valószínű nem is írtam, hogy újra elkezdtem az edzőtermet novemberben. tehát tavaly 1 hónapot jártam, január elején folytattam. a karácsony miatt volt vagy 2,5 hét kihagyás, de ezt behoztam.
érdekes volt az elején: a karmelegítő előbb lecsúszott a karomról 2 7 után, mint amikor nem jártam edzőterembe. namomdom, akkor vmit kurva szarul csinálok. kb. elkezdtem fogyni. az idő tájt elég negatív voltam, végül is nem csoda. úgyhogy szerintem inkább a hangulatomnak köszönhető a fogyás. meg szarul eszek, tudom. minimális fehérjebevitel. eddig a szezonban nullaszor ettem hamburgert (plusz hús). tavaly meg szinte minden 7en. tegnap majdnem ettem, azonban az aldi előtt ö.futottam mikivel (évfolyamtárs), és hamburegrkészítés helyett beültünk a közeli vendéglátóipari 1ségbe. annuska (barátnő a melóból) épp akkor jött ki az aldiból, amikor mi lakatoltunk. nagyon megörültem nekik, ui. a kedvem mit sem változott tavaly évvége óta, és ők feldobták. miki mondta is, hogy elég nyugtalannak tűnök, ő is az, de az én stresszességem őt megnyugtatja. ez is valami. valóban jobb hangulatban váltunk el.
ráadásul az edzőteremben se voltam sikeres tegnap: a deadliftnél rosszul tartottam a derekamat, és elkezdtem érezni a gerincemet később. nem vettem észre, hogy rosszul mozdultam, de a fájdalom tudósított róla. (ilyet se írtam még. jaj, annyi regényt kéne olvasnom, amennyit csak bírok. gyengül a szókincsem)
azért még 1-2 gyakorlatot elvégeztem, de a végén abba kellett hagynom. az öltözőben nem tört rám a nyomorúság, mert beszélgettünk meg röhögtünk a lányokkal, de a kocsmában fészkelődve nagyon kezdem érezni a gerincemet. lumbágószerű érzések. el is felejtettem már, mi az. namondom, nem elég, h fos a kedvem, még ez is...nem tudok derekasan helytállni. erős törzs kell. gyenge lelkemmel a törzsem is legyengült...
amúgy azt közbeszúrom, hogy a heti 3xi edzésnek köszönhetően, meg főleg annak, hogy nem spórolom el a bemelegítést, kinyílt valamelyest a mellkasom. a spidermannél vettem észre. állsz 2 lábon, felhúzod a jobb térded, és kilépsz vele 1 nagyot jó előre meg kicsit oldalra. bal térdet leteszed a földre miközben a jobb lábfejed 2 oldalán megtámaszkodsz a 2 kezeddel, majd felemeled a bal karod, kifordítod a mellkasod, aminek merőlegesnek kéne lennie a talajra meg párhuzamosnak a fallal, már ha párhuzamosan helyezkedtél el kiinduláskor. majd miután pár sec-ig megnyitottad magad, ...ez nem érdekes... szóval sikerül most már párhuzamosítanom magam. és a
bretzel is jobban megy. nem mondom, hogy leér a vállam a földre, de jól közelíti.
még az is közrejátsz6, hogy jógaoktatót váltottam 1 ideje. nem tudom. azért a heti 3 edzés nem hazudik.
visszatérve a lumbágóra. nevezzük így, mittudomén mi ez, lehet csak meghúzódott. de nekem sosem az izmaim fájnak, hanem kifejezetten gerincben hosszirányú szúró fájdalom.
gondoltam, kikezelem magam, megkeresem a jógakönyvben az idevágó részt. emlékeztem, hogy istu annakidején mondta, hogy a "maricsiászana" (nem így kell írni) milyen jó gerincbajokra. megtaláltam, elvégeztem, 2*0,5 perc/oldal. persze a pózt tökéletesen nem tudtam végrehajtani, de azért sikerült valamennyire. aztán zuhanyzás után bekentem a kérdéses részt rozmaringos krémmel, majd bevettem 1 diclacot (a bordaközi izomgyulladásomra irattam fel a háziorvossal utoljára. sajnos csak gyógyszerrel tudtam elmulasztani, de az gyors és 6ékony volt), és a melegvizes palackkal aLÚDtam. bal oldalamra feküdtem, és nekitámasztottam a derekamat. odaékeltem magam, meg se mozdultam.
