az 1. tavaszi reggel

úgy gondolom, hogy eljött a várva várt tavasz. természetesen túlöltöztem magam, és magamra kellett szólnom, hogy most meg ne azon kezdjek el pörögni, hogy milyen k. meleg van, megsülök, hahaha.

vetemény
ezt meg el is felejtettem írni tegnapelőtt, hogy elveteményeztem. sorbavetés, nem ágyásos művelés. elég puha ez awekerlei talaj. amikor forgattam az ásót, szinte lepörgött róla a föld. ezért is volt kicsit körülményes vetni. szerintem 3x annyi vetőmagot elszórtam, mint kellett volna, így 1elhetek majd. feltéve hogy kikelnek a magok. végül is a vetéstervnek megfelelően hajtottam végre a feladatot, igaz plusz sor is keletkezett. rosszul mértem le a területet. annyira izgalmas. a lábasba vetett paprika és paradicsommagok még nem keltek ki, csak 1 db fűszál. remélem, oké lesz nekik az a föld, és lesznek szép palántáim. most meg ezen kell izgulnom. meg öntözőkannát vennem. a reteknek kell a víz. különben pudvás lesz meg csípős. jó lenne, ha a szomszédék kutyája vagy nemtomkié nem oda szarna a kertünkbe. áhhh. utálom a kutyák tulajdonosait. nekem miért kell kerülgetni az ő szemetüket? miért nem tartanak felelősséggel állatot az emberek? segglyuk önk. miért nem csinál valamit? 1 szarzsákban élünk itt. londonbn nincs ennyi kutya, mnit pesten. ezt hallottam 1x a rádióban. meg akossuthon volt most 1 riport, a viii. kerületben 1 faszi 50 vagy 20onvalamennyi kutyát tartott a lakásában. normális az ilyen? és a szomszédok >1 év jártak az önk. nyakára, mire végre csináltak valamit. az emberek nem tudnak 1mással bánni. helyette kutyákat meg macskáat vesznek, s azokat terrorizálják az un. szeretetükkel.
nna, tavaszi hőbörgés...
most abbahagyom

michelin

nem a gumigyárról van szó. nem continental, semmi biciklivel kapcsolatos. szóval megvan hazánk 1. michelin csillaga. ezt is megértük. gratulálok a costesnek! nem mintha belefolynék a mainstream gasztronómiába, de hát azért olvasok róla valamennyit. kicsit vagyok csak képbe. de ez akkor is nagyszerű. hogy elindult valami. nemrég nyitották fel nekem is a szememet. igazából eddig nem láttam rá az étteremkultúrára, mivel nem jártam. most sem járok, tehát nem nagyon tűnik fel, miket basznak el a srácok. de bemutatták, hogy elég sok mindent, s hogy ebből meg kell találni a kiutat. mondjuk az élelmiszerekkel, táplálékkal szemebeni igénytelenség meglátásához nem kell elmenni étterembe, jelen van az a háztartásokban, munkahelyeken, élelmiszerboltokban is.

unokahúg
igen, megszületett a 2. is! elég cukiii. nem sírt, amikor meglátogattam. majd ma...!

ja, annyi minden kavargott a fejemben. a nagyszerű gondolataim majdnem mind kimentek a fejemből.

fejlődés van
ugye múlt szerdán felástam a kertnek 1 részét. az volt a tervem, hogy még aznap el is veteményezek. de ez nem valósult meg ugyanis a) hideg volt már, majd lefagytak az ujjaim b) nem készítettem el a vetéstervet. mert az fontos. tudományos alapokra helyezem a kertművelést. szóval se szombaton, se vasárnap, se 7főn nem vetettem el a növényeimet. olyna bazi szél fúj, olyan hideg volt... helyette sütöttem, kotyvasztottam meg punnyadtam. semmit tettem 7végén! vagyis olvastam sokat meg játszottam főcukival. ilyen lélekgyarapító 7vége volt ez. mivel elmaradt a 7fői jóga az ünnep miatt, így önmagamban jógáztam 1et. nagyon jó 6ással volt, a befelefordulnikezdő lelkemre. és összeugrott vmi combizmo, kedden nem bírtam rendesen lehajolni. de jött a csúcsszuper rozmaringos izomlazító krém, amivel kimaszíroztam ezt a kis görcsöt. sajnos hűtött a nyavajás. emiatt majd megfagytam az ágyban, hiába báránybőr meg 1000 réteg.
ebből még nem jött le, hogy hol van itt a fejlődés...
szóval nekiálltam festeni. unokatesómnak 2 éves csúszással adom oda a születésnapi ajándékát. ő meg várja. lehet olvassa is ezt? üzenem, hogy kész lesz időben :) szóval nehéz nekiállni a festésnek, de ha meg benne vagyok, akkor könnyedén megy. az a fura, hogy nem is gyakorlok, mégis fejlődök. pihentettem magamban az energiáimat. és előjöttek. lehet nem is fejlődök, de meglepődök, hogy milyen jól sikerül ahhoz képest, hogy nem festek naponta. és miért nem csinálom gyakrabban. annyira elégedett tudok lenni magammal (mostanság). persze a rajzon mindig lehetne kicsit javítani, de 1x csak azt érzem, elég, így marad. újból nem állok neki.
ez volt amikor festettem nászajándékot h-nak. csak néztem, hogy tudok fémet festeni. azt hittem, baromi nehéz, de nem volt az. mi lesz velem később? hehehe

