2010. január 29., péntek

öntudatos leszek

öntudatos állampolgár: elolvasom a jobbik, a fidesz, az lmp, az szdsz és az mszp választási programját. asszem több párt nincs. mármint jelentősebb. remélem a választásokig a végére érek :)

fú, éjjel olyan lassan értem haza... hidegben nem megy úgy a bicikli. nemtom mit kéne vele csinálni. jó lenne érteni hozzá. ahhoz meg tanulni kell. annyira meg nem érdekel. szóval nem vagyok 1 bicikliszerelő alkat. +1 fok van. éreztem én, hogy meleg lesz.

7végén megdöglik a disznó. szegény. mindig 2t szoktunk venni. szoktak. és a 2.nak végig kell élnie az 1. haláltusáját. vajon retteg -e azután, hogy mi lesz vele, tudja -e, hogy neki si ez lesz a sorsa. szerencsére a fejbelövéstől hamar kimúlik szegény pára.

az ízlésrendőrség le ne tartóztasson. a rózsaszín nadrág meg a zöld-fehér biciklismez kombó kritikán aluli... és a kocsmafüstös hajam.... áááááááá

2010. január 28., csütörtök

pörcös

ezt elfelejtettem leírni
a fény utcai piacon találkoztunk. mondom elmegyek, jó lesz az. megtekintem és ízlelem azt a híres pörcös lángost. túl gyorsan odaértem. még vásárolgattam, majd bementem a mamutba melegedni, mert totál szét-fagytam. már a lángos végére érve alig éreztem a kezem. szörnyülködve gondoltam arra, hogy haza kell tekernem még. a talpam se volt jobb állapotban.
no de térjünk a lángosra. káposztával, pörccel és füstöltsajttal gazdagított tészta leborítva tejföllel. ez volt a reggelim és az ebédem is 1ben. odabaszott- csak így tudom mondani. kedvem lett volna még 1et is bevágni, de pz. figyelmeztetett, hogy az érzés csalóka, a zsírgombóc csak később kezdi kifejteni 6ását a gyomorban, úgyhogy ne legyek túl mohó. neki si ezt ajánlották. tanácsát megfogadtam, ezzel is simán hazatekertem. plusz 5 fokban már nagyobb élmény lesz megismételni a lángosozást.

előtte sétálgattam a piacon, s megakadt a szemem egy sonkaszaküzleten. nevezzük így. úristen. ott lógtak a toszkán meg a jó isten tudja milyen sonkák vastagon beborítva színes borssal meg másikkal. és néztem, hogy mikor leszek én olyna gazdag, hogy odasétálok, kérek 10 dekát 800-ért... közben felfigyeltem, hogy valakik olaszul karattyolnak az üzlet előtt. megűlltam. aztán kiderült, hogy az 1ik arc az üzlethez tartozik, kínálgatta az embereknek a toszkán sonkát, kóstolják meg. én is beálltam. kaptam 1 szupergyönyörű mechanikus szeletelővel levágott áttetsző darabot. ez volt a nap 1. kulináris élménye. a 2. a lángos, a 3. meg a kenyerem, ugye. há mgayarországon is van ilyen. a sonka amúgy isteni volt! jaaaajjjjjjj

jövök a melóba a bicikliúton. látok 1 barna bigyót a földön, jé 1 barna bőrridikül a földön. elmegyek mellette... majdnem: 1 rohadt padlizsán :)

a kispesti piac korán zár. asszem a nappal nyugszanak a kereskedők is. a kacsacomb ott is 1400. aszongyák k. nem éri meg, mivel összesül a felére. akkor a család meghívása konfitált kacsacombra stornozva. kitalálok valami mást. idő van, receptek vannak.

kicsit dzsuvás az üllői. de leállt a hó, csak víz maradt utána. így akamáslival sem fogok szarakodni. majd olaszon szárítom a cuccaimat. utána úgy tűnik, hogy megyek a sellőbe. visszafogom majd magam. talán talán.

2010. január 26., kedd

újra

ígéretemet betartottam, s valóban sok 7 múlva jelentkezek. > 1 hónap.

sok víz lefolyt a dunán, a níluson meg még több.

annyi minden a fejemben volt. szemezgetek.

új albérlet
hát csúcsszuper. nyugodtabb a légkör. szép lakás. van szőnyeg a parkettán, így az kevésbé recseg. és jó vastag szőnyeg, így tanul6ok a földön, mert én ott szeretek legjobban létezni. gyakorol6om a lótuszülést is. a fejenállás nem megy még. és nincs a lakásban 1 olyan sarok, ahova betámaszt6nám magam. még mindig húz le a seggem.
megtartottuk az albiavató bulit. nem mondom, hogy alig aljasodtam le a végére. végére? közepére inkább. páran reggel 5ig kitartottunk, de csak azért, mert nz. elment az 1. tömegközlekedési eszközzel. kivártunk. előtte az újszövetségből olvasott fel, amit 1 őrülttől kaptam, aki a melóban volt nálunk párszor zanácsért. mélypont :)

valami vidámabb számot is betehettem volna, mint a weezertől a this is such a pity...

