2017. augusztus 30., szerda

hamarosan


jövök a 2017-es olasz nyaralás beszámolójával. neki kéne állnom az írásnak mihamarabb, mert csak mennek ki az emlékek a fejemből, amin lehet a képek se fognak segíteni. itt az 1ik kedvencem ez a Gaviáról van. így idén 1x voltam 2000 m fölött.

2017. június 19., hétfő

tour de zalakaros 2017

most ezt leírom, amíg van motivációm.

egy átlagos vacsora hágában
idén nem sokat bicikliztem, reggel 1etlen 1x mentem el bringázni, amikor megszerveztem a gábor-napi tekerést.
valahogy nem vitt rá a test... meg tesóm munkahelyet váltott. 7-re jár dolgozni. így elég nehéz megvalósítani a munka előtti edzést. ezek szerint ő volt a fő motivációs ember. ezek szerint már nem olyan fontos a bicikli. ettől féltem. majdnem mindig van vmi 7végén is, ami akadályoztat. most ez van. a lepra hangulat kezd elmúlni, úgyhogy lehet még sportos a nyaram.
jött 1 ilyen, hogy rámijesztettek, hogy porckorongsérvem van. nem részletezem. azóta leálltam a jógával meg az edzőteremmel, melynek érzem a súlyos következményeit: fáj a hátam/derekam/mélyhátizmaim biciklizés után. ezt év-századok óta nem éreztem. borzalmas. ilyen hamar leépültem? szóval ez tart6atlan, felhívom a gyógytornászt és konzultálok vele. nekem ez így nem éri meg. nem akarom végigszenvedni a biciklitúrát meg semmit se.

felkészülés
korábbi tapasztalataim alapján a felkészülés azon módját választottam, hogy nem csináltam semmit, csak a melóba bicikliztem a verseny hetében, meg jól berúgtam csütörtökön, így könnyebben ment a pihenés. múlt szombaton balázzsal letekertünk nagykörűbe. ez alföldi terep, ott gyakorol6tam a hosszú áttételt.

kaja
ez mindig kardinális kérdés. vajon elrontom -e vagy sem?
2 szendvics
2 banán
1 fehérje+szénhidrát szelet
3 gél
2 * 7 dl energialötty (my protein, tri carb)
frissítőpontokon banándarabok, szőlőcukor, víz
most éppen jól sikerült az időzítés. reggel 7 környékén megettem 2 szendvicset, alaposan megrágva. ennyire nem szoktam megrágni az ételt,, azonban most ügyeltem rá, hogy valóban pép jusson le a gyomromba. 9 körül elfogyasztottam 2 banánt. 10:00-kor volt a rajt. ac/dc-re, ha jól emlékszem. verseny közben toltam a 3 gélt meg a protein szeletet. a 2 kulacs lötty elégnek bizonyult, ugyanis azt találtam ki (belső sugallat), h a börzöncei meg a felsőrajki frissítőn betoltam 2-2 pohár vizet, 2-2 db banánt meg 1 marék szőlőcukrot. nna, ezzel olyan faszán mentem utána. a szőlőcukrot amúgy utálom, de a banánnal 1ütt elrágva nem érzem az ízét.

