kitört

a tavasz.
és tudjátok, miből gondolom ezt?
tele van a város rendőrrel. rajzanak a rendőrautók. ők is a kényelmeset szeretik :( mégsem rossz dolog a tél, legalább nyugtunk van.

májusban a lush-ban vettem 1 szilárd sampont. ez 55g. 10 hónapig használtam. 2.690 ft. ez jó üzlet? mennyibe kerül 1 másik? mennyi ideig elég? nekem ez bevált, mert nem marad utána szemét, maradéktalanul el tudom használni. és képes vagyok hajmosás után nyavalygás nélkül megfésülködni. a mutternek ilyet vettem. hú, olyan jó illata van. mondjuk az enyémnek is, ami jázminos. imádom a jázmint. azt mondta, hogy neki bevált. hullott a haja, és fékezte.

... ezeket jó régen írtam.  folytatom

közben majd kitör a tél is. ma kicsit dzsuva volt. jóga órára majdnem mindig szutyok időben megyek.
kockás járásom lesz a combnyújtó jógától. tegnap spinningeltem 1et, az utolsót, ui. ma lejár a bérletem, és ki-ké-szül-tem.  nem fehér embernek való ez :)

küklopsz
rajzolgattam/firkálgattam 1 papírra, miközben telefonáltam, és akkor beugrott 1 álomrészlet: belenéztem a tükörbe, és meglepődve tapasztaltam, hogy csak 1 szemem van, küklopsz lettem. totál kiakadtam, úristen, hogy nézek ki, ezentúl 1szemű leszek, rettenetes. hogyan lesz a szemüvegem, milyen szemüvegem lesz? őrültségeket álmodok 1folytában. éjjelente akár  különböző történetet is. tudatos álmodás? asszem elfelejthetem. ha álmomban rájövök, h ez csak álom, akkor se tudok semmit tenni az eseményekkel, csak sodródom. mint az életben. legalább az álmomban meg tudnám csinálni, de ott sem...

írtam, hogy 15.000-ért javítanák meg a fényképezőt? sufnijavítás lesz ebből. már megvan hozzá a szakirodalom is, csak le kell fordítani, és gondosan áttanulmányozni.

közben volt 2 erős szombatom. az utóbbi különösen dúrva volt. nem tudom, mikor rúgtam be utoljára ennyire. igazi lealjasodás. bár biztonságos volt, mert a házigazdánál aludtam, nem kóvályogtam haza. biztos jó volt a buli :) szerintem a pálinkának köszönhetem ezt az emlékezetkiesős estét.

voltam komposztáló tanfolyamon, ami nagy élmény volt. most már van hozzá elég tudásom, hogy a ház lakóit a közgyűlésen meggyőzzem a komposztálás előnyeiről. úgyis bevezetik a házi szelektiv hulladékgyűjtést, tehát trenírozzák a népet. ennek nagyon örülök. jogszabályt is csinálnak vajon, amivel valóban ráveszik az embereket, hogy külön gyűjtsenek?
az emberek lusták. 1re lustábbak lesznek. ez nagyon gáz.
tegnap meg a tiloson hallgattam 1 adást, ott ilyen iphone, okostelefon, alkalmazások volt a téma. csak néztem, hogy már most mik vannak. az embereket a virtuális jelenben akarják éltetni, nem a valódiban. virtuális jelen? az jelen? hát spirituális értelemben szerintem nem az. én a valódi jelenben próbálnék meg élni, nekem az a fontos. remélem, azért még marad 1-2 arc, aki így gondolkodik, és ismerem is :) bazzeg hogy a biciklin nemtom mit bámulsz. öcsém, a forgalmat kéne nézni és/vagy a tájat. még a nyeregben is a telefont basztatni?! bár az autósok is kanyarodnak, esznek, isznak, telefonoznak, s csodálkoznak ha balesetet csinálnak. ezeket bezzeg nem szedik ki a rendőrök a sorból, ők is a legkisebb ellenállás felé mennek. jön a szöveg: kell a bevétel. fúú, hogy visz rá vkit a lélek, hogy rendőr legyen? bár szükség van rájuk nyilván, csak 1 csomó mocskos munkájuk is van, amit a korai nyugdíjazás, xyz pótlékok sem tudnak ellensúlyozni a szememben. na, örüljek, hogy nem kényszerültem bele a rendőri pályába.

