2013. május 28., kedd

titkok

lámpa világosban

több dologra is rájöttem az elmúlt időszakban. lehet, hogy van, amit már leírtam. lusta vagyok... nem, nem vagyok lusta utánanézni. utánanéztem, nem írtam róluk.

sminklemosó
megtaláltam a legbőrbarátabb sminklemosót: vizes vattára mandulaolajat cseppentek. eddig ez a leg6ékonyabb szemfesték eltávolító, amit próbáltam. és nincs benne semmi vegyszer, adagolása könnyű, nem szárad ki, mint a mostanában oly divatos popsitörlő.


tejhab
ebben nagyon kiműveltem magam. megvettem/kaptam a kávéfőzőt, és végre tudok cappuccinot inni.
a tejhabot -mint megtudtam- hideg tejből lehetséges elkészíteni, és utána felmelegíthető.
tehát van létjogosultsága a tejhabosítómnak. a belelöttyintett tejet 3-4szeres térfogatúra habosítja fel. utána átöntöm  1 kislábasba, és 8-as fokozaton felmelegítem. nem ég oda, hamar felmelegszik. biztos a sok levegő miatt. a tejhab a melegítés 6ására még krémesebb lesz, be-sűrűsödik a hőtől. de kipróbáltam a hideg habos tejeskávét, az is tuti krémes lett.
a sparban le volt árazva a biotej. namondom, veszek azt. megérte. ebből aztán olyan tejhabot lehet csinálni, mint a beton. sőt, belekevertem tegnap a tejbe 1 ksi cukrot, s éppen villa akadt a kezembe, amivel összekevertem, s a villás mozdulatoktól (ahogy a tojást verjük fel), is elkezdett habosodni ez a biotej.
szóval a biotej nem átbaszás? azt mondják, a többi tejet tejporból hígítják vissza. a nyerstejről nem tudok nyilatkozni, ui. az majdnem meg volt savanyodva, amikor habosítani próbáltam. majd frissel újra próbálkozom.

(kerámia)kés

erről még nem írtam. de ez is fontos.
a különböző kuponoldalakon gyakran találkoz6sz színes kerámia késekkel hihetetlen alacsony árakon.
no, ezeket TILOS megvenni!
indoklás: sokáig én sem értettem a dolgot, csakúgy, mint a miért használjunk alapozót a festéskor, de jártam 1-2 késes szakinál az extrametálban, akik megvilágosították az elmémet.
a kerámiakésként reklámozott vágóeszközök valójában kerámiabevonatos kések. azaz az ilyen-olyan minőségű acélpengére rátesznek 1 kerámiabevonatot. a kések kb. addig élesek, amíg ez a bevonat tart. utána élezhetetlenek és szarok, tehát kuka. vettél nyolcezerért 4 kést 4 hónapra... a valódi kerámiakés többtízezer forintba kerül, és házilag hátnemtom, h élezhető -e... azonkívül törik. tehát ha leejted, akkor kampec. ezért jobban jársz, ha veszel 1 normális, acélpengés kést. ezekből is van iszonyat drága. lehet, hogy szép színes a kerámiabevonatos, de szar. 1 átlagos háztartásba úgysem kell olyan sokféle kés. érdemes beruházni olyanba, amit az extrametál is forgalmaz. nem akarok reklámot csinálni nekik, nem fizetnek érte, de hallgatok az ottani szakik véleményére és vannak saját tapasztalataim is.
pl. az ikea és fiskars késeket felejtsd el. pont a 7végén próbáltam 1 ikea kést. hát... lehet régen volt megélezve, és az volt a baja. fiskarst az extrások nem is tartanak. kész csoda, hogy az én santoku-alakú késem jól működik. van 1 görbepengéjű hámozókésem, na az már kínos. a santokut már nagyon régen vettem, lehet, hogy akkor még minőségibb volt a fiskars. azt nem tudom, hogy a kerti eszközei milyenek.
az acél kések közül a tehetősebbek választ6ják a kovácsolt változatot, aki szerényebb anyagi eszközökkel rendelkezik, vegyen sima hengerelt acélkést, abban sem fog csalódni.
(lehet, hogy már írtam késes posztot?)
szóval pár normális késsel jól elboldogul6sz a konyhában. az életlen kések csak foglalják a helyet, balesetveszélyesek és idegesítőek. fatter régebben minden 1es étkezéskor felpattant az asztaltól, és élezett :)
nekem ennyi szuper késem van, amivel mindent el tudok intézni (halat nem eszek, ahhoz nincs speckó eszközöm. meg tyúkot sem bontok):
+húsvágó kés
+santoku (zöldség szeletéshez illetve aprításhoz) kés
+kenyérvágó kés. pékárut szigorúan ezzel vágok, ui. a többi késnek a kemény héj nagyon kiveszi az élét. ez meg hullámos, és fasza. jól bele tud kapni a kenyérbe.
+hámozókés. ez kiskés tulajdonképpen. és 1enespengéjű
+fenőacél. ez elengedhetetlen a jó kések mellé. mert azokra is ráfér az élezés időnként. majd ha már a házi élezés sem segít, akkor mehet a műköszörűshöz. jobb ebből is a nagyobb méretűt venni, hogy végig lehessen rajta húzni a hosszúpengéjű kést is. nem emléxem, hogy nekem mekkora van, de sztem 20 centis.
+spatula. ez meg a cukrászkodáshoz, sütikészítéshez fontos.

