valami igen pihentető zene szól. ami kezdetben volt relaxáló, most már inkább elszomorítónak tűnik. alul vagyok motiválva. gondoltam nekiállok megírni a 7végé, -már ami megmaradt a fejemben- hátha visszatér a jókedvem meg az élet belém 1általán.
jó meleg van, +5 fok. ilyen melegben a bicikli si jobban megy. néha azt hiszem, hogy beledöglök, mire elérek valahova. le van fagyva a gizella is. múltkor befagyott az u lakatom. munkatársamtól kaptam jégoldót hozzá. az volt a szerencse, hogy otthon a sufniban valamiért nem zártam hozzá a létrához a bicajt, így csak a melóban derült ki. ügyeskedhettem volna, hogy el tudjak indulni. micsoda káromkodás halmaztól mentettem meg az agyamat. ezt lehet írtam is.
pénteken f-et búcsúztattuk. merthogy kaliforniás lesz 1 évre. a suszterinasban kezdte a társaság. én ott hagytam őket a biciklisfilm kedvéért. lehet jobb lett volna, ha inkább maradok velük. nem volt az annyira jó. ezt mind tudtam. meg 1általán. hű, de kibaszott lelkes vagyok. abbahagyjam? ilyen hangulatban írjak acsodálatos szánkózásról? ami tényleg az volt. még képes vagyok a szépről is negativat írni...
szóvala suzsterinas. ahhoz képest, hogy étterem, olyan hangosság volt, hogy 2ségbeestem, hogy értem meg így a többieket. 1 kis ital után mindjárt jobban hallok. érdekes, ez koncerteken is így szokott lenni. vagy gyorsan hozzászokik a fülem.
ittam 1 feles rumot. hm. nagyon finom volt. nem tudom, mikro esett ilyen jól rövid. még 1 sör, s már a toldiba érdekes hangulatban tekertem. pedig kajáltam is. hátszínt. a barnamártás olyan édes volt. biztos barnacukorból csinálták, hahaha. elnyomta a többi hozzávalónak az ízét. nagy kár ez, mert finom puha volt a husi.
szánkó
tesóm mondta, h menjünk el a normafához, főcukit megszánkóztatni. a biciklik otthon maradtak :) vittünk 1 piros tányért is. ez olyan mint a frizbi, csak nagyobb, van 2 füle. ezzel lehet csúszkálni. gondoltam, kipróbálom, közelebb van a földhöz, hátha ezen nem lesz halálfélelmem mint a szánkón.
bevágtuk magunkat az autóba, s elindultunk. közben főcukiba imádkoztam némi kaját, hogy jól bírja. őt nem nagyon érdekelte a szánkózás, lázadozott a játszótéren a többi kisgyerekkel :) én meg csúszkáltam a tányéron, és boldog voltam. a piros. így neveztük. 2 gyerek megkért, hogy csússzak le vele, döngöljem simábbra a pályát. nekem nem sikerült tartanom vele az irányt, és kb. 15 m után megfordultam, s háttal csúsztam tovább, ki tudja merre. nem izgultam, mert a fa messze volt, azt csak 1x közelítettem meg szánkóval "a fa a fa a fa" kiáltások kíséretében, s végül önként estem le róla, nehogy nekimenjek. a piroson való lefele száguldozást néhányszor megkoronáztam 1 hátrabukfenccel. igazán jót szórakoztam. még az önbizalmam is nőt, hogy képes voltam téli sportot űzni. ollé. főcukival aztán besétáltunk az erdőbe, mert neki az tetszett. durva lehet ilyen picin a combig érő hóban sétálni.
szép idő volt a hegyen, a nap is kisütött. arrébb kisgyerekek gyakorolták a síelést. alig tudnak menni, de már síelnek. hát igen, ilyen kis korban kell elkezdeni, amikor még bátrak, nincs bennük félelem, nem tanulták meg.
....
szombat este
fc. 1folytában azt kérdezte, hogy megmutatom -e majd azt a játékot. végül is délután sem sikerült rájönnünk arra, hogy mi lehet az. de jókat játszottunk. különösen este. fürdés után mindig más. annyira édes abban arózsaszín köntösben.
véletlenül kiderült, hogy tesóm ugyanoda menne szórakozni, ahova mi b-val. ezért javasoltam, hogy tartson velem, b. meg majd jön amikor tud. így ketten mégiscsak könnyebb elviselni a 2-3 órás késést.
a tűzraktérben volt a buli. tesóm elment volna a tűzoltó utcába, holott már jó ideje a hegedűben van. előtte az éjjelnappaliból lenyomtunk 1 sört az utacán- a kezünk majd odafagyott. megcsodál6tunk 2 autót, melyeknek szélvédőit a háztetőről lezúduló hó nyom6ta pókhálósra.
becsületkassza volt belépő helyett, gyűjtöttek a hajléktalanoknak. megfogadtam, hogy hazafelé a maradék pénzemet beleteszem a perselybe (mire elindultam haza, már elpakoltak- hál istennek :)
nem ittam sokat, de beleszállt a fejembe rendesen, a zenék kb. szarok voltak, a messenger sux elmaradt (ezért mentünk). mind1, legalább jót beszélgettünk. tesóm 1ig bírta, aztán lelépett. nekem nem sok kedvem volt odébbállni ebben a hidegben. végül is 3 körülig tartottunk ki, b-ért jött az udvarlója, én felpattantam a gizellára és husss. beszélgettünk 1 önmagát punknak nevező csávóval, csak arra emléxem, hogy ő olaszországba utazik ki koldulni... lebasztuk természetesen.
