spárga

n. szokott csinálni spárgát csak nem úgy, mint én.
amúgy én sem szoktam, mert életemben tegnap főztem másodszor v harmadszor.
másfél búzasörtől m á r berúgtam a toldiban. előtte olaszon korgott a gyomrom, tudtam, hogy nem lesz jó vége. igaz tervbe vettem, hogy nem iszom magam le a sárgaföldig, és legkésőbb 10-kor távozok, hogy meg tudjam főzni a spárgát, ami szombat óta fonnyadt a hűtőben. a piacon vettem 300-ért. a fővámon. a lehelen ugyanez 500-ba fáj... vannak különbségek. csak azért tekertem ki a piacra szombat de., hogy legyen vmi cél, ami miatt biciklizhetek. aztán megtöltöttem a táskát ezzel-azzal.
szóval a jamie oliver nem semmi. tudja a csávó a dolgát. megfőztem a spárgalevest az ő receptje alapján, és ma délben majdnem elájultam magamtól, hogy milyne jól főzök, meg majdnem elájultam tőle, hogy milyen jó receptet fejlesztett ki. és akkor a sütiről nem is beszéltem még. már fél 1kor kész volt. és 1kor már megfürödve hajmosva húztam az ágyba. úgy szoktam, hoyg sapkában fekszek le, és akkor magától megszárad, nem kell szárítani. olcsóbb, gyorsabb.
reggel dzs. i sbiciklivel ment. elkezdtem keresni a sufnikulcsot. néztem nadrágzsebben, széldzsekiben, spájzban, szekrény alatt, hátizsákban, a végén már a kukába is beletúrtam, s eközben villant be, hogy este a szelektiv papíros ládában koppant vmi fémes, amit nem találtam meg. abba is hagytam a kukában való turkálást, és kiborítottam a papírokat. hullott is kifele a sufnikulcs. hogy mindig elkeverem ezeket a kulcsokat... utána már csak a láncot kellett visszatenni dzs. biciklijére. az 1xűbb volt.
a 7en hátszelem volt befele. hazafele meg szembe. de reggel ez baromi jólesik, amikor lehet száguldani az üllőin. imádooom.
tegnap este megettem fél szál kolbászt. nem bírtam kivárni a spárgalevest. így legalább 2 napi ebédnek elosztottam a főztömet. és a bagettből mindig van >1 rúd. a spárgalevesbe ez éppen jó megpirítva. a buggyantott tojástól eltekintettem, mert tojást cipelni veszélyes. bár a 3. emeletre kuncsorogtam kenyeret pirítani is, a tojást is kivitelezhettem volna szuperszép új konyhában.

ez a jó napfééény!

zsír

gödör előtt ültünk. ott pár tinédzser. kis köcsög középiskolások, akiket a tetü szüleik elfelejtettek megatnítani viselkedni. útálom, hogy itt hőbörgök miattuk, és nem merek beszólni ilyeneknek. mert ettől a hőbörgéstől nem változik meg semmi. csak pazarlom az energiámat. szóval halomban állt utánuk a szotyihéj, a szemétjüket hátradobták a zöldbe. mindenféle litty-löttyöt ittak. de ez mind1 is. ahelyett, hogy tanulnának baszki, ott rontják a képet. az arcuk akkora, hoyg nem férne be a bécsi kapun. néha egészen megdöbbentő ilyeneket látni. jót nem tudok kívánni nekik. ez van. a szemetelős geci embereket alapból utálom. fene az igénytelen formájukat. meg akik felborogatják a szelektiv gyűjtőszeigetek kukáit, meg odahányják a sok szemetet mellé. ez 1 kupleráj. de azért nekik tiszta város kell meg tiszta levegő. és a köznép is éppoly patkány, mint a menő politikusaink... menő... szóval ki kicsiban, ki nagyban csinálja abaromságait.

de visszajött ez életkedvem. bár az olvasó nem is tudhassa, hogy elment. mert ami igazán belül van, aztat én nem adom ki. ez csak a rizsa. minek írok?

