elütöttek

azt hittem, nekem sose kell ezt a címet leírnom...
majd ha újra tudok 2 kézzel pötyögni, akkor leírom az egész sztorit.
addig legyen elég annyi, hogy bal alkarsérüléssel megúsztam, és hibás voltam, akárcsak a rendőr, aki elütött. persze valószínűleg a nyakamba akarják varrni majd az egészet...
gizi váza kuka, többit nem tudom. nem így gondoltam szegény gizi végét...

újra kell tanulnom gyalogolni. na, nem azért, mert bármi baja is lenne a lábamnak, hanem mert elszoktam a gyaloglástól.

és a 2 biciklitúrával is tartozom még...

még

mindig semmit nem tettem a 2 biciklizés beszámoló ügyében. csak ellene: felejtek. de hát mire valók a jegyzetek?
azért vannak dolgok, amikről lehet írni:

mária
van a támfal. arra néz az ablakom. szép ez. homokkővel vagy mivel van kirakva, ami helyenként hiányos. lóg le róla a borostyán, mállik az egész, a metlaki hullámos és 60 éves, feketerigó, 1x mátyásmadár, száradó ruhák. tiszta rusztikus. nyáron olyan, mint 1 olasz udvar.
a homokkő téglák megadják magukat az időnek. 1 ki is esett. arra gondoltam, veszek majd 1 használt szűz mária szobrot, és beteszem oda. ezért többször felkerestem a közelben lévő régiségboltot, azt nem találtam, viszont szódásszifonfejet, habszifont már igen. végül 1 távolabbi elhunyt rokonnál rátaláltam máriára. magamhoz ragadtam, majd mária ragadt a falhoz. csemperagasztóval rögzítettem, miután előkészítettem (leütöttem a maradék malter, és kitakarítottam) neki a terepet. azóta ott őrködik. tetem mellé 2 kis gyertyát, és szombaton, maikor már besötétedett, meggyújtottam őket. julinak, és kamillának pedig szóltam, hogy nézzenek ki az ablakon. hát nagyon szép
látvány volt. ez lesz a karácsonyi zug a továbbiakban.

mosószóda
azt mondják, kiváló folttisztító. az edényről leszedi az odakozmált cuccot. nos, kipróbáltam, és működött. rászórtam a zománcos lábas fenekére mosószódát, bepermeteztem vízzel (azaz szuszpenziót készítettem), hagytam állni (6ni) vagy fél napot, majd enyhén megsúroltam, és láss csodát, lejött a folt. gondolom, teflonon meg ilyen bevonatosokon nem érdemes próbálkozni, hátha elreagál. aztán ki tudja.
ide kívánkozik az is, hogy minden konyhahasználót arra buzdítsak, szerezzen be 1 körömkefét, és tegye a mosogatószivacs közelébe. nagyon jól jön, néha könnyebb vele eltávolítani foltokat, mint a szivacs dörzsis felével. pl. címke az üvegen. a körömkefe sörtéi közül a címkecafatok könnyen kimos6ók, míg a dörzsibe beleragadnak.
meg arra jöttem rá -főleg az új ablakoknál-, hogy 1 használt, puhább sörtéjű fogkefe is nagyon hasznos: a rárakódott port ablakpucoláskor különösen a sarkokból könnyedén ki lehet takarítani 1 fogkefével, ronggyal pedig bajos. meg ezek a szigetelőanyagok kicsit tapadósabbak, jól megragadnak rajtuk a porszemek. a műanyag ablakot meg ne súroljuk, mert mikrokarcolásokat okozunk rajtuk, amibe idővel beleül a kosz, és ronda lesz. hát igen, a faablak drágább, szebb, könnyebb takarítani.