ha fáradt vagyok, akkor fázok, és mosolyogni sem bírok. pedig ma jönnek haza a borcsáék! már a repcsin ülnek. korábban írtam borcsának 1 sms-t, hogy le ne késsék a gépet, erre ma jött a válasz, hogy majdnem lekésték :) júúúú.

konyha
közben szupereket főztem, csak gratulálni tudok magamnak. fényképek nyilván nincsenek.  szilvásgombóc illatot érzek a levegőben. mmmmm
a mai ün-ne-pi menü: canelloni medvehagymás-pirított diós töltelékkel illetve canelloni fehérrépás töltelékkel töltve. ezt medvehagymalevessel engedem fel, és sütöm meg. desszert: valami ilyesmi. a tésztája jamie oliver-féle omlós tészta, a gyümölcsök ribizli, meggy és cseresznye. a ganache krém 1edül ami stimmel.

vad

mentem a nagykörúton óvatosan. nekem piros volt, így lassítottam, mert a gyalogosoknak meg zöld, és sokan voltak. ezzel 1 hm audis? mit sem törődve, öregem, megáll az ész, átszlalomozott a gyalogok között. érted? ott mennek az emberek, és átmegy köztük a piroson. szerintem ez a király utcánál volt. ugye a villamosmegálló másik végén is zebra van, ott éppen nem volt gyalogos, csak simán piros neki (az autósnak), és átment azon is. jó, hogy nem jött semmi keresztbe...
én csak bámultam, hogyan lehet valaki ennyire seggfej, hogy ilyet megcsinál?! és ilyenkor nincs yard, aki rámászna és szanaszét büntetné. az ilyenek elkap6atlanok (?)

torta
lászlónk is betöltötte a 34-et, ezért a felesége szervezett neki 1 meglepetés bulit. én felajánlottam, hogy sütök tortát, ha valaki elcipeli, mert én biciklin nem tudom. ezt sanyi megtette, így nekiálltam. forgattam előtte a receptjeimet meg a szakácskönyvet, aztán döntöttem: az amcsi csokoládétorta alapjára 1 nutella mousse-os krémet teszek. ez szállít6ó, és ugyan még nem ettem, de tuti finom.
a tészta jól sikerült, bár magasabb is lehetett volna. szódabikarbónás a cucc. a szódabikarbónától jellegzetes buborékok keletkeznek a tésztában, jó nagyok, nem gömbszerűek, inkább elnyújtottak. sőt némely buborék akár gömbrágónyi is lehet. ekkor 1 nagy üreg van a tésztában. én a szódabikarbónának kiérzem az ízét a sütikben, ezért nem nagyon szeretem. a sütőpor ellenben kicsi, szabályos gömbpórusokat csinál a tésztában, és ennek nem érzem ki az ízét. barátnőm pont fordítva van ezzel.
régebben vettem nem dr. oetker pudingport, hanem vmi kilós kiszerelésűt, és annak meg a szemcsézettségét éreztem ki a pudingban. ma már oetkert sem veszek, magam csinálom. de ezt már asszem megírtam... tudom, hogy írtam, de a kereső nem mutatja. miylen kereső ez???!!!!.... odatettem 1 másikat, de az sem működik nekem...
a 3 adag nutella mousse-hoz kevés a 400 g-os kiszerelés. ezért 1 tojással és 1,5 dl tejszínnel lecsökkentettem a mennyiséget, de -mint később kiderült- ez is kevés volt. a torta tetejére francia drazsét szórtam. 1 szemmel próbáltam meg be/rátöltés után 1 órával, ami elsüllyedt. aztán reggel végül is fentmaradtak a francia drazsék, enyhén belesüppedve a mousse-ba. du. jött sanyi, amikor a torta nagyobb erő6ásnak lett kitéve (oldalirányú mozgások), és az autóban összecsúszott az egész. a mousse nedvességtartalma feloldotta a cukormázat a drazsékon, ettől színes foltok keletkeztek a felszínen. és a torta belsejében eltűnt francia drazsékról leoldódott tehát a roppanós máz, csak a belseje maradt meg, ami szerintem jót tett neki. már hogy jobb volt így enni, hogy nem roppant, nem volt íze a máznak. a tortát szeletelni nem lehetett, csak kanalazni. finom volt persze, de nem vitás, a sütésnél az arányokat be  kell  tartani.
a szülinap amúgy baromi jó volt, sokat nevettünk, igazán jól éreztem magam.

