+ főleg bicikli + mértékkel és tartózkodással iszom: mérték a vödör, tartózkodás az asztal alatt
2011. november 25., péntek
2011. november 24., csütörtök
diesel
erával elmentünk tankolni. nem hiszem, hogy életemben csináltam valaha ilyet. illetve vmi rémlik, azonban az is lehet, hogy csak az érzés: hogy izgulok, hogyan kell vagy mi lesz, közben más megcsinálta helyettem. era beállt. sikerült lecsavarnom a kupakot. aztán nem ért el a pisztoly vagy micsoda az autóig. előbbre. most jó. benyomtam. jé, ezt 1folytában nyomni kell? meddig? tele? jesszum, honnan tudom, hogy megtelt? kattan. aha, és meg fogom hallani?! nehogy follyon kifele a gázolaj (most a follyon minek hullámozta alá?! teljes hasonulás van, nem? nehogymá pontosjével kelljen írni... folyjon. de...). pörög a számláló, pörög a számláló... hány literes? 50. 1x csak csatt-katt, leállt. visszahelyeztem, bementem fizetni.
...
otthon vacsorára eperlekváros-vajas kenyeret ettünk. era mondja, ugye milyen szuper ez az eperlekvár? anyáink azért tudnak. tényleg finom volt, de nem értettem, miért van olyan furcsa szaga. mi lehet ez a mellékíz? mellékíz amikor a kenyeret a számhoz emelem. na, mi? a mellékíz mellékszag volt: a tankolásnál a kezem beszívta a gázolajat, és az párolgott bele az orromba, amikor haraptam. a gázolajízű eperlekvár :) ettem én már gázolajízű császármorzsit középiskolában a menzán, úgyhogy 1 gázolajízű eperlekvár sem lepett volna meg annyira.
hájas party
na, nem túlsúlyos vendégeket hívtam, hanem -mint olvas6tátok-, disznót vágtunk a 7végén, és tettem félre hájat hájastésztához. begyúrtam 1 adagot, és frissen akartam megsütni. ehhez pedig vendégek is kellenek, akik megeszik.
a vendégek cukik voltak 1-től 1-ig, örültem, hogy ilyen szépen összegyűltünk.
kamilla meg virág futkostak, mászkáltak az ágyon, kb. birkóztak. a kis cukik! kamilla kúszás közben ezt mondta nekem: így jársz, ha bulizol. :)
a hájas tésztáról pár szót. volt ez a friss meg a fagyasztóból elővettem 1 adagot, amit kb. júniusban készítettem. először a frisset csináltam meg, mivel a régit a konyhában a pulton felejtettem, és eléggé megpuhult, visszatettem hűlni. a friss pedig a hűtőben nyugodott alapban. tapasztalat: a frissből sokkal kevesebb zsiradék sült ki, és finomabb is lett, mint a fagyasztott. de nagyon dúrván észrevehetően. nem tudom, hogy a nyers tészta hőmérsékletének/puhaságának volt -e szerepe ebben vagy csak a frissesség számított? a sütési hőmérsékletet tuti nem szúrtam el.
a hájas tészta meggyúrását nem úgy végeztem, ahogy horváth ilona javasolja: a hájat összegyúrtam liszttel, majd téglalappá alakítottam, hidegre tettem, és belehajtogattam a tésztába, ahogy a hajtogatott vajas tésztánál tanultam. ilonka az írja, hogy nyújtsuk ki az alaptésztát, és kenjük szét rajta a hájat, amit előzőleg hideg helyen tartottunk. ezzel van 1 kis gond: ha hideg a háj, nem lehet elkenni a tésztán. ezért melegen kellene tartani, hogy szét lehessen kenni az alaptészta roncsolása nélkül. ez a tömbösített megoldás gyorsabb, és így eleget teszünk a hajtogatott tészták 1ik követelményének, azaz elég hideget biztosítunk az összetevőknek. ez érthető volt? mert az én fejemben 1etlen tésztává állt össze.
komolyan mondom, ott tartok, hogy jobban szeretek rétestésztát gyúrni, mint kelt tésztát dagasztani. annyira bírom, hogy összegyúrom, golyóvá formázom, félreteszem. és ekkor még 1enetlen a felülete, kis göbös, negyed óra- 20 perc után pedig csodásan kisimul. a bagett is ilyen. az gyönyörű. 1x majd lefényképezem.
a hájas kiflikről nem csináltunk képeket. tegnap csömöröm volt már tőle, ám most megenném.
borcsa, vajon hogy lehetsz? sok volt a málnapálinka, ugye? :)
én álmos vagyok, már megint kb csak 4 órát aludtam. megborul minnyá a fejem. nem is álmos vagyok, hanem olyan furák a szemeim...
