mondjuk sütemények

hm

bicikli
sehova sem mentem. nem edzettem. aludtam, olvastam, sütöttem helyette.
ja de: tesómmal és főcukival kitekertünk a dunapartra. körbejártak minket a felhők, szépen megúsztuk az esőt. bodza és csipkebogyó mindenütt. megítélésem szerint nem szennyezett a környék. így most már tudom hova megyek csipkebogyót szedni ősszel. nem kell leutazni érte zalába.

vetemény
mutter mondta, hogy ideje kiültetni a palántákat. vasárnap ebéd után rávettem magam. ha már 1x volt időm és még az eső sem esett, ki kellett használni. már gyülekeztek a felhők, amikor kisétáltam a palántákkal. az általam vetett paradicsom összeszedte magát, a paprika nem. 1 lyukba tettem csak saját paprikát (ki tudja melyik fajta...), a többibe az otthon neveltek kerültek. a mustárt az öngyógyító kiskert c. könyv szerint már virágzás előtt le kellett volna sarabolni. erre én gyökerestül huzigáltam ki őket virágzás elindulása után 3 7tel, amikor 130 cm-re is megnőttek 1es példányok. a könyv a mustár mint talajtakaró szerepét hangsúlyozza, és ha időben lesaraboltam volna, akkor a gyökerei bentmaradnak a talajban, és lazítják azt. mondjuk a wekerlei homokon nagy talajlazításra nincs szükség. ráállok a földre, és már kész is a lyuk. bezzeg otthon: ha 1 7ig nem esik az eső, a teteje úgy kiszárad, megrögösödik, hogy ha belevágom a kapát, az visszapattan.
a kertben legalább 3féle gomba terem. tegnap láttam a szomszédasszonynál 2 db kucsmagombát is- újdonság. életemben nem láttam még élő kucsmagombát. de hogy bp 1ik kertvárosában lássam az 1.t, azt nem gondoltam volna sosem...
befejeztem a palántázást, és nem sokkal később eleredt az eső. csak esett. esett.
azért átmentem tesómékhoz. vittem a rebarbara tortát meg a csehszlovák kekszet:

sütemény
györgyikével hozattam budaörsről rebarbarát. a lehel piacon nézegettem, de sehol nem láttam. a fővám csarnokban találtam, 1040 ft/kg-ért. gy. nekem 540-ért hozta. vannak különbségek. mint pl. a tescoban ugyanaz a bor 500 ft-tal olcsóbb, mint az intersparban. így legyünk spar-osok...
a receptet innen néztem ki. azt kell mondjam, zseniális. vaj helyett liga margarinnal csináltam, aszongyák abban nincs tej. merem is remélni, mert e. nem eheti meg a kisbaba miatt. régebben ráírták, hogy tejérzékenyek is fogyaszt6ják. akárhogy nézegettem, nem volt rajta ez a mondat a kockán. de az összetevői közt sem szerepelt bárminemű tejtermék.
izgultam, hogy majd annyi levet ereszt, hogy eláztatja a tésztát. eresztett ugyan, én meg megpróbáltam kilöttyinteni belőle. annyit értem el, hogy csak folyt az oldalán, rá a sütőrácsra és a sütő aljára. jól odaégett, füstölt, takarít6tam a tűzhelyt. a tésztát nem áztatta el a sülő zöldség leve. ahogy kihűlt, 1re szilárdabb lett a rebarbara töltelék. fú kegyetlen jó!
a csehszlovák kinyomós keksz: munkatársamtól kaptam ezt a masinát. ismerős, otthon is van ilyen. a tészta tán kemény lett. a kakaós különösen izms volt. komoly fizikai erőifejtésembe került kinyomni a kekszeket a tepsire. a mazsolák és diók szinte mind lehullottak sütés után a kekszekről. legközelebb érezhető mennyiségben reszelek bele citromhéjat és a kakaósba ánizst teszek. apa valahonan hozott még vagy 1 kiló ánizst. nagyon fonom az ánizsos-kakaós teasütemény.