gersli
7végén ugye elővettem bíró lajos szakácskönyvét a kelkáposzta főzelék miatt. lapozgattam, lapozgattam, s találtam 1 ilyet: gerslirizottó borjúvelővel. megszórva étcsokival.
1 kis módosítással, de megfőztem. kihagytam a borjúvelőt meg a szeklicét meg a csokit. helyette:
felaprítottam vöröshagymát, amit vajon megdinszteltem, ráborítottam a beáztatott gerslit, majd felöntöttem 3x-os mennyiségű zöldségalaplével (tehát 300 g gersli+900 g alaplé) és kuktában megfőztem. hát  forrás után 30 perc főzés szerintem kellett neki. és a főzőlapon hagytam kihűlni. eltettem pár napra a hűtőbe. tegnap vaj+oliva keverékén megdinszteltem vöröshagymát, kis fokhagymát meg belevágtam 7 cm vastagkolbászt is. kicsit kisült a kolbi zsírja, belezúdítottam a gerslit, átkevertem, majd  jött 1-1,5 dl száraz fehérbor. ezt felszívta, utána megküldtem még 1 kis alaplével, hogy szotyogjon, belereszeltem a lajta sajtot, megborsoztam, és sajnos sóztam, is, mert a gersli sótlan volt. iszonyú sós volt, ezért öntöttem még hozzá alaplevet, ami viszont sótlan, és a maradék gerslit is, meg kitaláltam, hogy ebbe a kolbászos-lajtás-gerslis cuccba jól mutatna 1 kis házi uborka savanyúság, így azt is vágtam bele. baromi finom lett.  nagyon telezabáltam magam vele. bíró lajos érti a csíziót :)

fényképező
15.000-ért javítják. lehet inkább a házi módszerrel próbálkozom. bekoszolódott, ez a baja.

ennyi.

gizi
nem sokáig közlekedhetett szárazban, jött az eső. pénteken elmentem meló után erához segíteni, ekkor már havazott. nem érdekelt, hogy mennyire ázik be a cipőm, az sokkal jobban lekötötte a figyelmemet, hogy a hópelyhek folyton a szemembe vágtak. igen, minivakítások voltak éles fájdalommal- de gonolom ezt az érzést nem kell bemutatni senkinek. újra bebizonyosodott, hogy az 1. kerék körüli sárhányó kevés, kell még rá vmi leffentyű, ami megvédi a cipőmet. ezt eránál próbáltam megcsinálni, de mivel siettem, és nem volt 5letem, így feladtam. otthon gyorsan rákötöztem madzaggal 1 félbevágott flakont. sokat ért.
előtte azonban. előtte azonban haza kellett jut-nom. a hóesés sűrűsödött, én feltartott fejjel próbáltam kevesebb ártalmat szenvedni, ám hiába. ráadásul a szemüveg bepárásodott, a lencse mind2 felét pillanatok alatt elborította a hó, amit  valamennyire sikerült eltakarítanom a kesztyűmmel. alig láttam. szemüveg nélkül többre mentem volna. az egész város 1 szürke masszává olvadt össze, a látótávolság lecsökkent. én, balga még tetéztem a bajaimat: a szabi hídon mentem át, és nem mentem ki az útra, hanem a biciklis/gyalogos részen folytattam. az 1. kerék ki-kicsúszogatott. ebből elegem lett. meg abból is, hogy nem látok. leszálltam. megtöröltem a szemüvegemet, és kimentem volna az útra, ha nem jönnek szakadatlan az autók. ezért toltam a biciklit, és 1re jobban felhúztam magam a havon meg a hülyeségemen. ekkor jött 1 ismerőőős. ő azt hitte, hogy defektem van, megállt, megálltunk, váltottunk pár mondatot. a gyógyfürdőig kellett elgyalogolnom, ott van olyan rész, ahol biztonságosan kimehetek az útra. ekkor már a cipőm orra és a kamásli között óriási hógombóc gyülemlett fel, ott feszült. ezt hazavittem, és otthon belemostam a kádba :)
meg szárogattam.