bicikli
már napok óta éreztem, hogy pumpálni kéne. azonban nem tettem meg. mindig akkor jutott eszembe, amikor bicikliztem, a pumpa közelében ilyen gondolataim nem voltak. annyira jól tudom ezt csinálni: kiírtam a konyhaszekrényre, hogy vitamin. nagy betűkkel, feltűnően. ott volt folyton a szemem előtt. és a konyhaszekrény részének tekintettem, így is elfelejtettem bevenni. ezért nálam valóban hosszú ideig kitartanak a vitaminok, gyógyszerek, ui. minden 2. alkalommal jut eszembe a beszedésük.

where's gizi?

pénteken jöttem melóba, eszembe jutott, hogy vajon mikor kapok defektet? erre mi történt? a kálvinnál már éreztem, hogy igen kopogok, hűha, itt vmi van. lapos volt. félresétáltam, felfújtam. látszott, hogy ezzel a melóig kihúzom, max. 1 pumpálással. a kálvária térre mentem először. addig eresztett le. dolgomat elvégeztem, újra pumpáltam, nyomtam 1000rel. 1x csak 1 óriási szisszenés kezdődött el, én meg kerestem az okát. nagyon a szelep felől jött a hang. túlfújtam? mi ez? nem volt mit tenni, defektet szereltem. bekormányoztam magam a közeli játszótérre a hintákoz, és nekiláttam. nem találtam a lyukat a belsőn. felfújtam, és semmi. a külsőben rengeteg üvegszilánk volt, ám nem tőlük eresztett le a belső. agyaltam 10 mp-et, hogyan szedhetném ki a szilánkokat, aztán rájöttem, hogy van nekem elég hegyes eszközöm: a fülbevalóm vége. így azzal kipiszkáltam a db-okat. láttam, hogy a külsőm 1 helyen teljesen át van vágva, átlátni rajta. a gumiköpeny is emlékezik, ui. most már nagyon könnyű volt leszedni illetve visszatenni.
bent leellenőriztem a belsőt, és a rohadék a szelepnél eresztett. igen igen lassan. 3 mp-enként 1 buborékot vetett. ezek a belsők engem megtréfáltak idén.

na, folyt köv. meguntam.

matek

schladming

van 1 rejtvényfejtő könyvem, amit a minap találtam meg. mindenféle fejtörővel van tele. elkezdtem megoldogatni őket. és mi a nagy helyzi? szükség lett volna 1 kis matekra, és csődöt mondtam.
pl. a gömb térfogatát nem tudom. az a dúrva, hogy általánosban, amikor tanultuk a gömböt, pont hiányoztam a matekóráról betegség miatt, és az nem rögzült a fejemben ellentétben a többi testtel. azóta se bírtam megjegyezni. tehát most néztem utána a neten a gömbnek. hallatlan...
és találtam 1 olyan rejtvényt, amire másodfokú 1enletet kellett felírni. szerinted? biztos eszembe jutott a megoldóképlet... hát nem. most néztem utána ennek is. és azt hittem, hogy ez örökre bevésődött az agyamba. hát nem. hallatlan
a túrabeszámoló... lassan kikopik az agyamból a sok kedves emlék. remélem, hogy a jegyzeteim nagyon segítenek majd visszaidézni a történéseket. lassan már történelem lesz ez a 2 biciklizés... akkor csak szépet írok majd.

kint álltam az udvaron, sütött a nap és örültem. mondom virágnak: hát én ezt szeretem legjobban, amikor süt a nap, ezt a jó meleget. virág: akkor igyál melegvizet.
öcsi, ilyeneket szól be ez a gyerek :) nagyon meglendült, azt kell mondjam. szórakoztató.