...
otthon vacsorára eperlekváros-vajas kenyeret ettünk. era mondja, ugye milyen szuper ez az eperlekvár? anyáink azért tudnak. tényleg finom volt, de nem értettem, miért van olyan furcsa szaga. mi lehet ez a mellékíz? mellékíz amikor a kenyeret a számhoz emelem. na, mi? a mellékíz mellékszag volt: a tankolásnál a kezem beszívta a gázolajat, és az párolgott bele az orromba, amikor haraptam. a gázolajízű eperlekvár :) ettem én már gázolajízű császármorzsit középiskolában a menzán, úgyhogy 1 gázolajízű eperlekvár sem lepett volna meg annyira.
hájas party
na, nem túlsúlyos vendégeket hívtam, hanem -mint olvas6tátok-, disznót vágtunk a 7végén, és tettem félre hájat hájastésztához. begyúrtam 1 adagot, és frissen akartam megsütni. ehhez pedig vendégek is kellenek, akik megeszik.
a vendégek cukik voltak 1-től 1-ig, örültem, hogy ilyen szépen összegyűltünk.
kamilla meg virág futkostak, mászkáltak az ágyon, kb. birkóztak. a kis cukik! kamilla kúszás közben ezt mondta nekem: így jársz, ha bulizol. :)
a hájas tésztáról pár szót. volt ez a friss meg a fagyasztóból elővettem 1 adagot, amit kb. júniusban készítettem. először a frisset csináltam meg, mivel a régit a konyhában a pulton felejtettem, és eléggé megpuhult, visszatettem hűlni. a friss pedig a hűtőben nyugodott alapban. tapasztalat: a frissből sokkal kevesebb zsiradék sült ki, és finomabb is lett, mint a fagyasztott. de nagyon dúrván észrevehetően. nem tudom, hogy a nyers tészta hőmérsékletének/puhaságának volt -e szerepe ebben vagy csak a frissesség számított? a sütési hőmérsékletet tuti nem szúrtam el.
a hájas tészta meggyúrását nem úgy végeztem, ahogy horváth ilona javasolja: a hájat összegyúrtam liszttel, majd téglalappá alakítottam, hidegre tettem, és belehajtogattam a tésztába, ahogy a hajtogatott vajas tésztánál tanultam. ilonka az írja, hogy nyújtsuk ki az alaptésztát, és kenjük szét rajta a hájat, amit előzőleg hideg helyen tartottunk. ezzel van 1 kis gond: ha hideg a háj, nem lehet elkenni a tésztán. ezért melegen kellene tartani, hogy szét lehessen kenni az alaptészta roncsolása nélkül. ez a tömbösített megoldás gyorsabb, és így eleget teszünk a hajtogatott tészták 1ik követelményének, azaz elég hideget biztosítunk az összetevőknek. ez érthető volt? mert az én fejemben 1etlen tésztává állt össze.
komolyan mondom, ott tartok, hogy jobban szeretek rétestésztát gyúrni, mint kelt tésztát dagasztani. annyira bírom, hogy összegyúrom, golyóvá formázom, félreteszem. és ekkor még 1enetlen a felülete, kis göbös, negyed óra- 20 perc után pedig csodásan kisimul. a bagett is ilyen. az gyönyörű. 1x majd lefényképezem.
a hájas kiflikről nem csináltunk képeket. tegnap csömöröm volt már tőle, ám most megenném.
borcsa, vajon hogy lehetsz? sok volt a málnapálinka, ugye? :)
én álmos vagyok, már megint kb csak 4 órát aludtam. megborul minnyá a fejem. nem is álmos vagyok, hanem olyan furák a szemeim...