a vasárnap
ot akár másnapnak is mond6nám, mert eléggé megnyomta a fejemet az a pár sör. ez van: ha csak sört iszok ugyanolyna nagy az esélyem a fejfájásra, mintha legalább 6féle piát összeinnék. a tiszta bortól nincsenek ilyen problémáim. nem könnyítette meg a helyzetemet, hogy nz. csörgésére ébredtem- ezek szerint még mindig a posánál dolgozik és kora déelőtt fejezi be a műszakot.
az ebédterv farsangi fánk volt. ehhez már szombaton bevittem a lisztet meg a tojást a szobába melegedni. fc. volt a kuktám. nagyjából összedagasztottam a tésztát, és kivettem belőle neki 1 tálba, amit aztán ő dagasztott tovább. amikor dagastottam az én részemet, azt hittem, szétrobbna a fejem. már gondolkoztam az algon, de emlékeztem, hogy 1x próbáltam másnaposságból eredő fejfájásra, akkor is kihánytam, így inkább csendben szenvedtem. ezt a fánkot a ferencvárosi malom speckó lisztjéből készítettem. ennek magasabb a sikértartalma mint a BL-55-nek. viszont nem annyira darás szemcséjű mint a rétesliszt. a 2 között valahol. átszitáltam, s ekkor derült ki, hogy szinte nem is kell, csak folyt át a szűrőn minden különösebb ellenállás nélkül. szép hólyagosra dagasztottam, a tejet sem sajnáltam belőle. a fánktészta inkáb legyen puhább, mint keményebb.
fc. nagyon rendes volt, mert amikor mondtam neki, hogy most félreteszem pihenni a nayg tésztát, hozzátette az ő pici tésztáját. aztán valamennyit sikerült az ő gyurományából megmentenem. ezt végig külön kezeltük, külön is sütöttem meg.
a fánkkészítéssel elmegy az idő, viszont baromi gyorsan kisül. 1,2 kg lisztből csináltuk és max. fél óra alatt készen is voltam vele.
adtam a paleolit diétának...
annyira finom lett, szép szalagos.
innen 1 középiskolai történet: tanultuk, hogy a vörös vértestek fánkalakúak. nagyon elcsodálkoztam, mert én még olyan alakú fánkot nem láttam, mint a vörös vértest. annyiban hagytam a dolgot. aztán 1x megláttam valami képregényt, kb. mikiegeret, amiben éppen fánkot ettek. és jé, annak mind2 oldala (alja és teteje) be volt nyomvaaaa... ezért is mindják azt, hogy babapiskóta alakú. a mama sosem nyomta be a tetejét illetve az alját, így tanultam el tőle, hogy a fánk gömb alakú, amikor kisül. és persze összeesik.
a fánkokkal még 1 érdekes tapasztalatom van: bedobom őket a forró olajba, megsül az 1ik felük, elkezdem átfordítani őket. ugye ez baromi gyorsan megy. ám az utolsó sosem akar megállni a sületlen felén, és úgy kell lefogni, valamint szalagja sem lesz., nem tudom mi lehet ennek a tudományos magyarázata. ha valaki megmondaná!
vasárnap este
meglátogattam blél-ékat az új kecójukban. baromi közel laknak az új albinkhoz. nem 1 pálinkát ittam meg. bort csak módjával már, pedig mire odabicikliztem egész jól rendbejött a fejem- kellett a friss levegő. amennyiben friss levegőről beszélhetünk a 6árúton meg a kőér utcán. bár vasárnap du. elég kellemes volt.
i. sütött langallót, amire nem csak házikolbász került, hanem lidl-s is, ami sütve sokkal finomabb volt, mint nyersen. végül is a kolbász nyers hús. hát 1 élmény volt ott lenni. aztán jött m. is, aki a vacsora után elkezdte megmutogatni az indiában készült képeit meg mesélni az országról. én már 1x elszunnyadtam, így hirtelen távoztam a baráti társaságból.
biciklisáv-lámpa
mész a kiskörtén a kerékpársávon a kálvin felől az astoria felé. elhagyod a bródy sándor utcát. következik a villamosmegálló, ahol az autósoknak és a bicikliseknek is van lámpa. azt az 1et nem értem, hogy mi a francért nem 1xre váltanak?4 miért kell nekem biciklisnek ott várakoznom a pirosban, miközben az autók mehetnek már. ugye ott megszűnik a kerékpársáv. számomra 1általán nem biztonságos így. mondjuk nem csak emiatt nem álltam meg még ott sose, maikor piros volt a bringásoknak...
tessék
+7 fok van. szét fogok rohadni. szoktalan ez a meleg. mindenki ujjon6, hogy itt a tavasz. pedig olyna jó lenne még 1x a normafánál szánkózni. rákaptam, na.
