mindenféle

london
erről majd később írok. megvannak a jegyzeteim. ezek inkább benyomások, nem tudok köréje sztorit kerekíteni, csak rövideket. ellentétben a

luxemburg
i biciklizésről, amiről már gyártom a kisregényt. rest voltam jegyzetelni, 2 nap után abbahagytam, de aztán meggondoltam magam, hátha valamit vissza tudok adni a történésekből a szöveggel illetve a képekkel. mert annyira jó volt, hogy nem marad6 nyom nélkül. a romániai és osztrák bigezésről sem írtam semmit, tehát ennyivel tartozom. tartozom de kinek? magamnak?

víztorony
amikor 1x jöttem haza nemtom honnan, megláttam, hogy csillognak a gázgyári víztornyok, és 1éb tornyok tetői. mostanra sikerült találnom róla némi információt. szóval nagy boldogságomra felújítják őket. azt terveztem, ha milliárdos leszek, majd én csináltatom meg. erre elég kevés esély volt, ui. a) nem lottózom b) nincs kilátásban hipergazdag férjjelölt.
tessék, a video

az április tehát elég nemzetközire sikeredett. nagy öröm ez számomra, szerencse, hogy felettem van a plafon, különben elszállnék :)
majd jövök.

mészkőember

azért írok róla vmit, akármennyire gáz is.
szóval. összetoborzott kerékpáros kollégáim közül a 6-ból 3-an nem tudtak eljönni egészségi és családi okok miatt. így orsi, tesóm és én mentünk el vácra.
orsit nem sikerült rávenni, hogy részt vegyen, így -tesóm szavait idézve- igazi csapat voltunk: orsi őrizte a fölösleges cuccainkat.
vácra tesóm szélárnyékában tekertünk. mond6om, nagyon kényelmes volt. tesóm néha hátranézett, megfelelő -e a tempó, s nem találta orsit. az én széles vállaim annyira eltakarták :) hátszélben mentünk, úgyhogy nem fáradtam el. vácon csatlakozott hozzánk 1 másik outis arc, s tesómmal a rajtszám felvétele után kényelmesen megnézték maguknak a hegyet. én ezt kihagytam, mondván: még 1x akkor már nem tudok felmenni.
rajz előtt fél órával megettem 1 energiaszelete, és kiszippantottam az ajándékba kapott citromos energiazselé felét. ennyit bírtam. olyan szappan vagy tusfürdőíze volt, hogy nem hittem, hogy ez hasznomra válik a későbbiekben.
orsi jobbra el a szép kanyarba, mi tesómmal balra el 1 kis melegítésre. ő közte és köztem 4 ember nem indult (a kollégák), de ez a  kiosztott rajtidőn természetesen nem változtatott. tesóm a sparnál visszafordult a melegítésből, én lejjebb, a lidlnél. mondom, ideje lesz, le ne késsem...
...
na, mi történt? lekéstem a rajtott. ááááááááááá. neeeeeeeee. ekkora hülyét, mint én! és kiabáltak, hogy lekéstem, de menjek, gyorsan. 304-es még ott volt, a 303-as éppen induláshoz készült, a 302 már nem volt ott, a 301 pedig én voltam. na kész. olyan dühös voltam magamra. erre készülök, és így elbaszom. igyekeztem nagyon. éreztem a szelet és a zselé 6ását, egész jól mentem. némi szél volt a naszályon, de nem olyan ordenáré, ezt épp el lehetett viselni. különösen azért, mert a szerpentines rész fent pont úgy váltakozik, hogy 1x szembeszél van, kanyar után meg hátszél. a szép kanyarban, amikor orsi drukkolt, utána éreztem azt, hogy égnek a combjaim, de hamar elmúlt. az utolsó, enyhén emelkedős 1000 m-en találkoztam tesómmal, aki lefele tartott már. hajrá, hajrá- mondta. én: ó, elbasztam a rajtot!. ő: nyugi, én is. és már el is távolodtunk 1mástól. tényleg beleadtam minden erőmet, és úgy éreztem, hogy ez a legjobb az idei 3 próbálkozásomból.
cél után nyújtottam kicsit, átvettem a túró rudit meg az emlékérmet. mondjuk vmi ügyesebb kezű óvodást is megbíz6tak volna az elkészítésével...
tesóm és orsi feljebb támasztották a szalagkorlátot, s jól megbeszéltük az eseményeket. tesóm visszament a túró rudijáért és az emlékéremért illetve leadta a rajtszámot.
az eredményhirdetést megvártuk, de előtte a sparban voltunk. természetesen nem voltunk érdekeltek az ügyben...
persze alig vártam, hogy megnézzem az eredményeket. ha leszámolok 1 percet, akkor sem lettem volna dobogós. ez azért megnyugtató.
kijelenthetem, javítottam 6 percet az 1. biciklizésem óta. azért ez jó. visszaadja a reményt. hát ha még kompakt hajtóművem is lesz. tyű, akkor olyan lesz tekernia  colnagoval, mintha 1 kényelmes fotelban ülnék. már így is nagyon jó.