2011. november 20., vasárnap
na, mi ez?
opciókat nem adok :)
minek "versenyeztetlek" titeket? úgysem mondtok semmit :)
éppen hájastésztát készítek. most kimegyek a mínuszegyfokos hidegbe, ahol pihent (jó, mi? mínuszban is lehet pihenni). behozom. újranyújtom. és írás közben az igeidőket valótlanul használom. isteni szerencse, hogy a hájaskiflin gondolkodva eszembe jutott a kráfli is, melynek elkészítésével a pepecselési időt a töredékére rövidíthetem. persze lekváros kifli is lesz- ki nem hagynám. ui. nincs élvezetesebb dolog, mint az odaégett lekvárt vakarni a tepsiről. igen, ismerem a sütőpapírt. ezért nem lesz lekvárvakarászás. fantasztikus dolog ez a háj. hát amit most mutatok, az igazán döfi. háric kendő. asszem így írják. ez a disznó beleit burkolja. kb. olyasmi felépítésú, mint a háj. káposztaerezetű zsírszövet. a vastag erek között pókháló finomságú zsírszövet talál6ó. régen ezzel tekerték körbe a szűzpecsenyét, s így sütötték meg. én arra gondoltam, hogy vadhúst borítok majd be vele -úgyis száraz- s azt sütöm meg. most a fagyasztóban van. kíváncsi vagyok, hogy ez a selymes pókhálórész kiolvadás után is megmarad -e vagy eltűnik.
ha eddig nem lett volna világos, disznóvágás volt a 7végén.
nagyo jól sikerült az ölés része is. igen gyorsan kiadta a lelkét ez a disznó.
a munkálatokkal egész jól haladtunk. ebédig. onnan szétfolyt a dolog. a fagyasztést is másnap csináltuk meg. nem értem. a kolbász lehet a hibás. egész biztos, hogy a kolbász. mert annyi húst vettek... és annyit töltöttek.
a kismacskáknak ez volt az 1. disznóvágása. cindy jól csinálta, részt vett benne, tetszett neki. most még husibb, mint eddig. akárcsak én. önmegtartóztatnom kell, levinni a bevivendő szénhidrát mennyiségét, mert andisznó leszek örökre. fúúú
2011. november 18., péntek
szmogriadó
utánanézek, hogy van -e még. a ködből ítélve... van. jó lenne 1 nagy szél, ami kitakarítja a várost. már régen volt ilyesmi. erre tessék, meg is jelent: ömlenek a szomszédos nyárfáról a levelek... hát ennyit a lokális viharról, mire leírtam ezt a pár mondatot, véget is ért. én nem érzem, hogy büdösebb lenne vagy ilyesmi. talán annyi tünete van rajtam, hogy szürkés a cucc az orromban. nem jártam utána, mi a pontos helyzet, hogyan oldotta meg a főváros és a többi város a szmogriadó kérdését. nem feltételezem, hogy túl intelligensen és korrekten.
a futárok biztos részletesebben tudnák elemezni a helyzetet. kérdezzük meg őket. ennyi elég is a tudományból.
bicikli
tegnap a fillér utcában volt dolgom. kíváncsi voltam, merre esik a célpont, fel tudok -e menni fixxel. sikerült. az elején volt a cím.
megnyugtató kamásliban tekerni. nagy boldogság az, hogy nem fagy szét a lábam biciklizés közben. és én mennyi ideig fagyoskodtam kamásli nélkül! mert zavart, hogy hogy néz ki. 'közben tök gyorsan le lehet venni, ha nem akarok kamásliban mutatkozni. a felvétel már bonyolultabb. ilyenkor jövök rá, hogy milyen nehéz hozzáférni magamhoz főleg, ha nem tudok leülni, és állva kell magamra szerkeszteni. szóval túllendültem a deidiótánnézki problémán. már tavaly is. csak nyilvánosan erősítem a kényelmet a jól néz ki-vel szemben. hátha valakit át tudok állítani az én oldalamra. az egészség nagy kincs. és tényleg szörnyű nyavalyogni, tipródni, hogy úristen, lefagynak a lábaim, amikor itt a megoldás.