húsleves
tulajdonképpen emiatt kezdtem el írni most.
vettem pénteken a piacon 6 db csirkeszárnyat meg 20 dkg csirkemájat. piros sodexhoval akartam fizetni, de csak 360 ft volt, így kp-zel ment.
alaplevet akartam a petrezselymes petrezselyemgyökérlevesnek főzni. ezt a chili & vanilián találtam még, de most nem lelem. fú, fű ez pompás 1 leves. olyan gyönyörű zöld! és most ezzel a csodaturmixgéppel remeket fogok alkotni.
feltettem a szárnyakat meg a zöldségeket húslevesnek főni. persze felforraltam... sosem időben érkezek. dzs-vel belefőzettem a májat, így elég rettenetesen néz ki, olyan mintha sár lenne az üvegben. a máj előtt szép sárga volt. csak alapléként lehet felhasználni, másra nem.
csirkeszárnyat ettem. én. ettem. vettem. dúrva.
de hát azon is van hús. szerintem tegnap este megettem 1 csomó bőrét is, mivel a hűtőből szedtem ki, és 1behűlt a bőr alatt lévő hússal.
ezt bírom a legjobban: amikor kiszeded a főtthúst, be a tányérba, kihűl, és megkocsonyásodik a húsról lefolyó leves. kiszeded, cupp, az önkéntes kocsonya. ezekben a kocsonyákban van valami ... hm.. izgi. ahogy remegnek. amit a mama főz disznóból, az nem remeg, mert ugye abban direkt benne van a sok bőr, hogy megálljon. mind1. akkor is imádom bökdösni a villával meg kézzel. érdekes, hogy 1 csiga is kb. ugyanezt az állagot adja, attól meg undorodom. 1 laza csííírke kocsonya. emléxem, 1x vmi ragulevest főztünk kint tyúkból otthon. középiskolás voltam. már idegbeteg volt az egész család, mert a tyúk nem akart megfőni. kész lett, jól telezabáltuk magunkat, és anya félretette a maradékot a nagy kék fazékba. kihűlt, és az egészet 1 tömbben ki lehetett volna borítani a fazékból. van benne anyag. az ízületeseknek állítólag jó ez az állati eredetű kocsonya. nem a pektin. a pektin meg takarít, ugye (beleket)? utána kell néznem, hogy emészthető -e... hát a rossebb tudja. most nincs türelmem hozzá. jelly day.

tesóméknál. épp vacsoráztak.
én: én már ettem zöldséget és húst. na mi vagyok?
tesóm: paleolit
szünet
főcuki: uborka vagy.

amikor befejezték, tesóm megkérdezte főcukit, kér -e még valamit
nem.
biztos?
neeem- azzal odakap az alufólia felé boldog mosollyal. kíváncsian várom, mi van bent, süti vagy mi? erre tesóm kibontja, hát kolbász. nem is szalonna. kérdezem, hogyhogy nem szalonna. hát ne egyen annyi zsírt a gyerek. mert ugye imádja ez a kis cuki lány a szalonnát. talán ha 2 mondatot váltottunk a zsírról, amikor elhangzik a kérdés hozzám:
te zsír vagy?
nem, maximum zsíros.- nevetünk. mindig elcsodálkozok, hogy honnan jutnak eszébe fc-nak bizonyos szavak. mi alapján válogatja ki őket, és építi be a mondataiba? szombaton össze kellett házasítanom jópár állatot, sőt fc-t és magamat is. mondom hogy lányok lányokkal nem nagyon szoktak házasodni. múltkor voltak esküvőn, biztos ott tetszett meg neki az egész. hát vicces.

tüdő?
időnként (hetente 3x) olyan van, hogy lélegzem mint mindig hehe, és akkor hirtelen elkezd szúrni a hátam, ha mély lélegzetet veszek. mintha bordatörésem lenne vagy mi. ez 1 perc után elmúlik. most nem.
leépülés.

csak az...