feketemunkások :)

ez később volt, de gizi téma, hogy vasárnap ismét megtréfált a continental defektálló szuper külsője: defektet kaptam a szt. istván krt-on. nagyon kellett vécére mennem, nehéz volt a hátizsák (piacról jöttem), de abban a féldzsuvában úgy döntöttem, nem állok neki szerelni, inkább hazatoltam. az  a szerencsém, hogy ált. vmi védett hely közelében kapok defektet. a lyukat megtaláltam, viszont a külsőben semmit.

kelkáposzta főzelék
bíró lajos szerint
elmond6om, hogy megalkottam életem legjobb kelkáposzta főzelékét péntek du. bíró lajos szalonnával és kolbásszal csinálja. nem nagyoltam el a főzést, kimértem mindent, ahogy a recept írja. még rántást is tettem bele. és kivettem kb 1/4-ét, s összeturmixoltam, hogy vastagabb legyen. mennyei lett. mindenkinek ízlett, a szüleimnek is. merthogy itt voltak, nálam aludtak, aztán szombaton elaraszoltak tesómékhoz segíteni. míg ők a padlást pakolták, addig én

terápiás- és segítőkutya vizsgát
kameráztam. nna? hova jutottam? kutyautálóból pontosan idáig. kicsit zord időjárás volt, sokáig esett, ki-be kellett mászkálnunk, ui. voltak lakáson belüli és kültéri feladatok meg vagy 8 kutya gazdákkal. szóval kinyúltunk a végére rendesen. a vizsgaelnök v biztos 1 nagyon szórakoztató nő volt debrecenből. eljött vele az élete párja is, aki kerekesszékes. hát ilyen vidám, laza figurát régen láttam. ő is szórakoztató volt, hát még 1ütt, amikor beszólogattak 1másnak. csak tanulni lehet tőle.
a kutyák mind levizsgáztak, köztük volt dzsoki is. jól szerepelt a kis nikkel bolha, talán nem is hibázott 1 picit sem.
fura volt, mert én az egész vizsgát a videokamera képernyőjén keresztül láttam, torzult színekkel. 1x elfelejtettem megnyomni a play gombot...de hogy meddig vagy hogyan? nem emléxem. remélem, nem lesz belőle baj.
aztán a kertipartis borsófőzelékből nem lett semmi, nem csak az időjárás miatt. annyira fáradt volt mindenki, hogy nem lett volna rá energiánk. rendeltünk pizzát meg hoztak szendvicseket meg nasst, tejja, és így nem pusztultunk éhen. csak a kutyák nem ettek. illetve én 1et se láttam enni. a vizsgát jutalom falat nélkül kellett végigcsinálniuk.
hát okosodtam 1 cseppet.
aztán orsihoz is benéztem, majd haza aludni.

jóga
szerdán ugye voltam. vasárnap meg akartam menni. odaérek, porszívóhang. na, ez gyanús. nyomom le a kilincset: zárva.  hát itt bizony takarítanak. azért reménykedtem, hogy mégis lesz jógaóra, de 18.03-kor feladtam, s hazatekertem.
aztán 7főn elolvastam az emailt, amit az oktató írt, hogy a vasárnapi óra elmarad... hát én nem netezgetek 7végén.
nem baj, rámfért 1 kis plusz biciklizés. ráadásul még eső sem volt ebben az intervallumban.
enikő anyukája látja rajtam, hogy jógázok. azt mondja, sokkal 1enesebb vagyok. én is érzem, hogy javult a testtartásom. és ha lehajolok, azt sem púpos háttal teszem. szóval az évek kitartó munkája meghozta az eredményt. és még nincs vége. olvasson tovább.