csináltam házilag baileys-t. ebből panna cottát. isssteni. most 7végén újra készítek, hiszeb tejszín meg tojássárga van benne. nehogy nekem megromoljon a drága munka eredménye. inkább az alapanyag drága, nem a munka. mert a panna cottaban az is nagyon jó, hogy gyors. végre 1 olyan valami, amit megcsinálok annak ellenére is, hogy kevés meló van vele. hehehe

ezt is megsütöttem. kalács habcsók töltelékkel. zseniális!

busz

1ik reggel jöttem be az üllőin az autók között, s 1 buszos is félrehúzta a kormányt :) ott mondjuk elég nagy hely van, nem is kéne félrehúzni. van aki meg nem mer mellettem eljönni. néha elgondolkozok, hogy lehet nem ott kéne menni a külső és az 1gyel beljebb lévő sáv 6árán.

azt mondja az olasztanárom, hogy milánóban 7végén nem lehet autózni. hogy k. olcsón 1 jeggyel utazgat6sz egész nap.

fázok. nincs ihlet

kertművelés

tegnap végre világosban értem haza. azért, mert fel akartam ásni a kertet. vagy legalábbis 1 részét. meg elvetni a spenótot.
szórtam a szárított marhatrágyát, forgattam az ásót. hát kb. 10 m2-ig jutottam, amikor megjelent az állítólagosan süket _szerintem csak szimplán nyomi- szomszédasszony:
minek ásom fel a kertet? hagyjam abba! ne ássam fel! azt nem adták ki nekünk! itt senki nem veteményez, zöld a fű és különben sem terem meg semmi. ha ennyire ráérek, csináljam meg az övét is. vidéki vagyok? és a bicikli miért volt múltkor a függőfolyosón?
ezeket elismételte háromszor.
kicsit felidegesített. nem is volt kedvem folytatni az ásást. válaszolgattam neki, mondtam, nyugodtan hívja fel őket, kérdezze meg, miben állapodtunk meg. én még nem is taláálkoztam iylen rosszindulatú vénasszonnyal. komolyan. engem nem szoktak alapól utálni az emberek. bár múltkor ezt megalapoztam, amikor 2 vag y3 napig a gizellát kilakatoltam a függőfoylosóra, mert nem bírtam a sufnizárral. úgy ismerkedtem meg vele. ezt már írtam?
konyában szöszölök. hangszigetelés ugye nulla. hangulat paprikás valamiért. hallom, hogy valaki morog a bicikli miatt. na, erre vártam, hogy legyen 1 kiváltó oka a szabadon terjedő dühömnek. kimegyek. kérdezem, mi a baj. akkor előadta a palinéni, hogy ide nem lehet biciklit tenni, vigyem el, ő tudja, hogy a sufni ajtaja jó, és különben is ez férfibicikli. ismételte 5x. én 5x válaszoltam neki szépen,hogy tesóm 2 nap múlva megcsinálja az ajtót, s máris elkerül innen a bicaj a 6.ra mondtam, oké, most elviszem innen a bringát. mire ő: nem kell, nem kell, marad6. így is lett. elkészült az ajtó, gizella be a sufniba. erre ő köszönés helyett 1 7 múlva azt mondta, nem megmondtam, hogy abiciklinek nem itt a helye?! én: dehát nincs itt. nem látja?

