tudatos álom

hát megértem ezt is. múltkor az 1ik álmom 1 kicsi részben tudatos volt! azóta sem. szar volt az az éjjel, felébredtem jó sokszor, és csak keveseket aludtam, fájt a hasam, de nem akartam gyógyszert bevenni, végül megadtam magam 1 szem algopirinnek 4 óra 15 perckor pont 1 órával az óracsörgés előtt.
most pedig elmondom milyen is az a tudatos álom. nekem. először. álmomban vmi putri helyen voltam, párás, borús időben. ruhát válogattam, mert ingyen volt. hogy kamillának viszek valamit. aztán 1x csak meggondoltam magam, hogy ilyen ócskaságot csak nem viszek neki... odébb álltam fogtam a gizit, elkezdtem kifele tolni, és feltettem magamnak a kérdést: ébren vagyok vagy álmodom? lenéztem a lábamra: hát tuti álmodom, ugyanis szivacspapucsban nem szoktam biciklizi ráadásul spd pedállal. na mi legyen? gondoltam, akkor felülök a biciklire, elindulok, és szétnézek. kimentem 1 kék kapun jobbra, és tekertem a vizes úton. 1re bizonytalanabb lettem a biciklin, nem én döntöttem, hogyan és merre menjek, szertefoszlott a tudatos álom. utána már nem tudom, mi történt.
gyakorlok továbbra is. remélhetőleg összejön hamarosan vmi. deizgi.

kacsa
a fagyasztóban lévő madár kacsa volt, nem tik, bizony, bizony. amikor kiolvadt, már sejteni lehetett. gyanúsan nagy volt, és rengeteg zsírt leszedtem róla. így, ollé, van kacsazsírunk. imádooom. találtam ezt a receptet, amit transzformáltam kacsára. a szomszédéktól kértünk tepsit, amibe belefért a kacsa. én még sosem sütöttem kacsát. de jött robi, aki megszakértette, és minen úgy volt, ahogy jósolta, ...+20 perc után kész lett a kacsa, már csak a szőlőt dobtam mellé, és lepirítottam mind2 oldalát. a krumpli külön edényben sült mellette, ui. nem fért be a kacsa mellé. pedig milyen fincsi lett volna 1ütt! ez vasárnap derült ki, amikor a maradékokat 1ben melegítettük fel, és ráfolyt a szőlős szaft a csumpira. hát jó dolog ez az evés/főzés. és jé: húst készítettem, nem zöldséget.
jól elsült a zsírja. és ami megmaradt belőle a ropogós bőr alatt, azt frissen sem volt gyomorforgató elfogyasztani, hanem boldogság.

akkor a többi későbbre marad.

a szőlődesszert készítése közben rájöttem, hogy ha meggrillezük, akkor ízkárosodás nélkül átalakul a szőlő, és könnyebb átpasszírozni. ezért a maradékot meggrilleztem, és átpasszíroztam. részben ebből lett ez a sütemény (édesség). (homályos a kép...) a fehér rész túrókrém tejszínhabbal lazítva, a lila pedig a szőlőlé némi cukorral. ezekbe az állaguknál fogva némi zselatin is került.
szerencsénk van ezzel a napos időjárással. ahova odasüt, ott jó meleg van. az árnyékban pedig lehet fagyoskodni. 2 pár vastag zokni van rajtam, alig fér el a papucsban a lábam. akár mezítláb is lehetnék, annyira fáznak a lábaim. lehet behozok cipőt, és abban leszek, hátha jobban melegít a zokninál. 

péntek
en össze-vissza futkostam (bicikliztem). ez nem baj, de össze-vissza is ettem. ez baj.