...agonizálás megy.
ilyen napok vannak mostanság.

szétcsúszás. megint mélyen a lelkembe ült a gyökértelenség érzése. nemtom, ha veszek sok zöldséget és megfőzöm a petrezselyem krémlevest, az használ -e? meg befalok még 5-6 sárgarépát melléje. esetleg 1 db burgundit. alias marharépa... biztos van vmi a gugliban róla... talán ismeri rajtam kívül vki, hogy mi az.
aki gyökér, annak jó?

a világ legundorítóbb növényének nevét megosztom az olvasóval: hasindító kutyatej.
áááááááá
ezen pörgök mostanság
utolért a növényfóbia
itt a vég
és erre még rájön este 1 kispál koncert... azt hittem, feloszlottak. de nem. már ha györgyikéék eljönnek. ui. haldoklik a macska. vagy legalábbis igenigen szarul van. remélem menthető szegény pára. a pára szót használják élőkre is, ugye?

ki kell ültetnem a paradicsomokat meg a paprikákat.
mennyi feladat. de az a legfontosabb, hoyg elmenjek biciklizni. hátha visszatér belém az életenrgia. dobogókő úgyis spirituális hely. akkor oda kell mennem nekem is. kíváncsi vagyok, hogy a sokhónapos punnyadás mennyire építette le a szervezetemet. a róka-móka nem tett jót neki, azt látom. baj van, ha nem kívánom az ételt...
akkor legalább jó 7végét kívánok

rizottó
a sparban úgy tűnik megszűnt a desparos arborio rizs árusítása. köcsög vásárlók. nem vették és most megszűnik. msot 2x annyiért vehetem a rizottórizst. mi a szart esznek a vásárlók? gyorsfagyasztott pizzát, mi? áhh. de gömbölyűszeműt is csak 1félét lehet kapni, az SOS rizst. 900 ft 1 kiló, bazz. azért annyira nem érzem magam gazdagnak. a papírzacskósba meg nem lehet belelátni. amúgy meg b riszt nem veszek. etessék fel a disznókkal
a spenót haldoklik. le kell szednem, ha már 1x elvetettem. ilyen gyorsan megpöndörödnek a levelei. hallatlan. ez is olyna gusztusalan lesz mint ott fent az.
milyen (-) vagyok. úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú

szervezet felfordul

sok mindenre rájöttem már megint.
7végén zabáltam, mint 1 disznó. ez nem tett jót a testemnek. tonnaszám a sütemény meg a pogácsa. borivás terén egészen visszafogtam magam. vasárnap este már nagyon undorodtam magamtól, így el6ároztam, hogy visszaveszek az evés üteméből, azaz kb. fogyókúrázok 1 kicsit. és végre el kellene kezdeni a kerkpáros edzéseket. mert már nagyon le vagyok maradva g-tól és tesómtól. fény-évekkel...
hogy tudok tenni magamért? megvonom a csokit és a süteményt, nem eszek feleslegesen annyi kenyeret. mert 7végén bekenyereztem. pedig arról mostanában eléggé leálltam. nem tezs jót a bőrömnek. nyomatom a zöldségeket, gyümölcsöt. az alkoholról nem mondok le, mostanában nem is iszok annyit.

györgyikétől kaptam 1 szép karkötőt, ami pont passzol az 1ik felsőmhöz. abban virítottam vasárnap a csepel szigeten. kimentem a buli végére. elég volt 1 sör ahhoz, hogy ne érezzem, mennyire böki a csuklómat a karkötő. vmi fura gyöngyökből áll, amik élesek. nem nagyon tudta ráhangolódni az eseményekre. viszonylag hamar berúgtam/csiccsentettem, és hazafele természetesen kavarogtam a csepel szigeten 1 kicsikét. azért folytattam 1-2 érdekes beszélgetést.
mindig kiviláglik, hogy ide sem vagyok való. helyem meg6ároz6atlan a világban, ami engem baromira zavar. 1re jobban. nemtom hova tenni magam. na ettől mindjárt el is bőgöm magam. 1re erősebb ez az érzés. talán hamarosan elmúlik, ha megoldom az életemet. elég homályos ez, mi...