spin
rohadtul nem volt kedvem tegnap a spinninghez, de ha már ott a bérlet, és a mozi is kimaradt, akkor átcsoportosítottam a heti prg-okat, és a keddi spinninget áttettem 7főre, így kedd este beiktat6ok 1 jóga órát.
nem volt olyan szörnyű a tegnapi edzés.
a spinning gép is rendben volt. pénteken ugyanis 1 olyanra sikerült felülnöm, aminek kissé rossz volt a szabályozója: nem volt felfelé fokozat. úgy értem el, hogy felcsavartam nagy ellenállásra, és utána lecsavargattam kicsire- így működött. érdekes, hogy itt az edzés végén szokás megtapsolni az oktatót. illetve ő kezdi a tapsot, hogy gratulálok, jók voltatok, s akkor mindenki tapsol. lehet ez előírás a world class-ban?
végig csöpögött rólam a víz, sok volt a hegymenet. magam után hagytam 1 kisebb tócsát. fárasztó ez. aztán ha leszállok, olyan, mintha nem csináltam volna semmit. az érzés maga. mondjuk ez az igazi biciklizéssel is így van: felérek a bigre, és elfelejti a lábam meg a tüdőm, hogy szenvedtem valamennyit, s újra nekiállok a következő hegynek. kivéve amikor á.balázzsal tekerek, mert ő megy, mint a rakéta, s utána napokig kész vagyok, sőt már aznap érzem, hogy kinyúltam, pedig nekem az izomláz harmadnap reggelén szokott jelentkezni.
spin után jön a jótékony szauna. ha már vizes vagyok, akkor izzadjak tovább, legyek még vizesebb. bementem a tömegbe, csak állóhely jutott. az se rossz. kezdett átjárni a forróság.....AZTÁN  rohanás kifele, mint akit puskából lőttek ki. a fém fülbevalómat a fülembe felejtettem, s átmelegedett a teáskanna, haha, felforrt benne a víz, égette a bőrömet. kirohantam, kiszedtem, s vissza. vajon rájöttek -e a szaunázó társaim, hogy miért szaladtam ki?

már nagyon időszerű lenne kezdeni vmit a fényképezőgépemmel. talán holnap? vagy ma? egy régebbi képet szúrtam be. bizonyíték a pár előző bejegyzéshez. amúgy még mindig van a banánból, és semmi vaja, scak barna a bőre. reggel 1 banán-birs turmixot dobtam össze, mert olyan érzésem volt, hogy a 2 illik e1máshoz. s nem tévedtem.

banán

még van abból a banánból, ami kimaradt a pálinkából. a héja szép barna, viszont belül szinte hibátlan. reggel m1 meggyes-banános turmixot akartam csinálni, ehelyett cseresznyés-banános lett. a fagyasztóból szedtem ki a cseresznyét, és nem látszott rajta, hogy ez cseresznye, meggynek tűnt. hát ki ne próbáljátok! 1 nulla az íze. kicsit cseresznyés, de nulla. ha megelégszem azzal, hogy inkább banán íze van, akkor jobban járok.
a banánnak köszönhetően a februári turmixfogyasztásom megnőtt. azonban nem tejjel, hanem vízzel készítettem, és mond6om, finom így is. nem kell bele az az antipaleolit tej, ami odabasz az egésznek :)
visszatérve a cseresznyés verzióhoz: jó sok benne a pektin: ahogy megdőlt a befőttes üveg a táskámban, az úgy is maradt utána. kissé darabos. szóval nem az a sima turmix állag. nem javaslom a meggy kipróbálását sem emiatt, bár biztos finomabb lenne, mert a meggy 100x karakteresebb gyümölcs, mint a cseresznye.
ja és az egész megbarnult, pedig tettem bele 1 kis citromsavat. most jut eszembe, citromlevet is csepegtethettem volna, hiszen az is van otthon. az se dobta volna fel, nem a színen múlott.
amúgy a ribizli banán kombó kitűnő választás. ezt csak ajánlani tudom. és a ribizlimagok sem zavaróak. az eper-banánról nem is beszélve.. az a turmixcsúcs.

pauline et arnaud
a cukik: küldtek nekem 1 fényképet thank you felirattal amint ott állnak ketten a tandemjükkel az eiffel torony előtt. hát milyen kedvesek, hogy gondoltak rám! annyira boldog voltam, ugráltam a lakásban, mint a nikkel bolha.
bírom a franciákat. eddig ahány francia biciklist vendégül láttam, mind nagyon kedvesek voltak, jófejek, és közel álltak a természethez, a növényekhez, mezőgazdasághoz.
én még makacs, rosszfej franciával nem találkoztam. franciaországban is mindenki hajlandó volt megszólalni angolul. ugye itt a warmshowersen meg alap az angol.