szombat
családi nap volt. a gyerekek nagyon cukik voltak. virág 1re bátrabb, nyújtja a kezét, gyere.
az ebédet az én javaslatomra az újranyílt wekerle étteremben költöttük el. most írjam le a tapasztalataimat? amikor a wekerlei sodrófa versenyen a műsorvezető elmondta, hogy a zsűri 1ik tagja innen való, akkor azt hittem, hogy az menő nagyon. aztán elsétáltunk az étterem mellett, megnéztük az étlapot, mai nem erről árulkodott. szokványos ételek, választék alig. a hely ránézésre kívülről nagyon nagy, van étterem, presszó része is meg cukkrázzda. ez látszik kívülről. a szokásos wekerlei dizájn.
én nem tudom, meddig pihent ez az étterem használatlanul, de megállt benne az idő, az tuti.
a falakat ugyan lemeszelték fehérre, de 1-2 jelölővonalat otthagytak. lepukkant az egész. poros csövek, régi járólapok, hullámlemez budiajtó. még a wc-ket sem cserélték ki. vagy legalább az ülőkét. az látszik, hogy próbáltak koszt felszámolni amennyire lehetett. minimál költségvetés. a nagyteremben nem jártunk, mert ott rendezvényt tartottak, vmi öregasszonyt ünnepeltek :) 1 zöld mázas cserépkályhát pilantottam meg klotyóra menet.
a cukkrázzda rész siralmas. a nagy hűtőpultokban maradék sütemények összetömörítve 2 kupacba. hány napja áll6nak ott? kinek van gusztusa hozzá? ezt hogy lehet cukrászdának nevezni? bá-á-ár... lehet ki sincs írva, hogy cukrászda. érted. szombaton délben maradék sütemények...
a pincérnőnk fura volt először, aztán megpróbált mosolyogni meg kedves  lenni a későbbiekben. ezzel nem volt gond.
a tanulópincér igen kezdeti fázisban lehet még a pincér szakmában, ui. amikor végeztünk, és szedte le az asztalt, forgatta a poharakat, hogy mi van benne, van -e benne 1általán vmi. kezdtem megijedni, hogy otthagyja nemhogy az üreseket, még a vizeseket is.
fatter kérte a számlát, erre a pincérnő kihozott 1 kézzel írottat. mint 15 éve. hosszúkás fecni, raja tolla írt rövidítések meg strigulák. az összeg reálisnak tűnt. ahhoz képest  amennyit dohogtunk kaja közben, apa túl sok borravalót adott. tehát fizetett, rátette a "blokkra" a pénzt, s a pincérnő felmarkolta a pénzt a blokkal 1ütt...
előnyére legyen mondva, hogy 6 tányért kihozott 1xre. igaz letenni nem tudta 1edül. (jajj, röhögök)
a kajáról is essék néhány szó.
az én borjú bécsim krumplisalival finom volt.
anya nemtommilyen húsa mellett a saláta annyira csípett, hogy majdnem felrobbant.
elinek nem tetszett a spenótos penne+vasalt csírke. szerintem csak az volt a baja, hogy megborult a szerecsendió.
tesóm a grillezett gomolyával elégedett volt.
fatter... nemtom mit evett. volt - benne/mellette vmi túlcsípős.
kamillának ízlett a rántott pulyka.

én a kaja befejezése után játszottam a gyerekekkel a cukrászda részben (ekkor tettem megfigyeléseimet). eltűntünk vagy negyed órára. amikor visszatértünk, mosolyogva kérdezte a pincérnő, kérek -e gyümölcsrizst tele gyümölccsel, csokiöntettel. kértem öntet nélkül. nem tudtam összerakni a sok gyümölcsöt a rizst meg a csokit. hibáztam. ui. narancsos volt, és ahhoz megy a csoki. és elnyomta volna az öntet a gyümölcsrizs-ségét. nemtom mit tettek bele, de tömör volt. margarint? nem jöttem rá. a tejszínhabspray valamelyest enyhített a fojtósságán. amennyit enyhíthet 1 növényi tejszínhab, ami olyan tömör mint 1 tömb túró. de nem mertem szólni, mert elinek ízlett. öntettel biztos jó (jobb) lett volna.


most fikázom magamat is. magamat, mint vendéget: amikor befejeztük az ebédet, odajött a főnök, és megkérdezte, minden rendben volt -e? mi azt válaszoltuk, hogy igen. ez elfogad6atlan fogyasztói magatartás. átverem magam meg az éttermet. hát én világéletemben konfliktuskerülő voltam, és nem tanultam meg, hogy kell az ilyen helyzeteket kezelni. mit mondjunk, ha vmi nem tetszik? miért nem mondjuk meg, maikor fizetünk érte? hogy sajátít6nám el ezt a tudást? 1x, még nyáron a velence alleycat előtt a kisboltban mondtam meg, hogy elégedetlen vagyok a zoltán utcai pékség péksüteményeivel. szóval így az étterem sem tud változtatni, ha nem mondjuk meg, hogy öreg, ezzel és ezzel baj van, gondoljátok át.
ez a megalkuvás 1 formája.
ezt szeretném magamból kiirtani.
ez a legszarabb emberi tulajdonságok 1ike. szerintem.
és ha most 7végén nem megyek el tüntetni, akkor ugyanezt fogom érezni. hogy valamicskét én is tehettem volna, de inkább rokonlátogatóba mentem. hogy akkor minek rinyálok, ha ezt a minimumot se teszem meg, hogy elmegyek tüntetni magamért meg a többiekért. mert van aki nem tudja megtenni, nyilván nem utazik fel pestre nyírpilisből. tehát aki bp-en van, az felelősebb. a nép kezében a tüntetés 1 fegyver. meg az igazi fegyverek is fegyverek. és tudomásul kéne venni, hogy rendszert váltani nagy valószínűséggel csak véres úton lehet, mert ha ún. békés, mint 1989, akkor ...abból látjuk mi lett. inkább örüljenek azok akik nem tüntetnek, hogy vki elvégzi helyettük a piszkos munkát, amíg ők a fotelben rágják a rántotthúst szalmakrumplival a való világot bámulva, és nem az ő seggüket verik szét gumibottal.