nos ezek után természetes volt, hogy indoromat legyőzve a fenyőfája alá dobjam azt a madártetemet, amit hóolvadás után találtam az udvarunkon. hahaha. ez jókedvre derített és röhögtem. enyi elégtételem legyen.
találtam a kert végében 1 diszperzites vödröt. úgy ítéltem meg, hogy az a tulajéké, ezért kiborítottam belőle a zöldhulladékkal kevert földet (~15 kg), s elkezdtem belepakolni, hátrahordani a gallyakat meg lombot. jön a palinéni, hogy ez a z ő vödre (az alsó szomszéd szerint nem). hol a többi? mert 3 volt. mondom fogalmam nincs, mióta mi itt vagyunk, ez az 1 vödör van itt. aztán elvette. ok. aztán odaszóltam neki, hogy tessék várni, hadd tegyem vissaz bele, ami benne volt, hiszen a magáé. de nem hagyta...

hát ez vicces volt.

gyorsan megsütöttem a maradék pizzát, s átvittem tesómékhoz. jól megettük. a paradicsom- és paprikamagokat nem vetettem el természetesen.
viszont álltam fejen és psokat olvastam, mert nem bírtam elaludni. ezt a zöldteának tudtam be. ugyanis mielőtt megittam, azelőtt elaludtam a földön receptnézegetés közben. és annyira feléledtem. elolvastam vagy 100 oldalt.

jó, hoyg felástam a kertet. most itt van ez a buzi hó. hátráltatot volna megint. kíváncsi vagyok, miylen nyarunk meg tavaszunk lesz. a tél csak növeli a fűtésszámlát. erre jó. meg hogy jól betakarózzak. imádom a meleget.

asztal

asztal. hogy folytassam a sort... az asztal alá ittam magam szombaton (ahogy a főcím is jelzi hehe). amnéziát kaptam szokás szerint. amire emléxem, azt leírom. már a szalonnaképesebb részeit. a többit megtartom magamnak :)

előkészítettem magam a szombati bulira: pénteken nem szórakoztam intézményesített szórakozóhelyen. csak fc-val a szembeszomszédéknál, hehe. terápiáskamilla- így is hívom. ugyanis megváltoztatta az életemet. sokkal jobb lett. már 1 ideje szeretem a kisgyerekeket, tudok velük bánni valamennyire. mondjuk nem árt, ha idősebbek, mint 1 éves. annyira jó. szóval ezt érzik ők is rajtam, mert némelyik szinte rám-cuppan.

péntek este nekiültem a jelmezkészítésnek. nem írom e, hogy mi lettem volna, mert hátha vki lenyúlja az 5letemet. mintha többezren olvasnák ezt... haha. na mind1. aztán feladtam, mert nem volt ihletem megcsinálni, inkább kivonultam a konyhába jamie oliver szupergyors paradicsomszószát megfőzni a szombati pizzához.
és szombaton eltekertem a lidlibe. árérzékeny fogyasztóvá váltam, na. bűnhődnöm kellett: mire leértem a sufnihoz, kilakatoltam, már akkorra szét-fagytak a kezeim. ez csak a boltban engedett fel. szomorúan vetem tudomásul, hogy újra elő kell venni a téli kesztyűkombinációmat. megnyugtatásképp: a lidliben van magyar áru is. pl. a pilos vaj meg tej.
a pizzatésztát sikerült annyira puhára gyúrnom, mintha ciabatta lenne, avgy legalábbis fánk. ja ciabattát is sütöttem. mert nem ehetem meg a bolti kenyeret, kiver tőle a ragya. meg 1 ultrakakaós édességet. nem vagyok olyan gyors, mint györgyike, a munkaszervezést el kellene tanulnom tőle.
kiló liszt, 5 pizza. az 1iket nem sütöttem meg, hanem beletettem 1 folpackba, majd bevágtam a hűtőbe. nagyon naiv voltam, mert természetesen utánkelt, kifolyt, rátapadt a hűtő falára. mindezt vasárnap du. észleltem kissé kába fejjel.
na elég a kajából, jöjjön a szórakozás.