befőzés
jól haladtam vele.
készült fügedzsem, ficoco (ez kakaóporral, mézzel kevert füge), rumos szilvadzsem, szilva-lekvár, ketchup jamie szerint és cefre. készülőben pedig a fügebor meg az őszibaracklikőr. (meg ne büntessenek:)
a fügétől nem vágtam magam hanyatt. sebaj, majd elosztogatom, hehe. szóval nyersen finomabb. a borban bízom. az összevagdalt fügére lehűtött cukrosvizet kell önteni és várni, pihentetni meleg/napos helyen- ennyi a recept. természetesen tegnap már ellepték a muslicák a lakást, így kipateroltam az üvegeket a pincébe. a rohadékok persze ott maradtak. a fürdő-ben! mikor nem is ott tároltam a fügebor alapot. mentek a fényre. megpróbáltam kifüstölni őket szó szerint. azaz füstölőt gyújtottam. remélem, elpályázik du-ra az összes.
szóval annyit főztünk be, hogy jövőre nem foglalkozunk ezzel, csak feléljük a készleteket.
idén rengeteg gyümölcs volt. és kijelentem, hogy a paprika és a paradicsom is csodásan néz ki otthon, roskadoznak a növények a sok terméstől.
nagybátyám oylan körtéket hozott a cefrébe, ami a fény utcai piacon 800-ért menne el... de nem tudunk ennyi gyümölcsöt felzabálni. ésszerű megoldás, hogy a pálinka a gyümölcs 1ik tartósítási módja. ennek következnie kell a fölöslegből.
10 diszperzites vödör szilvit szedtünk össze 2 szilvafa alól. ebből lett lekvár és aszalt is nem csak cefre.
nem is emléxem, mikor gyűjtöttem utoljára gyümölcsöt cefrébe. 1 alkalom rémlik. általános iskolás voltam, és szedtük a fáról lerázott fosókát cefrének. ott durrogtam, hogy minek kell nekem ezzel dolgozni, amikor meg se iszom. hehe. most nagyobb kedvvel szedtem. nem mintha óriási pálinakfogyasztó lennék. inkább azt látom benne, hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, meg kell menteni mindent, nehogy a komposzton végezze be. és  hasznos dolog a pálinka különösen háború idején :) sose lehet tunnyi, mi lesz...

már most lefagy a lábam a melóban cipőben. elkezdődött a féléves fagyoskodás időszaka?

megjöttem

ezentúl írok címkéket.
visszatértem kelet- majd nyugat- európából. 2x5 nap biciklizés-BIGezés volt. igazán nagyszerű napok voltak ezek. én csak örülni tudok a helyzetemnek jelenleg. persze néha elkap az ideg, de alapvetően minden szuper velem és körülöttem.
mire legépelem, meg megcsinálom a 2 biciklizés anyagát, el fog telni jópár nap.
ezt csak azért írom, hogy legyen már valami.

annyit elárulok, hogy keserves volt átülni az országútiról a fixre. úgy lihegtem, kapkodtam a levegőt, szinte szenvedtem, mintha 2 7ig nem biciklizéssel, hanem fekvéssel töltöttem volna az időt. most már kezdek visszaállni, felvenni a pesti ritmust, ami 1ébként abszolút nem hiányzott.
csakúgy mint semmi meg senki más. külföldön biciklizés közben én úgy el tudom felejteni, hogy léteznek rokonaim meg 1éb barátaim, hogy az már félelmetes. 1xűen én vagyok meg a bicikli meg a közvetlen környezet. a tökéletes jelen. hát ez van. akkor legalább elmond6om, hogy jól ki tudok kapcsolódni nyaralás alatt. a nyaralás értelme végül is ez :)
azért ideteszek 1 képet. ez a tauernpaßról (641 BIG) lefele menet készült.
a hegyek, a hegyek...
ezzel most bezsebeltem 9+7 BIGet, ami azt jelenti, h 2. szintre kerültem. juhéjj.
na, majd jövök.

sárgabarack

eddig jutottam a múltkor, hogy kitaláltam a címet.
annyi újdonság van.