+ főleg bicikli + mértékkel és tartózkodással iszom: mérték a vödör, tartózkodás az asztal alatt
2010. február 16., kedd
2010. február 11., csütörtök
szürkemarha
írok mán valamit.
voltam a mg. könyvtárban az attila úton 1 előadáson: a szürkemarha története. viszló levente v ki adott elő. az is motivált, hogy majd lesz kóstoló előadás után. de oylan sokáig elhúzódott, hogy én azt már nem tudtam megvárni, mennem kellett olaszra, így csak 2.500-zal lettem szegényebb és 1idejűleg gazdagabb 1 szürkemarha szalámival. jól átjárta az illata a táskámat. aztán este megkezdtük. a srácoknak még van mit fejleszteniük a terméken, ne volt 1enletesen megérve. ahogy szeleteltem, a közepe forgácsolódott. amúgy finom volt. most meleg szívvel gondolok az általam összeállított szalámira, az vajon hogy fejlődhet a padláson?
jegyzeteltem is. íme:
-1267/1367-ben halt ki az őstulok, amely a szürkemarha őse volt. lengyelországban láttak ilyet utoljára
-legeltetéses állattartás volt. a földművelés alapjai nem voltak meg itthonŰ: nem volt elég ember hozzá, nem tudták megfelelően tárolni a terményeket
-nyomatták a szürkemarhát, amiből 1re több lett, és elkezdék eladogatni ny-eu-nak, kialakultak a marha hajtó útvonalak, amiket térképen be is mutatott. fasza volt, lábon elsétáltak a piacra a marhák, közben ettek, ittak, a gazdáik meg 1 idő után, amikor kezdett jól menni a biznisz, rettegtek, ki támadja meg őket. a királyi udvar által felbérelt martalócok vagy 1éb haramiák. ezeken az útvonalakon nem tudták megvámolni őket, ezért küldte az udvar a martalócokat, h akkor így rövidítsék meg őket.
valamit tenni kellettt az állomány megvédése érdekében. valahoyg képbe jöttek a hajdúk, akik háborúban a hazát védték, szabadidejükben meg a marhákat. aztán volt valami katyvasz összeesküvés, amit nem értettem, ami megpecsételte a szürkemarha sorsát.
a lakosság meg szaporodott, elkezdtek mezőgazdálkodni komolyabban. és így mondta a levente:a szürkemarha kiszántotta maga alól a talajt. tehát kellett a növényeknek a föld, a legelltetéses állattartás visszaszorult. a 19. sz-dal bezárólag ment még a lábon hajtott kereskedelem. nürnbergben még szobra is van ennek ajószágnak, ui. megmentette a várost az éhezéstől. baromi messzire elhajtották ezeket az 500 kg körüli tinókat.
1997 körül kezdték felfejleszteni az állományt, és mára 408 tnyészet >7000 tehénnel van jelen mo-on.
ezek megesznek minden gazt, pl a rettenetes aranyvesszőt, és a szárazabb területeken lévőselyemkórót, ami erdőként borítja be a parlagon maradt mg. területeket. ezzel lehet rekultiválni a réteket, mezőket, s a szürkemarha segítségével újra megjelenhetnek a mindenféle gyeptáesulások v mik, amiket én nem ismerek.
viva szürkemarha!
nagyon szép képekett hozott az arc. csákváron van ő meg az alapítványa vagy mi a szösz. persze mondanak róla mindenfélét. micsoda lehetőségek vannak ebben az állatban. minnyá elmegyek tenyészteni...
kis alkoholos. úgyis régen volt.
szomabton kijöttünk a regéből, hogy továbbálunk a morizonszba. én max 3 sört ittam meg és 2 felest. ettem eleet, teljesen jól voltam. a biciklin vastagon állt a hó ,pedig 2 emberrel is lesöpörtettem előzőleg. a többiek elindultak gyalog, én kilakatoltam, ilyesmi. pár métert toltam a gizellát, mert nagyon csúszott. jön szembe 1 ember: "nem veszélyes ez?" nézek, hogy 1 járókelő minek kérdezi ezt, s válaszolok is: "a hóban?" ekkor rádöbbenek, hogy ez 1 rendőr,csak nincs annyira rendőrnek öltözve, a vállapján látszott, sapkája se vol, meg sötét is volt. folytatom: "haát valahogy haza kell menni". ő vág 1 fancsali képet, majd közli velem, na jó, menjen. én meg elindulok és röhögök, hogy milyen érdekes volt.
a morrisons rettenetes hely. senkinek nem ajánlom. színes vizet csapolnak vagy mi. de nem csak ezért. ilyen még nem volt, hogy buliból józanul menjek haza és emlékezzek mindenre. így hajnali 3kor már neki is álltam havat lapátolni, mert olvadt. miután elhánytam a mi részünket, elgondolkoztam, vajon hajnalban muszáj -e nekem zargatni a lapátkaristolással a lakókat, és abbahagytam.