derékmelegítőt veszek. elméleti megfontolás: felveszem a derékmelegítőt. elindulok biciklivel. jól leizzadok, ami a derékmelegítő felfog -az lesz vizes, nem a pólóm-, és 1etlen mozdulattal leveszem, száraz ruha marad rajtam. megláTYÚK, hogy a gyakorlat mit mutat.
madarak
múltkor autóval jártunk valamerre a környéken. bámultam ki a fejemből. hideg volt, ám tiszta idő, ragyogó kék éggel, sehol 1 felhő. szóval bambulok ki a fejemből, s meglátok 1 csoport fényes pontot. nézek. ez meg mi? a fényes pontok aztán elhalványodnak, szinte feketévé válnak, majd újra fényessé. hát 1 csapat madár volt, és a levegőben gyakorlatoztak, térültek-fordultak. a hullámlovasok. én ilyet még nem láttam. ahogy áramlottak a levegőben, nagy 1ségben, és "változtatták a színüket", igazán szépek voltak.
na meguntam. keresek 1 képet színesítésnek. sztrapacska a nyaralásunkkor. amiről írnom kéne, mert amikor nyaraltunk, akkor olyan érzésem volt, hogy hosszú lesz a beszámoló, mert annyira érdekes volt 1. ránézésre minden. ha most nem állok neki, kimegy a fejemből a sztori...
a futárok biztos részletesebben tudnák elemezni a helyzetet. kérdezzük meg őket. ennyi elég is a tudományból.
bicikli
tegnap a fillér utcában volt dolgom. kíváncsi voltam, merre esik a célpont, fel tudok -e menni fixxel. sikerült. az elején volt a cím.
megnyugtató kamásliban tekerni. nagy boldogság az, hogy nem fagy szét a lábam biciklizés közben. és én mennyi ideig fagyoskodtam kamásli nélkül! mert zavart, hogy hogy néz ki. 'közben tök gyorsan le lehet venni, ha nem akarok kamásliban mutatkozni. a felvétel már bonyolultabb. ilyenkor jövök rá, hogy milyen nehéz hozzáférni magamhoz főleg, ha nem tudok leülni, és állva kell magamra szerkeszteni. szóval túllendültem a deidiótánnézki problémán. már tavaly is. csak nyilvánosan erősítem a kényelmet a jól néz ki-vel szemben. hátha valakit át tudok állítani az én oldalamra. az egészség nagy kincs. és tényleg szörnyű nyavalyogni, tipródni, hogy úristen, lefagynak a lábaim, amikor itt a megoldás.
derékmelegítőt veszek. elméleti megfontolás: felveszem a derékmelegítőt. elindulok biciklivel. jól leizzadok, ami a derékmelegítő felfog -az lesz vizes, nem a pólóm-, és 1etlen mozdulattal leveszem, száraz ruha marad rajtam. megláTYÚK, hogy a gyakorlat mit mutat.
madarak
múltkor autóval jártunk valamerre a környéken. bámultam ki a fejemből. hideg volt, ám tiszta idő, ragyogó kék éggel, sehol 1 felhő. szóval bambulok ki a fejemből, s meglátok 1 csoport fényes pontot. nézek. ez meg mi? a fényes pontok aztán elhalványodnak, szinte feketévé válnak, majd újra fényessé. hát 1 csapat madár volt, és a levegőben gyakorlatoztak, térültek-fordultak. a hullámlovasok. én ilyet még nem láttam. ahogy áramlottak a levegőben, nagy 1ségben, és "változtatták a színüket", igazán szépek voltak.
na meguntam. keresek 1 képet színesítésnek. sztrapacska a nyaralásunkkor. amiről írnom kéne, mert amikor nyaraltunk, akkor olyan érzésem volt, hogy hosszú lesz a beszámoló, mert annyira érdekes volt 1. ránézésre minden. ha most nem állok neki, kimegy a fejemből a sztori...
2011. november 17., csütörtök
jövök jövök
van ám írnivaló, csak idő nincsen 1előre. vagyis majd meglátom.
itt van 2 kép. addig gondolkozzatok, hogy mik ezek.
itt van 2 kép. addig gondolkozzatok, hogy mik ezek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)