utolsó bejegyzés az évben

így van.
nem szummázok, mert nem emléxem, haha.
elhúzok a net világából 1 kis időre. januárban már újra vagyok.
valami még eszembe jutott, de elfelejtettem

vezekelnem kellene

de tényleg.

MA
hogyan lehetséges az, hogy december tizennyolcadikán esik a tetü eső. tegnap 3x áztam el és 2féleképpen: az esőtől. és ugye a berúgás. ma 1x áztam el, és még csak reggel 9 van. gondoltam, tökmind1, hogy bringával jövök, s úgy ázok el, vagy tömeggel (csodálatos: legalább a bkv nem sztrájkol), s úgy ázok el. mert vízálló cipőm nincs. sőt, vízálló dzsekim sincs. viszont van vízálló nadrágom (otthon a szekrényben). tehát esélytelen. juteszembe van nekem parasztvakító sherpa kabátom, ami lehet, hogy vízálló. 1 dolog miatt nem szeretem: túl hosszú, és ha leszállok, gyakran beleakad a nyeregbe. erre nem mindig vagyok felkészülve. szóval szarrá áztam, és minden radiátort igénybevettem a cuccaimnak. nem is érdekel. monnyuk van még gáz az esőben biciklizéssel: ráfolyik az eső a szemüvegemre, ha megállok elkezd párásodni.

és november 28-án belenyúltam a kazánba, elégettem 1 cseppet a kezemet. még mindig nem gyógyult be. majdnem olyan, mint amikor keletkezett a sérülés. valami nagyon nincs rendben velem... öregasszony-kéz...
most igazán megfogad6nám, hogy többet nem biciklizek részegen.
azt se tudom, hol kezdjem. lehet időrendbe szedem a dolgokat, és úgy. ez a logikus.

TEGNAP
volt ilyen kis évfolyamösszeröfi m-éknál. ez negyedévente fordul elő zugló spirituális és gasztronómiai központjában, haha.
nagyon jól sikerült, eztet mindenki beláthassa.
m. olyan májpástétomot hozott össze, hogy meg-szólalt. különbözőek vagyunk, ez megviláglott a májp. ízlelése közben. t. savanykásnk érezte, én édeskésnek. többieket elfelejtettem.
én olyan cuki zsömlécskéket hoztam össze, hogy meg-szólaltak.
én olyan spenótos pizzát hoztam össze, hogy meg-szólalt.
csúszott a bor is. és a pálinkától sem kígyózott bennem a hideg. utólag elemezve lehet, hogy azért nem, mert a bor annyira eltompított, hogy nem érezhettem szarnak azt a pálinkát. nem volt esélyem.
nagyon jót szórakoztunk.
a zugló - toldimozi távolságot nem tudom milyen útvonalon küzdöttem le, csak sejtésem van felőle. 1 biztos: esett az eső. és megittam 1 sört. és hazafele a bicikliúton totyogtam, amikor hirtelen jött 1 taxi, aki nem adta meg az elsőbbséget, én se figyeltem annyira, meg ez a patkófék hogyismongyam nem az igazi... nem is tudom, nekimentem -e, vagy csak 2 centire álltam meg tőle. 1 db-ig álltunk mindketten, majd végre elgurult az utamból. vitatkozni nem akartam vele, hisz a számat se volt kedve kinyitni. meg ittasan... ittasan jobb, ha befogom.
a kapura kurvára figyeltem, hogy ne lökjem neki a falnak az ajtót, ne lökjem neki abiciklit az ajtónak. szerintem nem zajongtam, p.bá mégis felébredt, kinézett az ablakon, és nagyon ideges volt. én meg vitatkoztam vele, vagy visszapofáztam vagy micsoda. arar emléxem, hogy nem csak mi csináljuk ezt a kapuzuhogtatást, hanem más is. ez megnyugtató, hogy nem megint a huligán fiatalok jött le belőle. majd elnézést kérek tőle józanul is. valamit csinálni kell ezzel a kapuval.
nem találtam a lakatkulcsomat. elő kellett kotornom a pótot a fiókból.
felértem a lakásba végleg. nem találtam a pénztárcám. miután kipakoltam a táskámat, rájöttem, hogy a mezemben van. a kulcs is ott volt. a telefont sem találtam. hát kész. az reggel meglett. belkevertem az esőhuzatba. és majdnem beleestem a kádba zuhanyzás után. valahogy sikerült megúsznom. persze ettem, mert nem bírtam megállni, hogy ne egyek.
rettenet.
mikor j/növök ki ezekből a hülyeségekből?!