kenyér
megsütöttem limara kedvenc fehér kenyerét. a bullliba. kacsazsíros és kolbászzsíros kenyér volt így a fő fogás. hagymával természetesen. sütöttem kókuszos sütit is ipari mennyiségben meg grissinit. rákerestem giorgio locatellire, s kidobta ezt a receptet. a cikket érdemes elolvasni, igen vicces az eleje :)
tréfás az albiban a villanytűzhely, de velem nem nagyon fog kitolni, már kiismertem nagyjából 2 7 alatt. az bebizonyosodott, hogy nem tanácsos 2 75 dekás kenyeret betenni 1xre sülni. a paleolit diétámnak odabasztam szombaton. nem bírtam ellenállni a csodálatos kenyeremnek jó ki skolbászzsírral. nem, a kacsa jobb. a grissini bemártva kolbászzsírba, na az üt. most nemtom mi jobb: ha oda van kicsit égetve agrissini és ropog, vagy ha nincs odaégetve, és akkorát roppan, hogy a fogzománc is áldozatul esik...?

sufni
ez is az albihoz kapcsolódik. a tulajék nem 1 sufniba naponta 10x járós arcok, az tény. nekik megfelelt az a zár meg ajtó, ami be van építve. megmutatta g. hogyna kell kinyitni. ez 1x sikerült is, a későbbiekben ez esténként amínuszban úgy 5 percet vett igénybe, nappal már be sem zártam, hisz úgysincs bent a gizella, a többi tárgyat meg hanyagul leszartam. szóval a sírás 6árán. kiabálni meg rugdosni nem mertem, hiszen ott van a sok szomszéd.
amikor totál elborította az agyamat az ideg, megfogtam abicajt, s felvittem a folyosóra, kilakatoltam a vaskorláthoz.
elöljáróban: a wekerlei épületek hang- és hőszigetelése katasztrofális. 1ik este pont a konyhában voltam, amikor hallom, hogy valaki dünnyög az balak előtt, hogy mit keres ott a bicikli. elég paprikás hangulatom volt, tehát kapóra jött, hoyg szabadjára eresszem a dühömet, így kimentem, és kinéztem. a szomszédasszony volt. a 86 éves p.néni. elkántálta kb. 5x a következőt: a biciklinek nem itt a helye, ide babakocsit sem lehet, ez nem tároló, de a sufni ajtaja jó, ő tudja, egész eddig jó volt, vigyem innen, ez nem marad6 itt, és különben is ez férfibicikli (ez örvendetes. boldog voltam, hogy lánynak nézett:). így én is kéyntelen voltam ugyanannyiszor elismételni, hoyg elnézést, tudom, hogy nem tároló, de nem bírok a sufniajtóval, legkésőbb 7végén megszereljük, s amint lehet már viszem is innen a biciklit, 1 perccel sem lesz tovább itt, mint kéne. ám amikor újra nekiállt, annyira bepipultam, hogy idegesen mondtam, najó, most hozom a kulcsot, és elviszem innen. erre ő: nem kell, nem kell, marad6. aztán elnézést kértem a dühkitörésem miatt, majd bementem.
ékllítólag süket mint a nagyágyú. bár velem teljesen jól kommunikált. igaz az 5. csengőszót sem hallotta meg. azt megítélni nem tudom, hogy a tévét valóban hangosan nézi -e, ugyanis túl vékonyak a falak, és szerintem már a normál hangerő is áthallatszik.
így ismerkedtem meg a szomszédnénivel :)
pénteken letettem abiciklit a lépcsőhöz, majd éjjelre a padláshoz zártam. péntek este megyek fel, köszönök jó hangosan, erre p.néni: nem megmondtam, hogy a biciklit ne ide tegye?! én: de hát nem látja, hogy nincs is itt?! ksözönni elfelejtett. no mind1.

az alsó szomszédunkkal, e-vel tegeződök már. ő elsorolta a lakókat 2x. és mondta, tőle lehet buli, csak szóljunk, mert különben őrjöng. a délpeti kórházba jár hajnalban dolgozni. nemtom takarítónő lehet talán. testvére m., aki postás volt 17 évig. postáscangával rakta meg az utakat, térdei kikészültek, elege van a bringából.

tesóm megcsinálta asufniajtót. meg volt süllyedve. amúgy majdnem tokostól esik ki. nem az a tökéletes állapot...
most legalább jól kiderül, miylen kertes-társasházban lakni. kíváncsi vagyok, melyik kutya szarát kell majd takarítanunk. már 1x kigyalogoltam megnézni, mégis hoygan áll a kert. 2 gyümölcsfa, 1 szaletli. nemtom, asszem hiába vettem meg jamie oliver könyvét, már nem vagyok oly lelkes a gazdálkodást illetően, mint 2 hónapja... ásni kéne meg trágyázni stb. akkor a komposztdombunkat is elkezdhetnénk építeni.

koriander
hoyg ez mekkroa divat lett! minden szakács szórja a kajára a koriander leveleket. lehet már jó ideje tart, csakhogy én eddig nem néztem tévét, és nem értesültem a gasztrohírekről. bár a neten több minden van. úgy hozta az élet, hogy a tulajék ugyna lemondták a tévét, de még nem kötötték ki, s próbaképpen bekapcsoltam, s volt sok csatorna, sok műsorral. rácuppantam a paprika tévére, és nem tudtam abbahagyni. csak néztem. imádnivaló. csak az a sok geci reklám meg ajánló ne volna.
a kedvencem bob blumer. zseniális! annyira vicces. remélem, még látom a műsorát 1 darabig. jajj, majdnem minden jó, amit eddig láttam. semmi stressz. ez kell nekem. nem holm spectrum, ahol a hangyák morzsaszedegetését s olyan félelmetesen adják elő, mintha vmi horrofilm lenne. én ettől hamar kikészülök. aki a dallason is izgul, annak már csak a paprika tévé marad. majd aztán az sem...

na szünet