bubi
ma láttam a metrón, hogy az ajtók feletti átszállási kapcsolatos matricán fent vannak a bubi dokkoló állomások is.

na, majd még jövök. csá

615

ha jól számoltam. ez a 3labdás rekordom., és ezt borcsánál, londonban, a kis kulipintyójában sikerült elérnem. igen nagyot lenditettem a 375-ös rekordomon. a sok pihenés (nem dobáltam pár napja) meghozta a gyümölcsét. remélem, a biciklizéssel is hasonlóan jól járok majd. juhéjj

végzés

bár semmi kedvem foglalkozni vele, azért mégis leírom, hogyan fejeződött be az ügyem.

meglepődve szedtem ki a postaládából a levelet. simán bedobták. ezek szerint csak akkor jön tértivevényesen, ha csekket tesznek bele...

baszki, rohadtul utálom végigolvasni a balesetet... hogy mi volt, mit csináltam, mit csinált a yard. nem is gondoltam volna, hogy létezik olyan irat/valami, amit nem azonnal akarok elolvasni.

ugye era elkísért a tárgyalásra, tehát 2 agy emlékszik vissza az ott történtekre. amikor olyat állítanak, amit szerintem én nem mondtam, és ebben 100 % biztos vagyok, még akkor is megkérdőjelezem magamat. biztos, hogy én emlékszem pontosan? de hát csak nem mondtam ipszilont, ha már a kimondáskor tudtam, hogy az iksz... így van ezzel era is. kevésszer volt igazunk gyerekkorunkban :) felhívtam erát a végzés elolvasása után, kérdezgettem, hogy szerinte ezt és ezt mondtam? szerinte nem. és ekkor derült ki, hogy ő is elbizonytalanodik saját igazának helyességét illetően. értitek, ugye?

megerőltetem magam, és leírom, miket csúsztattak. 1 írnok gépelt amúgy. el kellett volna olvasni utána az egész irományt?

".. eljárás alá vont személy ezen 6ározat ellen a törvényi 6áridőn belül kifogással élt, amelyben tagadta szabálysértési felelősségét, elmondta, hogy maga a szabad jelzésen haladt be a kereszteződésbe..."
a kifogásban nem tagadtam a felelősségemet: "Megítélésem szerint a baleset bekövetkeztéért nem kizárólagosan engem terhel a felelősség, mindkét fél egyidejűleg hibázott..." 
és azt sem állítottam sehol, hogy zöldön haladtam be, mert gyanítottam, hogy én is a piroson mentem át, ha ezt ugyan nem számoltam ki.

"... a balesettel összefüggésben elszenvedett sérüléseiből maradéktalanul felgyógyult."
ott magyaráztam a bírónőnek, hogy még gyógytornára járok, és bent vannak a lemezek, remélhetőleg meggyógyulok. még le se zárt a doki.

"...eljárás alá vont személy észlelte, hogy a p.g.  számára irányadó jelzőlámpa 08:06:09-kor pirosra váltott, amire....megkezdte a kereszteződésbe behaladást, noha ekkor még a részére irányadó jelzőlámpa szintén tilos jelzést mutatott, ennek soán a balról jövő forgalmat nem ellenőrizte."
elmondtam a tárgyaláson, hogy elnéztem balra, nem láttam semmit közeledni, ezért indultam el. nyilván az elindulás pillanatában előre néztem, és nem balra. de nem csak a lámpa alapján hoztam meg a döntésemet. 

"az eljárás alá vont személy a tárgyaláson benyújtotta írásba foglalt és felolvasott vallomását, amelyben a kifogásban összefoglaltakkal 1ező módon terjesztette elő védekezését."
ez igaz. ebben a végzésben viszont rosszul szerepel, hogy miket állítottam a kifogásban lásd 1. dőltbetűs szakasz.

aztán leírják, hogy a lámpa fázisterv szerint hogy vált az én lámpám illetve a rendőr lámpája. majd leírják, hogy én a piroson mentem át, ám azt nem közlik, hogy a rendőr is a piroson ment át.
amúgy csak a tárgyaláson szembesültem vele, hogy rosszul néztem a fázistervet. vagyis nem használtam ki megfelelően a lehetőségeit. szóval kimatekozva: ha ők piroson mentek, én narancson. na, ez mind1 is, úgyis szar helyről indultam. akkor is 2 fél kellett hozzá, hogy bekövetkezzen a baleset. bár itt nem ezen volt a hangsúly. de én csak erre kihegyezve tudtam védekezni.