diós kencefice bumm bumm bumm
találtam ezen az oldalon 1 szuper kenyérre való kence receptet. itt van. 
ha van oylan, aki nem akar angolról fordítgatni, annak leírom magyarul, hogy mit csináltam:
megfőztem 3 szem lehámozott, apró kockákra vágott közepes krumplit . hozzáadtam 6 gerezd fokhagymanyomón átpréselt fokhagymát, 3 ek. olivaolajat, sót, borsot, kb. 1/3 csésze pirított darált (bocs, nekem darált volt, s azt pirítottam meg serpenyőben) diót. ezeket botmixerrel pürésítettem. kész. azt írják, hogy úgy a tuti, ha megkened a kenyeret ezzel a maszattal, majd rá a sültcékla kockák. hát azt el bírom képzelni, hogy minimum isteni, azonban sajnos én nem tudtam kipróbálni, mert meghóttak a cékláim. cékla nélkül is kitűnő, azt elmond6om.

spin
a spinning edzés után a szaunában kötöttem ki, ahogy szoktam. ott volt pár kolléga is a spinning teremből. tessék, mindenkiről kiderült, hogy él-ve-zi, csak én nem.
nem megy a fogyás, mert utána ráeszek 1 csomót. vmi a fejemben még mindig nincs rendben. bár ha sok szundigábort olvasok, akkor rájövök, hogy nem is a szellemmel meg a lélekkel van a baj, hanem a testtel. hogy a kaják anyni mindent előidéznek bennünk... pl depressziót, autoimmunbetegséget is okoz6nak. valahogy minden olyan logikusnak tűnik ezzel a paleoval kapcsolatban. meggyőző olvasói levelek vannak, csak én nem tudok átállni, mert
én
egy
sz
é
n
h
i
d
r
á
t
f
ü
gg
ő
vagyok. és ez is a kaják miatt lenne?
néha totál összezavarodás van a fejemben. minden tekintetben. most vmi példát akartam hozni. mind1... az időjárás is olyan zavaros. hullámzik, mint a tenger. molto mosso. 

gizi
végre elkészült.
elvittem gizikémet szervizbe, mert tudtam, hogy ráfér 1 kis ez-az.  úgy indult, hogy kerékagyakés középrész átzsírozása, sárhányó csere, első fék helyrehozatal. bevittem, miután szépen letakarítottam róla a dzsuvát, elmondtam a kéréseimet, távoztam, hoyg majd du. kész lesz vagy félkész, de az mind1 is, és akkor repesztek el vele. erre mi történt? gizi repedt a hajtókarnál. így én rákényszerültem a bkv-ra, ami nem azért zavart, mert bkv, hanem azért mert k. sokba kerül. főleg hogy kedden se lett kész, tehát szerdán is jöhettem metróval reggel.
sőt, a spinningre is gyalogoltam a batthyánytól meg haza is, sőt szerda reggel jógára is gyalog mentem az astoriához---> izomláz a talp-ban. csípőnyitó jógaóra evelin kérésére, aki nem jelent meg ---> izomláz deréktól lefele mindenütt. vagy a spinningnek is van köze a történethez?
szóval elrepedt a hajtókar, kaptam helyette 1 új hajtóművet. ez többet ér kb, mint a bicikli összes maradék része 1ütt, haha.

a lámpáról később írok. nem mondom, hogy jól haladok, de már látom a fényt az alagút végén. amikor kész lesz, majd leírom a folyamatot az elejétől a végéig. uncsi lesz :) de majd kiszínezem, ha épp oylan kedvem lesz,

