helyzetjelentés

csak röviden beszámolok arról, hogy élek-éldegélek. haladok a gyógytornával, már a cipőfűzőt is meg tudom kötni.
1 kézzel takarítani  könnyebb, mint főzni vagy gépelni. a gyógytornász rámcsodálkozott, hogy tudtam így összetörni magam. hát rácsapódtam a betonra. minden ( a titánok a csontban) jól áll, csak a kezem nyomi még :)
mi a fenének változtatták meg a yahoo mailt? ezek is olyanok, mint az elmű: most még átlát6óbb, csakhogy megkönnyítsük ügyfeleink dolgááát- közben 1re nehezebb kiigazodni...
húslevesben főtt csírkemáj. ez az illat úszik a levegőben. vagy inkább a képzeletemben.
na meguntam. 1x majd megírok mindent, ha addig el nem felejtem

köszönet

ez 1 hálaadó poszt
ahogy ígértem :)
egy kézzel gépelve kicsit lassabb, de azért menni fog.
az elmúlt 2 7 kicsit másképp volt mozgalmas, mint -ha szabad használnom ezt a kifejezést- az eddigi életem. enyhén mozgáskorlátozottá váltam, s ehhez kell igazítanom magam. szerencsére van segítségem, ami könnyebbé teszi a mindennapjaimat. és a baleset után telefonközponttá váltam, sokan kerestek, érdeklődtek, mi történt, hogy vagyok, és a látogatók 1másnak adták, adják a kilincset. ez igazán nagyszerű, hogy a bajban is ott voltatok mellettem. a barátok is meg a család is. nyilván ez valahol magától értetődő, de mégis nagyon jó érzés. mondjuk fura volt, hogy eljöttek a szüleim, s nekem takarítottak meg szereltek, és ez nem is fura volt, hanem ... nem jut eszembe megfelelő kifejezés... nem szoktam ehhez hozzá, hogy ők segítenek, vagy idősebbek segítenek és nem fordítva.
a kórházazás miatt minden iszonyú gyorsan átértékelődik, és felborul. amit eddig el se tudtam képzelni, az 1xiben ott van előttem, benne vagyok, és nem is annyira zavaró. pl.: begipszeltek, s ekkor már vagy 11 óra volt, és nagyon mentem volna klotyóra. leszálltam a hordágyról (jó lenne erősebb hasizom), és bekullogtam. pzs-m nem volt, hisz ruhazsepit használok, bementem, és rábíztam magam a jószerencsére, bár fogalmam nem volt, hogy lehet fél kézzel visszagombolni a nadrágomat. volt bent 1 nő, akit megvártam, és adott zsepit, és készségesen kigombolta a nadrágomat, megvárta, míg végzek, majd visszagombolta, és megmosta a kezem, s mondta, hogy itt lesz még, ha bármi van, szóljak nyugodtan. az volt számomra a meglepő, hogy nem éreztem a szitut megalázónak. kérnem kellett, hogy jussak vmire. hát ilyen ez.
asszem a gondviselésnek is meg kell köszönnöm, hogy ennyivel megúsztam. sokkal rosszabbul is jár6tam volna. a bal oldalamra estem, holott mindig a jobbra szoktam. oké, nyílt törés a bal alkarcsontjaimra lett meg műtét (ami gyönyörűen sikerült) de a saját lábamon sétáltam odébb. ruha nem szakadt, sisak nem tört- mondjuk ez úgyis kuka. bicikli lehet, hogy kuka. vagy egy része.
állítólag nem sikerült még tisztázni, hogy mi volt. én meg tudnám mondani. bár ha elhinnék, akkor a a rendőrre nézve elég nagy seggberúgás lenne, még úgy is, ha osztott felelősséget hoznak ki a végén.
na, ez meg már nem is köszönet poszt. abba is hagyom.

szóval még 1x köszönöm mindenkinek a fizikai és lelki segítséget!
nem rossz ez a világ

csak tanulnom kell. meglátni/keresni ebben a balesetben, hogy merre tartsak ezután. húha, elég nehéz észrevenni. nekem különösen nehéz bármit is észrevenni.
hát akkor izé, figyeljetek az utakon.

elütöttek

azt hittem, nekem sose kell ezt a címet leírnom...
majd ha újra tudok 2 kézzel pötyögni, akkor leírom az egész sztorit.
addig legyen elég annyi, hogy bal alkarsérüléssel megúsztam, és hibás voltam, akárcsak a rendőr, aki elütött. persze valószínűleg a nyakamba akarják varrni majd az egészet...
gizi váza kuka, többit nem tudom. nem így gondoltam szegény gizi végét...