jó lenne 1 fényképezőgép (nem gondoltam volna, hogy valaha hiányolni fogom az életemből). vagy ha legalább a szkenner itt lenne. akkor nem csak ez a sivár szöveg lenne, hanem képek is. szépen rajzonék, beszkennelném. olyan szépet alkottam, azt is megmutatnám.
még a biciklimről sincs 1 fénykép sem. az asszimetrikus kormány. b. szerint olyan az új bringám, mint 1 gazella. most legyen gizella a neve? van itt vmi szavazógép, megkeresem, és megszavaztatom. vagy legalábbis megközvéleméynkutatom.

a túráról már nem írok semmit. sok volt ez így is.

na, már rég vetettem a betűket a virtuális lapjaimra.

a szabadságomat futkosással töltöttem. nem szó szerint, csak a tevékenységem jellegére utaltam. ugyanis biciklivel futkostam.
ezüstszínű kormányt hajtottam, végül az 5. bicikliboltban kaptam 7főn. beüzemeltük. a. levágta 40 centisre. nem mondom, hogy nem lett keskeny. tehát mit állítok?
szóval a pesti alföldön megbirkózok a tereppel, de mi lesz budán? nem mintha legfőképpen a kormányon múlna. nagyon hamar tologatni fogom a bringát. abban azért bízom 1 cseppet, hogy megerősödök, nem leszek olyan puhány, mint most. semmi izmom nincs. csont, zsír és bőr. kiábrándító. úgy látom, az az utam, hogy konditerembe járjak, és izomzatot fejlesszek mint1 csökkentve a kripliségemet. mert 1ébként nem érdekelne. de hosszútávon bajok lehetnek a nullaizmúságomból.

a biciklis életmód a szombati gyalogtúrán a börzsönyben érződött. ui. mióta nem tömegközlekedek, tehát elég keveset gyaloglok, azóta 1 1xű gyalogtúrától is irgalmatlan izomlázam lesz. fenéktől bokáig. nem gyaloglásra használom a lábaimat, hanem tekerésre, s ezek szerint teljesen más izmokat(?) mozgat meg. hozzátartozik, hogy nz. jóvoltából javarészt freestyle-ban gyalogoltunk, azaz nem turistaútvonalon. elég meredek volt némely szakasz. lihegtem, izzadtam. edzetlen testemnek nem nagyon tetszett. kiábrándító. ha 1x lesz gyerekem, sportoltatni fogom, az tuti. nehogy úgy járjon, mint én.
amúgy gyönyörű idő volt a börzsönyben. laposan sütött a nap. ha rövid ideig is, de sütött. olyan volt, mintha állandóan lenyugvóban lett volna. sok helyen hófoltok tarkították az erdőt. már amennyiben a fehér tarkít. az 1beolvadtszínű térdigérő avart...
meg a keréknyomokban jégtócsák. az érdekes volt, hogy a jégréteg alól eltűnt a víz. amikor ráléptem, csak az üres keréknyomot láttam.
jött velünk 1 kutya is. jól bírta. a végére ő is elfáradt, és álló helyben elaludt (mintha csak magamat láttam volna).
...
holnap folytatom...
még annyit, hogy tegnap ez történt:
király utca#kiskörte. a körtén haladunk. állok a mercis mögött, faszi telefonál. már nem vol tkedvem elégurulni gondolván úgyis mindjárt zöldet kapunk. igen, zöldre váltott, faszi meg se mozdul. a hasonszőrűek ilyenkor úgy robbannak ki. 3 mp-e zöld, semmi. rávágtam a hátuljára, kurvaanyádinduljálmárköcsög magamban. aztán elmentem mellettem. majd utolért, s rám dudált. nem rántotta rám a kormányt nagy meglepetésemre.

nem úgy mint múltkor az üllőin kifele a népliget után. a buszállomás környékén az álló autók és teherautó közt elslisszoltam. majd ők is zöldet kaptak. rajtam és a teherauón kívül 1 árva lélek nem volt a 3 sávban. erre kb sávon belül megelőzött, majd a művelet után 2 sávot váltott balra. ksöz, srác. csak tudnám miért jó centizgetni? ha meg baleset történik véletlenül, akkor meg van a nagy csodálkozás/cserbenahgyás.

