indulás. végül is orsival ketten maradtunk. a csapat 1 része lájtosra vette, kocsmázva, lassan tették meg a velencéig tartó utat.
bendzsó boltjában vettük magunkhoz a manifesztet. innen a bocskai útról ki a budaörsire, be budaörse, majd biatorbágy.

az 1. és 1etlen CP biatorbágy előtt volt. feri a motoros vát minket a tűző napon. feladat: kiszedni a belsőt, és úgy csinálni, mintha defektet kaptunk volna. azaz kicserélni=visszatenni. szerencsére volt ott 1 normális pumpa, amivel vagy 8 bart bele tudtunk tolni a gumikba. a CP-nál felgyűlt a nép, bőszen szereltünk.
aztán mi orsival el. tárnoknál tértünk ki a 7-es útra. előtte még megálltunk vizet venni sóskúton. nagyon szép az a falu. főleg az eleje, még a lakott területen kívül. sziklák meg minden. 6almas.

én nagy meglepetésemre baracska után az eléhezés tüneteit produkáltam, így megettem a málnás power baromat. ez sokkal finomabb, mint a csokis. többet nem veszek csokisat. jót is tett.
megváltás volt velencére beérni. kanyarodtunk, amerre múltkor. sehol senki. orsi azt mondja, a másik irányban is van 1 szabadstrand. visszafordultunk. semmi. megálltunk. ok, csőri, telefon. elmondta. visszafordultunk. rossz 5let volt. mert az iménti szabadstrandon nem volt senki. senki akit kerestünk. megfordul. közben kaptam 1 defektet. óh, nem gond, megcsináljuk. reméynkedtem, hogy sikerül. reménykedtem, ui. a CP-nál nem bírtam orsi gumileszedőjével leszedni a külsőmet, folyton lecsúszott a gumiról. hát itt sem sikerült. kezdtem ideges lenni. izzadtam. ori el vízért. najó, ennek semmi értelme, inkább betolom vagy nézegetem a bringásokat, hátha valakinek lesz 1 jó leszedője. nem volt. eljutottunk az ifi szállóig. azt mondja orsi, kanállal talán leszedhetnénk. ok, megkérdezem. bementem az étterembe, ott molyolt 1 konyhás faszi, mondom mi a helyzet, mire ő: na de kérem, étkezési kanállal?! már ne haragudjon, de étkezési kanállal biciklit szerelni...! hát köszönömviszlát.
éppen a gyalogos aluljáró közelében voltunk, maikor megjelent pár versenyzőtársunk, később pepe, piri, bendzsó, sanyi. lett gumileszedő. orsi pumpájával meg nem jutottunk előbbre, az istennek se akarta felfújni. hiába jött piri, hogy ide nyers férfierő kell, majd ő felpumpálja :)
a banda 1 része eltekert, 3an szolidarítottak velem arra a kb. 2 maradék km-re.
kicsit lógattam az orrom, hogy ilyen véget ért számomra ez az alleycat. az 1. alleycataem. balázsnak is 1. lett volna, de ő megunta az egészet és hazament, beült a könyvtárba...

így baktattunk, jön 1 ouitis, beszól, mondom inkább adj 1 pumpát. döme volt. adott is. ide tényleg kellett piri ereje, mert én 13 nyomás után kipurcantam. kis kavarás után megtaláltuk a szabadstrandot, a többieket.
kiszáradva, kiéhezve rogytunk le. a nap szívja az energiát rendesen. betömtem 1 lángost, pár sör meg fröccsöt. az eredménye meglett: mondtam, mondtam, felét kihagytam a mondókámnak, a másik felét hozzágondolom. és csodálkozok, hogy nem érti senki rajtam kívül. de szórakoztató volt ott lenni. fagyit is ettem.
aztán sötétedéskor tipli haza.
volt 1 ingyenutunk.
kelenföldön szálltunk le. onnan 1000rel rohantam tgy-be. ui. ott volt már borcsaaaaaaaaaa. jajj, de jó volt újra látni. jól megölelgettük 1mást, kaptam tőle piros pöttyös bringás sapkát. hát szuper volt. max. éjfélig maradtam, mert nagyon álmos voltam, el is aludtam, mint balázs :)

vasárnaptermészetesen tök korán felébredtem. kimentem a teraszra belsőt foltozni. már rendet kellett raknom köztük.
egész nap szomjas voltam, de dúrván. éjjel aztán kiderült, hogy miért: elkezdett fájni a torkom. vmi megbújt bennem. és előjött. de én kifogtam rajta jó sok C-vitaminnal meg folyadékkal. most nem lehetek beteg, nincs idő rá, szórakozás van.

meguntam az írást. most beillesztek pár képet 1 tojásról. ezt az 1ik tyúkunk tojta. nagyon érdekes, ilyet még nem láttam. csodálatos. hogy a fenébe alakul6ott ez ki? vki azt mondta, hogy a tojás pörög körbe a tengelye körül, miközben elhagyja a tyúk testét. akkor is rejtély.

skid

most hogy kicseréltem a pedált, megpróbáltam skidelni. persze csak a felvizezett úton "ment". így nem tépem ki a lábam a pedálból. a jobb erősebbre van állítva. elég nehezen tudok becsatolni. ezekkel a gumikkal így is nehéz. már eléggé meg vannak viselve, lyuggatott a futófelület, viszont nem kopott. izomlázam van...
és azzal szórakoztatom magam minden 1es alkalommal, amikor a pannónia úton jövök haza/megyek el, hogy jól megtekerem, és várom, hogy kiírja a sebességmérő, hogy: lassíts! a zalaegerszeg utcán is van 1 ilyen. nem kerülhetem ki juhú

era felszentelte a sütőt. kenyérpudingot sütött. jól sikerült. gratulálok neki! ez 1 megbíz6ó recept

vmi még eszembe' volt.
tegnap megint összevitatkoztunk a munkatársaimmal biciklizés ügyben. szerintük jön a kisteherautó a visszapillantójával. és hogy milyen veszélyes az úton biciklizni... én nem az aggódást érzem, hanem azt, hogy ők öregebbek és nem olyan bátrak. bátrak... bátorság... én sem vagyok bátor alapba. csak odaszoktam az útra, és benne vagyok, érzem, hogy belülről 1általán nem (olyan) gáz, mint kívülről. ők nem bicikliztek sosem forgalomban, és azt hiszik, hogy iszonyú veszélyes. meg a statisztikai valószínűséggel jönnek. meg azzal, hogyha elütnek, és nekem volt igazam, az 5 tonna vas alatt nem lesz vígasz nekem. hm. közben én pl. az ejtőernyőzést ítélem meg veszélyesnek, és aki azt csinálja, 1általán nem gondolja azt, hogy hű de rohadt veszélyes sportot űzök.

holnap xxx alleycat. balázzsal megcsináljuk. remélem. bár kezd elmenni a lelkesedésem. de ez még visszatérhet. kell 1 térkép? nem bírtam kinyomtatni, tehát... nem...

vmi fényép kellene...

közben megvolt a 10.000. látogató. suttyomban.

viszlát, jó 7végét