• pl. a melegben már nem a fejem fáj, hanem dagad a bokááám. rettenetes. először azt hittem, hogy amiatt van, mert p.zoli esküvőjén felöntöttem a garatra, és rászuperponálódott a meleg meg a kialvatlanság. valószínűleg nem vagyok beteg, csak hát öregszem vagy mi...
• megint megmakacsolta magát a fényképezőm. a múltkor egyszerű trükk nem vált be, úgyhogy most már bele kell nyúlnom komolyabban.
• rájöttem arra, hogy tulajdonképpen a növényektől származunk. a bizonyítékot a sárgabarack szolgáltatja: olyan megérinteni 1 sárgabarackot, mint 1 csescsmőt megsimogatni. szerintem ez elég tudományos.
• lekvárközben flóra megcáfolta az elméletemet. azt állította, hogy a fővő lekvárnak istállószaga van. istállóban kik laknak? a tehenek. tehát a tehéntől származik a sárgabarack, tőlük meg az emberek. ha a tehéntől származunk, akkor a tehéntej és a tejtermékek egészségesek... valószínű ilyesmiket gondolnak a tej élet, erő egészség c. közmondás felhasználói (tejcégek) is

félre a tréfát.

lekvár
nagy lazán rendeltem 30 kg sárgabarackot. lekvárnak. nem szólt bele senki sem, ám amikor az utcán pakoltam a ládákba (házhoz jött a barack), akkor vakartam a fejemet, hogy mekkora hülye vagyok, miért csináltam magamnak ennyi munkát? szerencsére flóra eljött magozni, és megfőztünk 1 lábasnyit. de még mindig ott volt fele úgy, hogy már likőrnek is tettem félre, a fagyasztóba is bevágtam valamennyit. 
ez a barack jó puha volt, viszont nem olyan édes, mint tavaly. a lekváron nem érződik hiba.
a 2. sarzsot vasárnap főztem meg. péntek este lecukroztam unokatesóm elmondása alapján, berakosgattam a hűtőbe, és vártam. mit csináltam szombaton? nem emléxem. a vasárnapi lekvárfőzést nagyon untam. 1folytában keverni kellett, és nehezen párolgott a fölös víz. amikor teljesen elfogyott a türelmem, késznek nyilvánítottam, lekapcsoltam 1esre, és kimertem üvegekbe, be a dunsztba. elment a nap a főzéssel. sose fekszek le időben. úgyis mind1, mert szarul alszok.
á-há, megvan szombaton a