érdekes módon a lakásavató bulira szinte megéheztem, pedig nem ettem keveset ebédkor. így az a 3 pálinka meg a fél üveg bor megtette a 6ását a saláta és jópár pogácsa elfogyasztása ellenére is. vagyis végül is nemtom, hogy amiatt voltak -e a következők:
a kis társaság 1öntetűen elvonult a lakásból a nemtom miylen helyre tekézni. mivel még nekem is volt időm meg sz. rábeszélt, hogy tartsak velük, felkerekedtem a gizellával, és elindultam a helyre. előtte áttanulmányoztam a térképet, memorizáltam az útvonalat, ami pofon 1xű volt, csak menni a harmat utcán 1enesen.... most a google térképet nézegettem, hogy mégis hogy a fenébe mentem... rosszul, nagyon rosszul. rosszfele kanyarodtam el a harmat utcán. balra fordultam, holott jobbra kellett volna... memorizáltam a térképet, ja... ezek után visszaindultam, csak mentem. gondoltam legalább az irány jó. 1x csak megláttam: interspar. fasza! mindjárt az europarknál vagyok. elfordultam abba az irányba. háhhá, az nem az az interspar! akkor leálltam, s küldtem 1 sms-t, hogy én elkeveredtem, most már nem megyek tekézni. közben odajött 1 csöves és pénzt kért piára. najó, adtam neki 1 százast. mondom, nem ez lesz az 1. italod ma... hát igen, de te sem vagy józan. ez igaz volt. elég viccesre sikeredett. aztán elköszöntünk, felültem a biciklire, és elindultam, mint kiderült a gyömrői úton. csak mentem, és 1re furcsább lett. a 156-nál fordultam meg, hogy ez így nem jó, valószínű rossz irányba megyek. de onnan legalább odatalálok az üllői útra- megváltás.
így volt ez a kis biciklitúra. du. tekerni akartam, hogy leadjak pár grammot az ebédből, nem tettem, mert hideg volt, hát most bepótoltam. már röhögtem magamon, hogy ez mennyire gáz.

b-val és k-nal bementünk 1 kocsmába a király utca és a kertész vagy kazinczy sarkán. elég purtis 1 hely. és akkor a külföldiek ott asztalt foglaltak. b. mozartnak öltözött. nagyon jól sikerült a jelmeze, bár az este folyamán többen bírónőnek szólították, többek közt én is.
ez a cbi farsang volt. 1500 volt a belépe, de jöt sz. aki kidumálta magát, s a többieknek sem kellett fizetniük. pontosabban a leforrázott ejgyszedő lány nem tudott semmit se tenni...
az unicum+sör kombó hab volt a tortán. a rövidet felhajtottam, nehogy kiboruljon. a sört 1 lány verte ki a kezemből a klotyóban, aki megígérte, hogy vesz helyette 1 másikat. bele is 1eztem, s vártam. de nem akart kijönni (spórolós fajta lehet), s eluntam avárakozást, elhagytam a klotyót. volt zene, az biztos, táncoltam, az is biztos, jöttek ismerősök, szalonképtelen rések átugrása, és hazajutottam. már pirkadt. kicsavartam a polifoamot, még fogat sem mostam, úgy döltem le. sajnos a báránybőr alattam és a 2 pléd nem bizonyult elég melegnek, de nemtom meddig vacogtam alattuk, mire eszembe jutott, hogy felkeljek, és előhalásszam a paplanomat a szekrényből.
fú.

oázis
reggel tesóm telefonjára ébredtem. kérdezte, kell -e vmi a kertészetből, mert ők fc-val kimennek. vagy el is mehetek velük. el is mentem. gyorsan összeszedtem magam. szomorúan állapítottam meg, hogy az alkohol valóban nem tezs jót a bőrnek, 1 éjszaka alatt 3 évet öregszek. ha szuperponálódik 1 nemalvással, akkor meg vége. ehh. szárított marhatrágya kellett nekem meg spenótmag. a tervem az volt, hogy du. felásom a kertet.
szerencsénk volt, mert amíg a kertészetben voltunk, sütött a nap. olyan volt mint 1 mini kirándulás. fc. kerülgette a bokrokat, megtapogatott mindent, beletúrt a fűrészporba, megsimogatta a virágokat. ez nekem tetszik. amikor ráéreznek a kisgyerkek az anyagszerűségre. elcsodálkozok magamon is, hogy a kezem mennyi mindent érez. ez a száraz kéz.
tesóm nézelődött meg érdeklődött, mi addig felfedeztük a kertet. volt ott 1 tó is híddal, csobogott a víz. odaálltunk. fc-t megigézte, mert csak állt és bámult. én meg őt néztem. mint acirksuzban. az előadásnak viszonylag nagy hányada azzal telt, hogy figyeltem, hogy figyeli a produkciókat. jöttek mások is kisgyerekkel. anyuka el, apuka leragadt a kisfiúval a hídnál. valamit szóltam kamillának, mire
apuka: hallod kamillának hívják a kislányt
én: és téged hogy hívnak?
nem válaszol.
apuka: na mondd meg, hogy mi a neved.
nem válaszol.
én: péter vagy? vagy marci?
apuka: na, marci, mondd meg, hogy mi a neved.
én: tényleg marcinak hívják?
apuka: igen.