olaszon megint olyan feladat volt, amit k. nem tudtam. lehúzta a kedvemet. ráadásul elkezdett fájni a gyomrom. tudtam, hogy ebből hányás lesz, csak az volt titok vajh mikor és hogyan meg hányszor. mertem remélni az 1et. bár ez nem berúgásos hányás, úgyhogy fölösleges volt bármi optimizmus.
hazaértem, dzs-t beküldtem a szobába, hogy én most hányok, zárt ajtók mögött jobban megy. amikor unokatesóméknál volt vmi hányós bajom, akkro sokáig azért nem mertem, mert a fürdővel szomszédos szobában aludtak, és hogy az milyen ciki. a 10. után már nem érdekelt.
megvolt a prg. fél 9 és éjjel 1 között. azt utálom, hogy k. fáj a gyomrom, de magamtól nem jön ki, csak akkor, ha lenyomom az ujjam a nyelőcsövemen. utána már jön magától is. tudom, amikor szinte megfulladok, akkor ömlik a dzsuva a számból. tényleg olyan, hogy alig kapok levegőt. rettenetes. falfehér lett a fejem már a 3. után. ilyen is ritkán van. úyg szédelegtem, azt hittem összeesek 1 óvatlan pillanatban. dzs. tanácsára megittam vagy fél liter hohesc-t, meg még teát, és az 1ben távozott belőlem. a sav kihajtott mindent. utána még az erő is visszaköltözött a testembe, éreztem, hogy ez volt az utolsó. fekvés.

elgondolkodtató. az a sok szar, amit mostanában összeettem... szóval aszervezetem megelégelte ezt, és tényleg arra bíztat, hogy önmegtartóztassak kicsit. nem lehet átverni. hát így kezdődik a diéta. az ízletes főttkrumplival...

a paradicsompalánták az ablakban elég sokat nőttek a 7vége alatt. jót tett nekik, hogy nem találkoztak velem 2 napig. tegnap levittem őket a szaletlibe, had edződjenek. 7végén kiültetem őket. kicsit gyengék a száraik. az otthoni paprikapalánták egészségesek és erősek. az 1iken már van 1 virág. öntözni mostanában nem kellett meg lehet nem is kell. hihetetlen hogy mennyi eső van...

közben a baráti körben két kisbaba is született. mennyi gyerek!

főcuki belenéz a számba, neked miért ilyen fehérek a fogaid? hm. szerintem nem is annyira fehérek, az övé fehérebbek. olyan jó lett volna ma játszani vele, de sajnos az állapotomra való tekintettel lemondok róla. ki tudja, mit hordozok...

ennyi.

valamit írok

mert régen nem tettem már.
reggel végre napsütés volt és nem eső. még ha fúj is a szél, így kellemesebb. tegnap gondoltam, hogy ebben a ratyi időben még a legoptimistábbak életkedve is elszáll...

lakkzi
rég volt, megvolt. vidámság, mulatozás, amnézia, ciki-miki... 1et megfogadtam: családon belüli ivászat/mulatozás közben megálljt parancsolok a szomjas számnak, azaz nem iszok annyit. abból csak a baj van.

vetemény
itt essen szó a gyomnövényekről, hisz azok is szerves részét képezik a kertnek. az esőben leginkább ezek fejlődnek, nem a haszonnövények. bár a mustár már majdnem virágzik. jó magasra megnőtt, így 1-2 tővel elbánt a szél rendesen. a petrezselyem egészen beindult. asszem ma du. elvetek még pár magot, hogy az egész sorban legyen belőle. a paprikát és a paradicsomot még nem ültettem ki. ilyen körülmények között csak kinyírnám őket. és arról még nem beszéltem, hogy az általam nevelt (mini)palánták kb. csak dísznek valók, és sosem fordulnak termőre, úgyhogy paradicsomot biztosan be kell szereznem a piacról. paprika otthonról jött. a paradicsomjaim közül 3-4 db lehet életképes. mind1, legalább dolgozok vele, és a végén nem lesz belőle semmi. (mostanság a 6ártalan jókedvem 6árosba csapott át, elment a nagy (+) hangulatom 1ik napról a másikra, melynek oka ismeretlen előttem) a retek utolsó db-jait túl sokáig hagytam a földben, így azok megpudvásodtak vagy mi. hiba. spenótból már szedtem, az egész szépen fejlődik. a vetemény 1. részében sokkal kisebbek a növények. gyanítom, ott spóroltam a szárított marhatrágyával. a kapor gyönyörű volt, nemtom miért adtam oda az alsószomszédasszonynak az összeset, amit ki1eltem. vagyis tudom: mert a marci rendes volt, öntözött önként meg ilyenek. de szerencsére valaki leállította, így nem kínos, nem érezzük azt, hogy valamivel tartozunk. és mostanság öntözni sem kellett, mert annyi eső esett.
megvolt az 1. fűnyírás is. a sufnik előtt normális fű van, szinte gyepnek mond6ó. most levágtam én a ház felénk eső részénél, mait meg is köszöntek páran. a végét már esőben csináltam- szerencsére nem ütött agyon az áram.