újra kell tanulnom gyalogolni. na, nem azért, mert bármi baja is lenne a lábamnak, hanem mert elszoktam a gyaloglástól.

és a 2 biciklitúrával is tartozom még...

még

mindig semmit nem tettem a 2 biciklizés beszámoló ügyében. csak ellene: felejtek. de hát mire valók a jegyzetek?
azért vannak dolgok, amikről lehet írni:

mária
van a támfal. arra néz az ablakom. szép ez. homokkővel vagy mivel van kirakva, ami helyenként hiányos. lóg le róla a borostyán, mállik az egész, a metlaki hullámos és 60 éves, feketerigó, 1x mátyásmadár, száradó ruhák. tiszta rusztikus. nyáron olyan, mint 1 olasz udvar.
a homokkő téglák megadják magukat az időnek. 1 ki is esett. arra gondoltam, veszek majd 1 használt szűz mária szobrot, és beteszem oda. ezért többször felkerestem a közelben lévő régiségboltot, azt nem találtam, viszont szódásszifonfejet, habszifont már igen. végül 1 távolabbi elhunyt rokonnál rátaláltam máriára. magamhoz ragadtam, majd mária ragadt a falhoz. csemperagasztóval rögzítettem, miután előkészítettem (leütöttem a maradék malter, és kitakarítottam) neki a terepet. azóta ott őrködik. tetem mellé 2 kis gyertyát, és szombaton, maikor már besötétedett, meggyújtottam őket. julinak, és kamillának pedig szóltam, hogy nézzenek ki az ablakon. hát nagyon szép
látvány volt. ez lesz a karácsonyi zug a továbbiakban.

mosószóda
azt mondják, kiváló folttisztító. az edényről leszedi az odakozmált cuccot. nos, kipróbáltam, és működött. rászórtam a zománcos lábas fenekére mosószódát, bepermeteztem vízzel (azaz szuszpenziót készítettem), hagytam állni (6ni) vagy fél napot, majd enyhén megsúroltam, és láss csodát, lejött a folt. gondolom, teflonon meg ilyen bevonatosokon nem érdemes próbálkozni, hátha elreagál. aztán ki tudja.
ide kívánkozik az is, hogy minden konyhahasználót arra buzdítsak, szerezzen be 1 körömkefét, és tegye a mosogatószivacs közelébe. nagyon jól jön, néha könnyebb vele eltávolítani foltokat, mint a szivacs dörzsis felével. pl. címke az üvegen. a körömkefe sörtéi közül a címkecafatok könnyen kimos6ók, míg a dörzsibe beleragadnak.
meg arra jöttem rá -főleg az új ablakoknál-, hogy 1 használt, puhább sörtéjű fogkefe is nagyon hasznos: a rárakódott port ablakpucoláskor különösen a sarkokból könnyedén ki lehet takarítani 1 fogkefével, ronggyal pedig bajos. meg ezek a szigetelőanyagok kicsit tapadósabbak, jól megragadnak rajtuk a porszemek. a műanyag ablakot meg ne súroljuk, mert mikrokarcolásokat okozunk rajtuk, amibe idővel beleül a kosz, és ronda lesz. hát igen, a faablak drágább, szebb, könnyebb takarítani.

bicikli
már napok óta éreztem, hogy pumpálni kéne. azonban nem tettem meg. mindig akkor jutott eszembe, amikor bicikliztem, a pumpa közelében ilyen gondolataim nem voltak. annyira jól tudom ezt csinálni: kiírtam a konyhaszekrényre, hogy vitamin. nagy betűkkel, feltűnően. ott volt folyton a szemem előtt. és a konyhaszekrény részének tekintettem, így is elfelejtettem bevenni. ezért nálam valóban hosszú ideig kitartanak a vitaminok, gyógyszerek, ui. minden 2. alkalommal jut eszembe a beszedésük.

where's gizi?

pénteken jöttem melóba, eszembe jutott, hogy vajon mikor kapok defektet? erre mi történt? a kálvinnál már éreztem, hogy igen kopogok, hűha, itt vmi van. lapos volt. félresétáltam, felfújtam. látszott, hogy ezzel a melóig kihúzom, max. 1 pumpálással. a kálvária térre mentem először. addig eresztett le. dolgomat elvégeztem, újra pumpáltam, nyomtam 1000rel. 1x csak 1 óriási szisszenés kezdődött el, én meg kerestem az okát. nagyon a szelep felől jött a hang. túlfújtam? mi ez? nem volt mit tenni, defektet szereltem. bekormányoztam magam a közeli játszótérre a hintákoz, és nekiláttam. nem találtam a lyukat a belsőn. felfújtam, és semmi. a külsőben rengeteg üvegszilánk volt, ám nem tőlük eresztett le a belső. agyaltam 10 mp-et, hogyan szedhetném ki a szilánkokat, aztán rájöttem, hogy van nekem elég hegyes eszközöm: a fülbevalóm vége. így azzal kipiszkáltam a db-okat. láttam, hogy a külsőm 1 helyen teljesen át van vágva, átlátni rajta. a gumiköpeny is emlékezik, ui. most már nagyon könnyű volt leszedni illetve visszatenni.
bent leellenőriztem a belsőt, és a rohadék a szelepnél eresztett. igen igen lassan. 3 mp-enként 1 buborékot vetett. ezek a belsők engem megtréfáltak idén.