tour
erős szél volt egész nap. oldalszél, féloldalszél, szembeszél némi hátszéllel vegyítve. az alföldön nem iylen dúrva, ott ugyanis az utak nagy részét bokor/cserjesor szegélyezi, és az tök jól felfogja a szelet. a zalai dombságban vagy bárhol, ami nem alföld meg nem is komoly hegy, az 1mástól 20 m-re lévő nyárfák a szelet csak átengedik...
tényleg kemény volt. és hangooos. az 1ik srác épp ezért füldugóval versenyzett. milyen igaza van. én is hordanék, ha bele tudnám tömni a hallójáratomba. a szél néha annyira idegesítően hangos biciklizés közben, hogy a sírás6áron vagyok.
az eleje jól elment, de úgysem bírtam volna velük. örültem, hogy szépen végigmentem, a talpam is alig fájt, nem égtek az izmaim, nem akartam meghalni. ha nem lett volna ekkora szél, nagyobb részét élveztem is volna.
jaj, baszki, azért páran nem bírják beállítani a bringájukat. volt 1 srác, először is nagytányér knuszon végig, akármilyen domb jött. 1x aztán megláttam, hogy feljebb tette hátul- csoda. aztán úgy mozgott a csípője, mintha táncosnő lenne. ez kényelmes?!
meg olyan sorba beállni, akik nem tudnak 1enletes tempót menni... lehet az 1. ember úgy ment, de a 7. embernél már úgy eltorzult, hogy amikor kb. kipihentem magam, meguntam ezt a lábmegállítósdi, egymásragurulósdi dolgot, és inkább előrementem. a füldugós pl. 1enletesen bírt tekerni, pedig neki se volt km-órája, és nem lát6ta, hogy mennyivel megy. és én azt hittem, hogy én leszek a legpunkabb zalakaroson: csak nekem nem lesz km-órám. hát nem (:
a gelsei emelkedő száraz volt. hamar feladtam. most nem tömörült annyi nép ott, mint korábban. idén jutottam legtovább. hamar feladtam. lett volna még bennem pár m, de féltem, hogy majd nem tudok kicsatolni és eldőlök. mind1, feltoltam.
lefelé olyan oldalszél volt, hogy szabályosan tolt be balra. rágondoltam az útitársamra, a kb. 40kilós leilára, vajon nyeregben tudott -e maradni ilyen körülmények között? igen.
később vettem észre, hogy a hátsó  kerékre felpöndörödött 1 szalmaszál. gondoltam, majd a börzöncei etetőpontnál leveszem- úristen, le kell hajolniii! azonban szerencsém volt, ui. a börzöncei emelkedőn ott voltak a mutatványosok, ugráltak, bíztattak, kiabáltak, nagyon cukik voltak abban a sok idióta jelmezben. és a pókember vagy az ördög észlelte a szalmaszálat, utánam futott, mondta, hogy leszedi. úgy örültem neki!
azt' tényleg volt 1-2 versenyző, akikkel lehetett menni, beszélgetni, nem bénáztak. nem mintha akkora májer biciklis lennék. relatív persze. a füldugóssal mentünk elől, a többiek hátul, aztán amikor váltottunk, a lelkemre kötötte, hogy ne húzzam el a vonatot (: aztán amikor a többiek közül az 1. bénán ment, ezt megelégelte a füldugós, és előrement, én utána pattantam meg még 1 3. srác. így 3an jók voltunk a felsőrajki etetőpont utánig, de sajnos a füldugós begörcsölt, és azt mondta, megvárja a mentőt. így ketten folytattuk. ám dióskál után lemaradt ez a srác (azt mondja 1x: sok itt a domb. én: hát zala, zalai dombság. te hol laksz? ő: baranyában. 1xre: na, ott is sok a domb, hahaha) is, és 1edül mentem végig a maradék 20 km-t. immár hátszélben. ez nagyon kellett. megédesítette a verseny végét. a másik édességet azt jelentette, hogy a colnagos "haveromtól" megtudtam, hogy nem kell zalakaroson felmászni a szőlődombra. akkor kellett volna még 1 zselé.
jó volt, 3 colnago 1ütt. így kezdtünk neki a rajtnak. a haver újat vett, a régit meg odaadta a feleségének.

naptejet elfelejtettem vinni, így természetesen leégtem: comb felül, vádli és alkar- most a belső fele is jobban, ugyanis a verseny kb. felén alsó fogásban mentem. így az arcom nem égett le, mert annyit lógattam a fejemet (: zsír
elégedett vagyok végül is. ennyi edzéssel, inkább biciklizés meg ennyi tudatossággal, ami már nem si tudatosság, egész jó voltam magamhoz képest. master 1-be soroltak. helyezésileg nem virítottam, de az már régen volt, amikor nem volt divat még a nők körében az outizás és gyengébb teljesítménnyel is jó eredményeket lehetett elérni (:
du. viszem a szervizbe a colnagot. ugyan a tour de zalakarost túlélte, de már nem lehet vele játszani többet, jön a nagygenerál vagy mi. ma villamosozni vagy sétálni fogok. és veszek 1 serpenyőt meg 1 lábast. végre kihajítottam azt a is köcsög kerámiabevonatos serpenyőt, amibe ma is odasült a tükörtojás. soha többet kerámia. mondjuk ajándékba kaptam, lehet vannak jobbak is. a lábasnak is lejárt az ideje. van ez a gránit v nemtommilyen bevonatú, vettem 1 kis fanglit, hát az nagyon zsírszuper. 1. használatkor beleégettem a tejet (a mama sose égette oda,mert mindig kislángon és szitán melegítette, sőt oda se kapott sose), pedig tudom, hogy a tejet nem lehet siettetni, mert megbosszulja. szóval odaégett barnára... namondom, remek. hagytam kihűlni, ahogy a használati útmutatón olvastam. beáztattam, és reggel 1ben kiemeltem belőle az odakapott tejet, s az edény alja szép tiszta volt, semmi nyom.
vmi fénykép kéne...
nem ide illik, de vicces

2017. május 31., szerda

cipő

közben rájöttem, hogy ez nem mindenkinek lesz poén. de azért:
szombaton elindultam biciklizni, szállnék fel, nem megy. a kurvaéletbe, már a jobb lábamat se tudom beakasztani a pedálba, a fenébe, miért nem cseréltem ki már rég a stoplit, amikor 5x megígértem magamnak?! tiszta hülye vagyok!
aztán véletlenül lenéztem a földre (lábamra). és már mindent értettem