tóalmás

természetesen a 7végi időjárás vasárnapi része volt rosszabb, nem a szombati. amikor mi biciklizni készültünk.
balázs kinézte a célt: tóalmás. mivel ott van 1 szép kastély. és a terep fixxel is jól jár6ó.
vasárnap 9-kor találkoztunk az örsön. én le voltam lassulva, ui. szombaton másfél órát spinningeltem, utána kimentem isaszegre, mondjuk csak péceltől tekertem, de szembeszél volt. meg a szerda reggeli jóga is benne volt a tagjaimban. valahogy elég durvára sikeredett izzadtunk, mint a lovak.
szóval igen lassan tekeregtem. kiábrándító.
rákoskeresztúron nagynénémhez felugrottam klotyóra :) aztán mentünk tovább. mindig ad vmit. most is kaptam tőle sós meg édes rágcsálnivalót. ez veszélyes, mint később kiderül.
nem volt vmi nagy meleg. 3 fok volt az erzsébet híd környékén. a város külső részein szerintem hidegebb. a településeken kívül még hidegebb. vagyis nem tudom, mivel semmi olyat nem láttam, amiből meg tudtam volna állapítani, hogy fagy -e vagy sem, vagy hány fok lehet. felszívódott a hó meg a víz, szárazak voltak az utak, sehol 1 pocsolya, ami elárult volna bármit is.
isaszeg után már eléggé lefagyott a lábam. nem tudtam eldönteni, hogy a talpamnál kezdődött -e vagy a cipőorrnál. és én ár az új gore kamáslival álmodtam. de nyár lesz, mire ideér...
isaszeg után dány jött. hát azt hittem, sosem érünk oda. 1 örökkévalóságnak tűnt. kezdtem hisztis lenni.
a terep nem volt dúrva, forgalom nulla. az utak miylen szarok, te jó ég... 1 km-enként kint van az 1enetlen úttest-úthibák tábla. akkora kráterek, hogy ha abba vki belehajt, akkor  8-asok sorozata lesz a kerékben. szinte az út közepén kellett haladni. ahhoz képest, hogy enyhe telünk volt, a fővárosi utak is igen rossz állapotban vannak. csak nézek, hogy tegnap még nem volt it ez a kátyú vagy tegnap csak ötödekkora volt... szóval ésszel kell menni, és figyleni a gödröket.
végre elértük dányt. balázs meg eléhezett, így megálltunk kicsit  (pih)enni.

dány után mi jött?... zsámbok. zsámbokon a falu elején kellett jobbra elkanyarodni tóalmás felé, fent a dombocskán. az a rész szép volt. mond6ni cuki. ott az volt a régi divat, hogy a házak homlokzatát ilyen világos téglával rakták ki. aztán hirtelen baromi jó minőségű lett az út. fasza volt ez a rész zsámbok meg tóalmás között. úgy szerettem volna vmi vadállatot látni balázs: megfagytak...
közben agyaltunk, hogy előbb kocsma, és utána kastély vagy fordítva?
balázs kinyúlt, én megfagytam, tehát kocsma. az 1.nél megálltunk, viszont az 1 étterem volt. lehet hogy kocsmának használják már, nem néztük meg, javasoltam, keressünk 1 igazi kocsmát.
találtunk is. meglepődtek rajtunk- ez így szokás.
elmondták, hogy a kastélyt 6almukba kerítették a baptisták, 7közen tuti nem lehet bemenni, mert ott oktatnak meg minden, de 7végén szerintük látogat6ó, a kert biztosan, kérdezzük meg aportást, de ha megmondjuk, hogy pestről direkt a kastély miatt jöttünk tóalmásra, akkor értékelik a teljesítményt, és beengednek.
addig azért volt 1 kis idő. letelepedtünk a meleg (!) radiátor mellé, ittunk 1-2 ezt-azt meg dumáltunk. meg balázs szórta a zenegépbe a százasokat. ez a mániája, hogy ha zenegép van, akkor pokolgépet játszat vele, haha. és előkerült a hátizsákomból a sajtos rúd, amit mind felfaltam, balázs nem evett belőle 1 db-ot sem, mondván ő nem éhes. én sem voltam éhes, csak pakoltam magamba a szénhidrátot. akkor már mind1 volt, addig ettem, míg ki nem ürült a zacskó. a babapiskótát balázsnak ajándékoztam- az 1etlen mód, hogy ne én hízzak tőle :)
átmelegedve megszáradva leléptünk a kocsmából, megkerestük az andrássy kastélyt. 1 helyi nőtől kértünk útbaigazítást. balázsnak fel sem tűnt, hogy a nő abban a hidegben 1 szál rövidujjúban mászkált az utcán, brrrr. (itt a melóban is van 1 csávó, aki tegnap reggel a 2 fokban szandálban jött meg 1 mellény és 1 pulóver lehetett rajta, ahogy elnéztem )
aztán lassan felkerekedtünk, mert nem időzhettünk a kocsmában annyit, nekem mennem kellett a paraparkba fél 7-re.