na, folyt köv. meguntam.

matek

schladming

van 1 rejtvényfejtő könyvem, amit a minap találtam meg. mindenféle fejtörővel van tele. elkezdtem megoldogatni őket. és mi a nagy helyzi? szükség lett volna 1 kis matekra, és csődöt mondtam.
pl. a gömb térfogatát nem tudom. az a dúrva, hogy általánosban, amikor tanultuk a gömböt, pont hiányoztam a matekóráról betegség miatt, és az nem rögzült a fejemben ellentétben a többi testtel. azóta se bírtam megjegyezni. tehát most néztem utána a neten a gömbnek. hallatlan...
és találtam 1 olyan rejtvényt, amire másodfokú 1enletet kellett felírni. szerinted? biztos eszembe jutott a megoldóképlet... hát nem. most néztem utána ennek is. és azt hittem, hogy ez örökre bevésődött az agyamba. hát nem. hallatlan
a túrabeszámoló... lassan kikopik az agyamból a sok kedves emlék. remélem, hogy a jegyzeteim nagyon segítenek majd visszaidézni a történéseket. lassan már történelem lesz ez a 2 biciklizés... akkor csak szépet írok majd.

kint álltam az udvaron, sütött a nap és örültem. mondom virágnak: hát én ezt szeretem legjobban, amikor süt a nap, ezt a jó meleget. virág: akkor igyál melegvizet.
öcsi, ilyeneket szól be ez a gyerek :) nagyon meglendült, azt kell mondjam. szórakoztató.

befőzés
jól haladtam vele.
készült fügedzsem, ficoco (ez kakaóporral, mézzel kevert füge), rumos szilvadzsem, szilva-lekvár, ketchup jamie szerint és cefre. készülőben pedig a fügebor meg az őszibaracklikőr. (meg ne büntessenek:)
a fügétől nem vágtam magam hanyatt. sebaj, majd elosztogatom, hehe. szóval nyersen finomabb. a borban bízom. az összevagdalt fügére lehűtött cukrosvizet kell önteni és várni, pihentetni meleg/napos helyen- ennyi a recept. természetesen tegnap már ellepték a muslicák a lakást, így kipateroltam az üvegeket a pincébe. a rohadékok persze ott maradtak. a fürdő-ben! mikor nem is ott tároltam a fügebor alapot. mentek a fényre. megpróbáltam kifüstölni őket szó szerint. azaz füstölőt gyújtottam. remélem, elpályázik du-ra az összes.
szóval annyit főztünk be, hogy jövőre nem foglalkozunk ezzel, csak feléljük a készleteket.
idén rengeteg gyümölcs volt. és kijelentem, hogy a paprika és a paradicsom is csodásan néz ki otthon, roskadoznak a növények a sok terméstől.
nagybátyám oylan körtéket hozott a cefrébe, ami a fény utcai piacon 800-ért menne el... de nem tudunk ennyi gyümölcsöt felzabálni. ésszerű megoldás, hogy a pálinka a gyümölcs 1ik tartósítási módja. ennek következnie kell a fölöslegből.
10 diszperzites vödör szilvit szedtünk össze 2 szilvafa alól. ebből lett lekvár és aszalt is nem csak cefre.
nem is emléxem, mikor gyűjtöttem utoljára gyümölcsöt cefrébe. 1 alkalom rémlik. általános iskolás voltam, és szedtük a fáról lerázott fosókát cefrének. ott durrogtam, hogy minek kell nekem ezzel dolgozni, amikor meg se iszom. hehe. most nagyobb kedvvel szedtem. nem mintha óriási pálinakfogyasztó lennék. inkább azt látom benne, hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, meg kell menteni mindent, nehogy a komposzton végezze be. és  hasznos dolog a pálinka különösen háború idején :) sose lehet tunnyi, mi lesz...

már most lefagy a lábam a melóban cipőben. elkezdődött a féléves fagyoskodás időszaka?