sütni-főzni. ehhez van kedvem. ez a paleolit a 7en nem megy... :(
voltam a mg. könyvtárban az attila úton 1 előadáson: a szürkemarha története. viszló levente v ki adott elő. az is motivált, hogy majd lesz kóstoló előadás után. de oylan sokáig elhúzódott, hogy én azt már nem tudtam megvárni, mennem kellett olaszra, így csak 2.500-zal lettem szegényebb és 1idejűleg gazdagabb 1 szürkemarha szalámival. jól átjárta az illata a táskámat. aztán este megkezdtük. a srácoknak még van mit fejleszteniük a terméken, ne volt 1enletesen megérve. ahogy szeleteltem, a közepe forgácsolódott. amúgy finom volt. most meleg szívvel gondolok az általam összeállított szalámira, az vajon hogy fejlődhet a padláson?
jegyzeteltem is. íme:
-1267/1367-ben halt ki az őstulok, amely a szürkemarha őse volt. lengyelországban láttak ilyet utoljára
-legeltetéses állattartás volt. a földművelés alapjai nem voltak meg itthonŰ: nem volt elég ember hozzá, nem tudták megfelelően tárolni a terményeket
-nyomatták a szürkemarhát, amiből 1re több lett, és elkezdék eladogatni ny-eu-nak, kialakultak a marha hajtó útvonalak, amiket térképen be is mutatott. fasza volt, lábon elsétáltak a piacra a marhák, közben ettek, ittak, a gazdáik meg 1 idő után, amikor kezdett jól menni a biznisz, rettegtek, ki támadja meg őket. a királyi udvar által felbérelt martalócok vagy 1éb haramiák. ezeken az útvonalakon nem tudták megvámolni őket, ezért küldte az udvar a martalócokat, h akkor így rövidítsék meg őket.
valamit tenni kellettt az állomány megvédése érdekében. valahoyg képbe jöttek a hajdúk, akik háborúban a hazát védték, szabadidejükben meg a marhákat. aztán volt valami katyvasz összeesküvés, amit nem értettem, ami megpecsételte a szürkemarha sorsát.
a lakosság meg szaporodott, elkezdtek mezőgazdálkodni komolyabban. és így mondta a levente:a szürkemarha kiszántotta maga alól a talajt. tehát kellett a növényeknek a föld, a legelltetéses állattartás visszaszorult. a 19. sz-dal bezárólag ment még a lábon hajtott kereskedelem. nürnbergben még szobra is van ennek ajószágnak, ui. megmentette a várost az éhezéstől. baromi messzire elhajtották ezeket az 500 kg körüli tinókat.
1997 körül kezdték felfejleszteni az állományt, és mára 408 tnyészet >7000 tehénnel van jelen mo-on.
ezek megesznek minden gazt, pl a rettenetes aranyvesszőt, és a szárazabb területeken lévőselyemkórót, ami erdőként borítja be a parlagon maradt mg. területeket. ezzel lehet rekultiválni a réteket, mezőket, s a szürkemarha segítségével újra megjelenhetnek a mindenféle gyeptáesulások v mik, amiket én nem ismerek.
viva szürkemarha!
nagyon szép képekett hozott az arc. csákváron van ő meg az alapítványa vagy mi a szösz. persze mondanak róla mindenfélét. micsoda lehetőségek vannak ebben az állatban. minnyá elmegyek tenyészteni...
kis alkoholos. úgyis régen volt.
szomabton kijöttünk a regéből, hogy továbbálunk a morizonszba. én max 3 sört ittam meg és 2 felest. ettem eleet, teljesen jól voltam. a biciklin vastagon állt a hó ,pedig 2 emberrel is lesöpörtettem előzőleg. a többiek elindultak gyalog, én kilakatoltam, ilyesmi. pár métert toltam a gizellát, mert nagyon csúszott. jön szembe 1 ember: "nem veszélyes ez?" nézek, hogy 1 járókelő minek kérdezi ezt, s válaszolok is: "a hóban?" ekkor rádöbbenek, hogy ez 1 rendőr,csak nincs annyira rendőrnek öltözve, a vállapján látszott, sapkája se vol, meg sötét is volt. folytatom: "haát valahogy haza kell menni". ő vág 1 fancsali képet, majd közli velem, na jó, menjen. én meg elindulok és röhögök, hogy milyen érdekes volt.
a morrisons rettenetes hely. senkinek nem ajánlom. színes vizet csapolnak vagy mi. de nem csak ezért. ilyen még nem volt, hogy buliból józanul menjek haza és emlékezzek mindenre. így hajnali 3kor már neki is álltam havat lapátolni, mert olvadt. miután elhánytam a mi részünket, elgondolkoztam, vajon hajnalban muszáj -e nekem zargatni a lapátkaristolással a lakókat, és abbahagytam.
sütni-főzni. ehhez van kedvem. ez a paleolit a 7en nem megy... :(
2010. január 29., péntek
öntudatos leszek
öntudatos állampolgár: elolvasom a jobbik, a fidesz, az lmp, az szdsz és az mszp választási programját. asszem több párt nincs. mármint jelentősebb. remélem a választásokig a végére érek :)
fú, éjjel olyan lassan értem haza... hidegben nem megy úgy a bicikli. nemtom mit kéne vele csinálni. jó lenne érteni hozzá. ahhoz meg tanulni kell. annyira meg nem érdekel. szóval nem vagyok 1 bicikliszerelő alkat. +1 fok van. éreztem én, hogy meleg lesz.
