2016. január 18., hétfő

zsonglőr

2015. december 31-én 23:58-kor megfogadtam, hogy 1 év múlva tudok monociklizni. (a videót nem teszem közzé, mert... hát este 8-kor már szórakoztunk...
még nem gyakorlom, viszont elkezdtem dobálni a zsonglőrlabdákat, és elég jól haladok. múlt 7fő óta naponta 20 percet szánok rá, és jól lát6ó a fejlődést. találtam 1 srácot, aki megmutatja a lépéseket a 4labdás zsonglőrködésig. leellenőriztem újra a videót, és kiderült, hogy egész közel vagyok hozzá: azaz már elsajátítottam a hármas trükkök közül majdnem mind1it, a 7en elkezdhetem 4 labdával! kéne 1 4. labda. van 1 saját magam által varrott, ami lehet, h véletlenül nagyon hasonló tömeggel bír, mint a 3 1forma, +-10 g.
1előre csak ezek a dolgok motiválnak.

vettem a játékboltban 1 másik típusú bohócorrot, azonban túl kicsi, nyomja az orromat. arra gondoltam, hogy hidegben felteszem, és akkor nem fagy le az orrom. odaajándékoztam balázsnak, neki nem szorított, és hazabiciklizett benne. nem párásodott be a szemüvege, csak ki kellett borítani a bohócból a nedvességet. ez műanyag. a kikás szivacsból van, de az leesne szerintem menet közben. meg nem is lehet benne olyan jól levegőt venni.
még van 1 másikfajta, azt is kipróbálom.
balázs mondta, h dolgozott 1ütt 1 bohóccal, és a bohócoknál már nem divat az orr, max. pirosra festik.

amikor megkért soma, hogy dobáljam a labdákat, akkor mutatta, hogy a bohócorrot is vegyem fel hozzá. elég nagy kiterjedése van, nem jó benne labdázni, zavar.

az van, hogy lehet nem motivál semmi az írásra. alkotói válság hónapok óta. ez gyanús. jó lenne írni.  a december 13.ai gyalogtúra beszámolót se "adtam le", és szombaton, január 16-án voltunk a bartina 30-on, arról is kéne pötyögnöm valamit, hogy később jószívvel vissza tudjak rá emlékezni. a testem eléggé megsínylette. még mindig nagyon fáj, pedig már 2 nap eltelt. nem való nekem a gyaloglás... totál kicsinál.
legalább lefényképezhettem volna a labdákat...
majd este.
addig ideszúrom a túra legszebb képét (általam), ami valóság volt, nem mese, hiába is tűnik mesébe illőnek.

2015. december 23., szerda

karácsony


szép karácsonyt nektek meg magamnak is!
és búék!
idén többet úgysem írok

voltam biciklizni:
felezővonal


2015. december 7., hétfő

2015. december 3., csütörtök

röfi

ez a következő műalkotásom. így lehet felhasználi a disznó holttestét. sajnos eszembe se jutott felnagyítani a képet, mielőtt rákerült a disznóra, így szabadkézzel improvizáltam a száját, ami valljuk be, kicsit béna lett. remélem, amúgy felismerhető.
órjási volt a röfi, 280 kg. volt is vele munka bőven. ilyen nem volt mostanában: a fagyasztást vasárnap reggelre kellett halasztani, mert úgy elment az idő. előhozakodtam azzal az 5lettel, hogy töltsünk (kenő)májast is. bár lehet nem emiatt csúsztunk meg időben. érdekes, disznóvágáskor pörzsölésig készülnek fényképek, azt' vége. utána már nincs idő bohóckodásra. kéne 1 hivatalos fotós... annyira vártam már ezeket a kajákat! rég fordult velem elő ilyen. de a munkára este már ráuntam. a combhajlító izmaimat megdolgoztattam. sőt a sok hajolgatástól a fenekemben izomláz lett.mást nem írok. zsírt sütni már mindenki megtanul6ott régebben. a többi nem lényeg.
kecses. kamilla szerint balerinás



kérészéletű művészet 1.

kérészéletű művészet 2.

kérészéletű művészet 3.

mégse törölhető nyomtalanul
fekete-fehér

tányér

ugye, milyen szép étel?!
saját fejlesztés: házi szalonnát zsírjára sütöttem, majd rádobtam kisebb kockákra vágott főtt krumplit, s 1 kicsit együtt sütöttem. egy tálban ö.kevertem bolti elkészített tormát meg tejfölt (én salátába mindig 12 %-osat szoktam), sót, frissen őrölt borsot, és a langyosra hűlt szalonnás krumplit beleforgattam. tetejére mustárcsírát szórtam. ezért ilyen szép, különben semmilyen lenne. van 1 tormaleves receptem. ennek a krumplisalátának az íze pont arra emlékeztet. nagyon finom. jó sok öntetet érdemes csinálni, mert éjjel megszívja magát a krumpli. a képen nem látszik, de az enyém kicsit száraz lett. hagymát nem tettem bele, de nem árt6 neki. a csíra az ízhez igazából nem tett hozzá, csak a látványhoz.

megint a gyalogosokat kell szidnom. de 1xűen gyakran kiakasztóak. mintha az övék lenne az egész város. kanyarodtam ki az üllőiről jobbra a kálvinnál. hallottam, hogy jön a mentő mögöttem. a kifele menő sávokat elfoglalták az autók, viszont ilyenkor, amikor nekik piros van, a befele üres szokott lenni, keresztben a gyalogoknak zöld van. na, itt akart elmenni a mentő. és baszki, jön a mentő, a gyalogosok meg nyugodtan sétálnak át a zebrán... nem akartam hinni a szememnek. igaz múltkor is áttolta 1 anyuka a babakocsit a mentő előtt. mit várok?
...
ezt most kibocsátom, mert hamarosan jön a disznóvágásos bejegyzés