ú

pont 1 hete nem írtam semmit. pedig annyi dolog törtééént.

krumpli
kiszedtük otthon a krumplit. óóóriásiak is lettek. különös formájúak is akadtak bőven. persze a legszebbekbe belevágtam a kapát... de ez mindig így van. régen volt fehér és piros krumplink is, most csak fehér van. soha nem értettem, hogy miért fehér, amikor sárga a héja, és belül még sárgább, igazi sárga ellentétben a piroshéjúval. ugyanez a helyzet a szőlővel is. most már túlvagyok az ezen való agyaláson. sőt, a szőlő nem is gyümölcs, hanem különveszik. haha. van benne némi igazság, uigyanis a belőle készült bor 1 különleges valami.

jóga
tegnap voltam jógázni. gondolkoztam rajta, hogy 1általán elmenjek -e, ugyanis elöntött a takony. ám a korábbi évek tapasztalata alapján jó esélyem volt arra, hogy ne kelljen az óra közben fújkálni az orromat. ez 1 különös jelenség: az 1. tudatos visszaemlélkezésem középiskolába nyúlik, amikor vezetni tanultam és náthás voltam. izgultam, hogy mi lesz, amikor 1 rakás szerencsétlenség vagyok, és még a vezetésre is koncentráljak. erre 1általán nem kellett orrot fújnom akármennyire is beteg voltam. ez volt tollasozás közben is meg jóga közben is. ha van feladat, akkor nincs idő orrfúvásra. levon6om -e azt a következtetést, hogy a náthások mindig lássák el magukat bőven feladattal, és nem kell orrot fújniuk?
a jógáról is ejtenék pár szót. a recepciós lány jóslata bevált, azaz átvariálták az órarendet. ezért 7főn az indiai srác fogja tartani. tegnap is ő volt már. lehet nála ragadok, de akkor feltétlenül meg kell tanulnom az összes testrészt (indiai)angolul meg mindenféle igéket is.
és valami olyasmit mondott a mukesh, hogy hagyjam abba a biciklizést, váltsak motorra, mert nagyon be vagyok merevedve. persze csak tréfált. amúgy rendesek ezek a jógaoktató, mindig mondják, hogy kitűnő, jó, ügyesek vagytok, bravo.

gurulós bőrönd
1re több van belőlük. és akkor felszállnak vele a vonatra, lábhoz teszik, ott nyomorgatják a térdüket (esteleg a szembenülőét is). fel nem tennék. ha ki akarok menni budira, akkor szinte át-repülök felette.

épp azt írtam valakinek, hogy régen amikor nem volt se jogsi, se telefon, mennyire meg kellett beszélni dolgokat, és ahhoz tartani magunkat. és asszociáltam. nyári szünetben a papák eljártak csemetét ültetni. tesómmal gyakran elbicikliztünk hozzájuk, amikor a mama sóskiflit/buktát/rétest sütött. milyen jó volt. mindjárt bőgök. meg kell tanulni megbecsülni a jelent. persze gyerekfejjel ez nem megy. 10-20 év távlatából azért átértékelődnek az emlékek. az 1ik pap1 13 éve meghalt. szegény mama. hogy lehet aztán továbbélni a férjed/feleséged nélkül, amikor az életed nagy részét vele töltötted. a másik papa pedig >30 évig volt 1edül. mert a mama olyan korán elment. ottmaradt 8 gyerekkel. najó, nem annyival, mert akkor már 1 részük felnőtt volt. előtte vagy utána évben meg elvesztette az 1ik fiát. hát ezt most gondolom át igazán, hogy milyen kemény lehetett. ezért is jó a sok gyerek, mert akkor még marad körülötted, nem az 1etlent veszted el. hű.
és amúgy meg mindennaposak ezek a problémák. mert családok keletkeznek és tűnnek el, átéljük ugyanazokat az életválságokat mindannyian. az élet nem áll meg.
a papa a vízművesekkel dolgozott. mindig hozott haza a fehér-kék kockás konyharuhájában 1 kis kenyeret meg szalonnát, tehát maradékot. hogy vártuk. megszálltuk a maradék elemózsiát. a nap fénypontja volt ez. meg ah bringával jött a boltból, eléfutottunk és felültünk a csomagtartóra.
aztán amikor nyári szünetben elbicikliztünk a papa, tesóm, én a boltba. papa megivott 1 fröccsöt a szomszédos kocsmában, mi meg 1 kis doboz roll jégrémet vagy azt a piros etüd üdítőt. mama meg ideges volt, hogy ebéd előtt ilyennel töm minket a papa.
és minek mondták folyton, hogy hátrafordítom a sarkad, amikor az már eleve hátul van? vajon hány évesen jöhettem rá erre?