7végén megdöglik a disznó. szegény. mindig 2t szoktunk venni. szoktak. és a 2.nak végig kell élnie az 1. haláltusáját. vajon retteg -e azután, hogy mi lesz vele, tudja -e, hogy neki si ez lesz a sorsa. szerencsére a fejbelövéstől hamar kimúlik szegény pára.
az ízlésrendőrség le ne tartóztasson. a rózsaszín nadrág meg a zöld-fehér biciklismez kombó kritikán aluli... és a kocsmafüstös hajam.... áááááááá
fú, éjjel olyan lassan értem haza... hidegben nem megy úgy a bicikli. nemtom mit kéne vele csinálni. jó lenne érteni hozzá. ahhoz meg tanulni kell. annyira meg nem érdekel. szóval nem vagyok 1 bicikliszerelő alkat. +1 fok van. éreztem én, hogy meleg lesz.
7végén megdöglik a disznó. szegény. mindig 2t szoktunk venni. szoktak. és a 2.nak végig kell élnie az 1. haláltusáját. vajon retteg -e azután, hogy mi lesz vele, tudja -e, hogy neki si ez lesz a sorsa. szerencsére a fejbelövéstől hamar kimúlik szegény pára.
az ízlésrendőrség le ne tartóztasson. a rózsaszín nadrág meg a zöld-fehér biciklismez kombó kritikán aluli... és a kocsmafüstös hajam.... áááááááá
2010. január 28., csütörtök
pörcös
ezt elfelejtettem leírni
a fény utcai piacon találkoztunk. mondom elmegyek, jó lesz az. megtekintem és ízlelem azt a híres pörcös lángost. túl gyorsan odaértem. még vásárolgattam, majd bementem a mamutba melegedni, mert totál szét-fagytam. már a lángos végére érve alig éreztem a kezem. szörnyülködve gondoltam arra, hogy haza kell tekernem még. a talpam se volt jobb állapotban.
no de térjünk a lángosra. káposztával, pörccel és füstöltsajttal gazdagított tészta leborítva tejföllel. ez volt a reggelim és az ebédem is 1ben. odabaszott- csak így tudom mondani. kedvem lett volna még 1et is bevágni, de pz. figyelmeztetett, hogy az érzés csalóka, a zsírgombóc csak később kezdi kifejteni 6ását a gyomorban, úgyhogy ne legyek túl mohó. neki si ezt ajánlották. tanácsát megfogadtam, ezzel is simán hazatekertem. plusz 5 fokban már nagyobb élmény lesz megismételni a lángosozást.
előtte sétálgattam a piacon, s megakadt a szemem egy sonkaszaküzleten. nevezzük így. úristen. ott lógtak a toszkán meg a jó isten tudja milyen sonkák vastagon beborítva színes borssal meg másikkal. és néztem, hogy mikor leszek én olyna gazdag, hogy odasétálok, kérek 10 dekát 800-ért... közben felfigyeltem, hogy valakik olaszul karattyolnak az üzlet előtt. megűlltam. aztán kiderült, hogy az 1ik arc az üzlethez tartozik, kínálgatta az embereknek a toszkán sonkát, kóstolják meg. én is beálltam. kaptam 1 szupergyönyörű mechanikus szeletelővel levágott áttetsző darabot. ez volt a nap 1. kulináris élménye. a 2. a lángos, a 3. meg a kenyerem, ugye. há mgayarországon is van ilyen. a sonka amúgy isteni volt! jaaaajjjjjjj
jövök a melóba a bicikliúton. látok 1 barna bigyót a földön, jé 1 barna bőrridikül a földön. elmegyek mellette... majdnem: 1 rohadt padlizsán :)
a kispesti piac korán zár. asszem a nappal nyugszanak a kereskedők is. a kacsacomb ott is 1400. aszongyák k. nem éri meg, mivel összesül a felére. akkor a család meghívása konfitált kacsacombra stornozva. kitalálok valami mást. idő van, receptek vannak.
kicsit dzsuvás az üllői. de leállt a hó, csak víz maradt utána. így akamáslival sem fogok szarakodni. majd olaszon szárítom a cuccaimat. utána úgy tűnik, hogy megyek a sellőbe. visszafogom majd magam. talán talán.
a fény utcai piacon találkoztunk. mondom elmegyek, jó lesz az. megtekintem és ízlelem azt a híres pörcös lángost. túl gyorsan odaértem. még vásárolgattam, majd bementem a mamutba melegedni, mert totál szét-fagytam. már a lángos végére érve alig éreztem a kezem. szörnyülködve gondoltam arra, hogy haza kell tekernem még. a talpam se volt jobb állapotban.
no de térjünk a lángosra. káposztával, pörccel és füstöltsajttal gazdagított tészta leborítva tejföllel. ez volt a reggelim és az ebédem is 1ben. odabaszott- csak így tudom mondani. kedvem lett volna még 1et is bevágni, de pz. figyelmeztetett, hogy az érzés csalóka, a zsírgombóc csak később kezdi kifejteni 6ását a gyomorban, úgyhogy ne legyek túl mohó. neki si ezt ajánlották. tanácsát megfogadtam, ezzel is simán hazatekertem. plusz 5 fokban már nagyobb élmény lesz megismételni a lángosozást.