2017. április 6., csütörtök

tavasz

ez nem jelent semmi különöset.
nem fogok kisregényt írni.
tiszta gáz.
a colnago uo. mocskos, mint tavaly októberben, amikor eltettem. gábor napkor felmentem az erzsébet kilátóhoz. ennyi volt a biciklizés idén... mind1, úgyis lemaradok a mészkőemberről. oké, balázzsal 2x voltunk tekeregni, de akkor fixxel mentem. amúgy se lelkesedtem, mert hirtelen elkezdett kurva kényelmetlen lenni a bringa. már dokinál is jártam, h mi nőtt a szeméremcsontomra. semmi. a röngöny meg az ultrahang nem mutatott ki semmit. úgy tűnik, vmit megint változott a testem (idén összementem), mert a nyereg előbbretolásával megszűnt ez a probléma. azóta pörög a bicikli, mintha e-bike lenne, hahaha. nem számít, hogy mekkora a nyomás, nem zavar a rázkódás. mondjuk de: a józsef attila utca grósze katasztrófe, túltesz az ajtósi düreren is. annál is inkább, mert naponta legalább 1x arra járok. ha úgy adódik, inkább felmegyek a bicikliútra- kerékpárkímélésképpen. hujj, alá se hullámozta ezt a hosszú szót.

annakidején tesómmal vmi kiállításon láttunk 1 gerincklinikát (súlypont ízületi klinika?), ahova el is mentünk. kemény gyógytorna. azon alapul a cucc, hogy ha sokat ismétlünk vmit, akkor az agyban is átíródik a minta, s a test magától tudja, mit kell csinálni. ez akkor nekem újszerű volt. most  újra szembesültem ezzel a tapasztalattal/megállapítással az intimtorna tanfolyamon. minden tudatos mozgás az agyban kezdődik. ha el tudjuk képzelni, az 1 jó út a megvalósítás felé. ha el se tudjuk képzelni, akkor minden hiába.
olvasgattam a késélezéssel kapcsolatban, és ezt találtam:

Freehand knife sharpening on water stones. Where, as you know, the sharpener uses whetstones to grind fatigued metal and create a sharp edge without the aid of any devices, no angle stabilizers in effect, just muscle memory.

 szerintem pont ide passzol. azért is kezdtem el írni ezt a bejegyzést. csodálatos, nem?

olyan kurvanagy szél van. kicsit veszélyes lesz biciklizni...

az edzőteremtől folyamatosan izomlázam van. aLÚDni is kéne...
a 7en takarító 7 van. talán ettől jobb a kedvem? test, lélek, környezet takarítása. azonban az álmosság elnyom mindent.
csak az angol mondat miatt írtam.  távozok

2017. január 27., péntek

lassan

itt a napforduló (: ezt beszéltük tegnap nagynénémmel. jelezve, hogy milyen gyorsan telik az idő. lám 2 hét< eltelt az évből. el-szaladt.

kemping
tavaly decemberben vettem magamnak 1 kemping biciklit. gondoltam, hogy néha jó lenne nem biciklis cipőben tekerni, mert nem az összes szoknyámhoz illik a biciklis cipő. a másik előnye később jutott eszembe: sokkal lassabb, mint a fix, ezért a menetszél kisebb, és rendes cipőben tekerhetek, így nem hűti a stopli a lábamat. mert bizony elegem lett abból, hogy nagyon hamar lehűl a lábam. hiába megyek be a hidegből melegbe, a stopli még jobban sugározza szét a hideget a talpamba.
van rajta elől és hátul kosár, a nyereg mondjuk szakadt, ki kéne cserélni, mert kényelmetlen néha, meg hátha kárt tesz a ruháimban. nagyon vicces rajta menni, folyton elröhögöm magam. ebből a szempontból kész nyereség. kempingen a világ más, mint fixen. megengedem magamnak a bicikliutat és nem zavar. érted, ha max. 15-tel megyek, akkor minek jaszkarizzak a felső rakparton?
és kellemes meglepetésként ért, hogy az ún. téli cipőm egész meleg. azt gondoltam róla, hogy ez csak őszi. viszont a kempingen 1általán nem fázott benne a lábam még -10-ben sem. kamásli? felejtős! a bringán jó így, azonban ha a hideg betonon sétálgatok benne, akkor hamar elkezd fázni a talpam. tehát érdemes télen is biciklizni tömegközlekedés helyett.
a kezeim a báránybőr kesztyű ellenére majdnem uo. gyorsan lefagynak, mintha fixen mennék.
és persze rohadt fárasztó. múltkor tekertem vagy 20 km-t a városban, és mire odaértem az edzőterembe, azt hittem, elalszok. olyan fáradt voltam, hogy ültem vagy 20 percet, s közben elmajszoltam 1 egész giant bart. végül összeszedtem magam, és fel bírtam mindent emelni.
a lábaim/lábszáram/térdem se fázik a kempingen. elég 1 bringás nadrág plusz 1 másik kívülre. mondjuk nem mind1, hogy kordbársony vagy farmer.
a kosarat nem használom ki, mert a hátizsákomba pakolok, és az meg pont nem fér bele, de múltkor a piac után töltöttem bele némi árut. sőt a kosár miatt nehezebb odalakatolni...