miért van az, hogy annyira fáradt vagyok, hogy nem tudok kimenni budira és ezt 1 éjjel 5x is eljátszom? persze reggel meg úgy rohanok, mint akit kilőttek. hihetetlen, hogy ennyire tompa tudok lenni. régen el se tudtam volna ezt képzelni. 1re jobb alvó vagyok.

töltött paprika

na ezt leírom.
életem 1. töltöttpaprikáját főztem meg tegnap.
baromi sok időt elvett, és ha nem is szar, de legfeljebb gyenge lett.
a paradicsomszószt (klasszikus paradicsommártás) úgy csináltam, ahogy a bűvös szakácson leírták. de a hőkezelt paradicsom igen-igen savanyú. a csurrantásnyi mézet keveselltem, így még tettem a szószba. a zellerlevéllel túl bátran bántam. a tölteléket szépen kitaláltam, hogy majd újítok: nem teszek bele húst, és gerslivel csinálom rizs helyett. jó a gersli, de nem töltöttpaprikába való. és nem ártott volna bele a hús. cukkinit meg gerslit kevertem össze, nyomattam bele 1 kis zsályát, de a paradicsommártás savassága győzött.
és én nem is szeretem a töltött paprikát...
de úgy éreztem itt belül, hogy nekem muszáj megpróbálnom ezt a paradicsomszószt, mert olyan nyitott vagyok a főttparadicsomra. én a hallal is próbálkoztam idén vagy 5x, dehát halíze van, ami nekem nem jön be. pedig annyiszor megfogadtam, hogy nem kóstolom meg, mert mindig ugyanazt a halízt érzem. ne erőltessük, ami nem megy.
még maradt a töltött paprikából. sajnos be kell vallanom, hogy a levébe jól jön a cukor, ehetőbbé teszi. mert a fűszerek nem bírják elnyomni a savakat. nyersen meg szinte édes a paradicsom. ki érti ezt? minden megsavanyodik hőkezelés 6ására?

bubifesztből

sokat nem tapasztaltam, csak 2 filmblokkot. de megérte. amikor a n.y. futárfilm után elhagytam a mozit, észrevettem, hogy a film 6ása alá kerültem. lazán nyomattam össze-vissza az úton. már megérte ezért az érzésért. innen is tanultam valamit. bár elég nagy arca volt némelyik futárnak, azért nem semmi amit csinálnak. láttam rövidfilmeket, meredek ahogy nyomják a gyalogok közt, az autók közt, semmit nem véve figyelembe. nekem néha túl dúrvának tűnik. szemtelennek. a megkérdezett taxis szövege után ne csodálkozzak semmin: ott harc folyik a futárok meg az autók között. el is hiszem. szerintem nálunk nem folyik harc. engem pl. nem nagyon zavarnak az autók a közlekedésben. az az 1 baj van velük, hogy némelyik elég büdös. nem szeretem beszívni ezt a sok szemetet. tegnap mondja a fizichoterápián a nő, hogy látom maga elég elszánt biciklis, maszkot is hord? na még csak az kéne. biztos sok szennyezőanyagot kiszűr, de még azt is magamra venni... mint 1 ufo. a szabadságból a maszk sokat elvenne. vagy ál-szabadság. végül is lehet annyit nyerek a biciklizéssel, mint vesztek- ezt akkor szoktam mondani, amikor mondják, hogy ebben abűzben meg forgalomban ők nem bicikliznének. de hát mindenki ugyanazt a szart szívja. és az én felületes légzésem vajon bringázás közben hasznomra válik?

tegnap jógán nem volt olyan brutál, mint az 1. alkalommal. ez 1 másikfajta volt.