"a bíróság a kifogásban írt számításokat nem fogadta el..."
ok, ezt benyelem, ebben van mérnöki megfontolás. ami arra jó, hogy mindent megkérdőjelezzenek, amit számoltam, s ezzel elmaszatolják a tényeket.
minek dícsért meg a bírónő, hogy milyen faszán kiszámoltam?

"a bíróság utal arra is, hogy nem képezte jelen eljárás tárgyát p.g. tanú kereszteződésbe behaladása szabálytalanságának vizsgálata. ..."
era mondta, hogy ez elhangzott a tárgyaláson. hahh. tényleg teljesen független az ügytől, hogy ő mi a francot csinált...

a végén pedig megállapítják, hogy az v. ker. rk. nem helyesen cslekedett, amikor ugyanazért a cselekményért közig. és szb.sértésileg is elítélt, ezért megváltoztatták a 6ározatot, más kresz pont miatt vagyok bűnös, és nem kell kifizetnem a szabálysértési bírságot. 
ezt ígérte a bírónő a tárgyaláson, ez így is lett.

ennyi a sztori. mindenki gondoljon azt, amit akar...
nem is érdekelne, de amikor basztatja a lemez meg a velőűrsín a karomat meg a csuklómat, akkor kicsit mérges vagyok. és még fél évig ezek bent fognak dekkolni a testemben. és kibaszott edzetlen vagyok, mikor fogok újra a baleseti állapotomba kerülni? hogy lesz a mészkőember? én meg sajnálgattam a yardot, lelkiismeretfurdalásom volt...

főpróba

már szét-izgultam magam, hogy milyen lesz igaziból felülni a colnagora.
orsi letakarította, mire tesóm megjegyezte: hogy lehet 1 bicikli ennyire tiszta?!

a nyerget kellett átcserélnem, amibe majdnem bele is sültem. de végül 1 férfikéz le tudta tekerni a coppiról a nyerget, és így rákerülhetett a colnagora.
a váltót beállítattam a bicikliboltban. az 1ikük még nem látta az új biciklimet, tett is rá (+) megjegyzést :) lehet is. a bringa expón ... hát... ezek az új bringák kifejezetten rondák is tudnak lenni.

a mészkőember teljesítése lebeg a szemeim előtt, ezért a próbautat a naszályra tettük meg orsival kettesben. vácig nem volt probléma, bár észrevehetően később értünk oda, mint tavaly ősszel. bezzeg a naszály. kifigott rajtunk. visszaváltottam, és olyan csigalassúsággal értem fel... éreztem, hogy a combomban semmi izom nincs, csak zsír, és szenved felfelé. enyhe szél volt- még erre se fog6tam. szóval meglátszott az 5 hónap kihagyás.

mit írjak még? igen jó volt menni az új géppel. a karbonvilla hasonló a teleszkóphoz. bár még sosem próbáltam 1 rendes teleszkópos biciklit. szóval kitűnő választás volt ez a bringa. öröm ránézni. öröm vele menni. bár a nyereggel való kapcsolathoz újra vissza kell szoknom.

már nagyon biciklivel szeretnék közlekedni a városban, mert 1re kevésbé bírom ezt a sok hajléktalant, tarháló, síró öregasszonyokat, vonatjegyre gyűjtő tinédzsereket. az úton ezekkel nem kell találkozni. semmi jó elhárítási technikám nincsen. amikor jókedvűen sétálok az utcán, tuti letámad vki, s elrontja. aztán mérges leszek, dohogok, s nehezen állok vissza az eredeti szintre.

a kb. 80 km-es tekerés 6ása a karomra: már előtte is fájt, éreztem ugyanazokat, amiket karácsony körül, csak kisebb mennyiségben.  szerintem a válltorna ártott meg neki. heti 2 alkalom sok.  bringázás után nem lett rosszabb. most rászuperponáltam papírvirágok kivágásából eredő fájdalmakat, úgyhogy ki kéne pihenni a hülyeségeimet. pl. rétesgyúrással, haha.

369 a rekordom. ha még nem írtam volna. és ha jól emlékszem :)