 függesztékek
azért szívem szerint vennék még 1 jóminőségű  görbepengéjű zöldségkést. a karalábévájó és a 2féle zölédséghámozó jó kiegészítője a konyhai tevékenységeknek.

a szakácskést megemlíteném még, mert ez aztán univerzális db. ezzel a kenyéren kívül bármit vág6asz, darabol6sz, szeletelhetsz. szerintem 20 cm pengéjű már használ6ó méret. persze több mani esetén, többféle méretet is megvehetsz.

vége a titkoknak, hehe

lámpa
végre a múlt 7en felkerült a helyére a sajátkészítésű lámpabúra.

velence 10x
szanfransziszkóóó, eltolták a dátumot, június 1-jén lesz, nem 15-én... most micsináljak? baromi gyorsan meg kéne tennem ezt a távot, hogy estére odaérhessek a feldmár előadásra. esélytelen...nem vagyok annyira gyors.még van pár napom eldönteni, hogy bukom az előadásra megvett jegyet és helyette versenyre megyek vagy fordítva. ezt nem kalkuláltam bele az életembe...

sütőverseny
ha már szóba hoztam a versenyt.nem is tudok róla lelkesen írni, mert ez a fenti tényező teljesen megzavart. azért megpróbálom. csütörtökön jött az e-mail,  hogy idén tavasszal is megrendezésre kerül az édes sütemények versenye a wekerlei székelykapu napok keretén belül. én már rutinos versenyző vagyok, részt vettem vagy 3x egész jó eredményekkel, ám azért volt mit überelni. gondolkoztam, hogy részt vegyek -e, ha igen, mivel induljak. aztán jött a nagy 5let, hogy van még maradék eprem, kombinálom almával és gyömbérrel, és a tölteléket buktatésztába helyezem. ne 100%-ban másoljam jamie olivert. én csak a bogyóssal és gyömbérrel kiegészített almát gondoltam tovább. az eper is berry, bár a sütés végeredményén észrevehető, hogy a ribizlik sokkal markánsabb ízt kölcsönöznek az almának, mint az eper. a vízízű eper. mert még csak olyan terem a szigetszentmiklósi eperföldön. voltam ott múlt 7en. az eprek nagyok, pirosak, sokan vannak, viszont az ízük nulla. gyorsan megtöltötték a magammal vitt műanyag dobozokat.  visszatérve a sütihez. tehát a héjuktól és magházuktól megfosztott almákat apróra daraboltam, és megdinszteltem kevés vajban megolvasztott cukron, melyhez őrölt gyömbért adtam. amikor majdnem kész volt, ráborítottam fele mennyiségű epret. kicsit főztem
lámpa sötétben az ablakból
1ütt, majd félretettem hűlni, kihűlés után leszűrtem. a buktatészta 1 sima kelttészta volt. bazz, 1 kg lisztből csináltam, ez kicsit sok volt, azt hittem, sose végzek a betöltéssel. természetesen kevés tölteléket készítettem, így a maradék tésztába a fahéjas szilvilekváromból tettem. mondanom sem kell, hogy a lekváros verzió sokkal finomabb lett. a szilva zamatosabb, mint az eper-alma kombó. az alma elnyomja az epret. a buktákat kimártottam olvasztott zsírban, és 1 32 cm-es tortakarikába helyezgettem nem szorosan. szépen megkeltek fél óra alatt. öröm volt rájuk nézni. lekentem őket tojással, és jól megszórtam fahéjas porcukorral, majd megsütöttem, kitettem hűlni, s fél óra múlva döbbentem figyeltem az alját, hogy meg sem sült. visszatettem még sülni. sokat nem változott az aljának a kinézete, mivel odaégetni nem akartam, bíztam a tűpróbában. ja, nem ok nélkül. gyönyörűen megsültek a bukták, 1 nagy körben a sok 1forma buborék. mivel szállítani kell a sütit, ezért mindig olyat kell kitalálnom, ami hátizsákban, biciklivel ugyanolyan ép marad, mint szállítás előtt. a kihűlt buktákat a tortakarikában hagytam, és lefolpackoztam jó szorosan. így nem tudtak ki-buk-ni. rohantam, mint 1 őrült (több okból kifolyólag) le ne késsem a 6áridőt, odaértem 12:26-kor, és erre rámcsodálkoztak, hogy máris hozom a sütit? ezek szerint nem fél 1-ig kellett leadni, hanem fél 1től... gyorsan megszabadultam tőle, s elmentem tesómékhoz. nekik életemben először fasírtot csináltam. amihez beáztattam a sütőben megpirított zsömléket hidegvízbe. namondom, biztos érdekes lesz így, hogy nem levegőn száradt zsömlét teszek bele, hanem sütőben pirítottat. ezt se tudtam meg, ugyanis a nagy kapkodásban belevertem a mosogatóvízbe a zsömlés tálat... julinak pont volt 3 száraz zsömléje, amit nekem adott.
az eredményhirdetés fél 5-kor volt. semmi kedvem nem volt hozzá, nem jött ki velem senki, reméltem, hogy csak pár percet csúsznak, és nem kell sokat unatkoznom a szélben. a bemondó azt mondta, az 1. helyezettel kezdi, ne legyen izgulás. és öcsém, az én nevemet (termékemet) mondta! nem akartam hinni a fülemnek. oké, oké finom volt, de ennyire? hogy nem csinált senki jobbat? szebbet nehéz lett volna, haha. így lettem végre első. írok is joshuának, hogy mi a helyzet :)

2013. május 7., kedd

rétes

7végén hazautaztunk tesóm+gyerekek+én.
makaróni :)
jöttek külföldi rokonok, úgyhogy pörgés volt, semmi munka. vagyis munka az volt, de csak főzés meg ilyenek.
mutter kitalálta, hogy ha már otthon vagyok, akkor süssünk mamával rétest.  így is lett.
sajnos nem csináltam fényképeket, pedig rózsaszín rétes is volt, ami eddig még soha. újítottunk magunkhoz képest.
úgy döntöttem, leírom, hogy csináljuk a rétest. a zsírsütés után a 2. legfontosabb dolog 1 jó rétestészta elkészítése.

