közben tesztelem a tejeket eRával vagy nélküle, s tényleg meg fogom írni a tapasztalataimat 1 külön posztban. úgy emlékeztem, hogy a tejhabosításról írtam 1 elemzést, azonban nem találom. ideje lenne címkéket alkalmazni... a kereső is szokott működni. vagy csak félig működik?
de addig még jó sok tejet ki kell próbálni, hogy megalapozott kritikákkal illessem a tejeket. el ne felejtsek többféle biotejet is megvizsgálni! igen, be kell vonnom eRát is, ui. neki van ikeás elemes tejhabosítója. és azzal is tesztelünk. kezd ö.állni a fejemben a kép, juhúúú!
szerelés
eránál járva 1 ideje feltűnt, hogy a mosdó csaptelep nagyon szorul. gondoltam: vízkő. megnéztem a youtube-on, hogyan kell kicserélni a kerámiabetétet. hát ez pofon 1xű, szerszámigénye csekély, én is meg tudom csinálni. kiveszem az elvízkövesedett kerámiabetétet, beviszem a boltba, adnak 1 újat, beteszem, és olcsóbban megússza, mintha csapot cseréltetne.
elzártam a vizeket a mosdó alatt, leszedtem a kart, majd lazán nekiálltam a kerámiabetétnek. ám az nem akart kijönni. a videón könnyedén kitekerte a faszi- persze, az új csapon mutatta be. ennyire ö.gyógyította a vízkő? igaz nem volt olyan kulcsunk, de akkor is ki kellett volna tudni tekerni. hát mi legyen? a végére kell járni. felhívtam tesómat, hogy adjon kölcsön szerszámot. elautóztunk érte, nekifeszültem. semmi. felmentem az 1ik lakóhoz, aki férfi és kőműves. ő is próbálkozott, azonban a kerámiabetét mintha be lett volna betonozva, nem mozdult. ennyi. visszaszereltem a kart, megnyitottam a vizet, és beletörődtünk, hogy ebből bizony csapcsere lesz. ha 1 férfi se tudja kibűvölni, akkor nem a női erőben van a hiba.
megnyitottam a vizet, ami azóta is csöpög... pedig azt a csapot csak forgattam. nem értem. vagy fentről jönne a víz?
vasárnap gondoltam belenézek az én mosdószifonomba, mert 1 ideje különös hangokat ad. vízpumpafogóval szétimádkoztam a részeket. 1 kanyaros cső és 1 1enes cső. természetesen semmi trutyi nem volt bennük leszámítva a falukon felhalmozódott vékony szennyréteget. fülbevalóim is a csatornában végezték. viszont találtam 1 csillagszórót, amin igencsak meglepődtem. aztán rájövék, hogy az valójában 1 belecsúszott füstölő (amikor meggyújtottam, tuti tűzbiztonságos akartam lenni, s a mosdóba helyeztem a füstölőt, ami pár mp-en belül bele is csúszott :). ez igen érdekes volt, mert úgy szakadozott le, mint 1 rongy. először azt hittem, hogy vmi wc-papír db. de ez ugye lehetetlen. a munkát megnehezítendő az összes hajszál meg a rájuk tapadt ez-az fent akad a mosdóban elhelyezkedő részen, ami az én esetemben 4 részre van osztva. csipesszel kihuzigáltam, amit tudtam, majd jött a fogkefe. de így is látszott, hogy van bőven trutyi ahhoz a lefolyóizéhez tapadva, az a kor alakú, amiben 6 lyuk van- ezen folyik át a víz. mondom, pofon1xű, kicsavarom azt a középső csavart, és jól kitakarítom. hiszen a mosogatónál is olyan könnyedén ment. fogtam a nagy csavarhúzót... ami kicsi volt... meg se mozdult. elkezdtem a szerszámos fiókomban kutatni, hátha találok vmi erős vastag fémet, ami helyettesíti a csavarhúzó fejét. bejön a képbe a mérnök agy. az lett az eredmény, hogy kipakoltam mindent, kiporszívóztam, és rendet raktam, majd amikor már éppen feladtam, találtam 1 régi sörnyitót, ami bont beleillet a csavar fejébe. a vízpumpafogóval meg tudtam fogni, szorítani, s elkezdtem tekerni. nagy levegő, húz, kifúj. majd megszakadtam, mire megmozdult. amikor már vagy 10 perce dolgoztam rajta, és még mindig nem látszott semmi, gyanús lett a dolog, és felhívtam keresztapámat, hogy ez normális -e. azt mondta, nem. akkor elnyíródott a menet, hagyom a francba. azt reméltem, hogy 1általán nem jött kijebb a csavar, és nem fog sehol ereszteni a mosdó majd a munka végeztével.jött a fogkefés tisztítás alaposabb kivitelezése. igen ám, de észrevettem, hogy a túlfolyó is vízköves meg dzsuvás. áttettem a flóraszeptes flakonba 1 nemhasznált spriccfejet, odanyomtam neki, de kb. annyira vált be, mint a citromsavas fújás. nyilván valamennyire fellazította a koszt. ha slaggal (mint nagy nyomás) oda tudnék fújni... jártam- keltem, mit tudnék bevetni a lakásban talál6ó eszközök közül, ami valamelyest hasonlít a slagra. megvan! a biciklis kulacs. megtöltöttem vízzel, aztán elkezdtem nyomogatni. elég jól lemosta a trutyit. most tiszta a túlfolyó is, le lehet látni a mosdóban.