hmmm
tegnap este 10 körül már otthon voltam. odavonszoltam a slagot a veteményeshez, és beöntöztem jól. fura volt, hogy a petrezselyem 2 nap alatt 5 centisre nőtt. aztán leesett, hogy az a kapor. reggel fényben meg is néztem. szépen fejlődik. valamikor világosban ki kéne 1elnem. ez csak ma lehetséges. a saláta az nagyon gá. arra vár6ok, hogy fogyaszt6ó legyen... a kapor a sárgarépával van vetve. szóval túl sűrű, így nem tudnak fejlődni rendesen. meg kell csinálnom. és a jamie oliver féle spárgalevessel mi lesz? azt is du. kéne megfőzni. végül is gyorsan eltekerek olaszra. tegnap is hamar odaértem jógára. túl hamar. a kiskörtén úgy száguldottam, mint 1 ló. megelőztem 1 csomó biciklist. de benne volt a lábamban a bugi rendesen. fú
akkor öntözés után megettem 1 csomó szalonnát hagymával. l-ék szalonnáját kivégeztem, utána az én kolbászom jött, azaz a henger alakú szalonna. szóval szalonnaként teljesen rendben van a dolog. annyira jólesett. hát eljutottam ide is, hogy ilyen töményen tolom az arcomba a zsírt. a bagett is ehetőbb állagú lett, hogy 1 napot pihent a kenyértartóban. szalonnaaaaaaaa

cm

centiméter
mit írjak?
amire emléxem, az kevés és ciki.
1 poénos volt: a westbalkánba mentünk a cm-->pántlika-->állatkert--> után. odaértem, lelekatoltam, a sisakomat az övtáskámhoz csatoltam. tele volt minden biciklivel meg motorossal is. ott tipródtam még a biciklim meg 1 motor mellett miközben a többiek lakatoltak. 1x csak odajön 1 zsírfej, és közli velem, hogy már figyel 1 ideje, vagy 3-4x nekikoccantam az ő 70.000 forintos bukójának, menjek arrébb, mert lejön a fényezés. én csak annyit tudtam mondani, hogy az enyém meg 15 volt, aztán arrébbmentem. györgyike nemtom leugatta -e vagy mit csinált. mert kitelik tőle. én ugye nemtok frappánsan válaszolni az ilyen hejjzetekben. 70ezerér vmi tartósabb zománcot is tehettek volna a sisakra... az enyém már nemtom hányszor leesett, és semmi baja.

vetemény
a szomsédasszony (az alsó) már 2x is megöntözte a veteményes kérés nélkül. rendes nő. nagyon kedves, meleg mély hangja van.
kiszedtem az 1. önállóan termelt retkeket. hát mint 1 kisebb dió. de ezek gömbalakúak és széltében több hely kell nekik. a saláta nem fejlődik sehogy sem. lehet nincs neki sem helye. a paprikákat meg paradicsomokat most tűzdeltem széjjel. ebből nem lesz semmi... és így vettem észre, hogy szerencsétlenek gyak. sárban álltak.

ezután elkerekeztem györgyikéhez, hogy ne forduljak be. meg így volt ok a biciklizésre. jó megrakni a tétényi utat. csak 13 km tőlünk. a fővámra is csak azért bicikliztem el szombaton, hogy csinálja valamit. annyira nem akartam piacozni. végül is vettem 1 fej kelkáposztát, és megfőztem plutykának. a krumplit hőkezelhettem volna még 1 db-ig. vettem szuperzsíros tejet is, és megcsináltam afeketeribizlit turmixnak. bitangjó. annyira finom, tiszta gyümölcs íz. áhh. uhh.

nem rajzoltam/festettem 7végén. illetve igen, csak nem jutottam előbbre. pedig vettem lila patront is a töltőtollamba. hogy majd azzal. bátran, mint a nagyok. aztán kitaláltam 1 jót, de az annyira bonyolult, hogy csak ültem a földön, bámultam avázlat elkészítése után, ás rájöttem, hogy ez nem fog menni, elszállt az igyekezetem, a lelkesedésem. szét nem téptem, csak félredobtam.

az alleycaten találtam. nagyon vicces, és jó a zene!

tegnap megpörköltem a maradék mogyorót. pontosabban: szénné égettem. a bagett majdnem szar lett. a tésztával nyersen öröm bánni, csak megsülve lesz fura.. még adok 1 esélyt magamnak: a következő alkalommal nemgőzös sütőben sütöm. állítom ez a baja. állítom... remélem.