4+1 réteshez 150x120 cm asztalhoz így csináljuk:
1. mama kiméri a hozzávalókat. az a baj, hogy nem tudok pontos adatokkal szolgálni, csak  kb. az arányok fontosabbak talán. 80-90 dkg liszt (1/3 rétesliszt, 2/3 finomliszt) átszitálva, 1 lapos ek. sóval összekeverve. 2. ezt elmorzsolom 1 púpos ek. zsírral.
3. csinálok bele 1 mélyedést, beleütök 1 tojást
(amúgy ha 2x ennyi tésztát csinálnék, akkor is 1 tojás kerülne bele, esetleg zsírból menne több. én 1x kipróbálnám fehérje nélkül is, ui. az a kelttésztát is keményíti, tehát feltételezem, hogy bármilyen tésztát keményít, és a rétestésztát meg huzigálni kell. emiatt is van benne rétesliszt, mivel az nagyobb szemcséjű, mint a finomliszt, a sikérszálak, amik a rugalmasságot biztosítják, nincsenek benne annyira összetörve, jobban nyújt6ó tőle a tészta)
4. és belelöttyintek ~fél deci langyos vizet, amivel összekeverem a tojcit. így elkerülhető, hogy megcsomósodjon a tojás.
5. kamilla további langyos vizet adagol hozzá és a padlóra, majd hozza a mopot és feltörli, de rá kell szólni, hogy 2 kézzel csinálja, mert úgy 6ékonyabb.
én kevésnek találom a tésztát, és még szóratok mamával bele lisztet. majd kamilla tovább önti a langyos vizet, amiből ismét jut a padlóra, virág jön és 2 kézzel fogja a mopot, feltörli.
túl soknak találom a vizet, ezért mama hint bele némi lisztet, majd mondja: többet semmit- mindig ezt mondja :)
rájövök, hogy jól kiszúrtam magammal, mert sok lett a tészta, dagasztgatom, lágynak találom, de már nem szólok, mert kezd alakulni, s ha újabb adag lisztet adnék hozzá, még tovább kéne izzadnom a dagasztásban.
6. én minden erőmmel dagasztom a tésztát. nyomom, húzom, közben forgatom a tálat, és a cucc mindinkább egységes formát ölt, 15 perc kemény meló, 2 deci sós lé leadása után összeáll a tészta. ekkor nem tapad rá a kézre, és a tálra sem. ahogy felhúzom, ilyen tépőzárasan jön fel, és tök sima a felülete, sőt hólyagos is lehet. azt mondják, hogy a rétestésztát gyúrjuk. nekem olyan lötyi lett, hogy én dagasztottam. igazából mindig dagasztani szoktam.
7. ha kész a tészta, lisztezett ruhára rakom a 4bevágott és kigömbölyített cipókat. letakarom őket. a pihentetés langyos helyen történjen legalább fél órán át. a tészta könnyen terül, rugalmas is. ezt leírni nem lehet, látni, megtapogatni kell. irány a youtube vagy live megnézni! találtam 1 videót, melynek a végén látszik a tészta puhasága, ilyesmi a rétesé is.
8. amíg a tészták pihennek... nem, mi nem pihenünk, hanem előkészítjük a töltelékeket, ha még eddig nem tettük meg. ezt nem keverem ide, majd külön bekezdésben tárgyalom.