liget kritérium
egy gyors váltás

ha orsi nem csörget fel, nem indulok el. én szombaton aludtam az étteremben, a kertben, otthon az ágyon olvasás helyett. feltápászkodtam, kigurultam a városligetbe. addig volt jó, míg le nem szálltam a bicikliről. rögtön nekiálltam fázni. pepével mentünk pár kört, és elég rettenetesen éreztük magunkat. hideg izmok. mintha úton lettem volna fél napja. hogy gyorsulok fel. nem akarok utolsó lenni. stb.
1 kör= 16 km. azért csináltam végig, mert elkezdtem. csigabigaként vonszoltam magam 1-2 helyen. ahol a legsötétebb volt, ott ment legszarabbul. kicsit emelkedik ott az út. közben szidtam magam, hogy minek neveztem be, tök lassú vagyok, sehol 1 teremtett lélek, senki nem teker olyan tempóban, mint én, utálom, égő. orsi lelkesen bíztatott minden körben, köszi! a 8. kör végén köröztek le az erősebb srácok. mint kiderült, páran feladták. az összes (3) lány végigcsinálta. így lettem 3. :) a red bullokat szétosztottam. így maradt vmi angolnyelvű újságom. az 1. manna lett. ő versenyző. a 2. 1 szlovén lány, aki gyanús volt :), ui. trackstandben is indult. meg a szlovén barátja is helyezett lett vmelyik számban.
tamás pedig közel állt, hogy megnyerje a tackstandet. nagyon közel.
orsi míg én izzadtam, széjjel fagyott. megnyugtatom, hogy a lábfejemet én se nagyon éreztem, csak felül izzadtam. ilyen ez a tél meg ez az aldis felső. de majd ha jön a zselés talpmelegítő... minden más lesz

perity
tegnap az íjászból kimozdítottam zét és orsit a peritybe. most 150 ft/db minden sütemény este 6 után. 2 benyomtam. 1et előtte leküldtem a földre. túl magas a süti, és kitáncolt a tányérból. mind1, azért felvettem, ami a padlóval érintkezett, azt feltöröltem, a többit megettem. nagyon kis fincsik voltak a grillázsszemecskék a tetején. gyanítom, hogy perityék sem kerülik a hullalát :( azért klasszak ezek a sütik. mindenkinek ajánlom, aki olcsón akar jót enni. dögivel vannak a szebbnél-szebb sütik. és a rumos csokitortán nem éreztem hullalát. meg az almás lepényen sem :)

este pedig megcsináltam a körte befőttet. nehéz volt eltalálni a lé helyes összetételét, és így sem vagyok biztos benne, hogy sikerült. majd bontás után nyilatkozok.

most pedig beszúrom ide a kelkáposzta főzelék bíró lajos szerinti alap hozzávalóit, ami 1ben az őszi háttérképem is. lecserélem a gombapörköltet

bringás reggeli

p.zoli hívta fel a figyelmemet erre a programra. 1x tesómmal voltunk, és nagyon bőkezűen viselkedett a szervező csapat, fincsi szendvicseket kínáltak nekünk. hát mondom, üsse kő, elmegyek most is (úgyis a helyszín mellett tekerek el minden nap, most akkor megállok, na bumm), legalább találkozok zolival is. profi szendvicsekkel etették a szervezők a bicikliseket és a hajléktalanokat. 1xre jutottunk arra a következtetésre, hogy az aszpik a szendvicselk tetején a feltét rögzítését szolgálja. észre se vettem először, hogy a szalámisra is kentek. a körözöttesen nem volt :) az odabaszott: 1 centi vastagon állt a körözött a kenyéren. a kispesti tévé interjuhot is készített velünk. sajnos kifelejtettem az önző monológomból azt, hogy engem szórakoztat a biciklizés (csakúgy, mint az ivás- bár ez utóbbi nem mondtam volna el a riporternek :) éppen mikor távoztam, akkor jelent meg a kispesti polgármester széles mosollyal az arcán. nemtom mit csinál(t) munkássága idején, de nekem szimpatikus. a wekerle napokon is rendes volt: nem mondott félórás beszédet, hanem 3 percben elintézte.