7végén bicikliztünk. végre eljutottam a zazzi cukkrázdába, ami solymáron van. ettem mák-citromhabot és 1 szelet caracas-tortát (lásd fent). mmmmmmmmmmmmmműűűűűűűűűűűűűű. nagyon finom volt. most is meg bírnék enni 1 ilyen kombót. meg mindent. édesszájúságom nem múlik. érzem is. közvetlen a biciklitúra utáni térfogatállapotomat kellene elérnem. kiváló alkalom erre az őszi méregtelenítés. mikor kezdjem? a tegnap is késő lenne. talán holnap? az alkoholról könnyen lemondanék. a húsról is. az édességről viszont nem. pedig abban van a sok szemét cukor. meg ilyen leveket nem fogok gyártani. nincs mivel. néha tényleg reménytalannek tűnik bármi is, mert annyi erőfeszítést igényel. a gyógytea elkészítése nem okoz problémát, de az nem elég. pedig most kell megcsinálni, amíg bőven van zöldség meg gyümölcs, nem télen. meg itt van az ivóvíz kérdéskör is. a vízművek szerint európában a budapesti vezetékes ivóvíz a legjobbak közé tartozik. mások azt mondják, tele van többszáz szennyezőanyaggal, amit nem tudnak eltávolítani. csak a főbb komponenseket (nitrit, mangán, nitrit,...) vizsgálják, az ilyen mikroszennyeződéseket nem. leírják az X tízezerért megvásárol6ó víztisztítók működését, és nemtom igaz -e. hiába jártam a vegyészkarra, engem is meg tudnának etetni ezzel a féltudományos dumával. kinek higgyünk? most akkor az aktivszenes szűrő kiszűri a klórt is? áhh...

mondogatom magamban, hogy egészségs vagyok, tekerek, azt csá.

divat + biciklitúra képek II/2

BICIKLITÚRA 2009 KÉPEI II/2
azon már túltettem magam, h a csajok olyan nadrágban járnak, ami 5 m anyagból készült és a térdnél van az ülepe (van összevarrva). de az új megoldás egészen el-ké-pesz-tő : viszonylag passzos a bokától egészen a comb közepéig, és utána kibuggyosodik. nagggyon alternativ. még csak farmerformában láttam. mintha lógna rajtad a nadrág, de nem lóg, mert ez olyan. olyan mű-lógós. a rappernadrág ehhez képest tetszik. hát mind1, ízlések és pofonok...

tegnap estefele eldöntöttem: moziba megyek. nagy el6ározás volt... hazaértem, megvacsoráztam, zuhany, majd nekiálltam szórakózni, és fél 10-kor már aludtam az asztalnál. felriadtam, és vízszintesbe helyeztem magam. valami nagyon furcsát álmodtam, de nem emlékszem rá. csak az érzés maradt meg.
mozi híján spóroltam. bár a westendben ettem fagyit. tök menő barna tölcsérből. csak a gyártás során hiba csúszott a gépezetbe, és nem csavarták rendesen össze, így már az elején elkezdett csöpögni a fagyi a tölcsérből. szerintem az épületben is hagytam nyomokat magam után. ez a fagyi nagyon finom, iszonyú drága, és a tölcsér pedig 1enesen horror volt, 100 ft. ezek után jó, h nem mentem moziba --> szépen kialudtam magam. 8 órát minimum.
hűha, feltölthetem a biciklitúránk maradék képeit, hisz szeptember van. ez a yahoo flickr nem a legjobb megoldás. majd keresek vmi mást.
msotannnö befejezem.
éljen a gyümölcsrizsa.
és megpróbálkozom a töltöttpaprikával jövő 7en. bár nem igazán szeretem, de jött belülről 1 érzés, hogy lehetőségem van megbarátkozni a főtt paradicsommal. jesszum, innen már csak 1 lépés a ketchup?!