gyomok
mégis külön bekezdést szánok nekik, mert alapvetően felforgtatták az életemet. múltkor már írtam a málnával, pontosabban a málnahajtással kapcsolatos élményeimről. na, ez hasonló.
lagzi után mikor vasárnap hazaértem, nem akartam pihenni, így kimentem a kertbe kihasználva a jóidőt, meg hogy világosban itthon vagyok, nekiálltam kiásni óriási gyomnvényeket. igen, ide ásó kell, nem kapa. nem is nagyharang... amúgy lehet simán kézzel is ki lehet húzni őket a földből, mert annyira puha a talaj. az otthonival összehasonlítva meg főleg. az otthonihoz ha túlszárad, szinte csákány kell, nem kapa. először az akácfáknak estem neki. elég sokat ki tudtam szedni. 1 naggyal nem bírtam. kiszórtam 1 csomó földet, maradt 1 kráter, de a gyökérzete megmozdít6atlan maradt. ezt később be is temettem. némelyről tényleg csak a hajtásokat tudtam lemetszeni.
huzigáltam ki a nagy gyomokat, amikor 1x csak elkapott az a fura-szar érzés, amit a málnahajtásnál éreztem. eldobtam valamelyik gazt, és kesztyűben folytattam tovább a munkát. majd talán megtalálom, hogy miféle, és akkor közlök róla féynképet. az 1ik 1 nagyon szimmetrikus, 1enes növény. sima zöld szárral. olyasmi levelekkel, mint a fűzfa. hengerszimmetrikus. van benne vmi undorító. abból nem is bírtam kiszedni többet, mert olyan iszonyt éreztem nemhogy az érintésétől, de még a látványától is. sőt, amikor fűnyíróztam, akkor is megálltam, és komolyan össze kellett szednem magam, hogy rámenjek vele. minth a afűnyíró is én lettem volna. ilyen undort régen éreztem bármi iránt is.
idáig jutottam. hogy már a növényektől si undorodok. és ez viccesen hangzik, ha elmesélem, de akkor is gáz nekem. még a csiga is kedvesebbnek tűnik. ...vagy nem? a giliszta minden bizonnyal. a gilisztában van vmi rendes.

wekerlei sodrófa díj
ide neveztem volna: 1 süti sütőversenyt hirdettek awekerle napok alkalmából, amin én is indultam... volna. lefújták az egész rendezvényt, mert olyan ratyi időt jósoltak, hogy a szervezők nem mertek kockáztatni a szabadtéren.
így nem versenyeztem, viszont a kertipartit megtartottuk, amit terveztük. igaz, hogy házibuli lett belőle, de szerintem így is nagyon jó volt. 5 gyerek, 14 felnőtt jött el. életem 2. székelykáposztáját főztem, mindenki szerint nagyon finom lett. a süti kráfli volt, sima, gesztenyés meg lekváros. az is nagyon jó lett. sokan, szinte mindenki, autóval jött, így nem volt nagy alkoholizálás. ez zsúr volt inkább mint esti buli. nem is baj. vasárnap már nem lehet annyit dorbézolni, rá kell pihenni a 7főre. rengeteget ettem. nemtom hoygan fogok ledobni néhány kilót. csak zsírosodok. nem tetszik, és kivagyok tőle, de fogyni sem bírok, csak eszek. ilyen mostanában nem történt velem. zöldségeket kéne rágcsálnom, nem szénhidrátot zabálni. legalább a csokiról álljak le...

kürtőskalács
tegnap az olaszos csoporttársam hozott nekem erdélyből kürtőskalácssütő szettet. persze nem bírtam magammal, és kipróbáltam. a konstrukció nem tökéletes, így történt az, hogy szinte mind1iket odaégettem legalább 1 helyen. már összeállt a fejemben, hogy min kell változtatni, a jobb eredmény elérése érdekében. amúgy a tészta jól sikerült. a citromhéj és a vaniliás cukor csodákat tud tenni a kelttésztával. aztán lehet hogy a parázs felett jól működnének ezek a fák. majd kipróbálom valahol. kell hozzá 1 kert grillező izé vagy otthon is összeállít6ó ez, ha van megfelelő alapanyag.