repce
9. sarolta előkészíti a tepsiket: megfelelő méretű sütőpapírt vág. megolvasztjuk a zsírt. disznózsírt használunk amúgy. ez elég semleges. régen, a szegénységben nem nagyon volt zsír, vajjal készítették a rétest. én azt szeretném elérni, hogy ne legyen anyagi probléma zsír helyett vajjal sütni a rétest. mondjuk a zsír is baromi drága, az 1 dolog, hogy nekünk otthon van, és nem kell érte közvetlen pénzt kiadnom.
10. leterítem az asztalt 1 nagy régi, háziszőttessel (ez elég vastag és erős, nehezen deformálódik, stabil, ami a rétes alá kell).
11. enyhén megszóróm liszttel. azzal a mozdulattal kábé, ahogy a pap szórja a szenteltvizet.
12. hozom a tésztát, és azt a felét teszem alulra, ami eddig is alul volt. 30-40 cm átmérőjű körré nyújtom
13. alaposan lekenem zsírral. erre azért van szükség, hogy nyújtás közben ne száradjon ki.
14. most túl lágy volt a tészta, ezért nem pörgettem az ökleimen a levegőben, hanem csak középre rántottam, és elkezdtem kihúzogatni. néztem 2 videót, 1ik sem úgy csinálja, ahogy mi. 1x felvetetem valakivel, ,mert ezt leírni nem lehet. húzogatom úgy, hogy felfele néz a tenyerem, és az ujjbegyeim szinte párhuzamosak a tésztával. nehogy kibökje. időnként alányúlok, és meghúzom az ujjbegyeimmel a tésztát. járkálok körbe az asztal körül. a tészta egyre nagyobb lesz. esetleg ki is lyukad6. ez esetben arrébb lehet húzni a ruhát, és a lyuk kijjebb kerül.
15. amikor az asztal szélénél járok, 1 6ározott mozdulattal megrántom, és lehúzom a tésztát úgy, hogy lelógjon a széle. körbejárok. ügyes vagyok, ezért nincs lyuk a tésztán, és szép vékony. ha túl vastagnak találom, még húzok rajta 1et. ha van rajta lyuk, az sem gond, mert úgyis fel lesz tekerve, s eltűnik a sok réteg között.
16. mama odaadja a kést, és körben levágom a széleit. jól látszik, hogy ez sokkal vastagabb, mint ami az asztalon fekszik. a szélét belevágom a tálba. ehhez jön majd a többi, és alapos összegyúrás meg némi langyos víz hozzáadása után pihentetés, majd újra fel lehet használni rétesnek. bár ez már nem annyira jól kezelhető, mint az eredeti tészta. ezért igyekeznünk kell minél kevesebb szélet gyártani :) az utolsó rétes széléből mama laskát süt, de erről majd később
17. lecsöpögtetem a tésztát olvasztott zsírral. soknak tűnhet a zsírozgatás, de ha kihagyom, száraz lesz, ami nem jó. nem lehet a zsírral spórolni. és sietni is kell, mert így kihúzogatva ez a lehelet vékony tészta hamar kiszárad és töredezni kezd.
18. innen elválnak a réteskészítés további fázisai, ui. ez különbözik rétesenként.