álmok

*többedmagammal leültünk 1 faasztalhoz. a díszlet középkori volt. elkezdtünk beszélgetni vásári hangulatban. egyszer csak ott terem 1 ember, nagybajuszú valaki, és nekemszegez 1 kérdést. ezt nem tudom visszaidézni, de kb. olyasmi, mint amikor megkérdezik, hogy hajlandó vagy -e megtagadni a vallásodat. amennyiben igen, nem lesz semmi bajod, viszont ha nem, akkor megölnek. vmi ilyesmit mondtam: olyat válaszolnék, amitől biztos lenne az első pofon. erre mindenki nekiállt röhögni, aki az asztalnál ült, sőt a nagybajuszú is. majd iszonyú vérontás következett. nekiálltak lövöldözni, halomra gyilkoltak mindenkit a környezetemben. én kuporogtam az asztalnál. amikor már mindenki meghalt, nem mertem felnézni, és vártam, mikor lőnek engem is fejbe. és az milyen érzés lesz? mit fogok közben gondolni? avgy annyira gyors lesz, hogy semmit? mi lesz a lelkemmel? tudni fogja rögtön, hogy a testem meghalt?
felébredtem. elárulom, nagyon örültem neki.

később.
*otthon vagyunk. valami miatt agyon kellett ütni 1 kismalacot. nagyon bőgtem. mindenki erősen meggyászolta, aki szemtanúja volt. teljesen kiborultam, és megfogadtam, többé nem eszek húst. olyan fájdalmat éreztem, mintha 1 embert vesztettem volna el.

BICIKLI
*pénteken kitekertem békásmegyerre. ahogy a gázgyári út átmegy a sínek alatt a pók utcába, az egy elég keskeny átjáró. bazz péntek du. fél 3-kor 3 tizenéves srác megáll az átjáróban uzsonnázni. oda lepakolják a bicikliket, és ott esznek! az eszüket jól becsomagolták... remélhetőleg ma már használják újra.

*ma reggel el kellett tekernem a tecsóba. a róbert károly utat átszelve tértem rá a röppentyű utcára. észrevettem, hogy van kerékpárút. zsírújnak tűnt. namondom, akkor használom :( nem sok autó mászklált fél 7-kor, úgyhogy marad6tam volna az úton. joban is tettem volna, mert az a kerékpárút 1 FOS! nem kell térkő ahhoz, hogy hullámozzon alattunk az út. kíváncsi vagyok, hogy a fenébe lehet így elbaszni. ennyire 1enetlenre csinálni. és ezt átveszik. ezen tekerj. menjenek a francba. most legalább tudom, ha újpesten akad dolgom, ezt az utcán jól kikerülöm. megint építettek valami hasontalan kurva sok pénzért. ha meg nem használják a biciklisek, akkor hőbörögnek.
*hazafelé már nem használtam a csodás bicikliutat. a reggeli adrenalint tovább növeltem, amikor a röppentyűről kikanyarodtam, és kb. 6 sávot váltva megérkeztem az árpádhíd alatt balra kanyarodó sávok 1ikébe, ami a váci útra visz.
*elmúlt a nyár... ezt a csípős reggelek jelzik. ma már térdmelegítőbe burkoltam a térdeimet, sőt hosszúujjút is vettem fel. lassan lehet öltözködni. jelzi még az is az ősz kezdetét, hogy pulóvert kell magamra venni a melóban.

JÓGA
tegnap az indiai arc tartotta. a jóga angolomat még fejlezteni kell. mondjuk megmutogatta meg belejavított. alig értettem valamit az indiai-angolból. nekem a másik jobban bejött. ott igazán leizzadtam, és jobban lát6ó, érezhető eredménye volt. és nem vagyok jártas még a jógában, kb. minden oktató óráját jónak ítélem meg.

GASZTRO
*imádom a sárgadinnyét! a nyár felfedezése
*vasárnap újat főztem: gerslit. nekem nagyon bejött, kb annyira mint a rizottó. ezt többet kell rágni. össze se lehet hasonlítani...
*böjtölnöm kell. lehet a 2. álmom erre bíztat
*közben éhes vagyok. tegnap nagyon sokat ettem. nagyon gáz. csúszik lefele a sok lekvár. bár nem túl cukrosak szerintem. a szilvalekvárhoz szerintem 1 kg cukrot használtam fel. úgy 8 kg gyümölcsre. jesszum, hogy gondolják a fele-fele arányt! úhhh