olasz
hát nekem órán annyira nehezen megy bármit is felfogni

kultúra
múltkor olasz helyett elmentünk színházba. fú. ez a magaskultúra... nálam kiverte a biztosítékot. nagyon modern volt, elég unalmas, nem értettem belőle semmit, legszívesebben kimentem volna, ha elég bátor vagyok. a többieknek tetszett. nekem nem valók az ilyenek. ennél 1xűbb vagyok, igénylem a szájbarágós történeteket, nem értek az átvittből, nekem nem való a mellébeszélés (holott gyakran tuti én is ezt teszem). legalábbis színdarabban meg filmben.

bicikli
nincs kedvem ráülni a konára. mindig csak mondogatom tesómnak, hogy hamarosan áthozom, nekiállok edzeni végre, de csak nem következik be ez...
a nyári biciklitúrát átterveztük vasárnap. emiglia romana és toscana lenne a cél. ha sikerül eljutnunk bolognaig autóval, akkor onnan megcéloz6juk san marinot, meg az em.rom. tartományt is. pármai sonka, parmezán, stb. gasztrotrip. mondjuk jó lenne soványabban hazajönni, mint ahogy elindultam... gyakorolnom kell az olasz nyelvet. azt írják, hogy ez atartomány nagyon híres a gasztronómiájáról. jajj, nagyon jó lesz. van benne sík vidék is meg hegyek, hogy ne maradjak BIGek nélkül. jó lenne annyi hágót abszolválni végre, hoyg bekerüljek az 1. szintre. 7et beterveztem a túrára, és talán még szlovákiában is tekerünk idén, bízom bízom. a san marinoi 1 db BIGet nem hayg6juk ki, hiszen tavaly az 1 szem liechtensteinit sem teljesítettük, amit még mindig bánok. mikor jutok el oda még 1x?

jóga
most 7főn egész jól ment. mert nem volt szar kedvem, nem voltam ideges. ennyi. gyüjjön az izomláz. ez annyira jó. múltkor nem ment a negativ hangulatom miatt, így izomlázam sem lett. ilyen összefüggések vannak. nemhiába monddogatja amukes, hogy minden a fejben dől el. fejlődés van: képes vagyok megcsinálni a hidat. igaz hogy nem olyan szépen meg szabályosan, de legalább tudom. a fejenállás csak fal mellett megy. kéne gyakorolnom, és fal nélkül is megcsinálni. nagyot nőhetnék saját szememben

van még vmi?
mélyen és magasanszántó gondolatoknak 1előre híján vagyok. bele kell temetkeznem az olaszba meg a túrába. jól felkészült turistának lenni. de túlzásokba nem jó bocsátkozni, éljen a spontaneitás meg a helyiek :)

pitypang

az összes növényen végigmegyünk
ennek a pitypangnak mostanság különös jelentősége van.
amikor 7végén a málnásban foglalatoskodtam, kiástam néhány pitypangot is, amik zavartak. árnyákos helyen voltak, a szilvafa alatt, nagy fű (disznóknak le lesz kaszálva) társaságában. és itt olyan könnyedén ástam ki a pitypangot, hoyg csak csodálkoztam. max. 20 centis lehetett a főgyökere. száraz, napnak kitett helyen meg szinte lehetetlenség kiásni, tuti elpattan a gyökere. így tapasztaltam meg (tudatosítás), hogy a növények mennyire alkalmazkodnak a körülményekhez.

tegnap az europarktól az erőd#hattyú-ig el tudtam úgy menni a gizivel, hogy nem álltam meg. micsoda győzelem.

az olaszóra nagyon vidám volt. rengeteget nevettünk. annyi pluszt ad ez ilyenkor.

utána meg 1 érdekes szellemes estének voltam a résztvevője. nem is számított a sör. csak annyiban, hogy folyton budira kellett mennem. ennyi (+)ummal a hátam mögött most már rajzol6nék valami zseniálisat. örülök, na. mert le voltam eresztve. belenézek a tükörbe, és látom, hogy örülök.

rájöttem, hogy a veteményes megöntözése kannából sokkal 1xűbb, mint huzigálni a slagot. a sárgarépát ki kell 1elnem 7végén meg a sok gazt eltávolítani, megsemmisíteni az akácfákat. hogy miért nem ástam ki őket?!