az alábbiakban felsorolom, hogy mink miket szoktunk sütögetni és hogyan. a rétes tészta, tehát bármi beletölthető némi anyagtudás birtokában legyen az sós vagy édes töltelék.
tejfölös alap: kézi habverővel elkeverem a tejfölt, és löttyintek hozzá tejet, hogy kicsit hígabb legyen

tojásos rétes
3 egész felvert tojást megsózok. ezt terítem szét a tésztán. fogok 1 villát, és félköríves mozdulattal kilöttyintek 1 keveset. mindig ez a félköríves izé. a lényeg, hogy 1enletesen legyen a tésztán. a szélein is. jön a tejfölös alap. mivel nagy az asztal, 2 oldalról tekerjük (mama+én) a rétest. felhajtjuk a hosszabbik oldalán a tésztát gyors mozdulatokkal, majd a ruha segítségével elkezdi 2 ember 1más felé görgetni. amikor összeértek, stop. most jön a mama: behajtja csigavonalba a rétest. a tojásossal baromi nehéz bánni, én csak annyit teszek, amikor beleemeli a tepsibe, gyorsan alátolom a tepsit, amikor a tészta még épp a levegőben van a kezében.
mama kicsit széjjel húzogatja, majd megy a forró sútőbe.
megsül.
sülés után rögtön lekeni zsírral.

hagymás-tojásos rétes
ugyanúgy készül, mint a tojásos, csak a sima zsíros öntözés helyett zsírban megdinsztelt vöröshagymát terítek szét a tésztán. a tojásba több só kell, ui. a hagymás zsírnak többet felvesz, a jó íz érdekében.

cseresznyés (szilvás, meggyes) rétes
enyhén leszórom zsömlemorzsával (mások darált dióval) a tésztát, erre jön a (feldarabolt) kimagozott gyümölcs. lehet fagyasztott is. megszórom kristálycukorral. én őrölt fahéjjal keverem a cukrot. feltekerjük. felvágom annyi rúdba, hogy beférjen a tepsibe. a rudak oldalát megzsírozza... valaki, nehogy összeragadjanak.
megsüt. csak langyosra hűlés után szórja meg a mama porcukorral.
a gyümölcsökkel és fűszerekkel lehet kísérletezni. a lényeg, hogy ne legyen száraz, ugyanakkor el se ázzon a tészta. persze ugyanez igaz a zöldségekre is. a sülési idő 20 perc körül van, tehát ezt bele kell kalkulálni, hogy ami ennyi idő alatt nem sül meg, azt előtte hőkezelni kell, pl. a krumplis rétes krumpliját.