előtte sétálgattam a piacon, s megakadt a szemem egy sonkaszaküzleten. nevezzük így. úristen. ott lógtak a toszkán meg a jó isten tudja milyen sonkák vastagon beborítva színes borssal meg másikkal. és néztem, hogy mikor leszek én olyna gazdag, hogy odasétálok, kérek 10 dekát 800-ért... közben felfigyeltem, hogy valakik olaszul karattyolnak az üzlet előtt. megűlltam. aztán kiderült, hogy az 1ik arc az üzlethez tartozik, kínálgatta az embereknek a toszkán sonkát, kóstolják meg. én is beálltam. kaptam 1 szupergyönyörű mechanikus szeletelővel levágott áttetsző darabot. ez volt a nap 1. kulináris élménye. a 2. a lángos, a 3. meg a kenyerem, ugye. há mgayarországon is van ilyen. a sonka amúgy isteni volt! jaaaajjjjjjj
jövök a melóba a bicikliúton. látok 1 barna bigyót a földön, jé 1 barna bőrridikül a földön. elmegyek mellette... majdnem: 1 rohadt padlizsán :)
a kispesti piac korán zár. asszem a nappal nyugszanak a kereskedők is. a kacsacomb ott is 1400. aszongyák k. nem éri meg, mivel összesül a felére. akkor a család meghívása konfitált kacsacombra stornozva. kitalálok valami mást. idő van, receptek vannak.
kicsit dzsuvás az üllői. de leállt a hó, csak víz maradt utána. így akamáslival sem fogok szarakodni. majd olaszon szárítom a cuccaimat. utána úgy tűnik, hogy megyek a sellőbe. visszafogom majd magam. talán talán.
2010. január 26., kedd
újra
ígéretemet betartottam, s valóban sok 7 múlva jelentkezek. > 1 hónap.
sok víz lefolyt a dunán, a níluson meg még több.
annyi minden a fejemben volt. szemezgetek.
új albérlet
hát csúcsszuper. nyugodtabb a légkör. szép lakás. van szőnyeg a parkettán, így az kevésbé recseg. és jó vastag szőnyeg, így tanul6ok a földön, mert én ott szeretek legjobban létezni. gyakorol6om a lótuszülést is. a fejenállás nem megy még. és nincs a lakásban 1 olyan sarok, ahova betámaszt6nám magam. még mindig húz le a seggem.
megtartottuk az albiavató bulit. nem mondom, hogy alig aljasodtam le a végére. végére? közepére inkább. páran reggel 5ig kitartottunk, de csak azért, mert nz. elment az 1. tömegközlekedési eszközzel. kivártunk. előtte az újszövetségből olvasott fel, amit 1 őrülttől kaptam, aki a melóban volt nálunk párszor zanácsért. mélypont :)
valami vidámabb számot is betehettem volna, mint a weezertől a this is such a pity...
kenyér
megsütöttem limara kedvenc fehér kenyerét. a bullliba. kacsazsíros és kolbászzsíros kenyér volt így a fő fogás. hagymával természetesen. sütöttem kókuszos sütit is ipari mennyiségben meg grissinit. rákerestem giorgio locatellire, s kidobta ezt a receptet. a cikket érdemes elolvasni, igen vicces az eleje :)
tréfás az albiban a villanytűzhely, de velem nem nagyon fog kitolni, már kiismertem nagyjából 2 7 alatt. az bebizonyosodott, hogy nem tanácsos 2 75 dekás kenyeret betenni 1xre sülni. a paleolit diétámnak odabasztam szombaton. nem bírtam ellenállni a csodálatos kenyeremnek jó ki skolbászzsírral. nem, a kacsa jobb. a grissini bemártva kolbászzsírba, na az üt. most nemtom mi jobb: ha oda van kicsit égetve agrissini és ropog, vagy ha nincs odaégetve, és akkorát roppan, hogy a fogzománc is áldozatul esik...?
sufni
ez is az albihoz kapcsolódik. a tulajék nem 1 sufniba naponta 10x járós arcok, az tény. nekik megfelelt az a zár meg ajtó, ami be van építve. megmutatta g. hogyna kell kinyitni. ez 1x sikerült is, a későbbiekben ez esténként amínuszban úgy 5 percet vett igénybe, nappal már be sem zártam, hisz úgysincs bent a gizella, a többi tárgyat meg hanyagul leszartam. szóval a sírás 6árán. kiabálni meg rugdosni nem mertem, hiszen ott van a sok szomszéd.
amikor totál elborította az agyamat az ideg, megfogtam abicajt, s felvittem a folyosóra, kilakatoltam a vaskorláthoz.
elöljáróban: a wekerlei épületek hang- és hőszigetelése katasztrofális. 1ik este pont a konyhában voltam, amikor hallom, hogy valaki dünnyög az balak előtt, hogy mit keres ott a bicikli. elég paprikás hangulatom volt, tehát kapóra jött, hoyg szabadjára eresszem a dühömet, így kimentem, és kinéztem. a szomszédasszony volt. a 86 éves p.néni. elkántálta kb. 5x a következőt: a biciklinek nem itt a helye, ide babakocsit sem lehet, ez nem tároló, de a sufni ajtaja jó, ő tudja, egész eddig jó volt, vigyem innen, ez nem marad6 itt, és különben is ez férfibicikli (ez örvendetes. boldog voltam, hogy lánynak nézett:). így én is kéyntelen voltam ugyanannyiszor elismételni, hoyg elnézést, tudom, hogy nem tároló, de nem bírok a sufniajtóval, legkésőbb 7végén megszereljük, s amint lehet már viszem is innen a biciklit, 1 perccel sem lesz tovább itt, mint kéne. ám amikor újra nekiállt, annyira bepipultam, hogy idegesen mondtam, najó, most hozom a kulcsot, és elviszem innen. erre ő: nem kell, nem kell, marad6. aztán elnézést kértem a dühkitörésem miatt, majd bementem.