a tegnap reggeli meleg délutánra eltűnt. rövidujjúban indultam útnak 4-kor, és fáztam. persze hamar bemelegedtem, kár volt rinyálni magamban. és ahogy suhantam, borzolt a kissé hideg menetszél, 1 ponton az alkaromat tök forrónak éreztem. meg este is. mintha meleg vér bugyogna ki onnan. ám nem jött semmi.

reggel nem miklós volt a portás, hanem vki más. rámszólt, hogy ugye tudom, hogy a kerékpártároló a másik bejáratnál van? igen tudom, de itt biztonságosabb és nem esik rá az eső- azzal felhoztam a biciklit a szokásos módon. menjenek a holdra. majd biztos a fedetlen úgynevezett biciklitárolóban tartom a biciklimet. majd ott esik rá a hó meg az ónoseső... haha. télen úgyis csak 2 ember fog rendszeresen biciklivel járni: terike meg én. miért nem tart6juk fedél alatt? megmondom a választ: tűzvédelmi okokra hivatkozva. évekig nem gondolták át a főnökök, hogy van tűzvédelem, s 1x csak megvilágosodtak, azóta kint kéne az úgynevezett kerékpártárolóban tartani a gépeinket. persze ezt hivatalosan nem közöltél, ugyanis 1millió forintba kerül 1 emailt küldeni a dolgozóknak...

fura: ha felülről belenézünk 1 mondjuk vízzel teli lábasba... az nem is vízzel teli, mert ha oldalról ránézünk, van még 3 centi az edény pereméig. jaj, mindjárt kifolyik, közben meg félig van az edény. miért van ez? csupán a rövidülés miatt? gondolom, mindenki így látja.

legalább a padlizsánkrémet lefényképeztem volna tegnap. csak a száraz tények vannak itt, kérem. ezért mindenki igyon meg 1 pohár vizet.

lesz helloween alleycat. minek öltözzek? amúgy már kitaláltam. csak az olcsó és gyors megvalósítás van hátra. 2féle is eszemben van. a túrórudi jelmez a szelektivben végezte 2010-ben. igaz abban úgysem tudnék biciklizni.

napfény

érdemes volt ma reggel felkelni.
szelet ígértek. ez jó. ugyanis kitakarítja a várost, és egészen más színben tűnnek fel az épületek, a növények meg minden.
meleg volt, amikor kimentem a teraszra. langyos szél.
nyeregbe pattantam. nyomta a hátizsák a hátamat- tele volt szőlővel meg cuccokkal. namondom, szembeszél végig. nem gond, meleg van. kikanyarodtam a 6ár útról az üllőire. micsoda csodás napfény borította be a várost. folyt az arany a házakon, a fákon, mindenen, ami elég magasan van. annyira szép volt, hogy megálltam fényképezni. semmihez nem fog6ó ez a reggeli tiszta fény. olyan kontrasztkoat csinál... az ecseri útnál felrepült 1 csapat madár, és ahogy fordultak, végigszántott rajtuk a reggeli napfény, majd miután kiértek a sávból, újból szürkék lettek. hát nagy öröm volt ez a reggel. kíváncsi voltam, milyen lesz a város a felüljáróról. sajnos ott nem tudtam megállni fényképezni, de mond6om pazar volt. ha minden reggel ilyen lenne, akkor megérné 1re korábban felkelni, és állandóan ezzel a látvánnyal kezdeni a napot.

jamie oliver

nem hazudik. valamelyik karácsonyra kaptam a jamie természetesen c. könyvet, s ebből sütöttünk erával 1 pitét. egészen használ6ó ez a szakácskönyv. igaz szájbarágós, fele helyen elférnének a receptek, van benne sok kép. de jól néz ki. érdekesen van fényképezve. nem olyan fényes és csillogós. olyan esős anglia hangulata van, és mégsem nyomasztó. jó a dizájnja (jesszum, nem hittem volna, hogy eljutok 1x oda, hogy dizájnt írjak design helyett. amúgy valószínű nem ez az 1. alkalom, csak most tűnt fel)  azokkal a kis répákkal, karalábékkal stb.- mintha krumplinyomdával lenne odapöttyintve.
most írjam le a receptet?
oké. csak nagy vonalakban.