visszatettem a csöveket meg a tömítéseket. nem akart az 1ik az istennek se passzolni. kiakadtam. persze rosszul raktam ö.- elfelejtettem gondolkozni... aztán csöpögött... francba. régen jobb szerelő voltam. rászorítottam vízpumpafogóval ezekre a fém "gyűrűkre", ui. csak kézzel húztam meg őket a szerelés végén, s 1ből jó lett. mérnökagy kimegy.
bicikli + kutya
múlt 7en a télhez képest egész sokat bicikliztem.:
30-án kitekertem pécelre fecóékhoz. ez kb. 30 km. pesten -2 fok volt, pécelen feltételezem, hogy kicsit kevesebb. le is fagyott az arcom, mire odaértem. alig tudtam beszélni. hazafeleé már vonattal jöttem. ez is ingyen volt, ui. valahol síntörés történt, s >40 percet késett a vonat, kallert nem láttunk egész úton :)
túlöltöztem magam felsőtestileg: vastag aláöltöző+polár+dzseki. polárban soha többet nem biciklizek. ez csak a lakásban tévét nézni meg olvasni jó, amikor csak ülök, és nem csinálok semmit. szerintem amiatt izzadtam le annyira. mindenem csurvíz volt. szerencsére ki tudtam teregetni a radiátorokra. az új sapka viszont bevált. az is merő 1 víz volt, viszont a hajam kevésbé, mint 1éb sapkák alatt. hazafelé -2 alá esett a hő, s ebben a hidegben kellett volna a vastagabb sapka. de -2-ig oké.
31-én nagyon hideg volt, és én sem nagyon bántam, hogy lemondta mindenki az ünnepi tekerést.
1-jén a nagy melegre való tekintettel ö.szedtem magam, és késő du. kitekertem erához. mostanság a kutyák érkezésemkor ordenáré módon ugatnak. régebben nem volt ilyen. era alig bír velük. nemtom minek köszönhető ez az örömujjongás. talán a szalonnabőröknek? attól tartok, most már teslát is eléggé megszerettem. dzsoki meg olyan, mint 1 disznó. a szőre mint a sörte/serte. és olyan hangokat ad, ki mint 1 röfi. kiskorában is malacnak hívtuk néha.
megetettem őket bőrökkel. hogy néztek! úgy kell csinálni, hogy fogod a szalonnabőrt, kérsz tőle vmit :) pl. üljön le, s odatartod, vársz (nem kínzod sokáig az orra előtt a fincsi falattal), mondod: a tied. addig nem szokták elvenni, amíg nem mondom, h a tied. teslán már akkor látszik, hogy milyen finoman nyúl a falat után, amikor még hozzá sem ért a kezedhez. és amikor hozzáér. elképzelni se tudtam volna, hogy ilyet tud 1 kutya. ez 1éni sajátosság vagy sokkal jobban megtanulta, mint dzsoki? nem kérdeztem erát. ez még engem sem zavar. ez azért jelent vmit :) kutya-ember barátság.
éjjel tesla kint aludt a ketrecben. arra ébredtem, hogy azt a nagy csontot cseszteti, amit este is. kinyitottam az ajtót, elvettem tőle a csontot, hogy a továbbiakban ne cuppogjon. ha már felkeltem, kimentem klotyóra meg ittam. gondoltam, a kutya is biztos szomjas erre a sok csontra, töltöttem neki is. annyit ivott... reggel meg úgy futott ki, mint akit puskából lőtte ki, hehe.
átmentem tesómékhoz, tehát ott is voltam.
orsival délben találkoztunk a népligetnél, s bicikliztünk 1et a pesti síkon. én hátizsákban meg utcai ruhában, nem vészes. csepel sziget, tököl oda-vissza. lett vagy 60 km. a végén már éppen elegünk lett a tekerésből. még a nap is ránk sütött időnként. jó időnk volt. csak nem emlékszem, mi történt.
bp-isaszeget is leküzdöttem a múlt 7en. szombaton. igen jó időm volt, forgalom nulla. nem siettem el a dolgot, ennek ellenére nagyon leizzadtam. na meguntam. ez van. a képeket a temetőben készítettem.