ékllítólag süket mint a nagyágyú. bár velem teljesen jól kommunikált. igaz az 5. csengőszót sem hallotta meg. azt megítélni nem tudom, hogy a tévét valóban hangosan nézi -e, ugyanis túl vékonyak a falak, és szerintem már a normál hangerő is áthallatszik.
így ismerkedtem meg a szomszédnénivel :)
pénteken letettem abiciklit a lépcsőhöz, majd éjjelre a padláshoz zártam. péntek este megyek fel, köszönök jó hangosan, erre p.néni: nem megmondtam, hogy a biciklit ne ide tegye?! én: de hát nem látja, hogy nincs is itt?! ksözönni elfelejtett. no mind1.
az alsó szomszédunkkal, e-vel tegeződök már. ő elsorolta a lakókat 2x. és mondta, tőle lehet buli, csak szóljunk, mert különben őrjöng. a délpeti kórházba jár hajnalban dolgozni. nemtom takarítónő lehet talán. testvére m., aki postás volt 17 évig. postáscangával rakta meg az utakat, térdei kikészültek, elege van a bringából.
tesóm megcsinálta asufniajtót. meg volt süllyedve. amúgy majdnem tokostól esik ki. nem az a tökéletes állapot...
most legalább jól kiderül, miylen kertes-társasházban lakni. kíváncsi vagyok, melyik kutya szarát kell majd takarítanunk. már 1x kigyalogoltam megnézni, mégis hoygan áll a kert. 2 gyümölcsfa, 1 szaletli. nemtom, asszem hiába vettem meg jamie oliver könyvét, már nem vagyok oly lelkes a gazdálkodást illetően, mint 2 hónapja... ásni kéne meg trágyázni stb. akkor a komposztdombunkat is elkezdhetnénk építeni.
koriander
hoyg ez mekkroa divat lett! minden szakács szórja a kajára a koriander leveleket. lehet már jó ideje tart, csakhogy én eddig nem néztem tévét, és nem értesültem a gasztrohírekről. bár a neten több minden van. úgy hozta az élet, hogy a tulajék ugyna lemondták a tévét, de még nem kötötték ki, s próbaképpen bekapcsoltam, s volt sok csatorna, sok műsorral. rácuppantam a paprika tévére, és nem tudtam abbahagyni. csak néztem. imádnivaló. csak az a sok geci reklám meg ajánló ne volna.
a kedvencem bob blumer. zseniális! annyira vicces. remélem, még látom a műsorát 1 darabig. jajj, majdnem minden jó, amit eddig láttam. semmi stressz. ez kell nekem. nem holm spectrum, ahol a hangyák morzsaszedegetését s olyan félelmetesen adják elő, mintha vmi horrofilm lenne. én ettől hamar kikészülök. aki a dallason is izgul, annak már csak a paprika tévé marad. majd aztán az sem...
na szünet
sok víz lefolyt a dunán, a níluson meg még több.
annyi minden a fejemben volt. szemezgetek.
új albérlet
hát csúcsszuper. nyugodtabb a légkör. szép lakás. van szőnyeg a parkettán, így az kevésbé recseg. és jó vastag szőnyeg, így tanul6ok a földön, mert én ott szeretek legjobban létezni. gyakorol6om a lótuszülést is. a fejenállás nem megy még. és nincs a lakásban 1 olyan sarok, ahova betámaszt6nám magam. még mindig húz le a seggem.
megtartottuk az albiavató bulit. nem mondom, hogy alig aljasodtam le a végére. végére? közepére inkább. páran reggel 5ig kitartottunk, de csak azért, mert nz. elment az 1. tömegközlekedési eszközzel. kivártunk. előtte az újszövetségből olvasott fel, amit 1 őrülttől kaptam, aki a melóban volt nálunk párszor zanácsért. mélypont :)
valami vidámabb számot is betehettem volna, mint a weezertől a this is such a pity...
kenyér
megsütöttem limara kedvenc fehér kenyerét. a bullliba. kacsazsíros és kolbászzsíros kenyér volt így a fő fogás. hagymával természetesen. sütöttem kókuszos sütit is ipari mennyiségben meg grissinit. rákerestem giorgio locatellire, s kidobta ezt a receptet. a cikket érdemes elolvasni, igen vicces az eleje :)
tréfás az albiban a villanytűzhely, de velem nem nagyon fog kitolni, már kiismertem nagyjából 2 7 alatt. az bebizonyosodott, hogy nem tanácsos 2 75 dekás kenyeret betenni 1xre sülni. a paleolit diétámnak odabasztam szombaton. nem bírtam ellenállni a csodálatos kenyeremnek jó ki skolbászzsírral. nem, a kacsa jobb. a grissini bemártva kolbászzsírba, na az üt. most nemtom mi jobb: ha oda van kicsit égetve agrissini és ropog, vagy ha nincs odaégetve, és akkorát roppan, hogy a fogzománc is áldozatul esik...?