és láss csodát: reggelre mindössze 1 kis izomfájdalmat éreztem. azért pár jógagyakorlatot megcsináltam, ha már 1x korán ébredtem, s lezártam a "maricsivel". gyógyszert nem vettem be. majd meglátom, kell -e még napközben.
szóval ez zseniális, ha ez a maricsi ilyen hasznos! napközben még többször megcsinálom, és jó lesz, holnap mehetek edzeni. majd kicsit emelek. tegnap elgondolkodtam, hogyna emeltem én 80 kilót tavaly... dehát az a 4hónapos edzőterem végén volt. most meg 2 hónapja járok.
kiegészítés a lumbágóhoz:
azért tegnap este már nem éreztem 100 %-ban gyógyultnak magam. bevettem 1 diclacot, mielőtt elindultam volna otthonról. ezzel 2-re nőtt a bevett gyógyszerek száma. és megcsináltam a maricsit is valamint bekenettem a hátam rozmaringossal. a hátizsákomba betettem a forróvizes melegítőpalackot. a téli kabátomban meg a forróvízzel azt hittem, ki-gyulladok. de az este folyamán a forróvíz jó szolgálatot tett, folyamatosan melegítette a hátamat. kint csimbókoltunk, mert mértünk. szerencsére a jósolt nulla fok nem következett be, éjfélkor is még +5 fok volt. éreztem a hátam, nyújtogattam magam sokszor. éjjelre megint beékeltem a forróvizest a hátam meg magam közé, és láss csodát, reggelre semmi fájdalmat nem éreztem! a hátam is kipihente magát, nincs izomláz. persze ez napközben még változ6. nem tudom, hogy a gyógyszernek mennyi köze van a gyógyuláshoz, mert 18.00 és 01:00 között látszólag nem 6ott. én most a forróvizest kiáltom ki a legnagyobb gyógyítónak. azért még ászanázok 1et, ha rendesen bemelegedtem. ébredés után nem mertem 1ből nekiállni.
javasolom mindenkinek, hogy melengesse a fájó részt lumbágó(gyanú) esetén. ezzel nem hsizem, hogy lehet ártani. amikor soktényezős a dolog, sajnos nem lehet ráfogni 1ikre se, hogy melyik hozta meg a sikert, mennyiben befoyládsolják a kezelés/1más 6ékonyságát.
mindenesetre nem akarom kipróbálni mostanában, úgyhogy a deadliftet hanyagolom vagy nem, de akkor visszatérek a 40 kilóra vagy szumó deadliftet nyomok (húzok)- ez könnyebb talán.
amúgy nulla a motivációm. még a biciklizés se nagyon dob fel. talán szombaton kipróbálom a colnagot. sanyi átszerelte, kitakarította, minden fasza, csak ugrál a lánc. kicseréltetem vele a láncot, hátha csak az a baja. van új stucnim is, a bandázs viszont még nincs a kormányon, a helyes fékkarpozíció megtalálása után lesz betekerve.
a labdázást is hamar abbahagytam. pedig mennyit fejlődtem! újra kell kezdenem. húsvétkor már 4et stabilan szeretnék dobálni.
reggel a civil rádiót hallgattam. a digitális jövőről volt szó. úgy látszik, nincs menekvés. elönt minket. minden gyorsan fog változni. azt mondta a vendég, hogy az oktatáson nagyon látszik, hogy nem tudja ezt követni, lehet majd fellázadnak az iskolások, hogy ők nem úgy akarnak tanulni, ahogy eddig. készségeket kell tanítani, nem ismereteket. elképesztő. mindig szembejön velem ez a téma. előfizettem a hvg businnes mellékletre, hogy jobban képben legyek a jövőt illetően. úgy érzem, hogy én uo. válságba fogok kerülni, mint a szüleink a mostani világban. hogy ez nekik már sok. meg kell próbálni lépést tartani. bármennyire is nem tetszik, ez van. elég kétségbeejtő ezen gondolkodni. ami eddig csak a sci fi regényekben létezett, az hirtelen valóság lesz. azt mondta a vendég, hogy nem lesz lehetetlen kivonulni ebből, hiszen már most is sokan teszik. a digitális meg az "analóg" ember jól megfér majd 1más mellett. lehet ezt kezelni. megláTYÚK.
