főpróba

már szét-izgultam magam, hogy milyen lesz igaziból felülni a colnagora.
orsi letakarította, mire tesóm megjegyezte: hogy lehet 1 bicikli ennyire tiszta?!

a nyerget kellett átcserélnem, amibe majdnem bele is sültem. de végül 1 férfikéz le tudta tekerni a coppiról a nyerget, és így rákerülhetett a colnagora.
a váltót beállítattam a bicikliboltban. az 1ikük még nem látta az új biciklimet, tett is rá (+) megjegyzést :) lehet is. a bringa expón ... hát... ezek az új bringák kifejezetten rondák is tudnak lenni.

a mészkőember teljesítése lebeg a szemeim előtt, ezért a próbautat a naszályra tettük meg orsival kettesben. vácig nem volt probléma, bár észrevehetően később értünk oda, mint tavaly ősszel. bezzeg a naszály. kifigott rajtunk. visszaváltottam, és olyan csigalassúsággal értem fel... éreztem, hogy a combomban semmi izom nincs, csak zsír, és szenved felfelé. enyhe szél volt- még erre se fog6tam. szóval meglátszott az 5 hónap kihagyás.

mit írjak még? igen jó volt menni az új géppel. a karbonvilla hasonló a teleszkóphoz. bár még sosem próbáltam 1 rendes teleszkópos biciklit. szóval kitűnő választás volt ez a bringa. öröm ránézni. öröm vele menni. bár a nyereggel való kapcsolathoz újra vissza kell szoknom.

már nagyon biciklivel szeretnék közlekedni a városban, mert 1re kevésbé bírom ezt a sok hajléktalant, tarháló, síró öregasszonyokat, vonatjegyre gyűjtő tinédzsereket. az úton ezekkel nem kell találkozni. semmi jó elhárítási technikám nincsen. amikor jókedvűen sétálok az utcán, tuti letámad vki, s elrontja. aztán mérges leszek, dohogok, s nehezen állok vissza az eredeti szintre.

a kb. 80 km-es tekerés 6ása a karomra: már előtte is fájt, éreztem ugyanazokat, amiket karácsony körül, csak kisebb mennyiségben.  szerintem a válltorna ártott meg neki. heti 2 alkalom sok.  bringázás után nem lett rosszabb. most rászuperponáltam papírvirágok kivágásából eredő fájdalmakat, úgyhogy ki kéne pihenni a hülyeségeimet. pl. rétesgyúrással, haha.

369 a rekordom. ha még nem írtam volna. és ha jól emlékszem :)