az esküvőre nem lesz zsírapasztás úgy látom. remélem, majd nyárrra összeszedem magam ez ügyben. biciklitúrán mindig fogyás van, csak utána visszahízok. valahogy azt a súlyt kéne tartani. akkor elégedett lennék magammal. bár lehet nőtt az izomtömegem, mert az 1ik otthoni nadrágom ugyanúgy lóg rajtam, mint régebben, de most nehezebb vagyok. a zsír helyét átvette a hús. a zsír helyét átvette a hús? össze kell készítenem a cuccaimat. nehoyg az legyen, mint ballagás előtt: akkro vettem észre, hogy aviselni kívánt ruhát valószínűleg csak bevágtam a szekrénybe szépen összhajtogatva, csak nem tisztán...

legyen rebarbara

a szerda esti szórakozás nem volt túl komoly, józanul tekertem haza. meg számomra spontánul jött. a ricsis buliban végeztem. vicces volt nézni a többieket, hogy mennyit isznak. amikor én is ezt szoktam. áhháhhá

csütörtökön semmi szórakozás. olasz után csak pakoltam, és éjjel 1k-or már feküdtem is, meg 4.10-kor keltem. azt se tudtam, hol vagyok. fú. na még főztem 1 halas rizottót is. tesóm átjött, megkezdtük a rumot, és a biciklis lámpám fényénél megtekintettük a kertet. a retek nagyon megnőtt, vasárnap óta megkétszereződtek. így megeszem a halat. rizottóban. finom lett természetesen.

vonat
reggel meg siettem, mint az állat, el ne késsek. ünnepi ruha+tornacipő. mert az ünnepiben nem tudok ennyit gyalogolni. az álmos utcában láttam 1 sünt. osont át az utcán, be az 1ik kertbe. ahogy hozzáért a háta a kapuhoz, azaz súrolta, az nagyon vicces volt. lehetett hallani: surrrrr. annyira bírom, amikor a sün háta hozzáér a kerítéshez. idén már 2x láttam ilyet.
természetesen baromi korán kiértem a délibe. jött 1 srác műhelypumpával meg új külsőkkel. 1x oldalra sandítottam, épp fújta az orrát. ruhazsepivel! az ilyen arcok mindig szimpatikusak, akik ruhazsepibe fújják az orrukat.
utána megcselekedte velem a napi jót: leesett a töltőtollam teteje az ülés mögé. könyv letesz, rátérdelek (harisnya ne szakadjon ki), hát passz. erre felkel, hogy fel lehet nyitni az ülést. kinyitja. jé, ott a kupak! éppen beértem, és kiszedtem. ezzel be is fejeztem a firkálgatást aznapra.
érdekes amúgy, hogy 1 ideje egész tiszták ezek a rgi vagonok. a klotyó is. mindig van papír, meg víz, nincs kosz. még a kárpit is. mondjuk 5 éve nem volt ez. nemtom mi történt a máv-nál. máv-start lett. és nekiálltak törődni vele. kihozzák a maximumot ezekből a vagonokból.

a ballagás
vicces volt helyenként. és nem túl hosszú. sőt rövid. iszonyatosan teleettem maga aznap. azt hittem, kidurranok, és székenődök a falakon meg a padlón. ez nem normális. mine eszek ennyit? utána meg csodálkozok, hogy nem jön rám xyz ruha.vagy legalábbis nem áll a legjobban. a zöld pólóm (az 1ik) meg pont passolt a vállamon, amikor próbálgattam, hogy mégi smilyne ruhában menjek ünnepelni. dzs. szerint a jóga 6ása. hogy másképpen -azaz jobban- tartom magam. hát remélem. bár a csapott vállaimon én nem látom ezt.
utána koncertre akartam menni, de nem győztam eg saját magamat sem, ui. elaludtam az asztalnál. a szemeim annyira szúrtak, alig éltem. mind1, így legalább hazafele bementünk boltba. sikerült elérnem, hogy az aldiba térjünk be, ahol a biciklis cuccokra koncentráltam- itt nem kapkoják le olyan hamar, mint pesten- majd a pénztárhoz lévő kifutó termékek ketrechez siettem, ahol csodálatos dolog történt: még megvolt az a széldzseki, ami 1 tenyérben elfér. 3500-ért. tesómmal gyors megkonzultáltam a dolgot, és már hajítottam is bele a bevásárlókosárba. nem vitte el senki! pedig milyne régen jártunk ott! tavaly télen kb. jó üzlet volt. nagyon örültem. s-est vetem, és ez passzol is rám. még 1 db volt. ezentl nyáron csak bevágom az övtáskába, és mehetek hátizsák meg kénylemetlenségek nélkül este szórakozni. császárság. ez volt a legjobb a napban. este 10kor már aludtam. egészen reggel 8ig. én nemtom mikor aludtam utoljára ilyen sokat.

