2008. október 28., kedd

lopnak

úgy tűnik, lelopták a km-órámat a binyiglimrül... pedig lafogott, nem is volt feltűnő, h ott van. ideges vagyok 1 cseppet. sőt. kibaszottul. mi a rossebbet kezd vki 1 km-órával? semmit. vmi agyatlan barom volt. kívánom neki a legrosszabbat, ez a minimum. én meg vehetek újat. úgy utálom, h mindent ellopnak. nekem ez min 3 ezer forintomba kerül majd. a tolvajnak 1 mozdulat. száradjon le a keze. sőt, rohadjon le, az biztos rosszabb.
azért örültem, h reggel végre 6 nap után biciklizhettem.
mingyá sírok a km-óra miatt. benne volt a sokezer km... rohadék tolvaj. az emlékeim... az életem... az életem 1 nagyon fontos része...

holnap megírom a horvátországi élményeimet. inkább gondolati mint fizikai...

2008. október 21., kedd

autózni fogok

jah, megyek családilag üdülni a horvát szomszédainkhoz. (bicikli nélkül...)
és gyakorolnom kell a vezetést. néha felerősödik bennem a para, amikor vezetnem kell. meg akkor is, ha rokonom vezet. nehogy történjen vmi baleset. tdom, nem szabadna ettől rettegni, végül is nem rettegek, csak izgulok. korábban ilyen nem fordult velem elő. én aggódni? aztán amióta faterral az a sok eü probléma történt kis időn belül, azóta vagyok ilyen izgulós. amikor a mutter hív vmi szokatlan időpontban, rettegve veszem fel a telefont, h vajon mi történt. persze sose semmi. nem tudom kitörölni ezt a pár másodperces izgulást sehogysem. csak legyen mindig fölösleges.

talán lesznek fényképek. nekem ugyan nincs fényképezőm, de hátha az ismerőseinknek lesz.
hát le vagyok teljesen maradva technikailag. majd ha lesz manim, akkor költök ilyen cuccokra. de először is 1 egysebeséges biciklire. most már a hülye szabványok és rendeletek mellett ezen is gondolkozom. utána kell járnom, hátha megvilágosodok és megértem. végül is nem lehet olyan bonyolult, csak sokat kell tájékozódni.

2008. október 20., hétfő

kaja?

1. az az igazság, h tudok főzni. spenótos pizza. ezt többek között az olaszországban vásárolt lisztből készítettem. milyen jó, h jártunk ott is. meg spenót. nyam-nyam. ez az olasz liszt más volt, mint a magyar. ezért kell kézzel dagasztani, h érezzük a különbséget.
2. most újra foglalkoztat az egysebességes bicikli. kár, h 1általán nem értek a biciklikhez. mintah kínai lenne, amiket olvasok róluk. én csak felhasználó lennék/vagyok. de aki nem érti a dolgot, azt átverik. ezt feltételezem (tapasztalat). 1 átvert ország. nem értem ezt a fennhéjázást sehol sem. mert más területeken meg a bicikliszerelő nulla. vagy a túraboltos. mitől lesz nekik jobb, h elsumákolják a magyarázatokat?! tisztára mint az egyetemen
munkál bennem a rosszérzés soxor. ez pl orvosoknál is előjön. érzem, h vmi gáz van, hamar le akar pattintani, slendrián. nem mintha dokihoz mászkálnék hetente. sőt, elég ritkán megyek.
3. a rákosi úton tök jól lehet rakni nekijje.

2008. október 18., szombat

semmi

ajaj, már rég nem írtam. hát nem történt semmi.
most annyi van, h kicsit több Et-OH megy be a szervezetembe, mint 1 ideje, és ettől megfiatalodtam.
nem csak a vonatozás és as békávézás borít ki, hanem a gyaloglás is. amikor végiggyalogloka hegedűsgyulán, az idegbaj kerülget a sok szemét -különös tekintettel akutyaszarra- láttán. mindezt bicikliről alig vagy egyáltalán nem érzékelem.
gyönyörűen süt a nap, ámm egálít6atlanul nyomul előre az ősz... úgyis az októberi naplementék a legszebbek

2008. szeptember 26., péntek

békávé

szombaton eü okok miatt felültem a metróra. a lehel térnél bemondtak vmit, de semmit nem lehetett érteni, mert úgy recsegett a hangszóró. és vagy 5 percet álltunk (legalábbis nekem ilyen soknak tűnt). hát már majdnem bőgtem. tegnap is békávéztam, és szintén a sírás 6árán voltam. ezt váltja ki belőlem. de néha muszáj használnom. igazából azon akadtam ki szombaton, h ha szar a tetü hangszórójuk, akkor miért nem képesek bemondani a metrószerelvényben, h mi van?! ez az utastájékoztatás...
tegnap meg szakaszjegyet vettem. bazz, sorbaálltam érte, olyan tetü lassan csinálta a nő. nem is az. hanem érted, odaraktak ketreceket a megállókba, s most ott árusítanak. mindent kézzel nyomnak. hát hihetetlen ezek abalkáni körülmények. de már a balkánit se biztos, h jogosan használom, mert lehet előbbre tartanak, mint mi.
ma vonatozni fogok. a máv is ki tud akasztani. úgy 1általán az utazásra nagyon érzékenyen reagálok. a bicilin is tudok dühöngeni, de azt könynebben viselem, s nem nagyon kellett
ott még bőgnöm...
hja, nemtomilesz, ha nem gyógyul be a fogam helye, és békávéznom kell... remélem összeszedi magát...