fc. addig futkosott a tuják körül, míg nem fogott 1 nyulat a betonon. nagyon nekiállt sírni, a zajszintmérő mérés6árát a legmagasabbra kéne állítani, ha meg akarnám mérni, hogy milyen hangosan sír. na, akkor kimenekültem vele. lassan megnyugodott.
hazafele már látszott, hogy hó lesz.
tesóm: a szarodat elviszed.
én: ja.
mire a lakásba értem, már szállingózott a hó. csak bámultunk ebéd közben. a tráygát ledobtam a sufni elé, mert ne volt kedvem felmenni a kulcsért.
du. átmentünk barátilag tesómékhoz. lenézek. hol a trágya? már a szart is lopják? kiakadtam. elgondolkodtunk, hogy ez milyen gáz, hogy fényes nappal a wekerlén eltűnik 10 kiló zsákos szar. azonban volt 1 gyanúm később. hátramentem a sufnihoz. és iagazm lett. vki betette oda, hog ne ázzon. úgyhogy felülír6tam aszitkozódásomat hál istennek hehe.
jóga
múlt 7en nem voltam.
jön zs.: a múlt héten nem voltam
én: én sem. lesérültem
zs.: nemá, én is! hogyan mi?
én: a bokám. kiment
zs.: nekem is! melyik? nekem a jobb
én: nekem a bal
amúgy fejlődök. tegnap jó volt. éhesen mentem. jobban megy így. a gyümölcsnapom... meg bírtam csinálni a hidat 1x annyi ideig, ameddig nem szólt a mukes, hogy pihenj. váó. az 1lábonállás még nem megy. volt most ott 1 kissrác is, 1ik nőnek a fia. mukes mondja, hogy a nagyon öregek meg a fiatalok nem tudnak 1lábon megállni, ne csodákozzon, ha nem megy, de próbálja meg. mondtam, hogy i am a child, too. de mukes szerint no, you have a weak concentration... hát igaz. ez oylan gáz. nagyon levágja, hogy gáz vagyok?...
na mind1. de otthon megtanultam fejen állni. igaz, hogy csak a fal mellett, de most már megy. megértettem a technikát. így tök fasza.
gyümölcsnap
annyira kibaszott éhes voltam, hogy miutn hazaértem, leszartam agyümölcsnapot, és megettem a mama maradék túrós rétesét, meg dzs. csinált májkrémpástétomot, s azt i sjól megkóstoltam. már msot éhes vagyok. mindig éhes vagyok. a seggem meg csak nő. imádom a szénhidrátot. bezzeg fc. még tudja mi kell a szervezetnek, folyton csak a gyümölcsöt eszi :)

nőnap
tesómtól kaptunk virágot! azt mondta, öregszik és önmagától jutott eszébe, hogy megajándékozzon minket. :)

rendőrsztori
melóba úgy jövök, hogy az üllőin akocsik közt, aztán a heim pál előtt, a vágóhíd utcánál rátérek a zebrára, s a gyalogokkal átkelek, máris a melóhelyen találom magam. múltkor is így tettem. a belső sávban láttam 1 rendőrautót. mind1, piros volt már a kocsiknak, úgyhogy lenültem a zebrára. abban a pillanatban megszólal a hangosból. nekem szólt, mert vmi biciklis volt benne. nem értettem, mert torzít. utána meg, hogy majd jönnek helyszínelni, akkor meg csodálkozok. hát ez a mutatvány absz. biztonságos, ezt elárul6om, és bárki beláthaSSA.
kiskörte, kerékpársáv
tovább gondolkoztam. ha az astoriánál véget ér, akko rminek van ott a bicikliseknek lámpa? eltűnik a sárga csík... meg amikorjönnek ki a bródy sándor utcából, akkor az átellenes oldalon miért piros a bicikliseknek, amikor a kerékpársávra nem mehetnek rá az autók?

még 1éb nagy gondolataim is voltak, de a semmibe vesztek. most beteszek még 1 képet. ez a téli túrán készült. nagyon optimista. az ott eső.

n. és g. mennek az ötztal maratonra. úristen, nagyon brutális verseny. már most büszke vagyok rájuk. tavaly mi is jártunk arrafelé (ni ni). úgyhogy n-nak ismerős lesz a terep 1 része.