begurultunk a a kastélyudvarba. a bejáratnál találtunk 1 kislányt, megkérdeztük tőle, bemehetünk -e. nézett, megszólalt, hogy ő csak angolul beszél. elismételtük angolul a kérdést, s nem akarta megérteni, pedig érthetően mondtuk, ennyit azért csak tudunk. mire ő megijedt tőlünk vagy mi, és lelécelt. én eltekertem odébb, azt hittem, hogy ott valami helyi víztorony van, de nemtom mi volt lehetett.
végül benyitottunk. az alagsorba érkeztünk. csak folyosók. kanyarogtunk, találtunk aztán 1 élő lelket, aki felvilágosított minket, hogy itt nagyrészt irodák vannak, ő nem tudja, hogy bemehetünk -e (már bent voltunk!), de nézzünk fel, van vmi terem, amit érdemes megnézni. oké. megtaláltuk a lépcsőt, ami felvitt az emeletre. középen volt a terem, ami látszólag ebédlőként funkcionál.
cuki ez a kastély, nem túl nagy, olyan emberi.

aztán megnéztük a kertet is. vmi patak vezet a kerten keresztül, ami fel van duzzasztva 1 tóvá, majd kis szünet, és még 1 tó. az 1.ben fürdeni is lehet, ui. van ott 1 újnak tűnő csúszda. meg 1 nagy fára erősített kötél, amin lehet lengeni, ahogy azt az ábra is mutatja :) a 2. koszosabb volt, az csónakázni való víz.
cukker kis kert volt. és ami a legszebb: az a télikertszerűségnek tűnő üvegkalitka oldalnyúlvány, ami jó kis festő műterem lehetne (ép cezanne életét olvasom).
aztán észbekaptunk, hogy eleget bámészkodtunk, az 5ös vonatot nem kéne lekésni. pont az orrunk előtt csukódott be a kertajtó, de még időben kiértünk.
tápiószecső vettük az irányt a vonathoz. balázzsal biciklit cseréltünk. elég szar volt az övével menni, lassabb voltam, mint a gizivel, pedig ezen váltó is van. szerencsére csörgött a telefonom -ezt a hívást vártam- , így leálltunk, és visszacseréltük a bicikliket is.

megtaláltuk a tápiószecsői vasútállomást, ami csak úgy ragyogott. nemrég újították fel. gyönyörű, gyönyörű. néztem az ajtókat, hol van itt a kilincs? aztán megtaláltam az ajtónyitó gombot a falon. kipattant az ajtó, én hátraugrottam, és a váróteremben lévő párocska velem 1ütt nevetett. nemrég ad6ták át az épületet, mert az utasok nagy része ugyanígy nem volt tisztában az ajtónyitódással, mint mi.
jó meleg volt. körbenéztem. oké, hogy meleg van, de hogy fűtenek. se fűtőtest, se plafonban lévő lyukak. padlófűtés? falfűtés? balázs nem volt rest lehajolni és megtapogatni a padozatot, hát padlófűtés! beszarás. pad-ló-fű-tés a váróteremben!
azt elfelejtettem, hogy találtunk azért a közelben 1 krimót, ahol vettünk 2-2 doboz sört a 45 km-es útra, ami nagyon hamar véget ért. mire a keletibe értünk, a fejünkbe szállt az alkohol és csak röhögtünk. közben kiolvastuk a baptisták szórólapjait, amiket a kastélyból hoztunk el. olyan irreálisnak tűnt, mintha jehovát olvastunk volna...
balázs megéhezett, és vettünk sültkrumplit a keletiben. ami nekem már nem nagyon hiányzott.
hú, a vonaton is jó meleg volt.

aztán irány a gondozó, ott a parapark. ez is izgi volt. nem írok róla, mert már unom. most beszúrom a fényképeket.
megfogadtam, hogy ha  10 fok>  a hőmérséklet, akkor én nem biciklizek. unom, hogy mindig lefagy a lábam.