pite tésztához:
500 g liszt
250 g hideg vaj (mi kockarámáztunk, szegénység van:)
100 g barna porcukor (mi simát hazsnáltunk)
1 citrom reszelt héja
2 egész tojás
2-3 ek. hideg tej

a szokásos módon összegyúrjuk a pite tésztát, becsomagoljuk, s bevágjuk a hűtőbe min. fél órára. gondolom ez mindenkinek megy. ha mégsem, akkor leírom. hadd teljen a hely, hejj: 1 tálba szitáljuk a lisztet, arra porcukrot. a margarint (most jön az idei felfedezésem) felvágom csíkokra, beledobálom a lisztbe, majd a lisztes kezeimmel kis kockákra tördelem. így liszt alatt nem lesz minden ragacsos, könnyen szétválnak a kis kockák. majd szétmorzsolom a kezemmel. legyen minden hideg, hogy ne olvadjon szét a vaj. ezután belekeverem (elnézést, hogy nem vagyok következetes a személyragokat illetően) a citromhéjat, majd a felvert tojással és a tejjel tésztává gyúrom. ahogy adja, annyi tej

töltelék
8 alma magház és héj nélkül 1enként 16ba vágva (kétfajta almát írt, mi almából és körtéből)
pirosribizli a fagyasztóból. mondjuk 2 dl. nem kell sok.
1 kk. őrölt gyömbér
100 g cukor
50 g vaj. margarin

olvasztott vajon megpirítod (E/2 még nem volt:) a cukrot, rádobod az almát, gyömbért. puhára párolod, végén bele a ribizli. langyosra hűtöd, lecsöpögteted.

a hideg tésztát kettéveszed, kinyújtod lisztezett deszkán majdnem 1 cm vastagra. 1 kizsírozott piteformába (d=30 cm) teszed az 1ik tésztakört. rászórod a tölteléket, és megöntzöd a hátramaradt lé felével. lekened a tészta széleket felvert tojással, erre kerül a másik tésztalap. széleket összenyomkodod. lekened tojással a tetejét, jól meghinted porcukorral, fahéjjal (ezzel kevésbé :), bevagdosod pár helyen, betolod az előmelegített sütő aljára. igen, az aljára. én légkeverésre kapcsoltam, én kb. 20 perc után az alsó rácsra tettem, mert féltem, hogy megég. nem égett meg volna szerintem. látszott, mert üveg piteformába tettük. legközelebb megkockáztatom a sütő alján sütést. 50 perc kell neki.  a tészta szépen átsült

ősz
elkezdődött ma az ősz. tavaly november 23-án kezdődött. 6ározottan azt éreztem. megjegyetem, mert márni voltunk oroszlányban. könnyű volt kikeresni a dátumot.
meg-fagyok. és ezt kell elviselni fél évig... vagy még sokkal rosszabbat. a forraltbor és a sütőtök meg a barna pulóverem vígasz a hidegre. remélem, 1x elmúlik ez a rettenetes végtag fázás. főleg a talpamé. 3 zokni van rajtam és bundás papucs. mintha hóban járnék. forróvizet teszek 1 befőttesüvegbe és azt szorongatom.

ez itt 1 calzone. nincs kedvem megfordítani a képet. elég jó lett :) kiültünk a teraszra elfogyasztani. pont odasüt a nap. és már csak arra koncentráltunk, hogy hű de forró, miért ilyen forró? megállapít6juk, hogy a calzone langyosan vagy szobahőmérsékleten a legfinomabb. úgy kijönnek az ízei.
majd összeszedem magam.