nr. 1. mákos rétes
35 dkg mákot összekeverek kristálycukorral. hm. 20 dekával? ezt rászórom 1enletesen a tésztára. majd alaposan meglocsolom a tejfölös alappal. 2 oldalról feltekerjük. csigába hajtja a mama. egy magasfalú tepsibe helyezi. eligazítja ügyesen. majd leborítom tejjel. annyival, hogy majdnem ellepje.ezt a tejet fogja sülés közben felszívni a rétes. jó szaftos lesz tőle. nem szabad spórolni sem a tejföllel, sem a tejjel, különben száraz lesz. ez annyira tuti hidegen és langyosan, hogy minden mást überel. mamán kívül senki nem így csinálja a mákos rétest a környezetemben. főleg a mutter nem, mert ő nem is tud rétest sütni. pedig semmi bonyi nincsen benne. mondjuk műkörmökkel nem érdemes nekiállni :) ha meggyel akarod dúsítani, szerintem az is belefér a tej ellenére.

túrós rétes
mama sósan csinálja, ui. fatter ezt szokta meg. én nem vagyok oda érte, olyan semmilyennek tűnik. utólag cukrozva sem az igazi. annyi, hogy összekeveri a túrót tojással meg sóval, ezt szórja rá a tésztára, majd jön a tejföl. feltekerjük, és beteszem a tepsibe

almás rétes
a héjastul lereszelt almát állni hagyom. amikor levet eresztett, kinyomkodom, és zsömlemorzsás szórás után ezt oszlatom el a tésztán. fahéjas kristálycukorral megszórom. feltekerem, tepsibe vágom (nem belecsapom, hanem elvágom, és finoman belehelyezem).

spenótos rétes
a megmosott spenótot felvágom csíkokra, és kevés olajjal szerecsendió, frissen őrölt bors és só társaságában megdinsztelem. félreteszem hűlni, majd enyhén kinyomkodom belőle a levet. ricottát vagy sovány túrót szórok a tésztára, erre jön a spenót. vagy fetával is csinál6od, de akkor ne sózd meg a spenótot. és lehet, hogy így is túl sós lesz a feta sajttól.

nr. 2. jamie oliver izű rétes
azaz almás-ribizlis-gyömbéres
jaj, de boldog voltam, amikor kiderült, hogy 6 rétesnek is elegendő tésztát dagasztottam ki. végre ezt a jamie-féle tölteléket más tésztában is kipórbál6tam. többféle almát megszabadított a héjától keresztapám. lereszeltem, reszeltem rá bőven gyömbért, ráborítottam 15-20 dkg fagyasztott piros ribizlit meg valamennyi cukrot, és kicsit összefőztem. kitettem hűlni. ekkor alakulnak ki az ízek, összeérik a cucc. a ribizli átadja a színét. rózsaszín lett így a töltelék. olyan lazachús színű, amit a sütés után is megtartott. igen, látom, mert k. vékony a tészta. ez langyosan illetve hidegen igazán finom. a hideg állapotot nem érte meg... :)

19. tehát bekerül a töltelék
20. feltekerjük, tepsibe tesszük
21. ropogósra sütjük
22. még forrón lekenem a tetejét zsírral. nehogy valaki is bármelyik fázisban olajat használjon hozzá! vajat lehet, ha valaki elég gazdagnak érzi magát. margarint sem, léccíííí.
23. ha szükséges, langyosan porcukrozom.

majd ha legközelebb rétest sütünk, lefényképeztetem valakivel, és újra közzéteszem ezt a posztot. addig 1 repcés képet tudok beilleszteni.