vidámpark
ban voltunk. kamilla 6 éves lett, és a szülők kitalálták, hogy legyen ez az ajándék. végül virág és én is mentünk. meglepetés volt. kamilla kibetűzte a bejáratnál az 1ik táblát: vidámpark. nagyon örült.
kíváncsiak voltunk, tesómmal utoljára 8-ban osztálykirándulás keretében jártunk ott. felcsatolták a karszalagot, térképszerzés, indulás.
nézzük, mit jegyeztem meg a buliból?
dodzsem: lézeres változat. vagyis vetítenek piros illetve zöld pontokat a kőre, és ha zöldre kormányozod az autót, pontot kapsz, ha pirosra, levonnak. én agyon élveztem, bár kb. a legrosszabb eredményt produkáltam. nem is értettem, hogyan.
elvarázsolt kastély: megnézhettem magam a varásztükörben, milyen elhízott amerikai lennék. nem szép látvány... a pörgőszékről leestem akárcsak tesóm meg kamilla. ez nagyon tetszett kamillának, még 2x vissza kellett vele menni.
a hordó a végén van. úgy néz ki, hogy van 1 forgó henger, amin keresztül kell jutni. 1féleképpen lehet: ha mindig jobbra tartva futsz. először tesóm futott át rajta, utána én simán. a gyerekek nem mertek. később amikro visszamentem kamillával, ő ment előre. belépett, majd elesett. próbált felkelni. én néztem, néztem, néztem, és 10 másodperc múlva már úgy éreztem, hogy a hordó áll, és mi forgunk körülötte. gondolkoztam, hogy el kéne indulni. bepörgött, átvert aggyal beléptem, természetesen azonnal elvágódtam, és fel sem bírtam kelni. szét-csúsztam. a srác megállította a hordót, aminek nagyon örültem. nem bírtam volna kimászni.
az óriáskerék is jó volt. virág megtalálta a tövében lévő csónakalakú hintákat, úgyhogy ő ott akart maradni. neki a hinta a mindene. vicces, hogy ennyire szereti.
tesóm elindult a hullámvasút felé, ám végül nem ült fel. 1edül nem lett volna poén, a gyerekeket meg nem lehet magukra hagyni.
azért mi is szórakoztunk felnőttesen. vmi durvát mi is kipróbáltunk. tesóm először. miután leszállt, úgy nyilatkozott, hogy életének 1ik legdurvább élménye volt, s ide kell izom. felültem én is. 1 bigyó, amiből karok nyúlnak ki, melyek végén van az ülés, ami saját tengelye körül forog. meg az egész forog körbe. nagy gyorsítások és fékezések. a sapkámra ráültem. befészkeltem magam, lábaimmal betámasztottam. hát igen igen dúrva volt. azt hittem, sosem lesz vége, és láttam a lelki szemeim előtt, hogy üzemzavar, leáll, elereszt, repülünk mind, rommá törjük magunkat, újsághír. néha tényleg olyan erők léptek fel, hogy azt hittem, kirepülök a székből. komoly izommunka volt megtartani magam. a fejemet a felétől lógattam, ha netán megint óriási fékezés lesz, ne vágódjon ismét a fejtámlába, mert az az orrcsontomat is éreztem, hogy létezik. nem emléxem, hogy sikogattak -e, vagy nézegettek -e a többiek, én a szimpla túlélésért küzdöttem. soha többet nem ülök fel ilyenre. el se tudom képzelni, hogy lehet ezt élvezni...
amikor gödöllőn a sörfesztiválon találtam 1 érmét, felültünk tesómmal 1 nagy ringispilre. pörgött és hullámzott, mint a veszedelem. én csak csodálkoztam, hogy bírnak sikogatni meg kurjongatni, amikor belőlem 1 hang se tudott volna kijönni, örülök, hogy 1általán levegőt kaptam. a pörgéstől olyan nyomás nehezedett a mellkasomra, hogy esélytelen volt a némaságon bármi is.
szellemvasút: szegény virág már az 20 mp után mellémbújt, a végén pedig elsírta magát.
megállapít6juk, hogy a vidámpark nem ajánlott kicsiknek. 10 évben 6ároznám meg, amikortól érdekesebb lehet. vagyis. vagyis. vannak kicsiknek szóló bigyók. meg van ez a durva és társaik, ahova lehet 1 10évest se engednének fel.
tükörszoba. ez vicces volt, ui. másodszorra virággal a kezemben nekidurrantottam 1 tükörnek/üvegnek. meg volt puha padló. sétálsz, 1x csak megrogysz, mert a kemény padló helyett vmi puhát érzel a lábaid alatt.
a vendéglátós árak magasabbak az utcai átlagnál. sokan hozott anyagból (szendvics) dolgoztak.

vasárnap este újra kitekertem tesómékhoz. hoztak nekem
dinnyé
t. lent van a sufniban. jézus, ez bazinagy. becsusszantottam a hátizsákomba a gömböt, meg rápakoltak még néhány zöldséget. szerencsére a lakatomat otthon hagytam. még kicsit dumáltam soma bébével is. bírom. ha nem alszik, akkor 1folytában jár a lába- teker.
fú, hazatekerni azzal a tonnás dinnyével nem volt 1 leányálom. végigszitkozódtam és jajgattam az utat. otthon aztán feldobtam a mérlegre, és 10 kilót mutatott. azt hittem, kapok 1 felet, és azt lapjával támasztom a hátamnak, de ez a gömbös kialakítás nagyon kényelmetlen. az erőd utcán meg se kíséreltem feltekerni, leszálltam. közben láttam az üllői úton a vasúti felüljáró alatt 1 halott gyíkot. szombat este is ott feküdt. pont a szélén volt, így az autósok nem bírták eltaposni.

na, meguntam. nincs kép. de vmi régit beteszek. várjuk az esőt!