üzenet

tegnap ráérős voltam, és a bajcsyn mentem a bringaúton. a postánál összefutottam pepével, kicsit beszéltünk, ő bement csekket feladni. megvártam, mert volt időm. nézegettem a gyalogosokat meg a bringásokat. jöttek az emberek. köztük 2 nő 1ütt. rácsodálkoztam az 1ikre, hogy milyen fura az arca. japán-kínai-magyar keverék vagy mi? érdekes volt. erre a mellette álló megkérdezi:
-hello, do you speak english?
-yes, a little.
-i'm andrea...
-i'm andrea, too.
miért kérdezett angolul? mert olyan külföldi fejem van (hahaha)
szóval kiderült, hogy magyar. itt élek -e, ő sem pesti eredendően... kezdett gyanús lenni. namondom, kivárom a végét. és akkor előhúzott a táskájából 1 papírt, hogy szeretnének 1 üzenetet átadni. (pont erre számítottam, hogy jehovák. végül is, ha nem azt kérdezi meg, hogy mi merre van, akkor minek állítana meg 1 külföldi?)
mondtam, hogy köszönöm, nem érdekel, láttam már ilyet, nem illik bele a világnézetembe. köszöntek és távoztak. gratulálok magamnak, hogy leszereltem őket. bár valószínű nem azok az erőszakos fajták voltak.
szóval ezek idegen nyelven is térítenek. nem semmi.

pepe kijött. még trécseltünk, aztán lekiabáltuk balázst az útról. jól összetalálkoztunk. pont ez kellett.

elfelejtettem ami még mozgatta az agyamat. így megy ez. gondolatok jönnek mennek. ja, végre elértem azt az állapotot a 7en, amikor fizikailag szarabbul voltam, mint lelkileg :) aztán fordult. változó. mostanában azt erősítem magamban, hogy minden mulandó. ami elkezdődött, az véget is ér 1x. csak győzzük kivárni. ezt teszem. és vmi alakul talán. nehéz körül6árolni dolgokat. az nagy segítség, ha nem rohanok folyton valahova, hanem megülök 1 helyben, s csak 1felé koncentrálok: befelé. nem mintha sokfelé tudnék koncentrálni. nem vagyok anyuka.

készül a 3. legmenőbb fülbevalóm, juhúú!

piac

vegyészkarra jártam...

tegnap kitekertem a kispesti piacra. 5 körül már az árusok nagy része bezárt. vizslattam a zöldséget, gyümölcsöt, s csak 1 helyet találtam, ahol sütőtököt vehetek. 118 ft/kg. ezek picik voltak. namondom, tán jobb is, mert hamarabb megsül és fajlagosan kevesebb a magja. vettem a srácnál szőlőt is- minek mászkáljak máshova, ah mindenhol ugyanannyiba kerül?
hazamentem, s 1ből a mérlegre ugrottam, hogy kiderüljön, mennyivel vert át a szép kék szemével meg a kedves, mosolygós szájával. lássatok csodát: semennyivel! pont annyiért fizettem, amennyit megvettem. nagyon örültem. vidáman vágtam fel a tököt, s tettem tepsibe. erával gyorsan kikísérleteztük, hogyan lehet időzíteni a sütőt. szükséges volt, mert lakógyűlésre mentünk. az 1ik tökkel különösen jól jártam: alig volt magja, kb. csak 1 pingponglabdányi részt kellett kivájnom belőle.

ami döbbenetes volt. bármit akar tenni a lakóközösség, mindenhez ügyvéd, közjegyző, építési engedély, földhivatali lap stb. kell. én csak ámultam. az a pár dolog, amit megoldani kívántak, nemtom hánynapos munkájába telhet 1 közös képviselőnek. a legborzasztóbb, hogy a wekerlén mindenhez építési engedély kell. ezt mondta a nő. még a beltéri ajtócseréhez is. higgyük el. éppen most büntettek meg vkit 150.000-re. hát remélem azt a patkány szomszédot vki jól elagyabugyálta, aki ilyenért feljelentett vkit. nem vagyok benne biztos, hogy a 6óság nem a legmagasabb büntit szabta ki. nálunk olyan kedvesség van minden hivatalban...

igaz velem nem voltak bunkók mostanság semmelyik közmű szolgáltatónál, amikor telefonon beszéltem velük és az irodában sem. nem tudom, ki és mi hozza ki belőlük az állatot :)

erről múltkor beszélgettünk. most más fórumon is megerősítik az elsajátítandó hozzáállást. mindig találok vmi érdekeset.

tök
höz még vmi. találtam limara oldalán ezt a sütőtökös keksz receptet. felbuzogtam, hogy akkor ilyet. 1ből 2 adagot kevertem be. ipari mennyiség. vagy 5 tepsivel süt5tem. hogy ez mennyire finooom! olyan finom, puha. tökíznek nyoma sincsen, szerintem csak puhaságot kölcsönöz meg színt. én nyomózsákból alakítottam ki a halmokat zsírozott-lisztezett tepsire, majd simán zsírozottra. nem volt sütőpapírom. nem akart a tepsin maradni a tészta, de késsel "elvágtam". a formájának meg mind1 volt, mert sülés közben kissé terült a massza. ilyet máskor is sütök. fénykép nincs. erről legalábbis.