gyömbér
enikő hívta fel a figyelmemet a gyömbérre pár éve. azonban csak nemrégiben kezdtem el igazán használni. meghűlés, megfázás, torokfájás esetén hasznos növény.
ált. teát szoktam belőle főzni, de az kicsit macerás. a toldimoziban ittunk óriás gyömbérteát, ami nekem nagyon bejött, csak nem tudtam, hogyan lehetne utánozni. 1 koncentrátumot készítettek gyömbérből, mézből és akármiből, amire a pultos forróvizet engedett, beledobott 1 szelet narancsot, és issteni teát kaptunk. a gyömbért nem értettem, ui. valahogy oldatba kell vinni, ha reszelik, akkor is darabos marad, a toldis teában meg csak 1-1 db gyömbér úszkált. na, és megfejtettem: szerintem lereszelik, és utána kinyomkodják a levét.
múltkor amikor reszeltem a gyömbért, feltűnt, hogy milyen sok leve van. szombaton este hirtelen nekiállt kaparni a torkom, és el6ároztam, ha hazaérek, nyomok 1 gyömbérteát vagy simán önmagában megeszem. az elég dúrva, viszont 6ásos. és reszelgette, és beugrott, hogy nem rágcsálok gyömbért. a reszeléknek kinyomkodtam a levét, összekevertem fél narancs levével, két kis vendéglátós mézzel, pici citromlével, és ezt kanalazgattam el. csípet, mint a veszedelem, de nem ittam 2 kanál között vizet, hagytam, hogy a tömény cucc lecsorogjon a torkomon, és kb. végigmarja (: reggelre semmi bajom nem volt!
tehát azt javaslom, mindig legyen télen otthon friss gyömbér.

súrolt
tegnap este 6 után mentem haza. töksötét. fixivel, tehát fel vaoltam fényvisszaverőzve, mint az állat (sárvédő, kamásli) plusz friss elemes piros hátsó villogó. helyszín: andrássy # bajcsy. a legszélső sávban még a bajcsyn parkoló autók vannak, de előttük ált. van hely, úgyhogy én oda szoktam állni, mert akkor aki a bajcsyról az andrássyra akar jobbra kis ívben kanyarodni, az így nyugodtan megteheti. nem állok bele a busz/biciklisávba, mert jófej vagyok.
felvillan a zöld jobbranyíl, 1x csak érzem, hogy a bal oldalamat (hátizsákomat) súrolja vmi. hát, 1 autó. elöntött a pulykaméreg, utánamentem, és az andrássyn 1 pirosnál utolértem. bekopogtam. vmi öreg fószer volt a söfőr, az anyósülésen meg 1 fiatal gyerek. sajnos csak annyi időm volt, hogy udvariasan felhívjam a figyelmét, hogy használja a szemét. persze az acéldobozával nem érzékelte, hogy hozzám ért. csak csodálkozott. legközelebb odavágom a biciklit az autó elé és elbeszélgetek vele, hogy miakurvaannyának használ autót meg szemüveget, ha 1általán nem is lát. vagy 1x ö.szedem magam és letöröm a kurva visszapillantót, és lelépek. csináltassa meg, azt gondolkodjon el rajta. vagy u-lakattal vágjak oda a motorháztetőnek? remélem, nem lesz legközelebb. be kell látni minden 2 lábbal a földön járó embernek, hogy van akivel szemben nem használ a szép szó, van, akit meg kell verni, vagy kárt tenni a vagyonában, hogy eljusson a tudatáig, hogy valamit kurvára rosszul csinál(t).
amúgy a minap olvastam, hogy japánban az öregek annyi balesetet okoznak, hogy államilag próbálják őket rávenni arra, hogy ne vezessenek. hááát, igen, 1re inkább úgy tűnik, hogy az önvezető autóknak létjogosultsága van...
tényleg annyira felbasz az ilyen. ott vagyok előtte és nem lát... ehh

amúgy
meg mindig 100.000 dolog van. nem is emlékszem. vagy ha emlékszem, jobb ha nem írom le. mindenféle van. ihlet most nincs. elmúl6na már ez a hideg...