anyáknapja
elbicikliztem a legközelebbi repceföldre. brutális, most virágzik arepce. a vonatból ahogy kinéztem, szinte mindig volt valami sárga terület. gyönyörű, imásom ezt a sárga színt, annyi életet visz a tájba meg 1általán. szóval szedtem repcét meg otthon orgonát, nefeljcset, citromfüvet. ezt építettem az anyáknapi csokroba. ez feltűnő és szép. meg olcsó. az a harsány sárga meg a mélylila orgona. annyira passzol. és a nefelejcsa világoskékjével.

rebarbara
a jamie oliverből kinéztem 1 rebarbarás receptet. elő is készítettem a barbit, de nem sütöttem belőle sütit, ui. annyit kaptunk a ballagásról, hogy dunát lehetett volna vele rekeszteni. és nem citrom+fahéj+szegfűszeg+cukor kombóval hoztam össze a barbit, hanem narancslé+narancshéj+gyömbér+fehér és barnacukor vegyesn. hű, ez bombajóóó. a gyömbéres rebarbara fagyit a vári cukrászdából ismerem, nem is tudom, miért nem jutott nekem is eszembe ezt az ízkombinációt alkalmazni. naggyon finom. asszem összeturmixolom, és felöntöm pezsgővel, ahogy jamie javasolja.

málna
otthon telepítettem málnát. csak úgy nekiálltam magamtól megrendezni a málnát. tavaly semmi nem volt vele csinálva, nem termett, gáz volt. pedig a mááálnaaaa annyira finom. megláTYÚK mi lesz belőle. mutterék majd felkötözik talán. letördeltem 1 csomó hajtást, hogy ne vegyék el az energiát a régi, termő növények elől. 1x csak kirázott a hideg, eldobtam. olyan fura volt megfogni a málnahajtást. világoszöld és a szőrök még sötétvörösek rajta, és igen gusztustalannak tűntek. fú, még msot is kígyózok tőle. kb. mintha békát kellett volna megfognom. pedig békát se m fogtam még a kezemben. otthon láttam 1et.erre a #apám mondja, lépjek rá. hát megbolondult? majd agyontaposom, mi?! 1x a alföldön mértünk, vmi vízközeli helyen. na, tele volt békával az egész gáztelep. direkt lassan mentem, hogy nehogy agyontapossak 1et is, de azok basszus úgy ugráltak, annyian voltak, mint a zsöcskék a napsütéses nyári réten, gyak. lehetetlen volt elkerülni, hogy ki ne nyírjak 1et sem. uhh, de zsar volt, ahoyg láttam kiömleni a zsigereit, és szegény még élt, és még 1x nem bír-tam rálépni (most már direkt), hogy csökkentsem a szenvedéseit. ilyen ez a popszakma hahaha.

visszafele a vonaton az "aki ruhazsepibe fújja az orrát, az szimpatikus" elméletem meg is dőlt. az 1ik utastársam nem volt kedvemre való. biztos csak abarátnője miatt, aki elfelejtett köszönni. amikor leszálltak, akkor elköszönt. szerencséjeee.
tegnap csak aklotyóra ültem le meg ebédkor. meg du a vonaton. elfáradtam az állandó futkosásban meg munkában. semmi kedvem nem volt tömegezni. de más választásom sem. nálunk lomtalanítás van, tele volt az utca szeméttel. ezért reggel a6árúton jöttem, nehogy belemenjek vmi törmelékbe. fasza volt. újra biciklizni. nyugalom. bár most eltűnt a 6ártalan jókedvem megint. asszem megnézem a london pigeont- hátha segít.