mint a mercis, aki nekitolatott budán a parkoló toyotának v mi volt az, majd szépen tovagurult...

hát semmi

különös nem történt tegnap.
tesómmal 1xre jöttünk el a nagynénénktől. azut mondja, próbáljuk meg a mária v milyen térnél azt az ismeretlen utat. angyon remek volt, mert 1 idő után macskaköves lett és 1re meredekebb, vissza keleltt váltanom. jó hogy a kázmérral voltam, mert a másikat tol6tam volna. tesóm meg úgy száguldott a fixivel felfele, hogy váltós biciklivel a nyomába sem értem. csodálkozok és dühöngök, hogy bennem miért nincs ennyi erő vagy nemistudomezmi...
ráadásul úgy leiizadtam, mire a wekerlére értem budáról, hogy a munkahelyemnél tartott 5perces csomagbővítési-szünet eljárás után nagyon kellemetlenül éreztem magam a hideg menetszél és a testemen csordogáló izzadtság koszorújában. a sapkám olyan vizes lett, mint nyári túrán. szerintem nincs olyan lélegző anyag, ami olyan ütemben tud lélegezni, mint én izzadni. legalább ennél gyorsabb vagyok.
ck. nagyon cuki volt. meg édes.
a karácsonnyal kapcsolatban nem állapodtunk meg semmiben. de szinte szakértőnek tekinthetjük magunkat fenőacél és szarvasgomba ügyben.

és minek olvasok én mindig a magyar agrár halódásáról?! jó ez nekem?! nem. ááááá

vettem ezt a subzero aláöltözetet a tengerszemben 5 ropiért. jó nagyon. csak megint az a baj, hogy a derekánál olyan kurva nehezen szárad, mint a többi. és az a legveszélyesebb. oda folyik a sok izzadtságcsepp, és elázik az anyag, és nehezen szára. mit csináljak? ááááhhhh

csinálják a melóban a budit. felxszag van. ez nagyon idióta 1 szó. felxszag. pfúúúú. mindent kibontanak.

csak ezt a tetü nápolyit ne ettem volna meg. kaptam. és ahelyett, hogy vettem volna 2 zsömlét, megettem majdnem 1 zacskó nápolyit. a gondolatától is forog a gyomrom. minek követek el ilyen hibákat? a nagy igényes gyomrommal... ehhhhh

elhúzok szabadságolni, gyűjteni sok érdekes történetet, ajd az összes emlékemet hazavágni hirtelen nagy mennyiségben elfogyasztott sörrel. jövőkép az van.

kabaré

tegnap a szilveszteri rádiókabaré felvételén voltam.
könnyesre nevettem a szemem. nagyon jó volt. sajnos 1 poént sem tudok idézni. hallgassátok meg szilveszterkor vagy január 3-án az ismétlést.
amikor megjelent litkai gergely, örültem, hogy ő vezényli majd le az estét. ám ketten nyomták trunkó barnabással. szerencsére litkai gergely sokkal többet szerepelt. annyira jó. mindig olyan vicceseket mond. és az a stílus... i., jó hogy kitaláltad, hoyg kabaréba járjunk időnként!
badár sándor csalódás volt, nem nagyon erőltette meg magát.
áhh, nem is írok többet, mert úgysem tudom visszaadni.

du. voltam 1 szakmai előadáson. mivel kialudtam magam, feltételeztem, hogy nem fogok elaludni. rosszul. ugyanis szinte végigaludtam az egészet az előadó és még másik 5 ember társaságában úgy, hogy videofelvétel is készült róla. nem tudom, mi van velem: ha beülök 1 előadásra kipihentségi állapottól függetlenül folyton elalszok. jobb esetben csak pár percre. nagyon gáz. mintha nem tisztelném az előadót. de nem tudok parancsolni magamnak. aludtam én már el nobel-díjas előadásán a 2. sorban...
lehet azért van, mert annyira nem ál közel hozzám a téma, nem értem, és kikapcsolok. mert pl rádiókabarén nem aludtam el. és a cukrász órákon is csak ritkán.

állandóan élelmiszerekről, főzésről olvasok. el tudnék egész nap lenni ezzel.
...