sufni
ez is az albihoz kapcsolódik. a tulajék nem 1 sufniba naponta 10x járós arcok, az tény. nekik megfelelt az a zár meg ajtó, ami be van építve. megmutatta g. hogyna kell kinyitni. ez 1x sikerült is, a későbbiekben ez esténként amínuszban úgy 5 percet vett igénybe, nappal már be sem zártam, hisz úgysincs bent a gizella, a többi tárgyat meg hanyagul leszartam. szóval a sírás 6árán. kiabálni meg rugdosni nem mertem, hiszen ott van a sok szomszéd.
amikor totál elborította az agyamat az ideg, megfogtam abicajt, s felvittem a folyosóra, kilakatoltam a vaskorláthoz.
elöljáróban: a wekerlei épületek hang- és hőszigetelése katasztrofális. 1ik este pont a konyhában voltam, amikor hallom, hogy valaki dünnyög az balak előtt, hogy mit keres ott a bicikli. elég paprikás hangulatom volt, tehát kapóra jött, hoyg szabadjára eresszem a dühömet, így kimentem, és kinéztem. a szomszédasszony volt. a 86 éves p.néni. elkántálta kb. 5x a következőt: a biciklinek nem itt a helye, ide babakocsit sem lehet, ez nem tároló, de a sufni ajtaja jó, ő tudja, egész eddig jó volt, vigyem innen, ez nem marad6 itt, és különben is ez férfibicikli (ez örvendetes. boldog voltam, hogy lánynak nézett:). így én is kéyntelen voltam ugyanannyiszor elismételni, hoyg elnézést, tudom, hogy nem tároló, de nem bírok a sufniajtóval, legkésőbb 7végén megszereljük, s amint lehet már viszem is innen a biciklit, 1 perccel sem lesz tovább itt, mint kéne. ám amikor újra nekiállt, annyira bepipultam, hogy idegesen mondtam, najó, most hozom a kulcsot, és elviszem innen. erre ő: nem kell, nem kell, marad6. aztán elnézést kértem a dühkitörésem miatt, majd bementem.
ékllítólag süket mint a nagyágyú. bár velem teljesen jól kommunikált. igaz az 5. csengőszót sem hallotta meg. azt megítélni nem tudom, hogy a tévét valóban hangosan nézi -e, ugyanis túl vékonyak a falak, és szerintem már a normál hangerő is áthallatszik.
így ismerkedtem meg a szomszédnénivel :)
pénteken letettem abiciklit a lépcsőhöz, majd éjjelre a padláshoz zártam. péntek este megyek fel, köszönök jó hangosan, erre p.néni: nem megmondtam, hogy a biciklit ne ide tegye?! én: de hát nem látja, hogy nincs is itt?! ksözönni elfelejtett. no mind1.
az alsó szomszédunkkal, e-vel tegeződök már. ő elsorolta a lakókat 2x. és mondta, tőle lehet buli, csak szóljunk, mert különben őrjöng. a délpeti kórházba jár hajnalban dolgozni. nemtom takarítónő lehet talán. testvére m., aki postás volt 17 évig. postáscangával rakta meg az utakat, térdei kikészültek, elege van a bringából.
tesóm megcsinálta asufniajtót. meg volt süllyedve. amúgy majdnem tokostól esik ki. nem az a tökéletes állapot...
most legalább jól kiderül, miylen kertes-társasházban lakni. kíváncsi vagyok, melyik kutya szarát kell majd takarítanunk. már 1x kigyalogoltam megnézni, mégis hoygan áll a kert. 2 gyümölcsfa, 1 szaletli. nemtom, asszem hiába vettem meg jamie oliver könyvét, már nem vagyok oly lelkes a gazdálkodást illetően, mint 2 hónapja... ásni kéne meg trágyázni stb. akkor a komposztdombunkat is elkezdhetnénk építeni.
koriander
hoyg ez mekkroa divat lett! minden szakács szórja a kajára a koriander leveleket. lehet már jó ideje tart, csakhogy én eddig nem néztem tévét, és nem értesültem a gasztrohírekről. bár a neten több minden van. úgy hozta az élet, hogy a tulajék ugyna lemondták a tévét, de még nem kötötték ki, s próbaképpen bekapcsoltam, s volt sok csatorna, sok műsorral. rácuppantam a paprika tévére, és nem tudtam abbahagyni. csak néztem. imádnivaló. csak az a sok geci reklám meg ajánló ne volna.
a kedvencem bob blumer. zseniális! annyira vicces. remélem, még látom a műsorát 1 darabig. jajj, majdnem minden jó, amit eddig láttam. semmi stressz. ez kell nekem. nem holm spectrum, ahol a hangyák morzsaszedegetését s olyan félelmetesen adják elő, mintha vmi horrofilm lenne. én ettől hamar kikészülök. aki a dallason is izgul, annak már csak a paprika tévé marad. majd aztán az sem...
na szünet
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)