többi gondolatom elpárolgott. tanulom a tudatos álmodást. erről tán lesz mit írnom. nagyon sokat (sok hülyeséget meg rémeset) álmodok, gondoltam, kihasználom ezt a tulajdonságomat. azonban úgy érzem, elég nehéz lesz megtanulnom tudatosan álmodni a sok álom ellenére. álmomban sodródok. az életben is?

bakony

7végén a bakonyban voltunk.

nagy szerencsénk volt az időjárással. örültem a napsütésnek. pihentetett és gyógyított. 

most csak gondolatok vannak a fejemben, nem áll össze 1 kerek történetté az egész. 

MÁV

miért állunk vazze'?

győr
ez nagyon igaz volt az utunkra. képzeljük el, hogy a mávot még jobban szétcincálták, más cég intézi az utaztatást, más a karbantartást, ki tudja még, mi van. a vasútállomáson feltűnt, hogy a mozdonyokon új felirat van: máv trakció. most rákerestem: "...megrendelésére végez személyszállítási és árufuvarozási célú vontatási, illetve tolatási tevékenységet." vmi ilyesmit mondott a kaller is. hogy más kezeli a mozdonyt, más a vagonokat. remek. így hangolják össze a tevékenységeket. tehát képzeljük el a következőt: a mozdonyvezető benyomja a nívópálcát. kiveszi. tökszáraz. ezzel így nem lehet továbbmenni. józanparasztiész ezt mondaná: töltsünk bele motorolajat, és már indul6unk is. a valóság ezt mondja: hozzunk 1 mozdonyt celldömölkről, csatoljuk rá, és menjünk. így is lett. közel másfél órás késéssel indultunk tovább. szerencsére jó idő volt, és nem siettünk. MI. de a kurvannyát a sok naplopó mávosnak, hogy ezért fizettetnek az utasokkal ennyi pénzt, hogy kukutyinból hozzák a mozdonyt, ahelyett, hogy tízezerért beletöltenek a szerencsétlen mozdonyba motorolajat, és várakoztatják a jónépet, köztük 1 39 főből álló óvódás csoportot, akik éppen haza készülnek. meg tökmind1, hogy hány embert. az utasok a szolgáltatásért. kaller elkeseredve, kiborulva, hogy ez így megy, lopják ki ezzel a kis szétválással a pénzt továbbra is, itt semmi nem megy, felelősséget nem vállalnak, az un. managgerek aránya a mávnál közelíti a 20 %-ot, míg régen az 5-ö sem érte el. és ő így képviselje a mávot. hát ezt ni. ő el nem kéri a jegyet senkitől se, ez a minimum. váltsák vissza.
siralmas.

slambuc
az idei überelte a tavalyit, az biztos. a slambucban az a jó, hogy ha valamelyik hozzávaló nem megfelelő minőségű, valahogy kompenzálja az egész massza. most a kolbász volt a szűk keresztmetszet. savanyú volt. meg kell venni a drága gyulait. megbíz6atlanokat árusítanak elérhető áron. vagyis g., majd ha töltenek, tesz félre, hogy az kerüljön bele a slambucba következő ősszel. én meg hozok otthonról szalonnát. most nem találtam a hűtőben. nem értem, azt hittem, hoztam otthonról.
annyira jól sikerült. krémes lett. lett 1 pici leve. igen, ez a szó a legjobb: krémes. krémes és selymes. júúúújj, isssteni volt. melegítve másnap még jobb. hiába a szabad tűz nem hazudtolja meg magát.
tuti kaja ez a slambuc. fodros tésztát tettünk bele lebbencs helyett, de így is nagyon szuper volt. mmmmmmmm

homok
igen, a bakonyban van homok. most is gyalogoltam benne 1 kicsit. nem volt kánikula, így nem forrósodott fel annyira, hogy égesse a talpamat. nagyon érdekes megtapasztalni, hogy mennyivel hidegebb a homok az árnyékban, mint a napon. és ezt csak mezítláb érezhetjük. és az a különös, hogy már egészen apró kis homokbuckák esetén is kijön a különbség. a napsütötte oldala jó meleg, míg az ellentétes oldala szinte hűvös. hasonló a slambuchoz: selymes.