sárhányó

most letesztelem mérnöki kreativitásom tartósságát. ugye múltkor leszakadt a sárhányóm elől. ezt ideiglenesen orvosoltam a probike szigstalagjának segítségével. majd kiszedtem a kereket és újraragasztottam szebben, pontosabban. használat során kiderült, hogy 1folytában dörzsöli a ragasztót a külső, így ma összeszedtem magam és ki5löttem 1 másik megoldást: van ez a műanyag spirál, amivel összefűzik a lapokat. levágtam belőle 1 karikát és odaszigszalagoztam a törött pálca felnihez közelebb eső, azaz belső feléhez. így az ív szépen rásimul a sárhányóra, csak tovább kellett folytatnom a ragasztást. kíváncsian várom, meddig tart. végül is a levegőben való ragasztás is hónapokig oké volt. ma is működne, ha nem lépek rá a sárhányó meghosszabbítására. ezt rajtam kívül érti valaki?
és mellékelek 1 rejtvényt. ezt tegnap du. találtam ki. b-val a gödör előtt ültünk. több vicces rész is volt, de túl bonyolult leírni, így megtartjuk magunknak hehe. hű bazz, mire ezt megcsináltam...
kivételesen nem ettem éjjel, amikor hazaértem. ez jót tesz a szervezetnek.
na nézzük

szalonna 2

tegnap este hazaértem, elővettem a 2féle szalonnát.l összehasonlítottam. nagyon jó. alig van különbség. talán a mienk gyengébb. de ez nem a legfrissebb példányom, már elég régóta ahűtőben áll, az újat pedig nem akartam megkezdeni. ettem a szalonnát kenyér meg minden nélkül. mondjuk inkább forgácsok voltak, mint szeletek. nem gondoltam volna, hogy valaha képes leszek újra így enni a szalonnát.. amikor kisgyerekkoromban hasnyálmirigygyulladásom volt vagy mifene, akkor 1 vagy 3 hónapra letiltottak a fűszeres, zsírosról, se kolbász, se szalonna, és ezen időszak után már nem is kívántam a szalonnát, rá se bírtam nézni. később megettem így ételbe, aztán a túróstésztára is azt teszem, most meg nyersen önmagában nyomatom. így változok.

éjjel álmomban gólyát ettünk. hoztak 1 madarat, és néztem, hogy ennek baszki piros a lába, ez gólya, ezt megesszük?! csak 1-2 kép meg érzés maradt meg bennem. a 7fői rémálmom az iszonyú volt. azt hittem, hogy nem lehet felülmúlni iszonyúságbvan 1 régebbit, de tévedtem. kb. oylna érzést kell elképzelni, hogy még minden nyugodt, de tudod, hogy 6-100 órán belül tuti meg fogsz halni. ez a 1 biztos, a hogyan és a pontos mikor ismeretlen. várod, hogy túllegyél rajta, vag yvalahogy megmenekülj, de belül tudod, hogy be fog következni, amitől mindig is rettegtél, s azt hitted, hogy elkerülheted. de nem! szerencsére felébredtem, nagy megkönnyebbülés volt ez, úsztam saját levemben. semmi kedvem nem volt visszaaludni, fel akartam ébredni teljesen, nehogy folytatódjon ez a rémálom.
persze visszaaludtam, s valami mini rémálom volt csak, amire nem is emlékszem már...

jóga
a lótuszüléshez törökülésszerűen kell elhelyezkedni, úgy hogy a talpaim összeérnek. és lengetni a lábakat 1xere, hogy a térd minél jobban közelítse a padlót. most nem tudom mi ütött a mukesbe, de annyi ideig kellett csinálni, hogy mindkét bokámon feljött a bőr. hetekig gyógyul majd ez is... ennyit bírok? emléxem, 1x középiskolás koromban kikevertem otthon a nokedli tésztát, és vízhólyagos lett tőle a kezem. ezen röhögtek a szobatársaim. mintha sosem dolgoztam volna.

vetemény
este lámpaféynben megnéztem. a mustár a legnagyobb. spanót lemaradva. a retek egészen oké. a saláta, sárgarépa és kapor kb. 1 szinten vannak, a petrezselyem nagyon rosszul áll... öntözni ma sem kell. citromfüvet kaptam a munkatársamtól. el kell ültetnem. csak nemtom utaztassam -e a városban ma, és reggel ültessem el vagy pénteken 1ből vigyem haza? amúgy az annyira jó, amikor utánfutón viszenk nagy cserépben tujákat és lobogtatja őket a menetszél. sőt, nem is kell utánfutó, a mű1etemen ... ja akkor is volt utánfutó, csak kicsi. szóval lobognak a szélben. mindig röhögtem, amikor megláttam őket.