túra
túrának nem nevezném azt az összesen kb. 6 óra gyaloglást, mait 2 nap alatt csináltunk. de jó volt. én most nem igényeltem kifárasztó menetelést, mert le vagyok pukkanva  egészségileg. igaz a múltkori "bokasérülésem" miatt volt szar gyalogolni, mert csesztette a bokámat a bakancs magas szára. nem akarok panaszkodni, de ez tény.
érdekes, hogy az erdő nem őszült. minden zöld volt. persze a szárazságtól kisárgult a fű, ám az ősznek semmi nyomát nem láttuk. ugyanakkor tudom, hogy ott van az elmúlás az őszben. és ez olyan lehangoló tud lenni. hogy ezek az utolsó meleg őszi napsugarak, jön majd a hideg, vele 1ütt minden szar. és akkor abban kell megtalálni a szépet. szerencsére messziről ez sokkal kivitelezhetetlenebbnek tűnik, mint amikor tényleg ott van a csúnya tél. csak akad szép fehér hó vagy némi napsütés, ami reménnyel tölt el. és jó nem megfeledkezni róla, hogy az élet 1 körforgás, még mindig van 4 évszakunk, és eljön majd a tavasz is. és aminek van eleje, annak vége is. ha jó, ha rossz. a másik meg: az ősz 1 csomó színnel meg terménnyel megajándékoz minket. ezek meg éltetnek. a szilva, alma, körte, tök, stb. mégiscsak van benne élet.
szeretem az őszt mindezek ellenére.
és 1re inkább rájövök, hogy a jelenben kell élni. a múltat és a jövőt csak minimálisan szabad beengedni a gondolatainkba, mert abból csak a baj lesz, ha folyton ezekkel vagyunk elfoglalva a jelen helyett.
múltkor voltam templomban. nem érdekelt 1általán, de elmentem misére ha már ott vagyok. végig tudom ülni. ha kibírtam 10 évig, most is kibírom 1 alkalommal.

beültem, álmos voltam, a prédikációt végigaludtam. néztem a világos falakat, a nagy ablakokat, és rácsodálkoztam, hogy jé, 1 világos templom. ide nem kell világítás napközben. és mennyi diszperzitet festhettek el vajon, mire felújították? és alig van hívő. mind1, nem az én pénzem. vagy ki tudja? nem érdekel.
és hogy minek ülök én ott, ha ellenkezik a világnézetemmel a misére járás? rossz érzésem volt tőle annak ellenére, hogy végig bírtam ülni károsodás nélkül.
:)
istenhez imádkozni? istent imádni? mi ez? a FÖLDÖN hogy lehet 1 nem földi dolgot imádni? a földön a földiekkel kell jónak lenni. magunkhoz és a környezetünkhöz. velük kell jóban, harmóniában lenni, nekik kell segíteni. a földön kell örülni és szomorkodni. miért üljek bármilyen templomban is bármilyen istenhez imádkozva? a földre születtem, itt van feladatom. földi eszközeim vannak hozzá. hát én most itt tartok. nekem a vallás sokat nem adott, csak rontott rajtam. ebből kell kifürödnie még a nem vallásosoknak is. beszívódott a zsigereinkbe, ott van a génjeinkben a kereszténység minden hátulütője. gondolom ezt más vallások hívei is elmond6ják magukról. a vallás nem ad szabadságot. a vallásszabadság szónak így nincs értelme. ez most jutott eszembe.

jól elkanyarodtam a gyaloglástól. szóval nem publikus okok miatt kripli vagyok, úgyhogy nekem 1 db-ig pihennem kell. meg amit mindig írok: elgondolkozni.

almás pite
a-val összedobtunk friss, harsogóan ropogós almából 1 pitét.  imádom, amikro fröcsög a friss almából a lé. majdnem akkora élmény, mint amikor beleharapok 1 kolbászba, és fröccsen belőle a zsír. nem csak úgy szétposszan.
nem sokáig tartott ki az 1 tepsi sütemény.
vittem 1 szilvatöltelékes piskótatekercset- hogy nem menjek üres kézzel. ennek is hamar vége lett. nem kiadós sütemény ez a piskótatekercs. és hiába zsíroztam, liszteztem ki a tepsit, leragadt a tészta, alá kellett vágnom. a sütőpapíromat nem találtam meg (nem is kerestem :)

olvastam pár sütőtökös receptet. ezeket meg kell csinálnom. imádom a sütőtököt, mégis tök ritkán sütök :)
sütöttönk körtét a parázsban. lett 1 arany göncölszekerünk, és 1 egerünk. remélem, látjátok ti is.