KRESZ

most olvastam el, hogy mi vár6ó. siralmas. azt hittem, hogy csak én értelmezem rosszul a kisagyammal, de a CM fórumos hozzászólásokat olvasgatva bizony gyász a helyzet. mindjárt sírok. mondjuk amúgy meg leszarom, mert azután is úgy fogok közlekedni, ahogy nekem biztonságos és másokat nem veszélyeztetek. ekkora retek 1 ország ez, ahol élünk. az összes optimizmusomat, önbizalmamat és jókedvemet elmosták. nesze nektek, biciklisek...

galambok már megint

egyszerűen kiborítóak. és ezeket nem lehet büntetni. tegnap is, ma is hajszál híján átmentem egyen. rá kell lapulnom a biciklire, hogy fejbe ne röpüljenek. vajon feljelenthetem azokat az embereket, akik galambot etetnek? vagy ez már nagyon radikális nyavalygás?

különben is csodás az idő. baromi meleg van, süt a nap. mit akarunk még november 25-én? ezt mondta reggel a nesta is. tegnap meg azon hisztériáztak, hogy budán köd van, a bölény nem tud repülni. majdnem beírtam 1 sms-t, hogy k. unalmas hallgatni, hogy mindig szidják az időjárást, és lassan minden rádió abból áll, hogy közlekedési híreket mondanak, hol van dugó, hol van baleset stb. kíváncsi vagyok, hogy akik ezt hallják, mennyire tudnak/akarnak kerülni vagy csak eleresztik a fülük mellett és dühöngenek a műszerfalat csapkodva, cigicsikkeket dobálva ki a bádogdobozból.
na bennem is van indulat. a düh. mint lételemem. pedig olyan jól vagyok, hogy nem győzöm hangsúlyozni. alig vétek gépelési hibát. na?

még 1 biciklis: tegnap este kanyarodok le a bajcsyról az alkotmányra balra nagy ívben, rá a biciklisávra. hát piros volt nekünk még, de nem szoktam mostanában várogatni, mert mindenkinek piros van, akkor miért ne haladjak. ugye vizes volt az út, nem akartam rákanyarodni a csatornafedlapokra,hanem a 2 között. 1x csak észleltem, hogy 20-szal gurul hátra 1 taxis. majdnem nekimentem, épp el tudtam balra kanyarodni a végétől. huhh, remegett a lábam. nem akarom szidni a taxist, de nem avgyok biztos benne, hogy működött a tolatólámpája... bár akkor lehet nem is mehet forgalomban? na mind1, megúsztam. mostanában nagyon el vagyok telve magamtól, el is 6ároztam, hogy jobban figyelek, mert gyűlnek a necces szituációk. nem muszáj mindent kicentizni, annyit nem nyerek vele időben. csak nagyon ráálltam arra, hogy nem akarom letenni a lábam, hanem ügyeskedek. nem mintha menne a trackstand... ez baromira zavar, hogy ilyeneket nemtok megtanulni.
tegnapelőtt is jógán... az elején tök jól ment, éreztem, hoyg minden fasza, de aztán 1lábon kellett állni, és én mindig eldőlök. már az elején is ez volt. otthon kéne gyakorolnom. meg a hídba se tudom kinyomni magam hanyattfekvésből. a mukes szerint ez fejben dől el. de szerintem csak részben. nulla kar has és hátizmom van még mindig- amire rácsodálkoznak a reumatológusok. vannak fizikai 6áraim. valahogy ki kéne tolni őket. általánosban nem tudtam kötelet mászni. lehet ez is csak technika kérdése? mert nálam dagadtabbak is tudtak. viszont a kezem erős. sokra megyek az erős kézzel, ha a többi gyenge... bosszantó. majdnem elbőgtem magam. aztán összeszedtem magam. hogy végül is nekem jó a jóga, hiába kérdezi meg a mukes, hogy miért járok. biztos nem akart vele megbántani, azért magamba szálltam. mentálisan erősnek kell lenni. jahh. erről szól.

nos, úgy tűnik új albiba költözünk.micsoda változás. 1,5 évre biztosítva lesz a helyünk. utána majd meglátjuk. csak rugalmasan kell élni az életet. mondom én. ezt. most.

19 fok van!


feltezsek 1 képet a múltkori slambucról. ... tennék, de nem megy. mibaja? további nagy gondolataim voltak tegnap, amik a semmibe vesztek. majd előkeresem őket. 2 dolog van, ami érdekel, de most nem ír6ok róluk.
lehet veszek féynképezőt. még gondolkodom rajta. igazából a kikas bárányszőr sokkal jobban érdekel, bár nem hsizem, hogy abban az anyagi helyzetben vagyok, hogy szórakozásból 15ezerér báránybőrt vegyek. ráadásul a piros elfogyott...

gizella 1

szerintem kb. a napokban 1 éves a biciklim. gratulálunk. 1 gyümölcsöző kapcsolat ez 2nk között. mindenki boldog, de főleg én.
tegnap olyan munkát csinál6tam, amit igazán szeretek: kivittem biciklivel a jegyzőkönyvet a megrendelőnek. 18! fok volt a nagyváradtéren. rövidgatya+rövidujjú. remek volt na!
a jóga könyv 1ik részén túlvagyok. nekiállok a jóga légzés megtanulásának a holnapi nappal. de jó lesz. kitartás legyen. végül is a gerinctornát is tudtam csinálni annakidején több hónapig. rá kell érnem az egészségemre. hátha tudok példát mutatni a családomnak, hátha el tudnak sajátítani vmit ők is.

tegnap nagyon jót rajzoltam. hű még a pingvinet... nem, majd jövő 7en.

pingvin

szórakozááás. holnap feltöltöm a másikat is. ezen mindig nevetek, annyira jóóó

biciklizgetés

tegnap megnéztük az albit a wekerlén. hát nem jött be. sötét volt, gyatra közvilágítás, ugató kutyák... a házban alig bútor- mondjuk ezt tudtuk, sufnit nem lehet használni, mert telepakolták. mondtam, hogy legalább 3 biciklit kell elhelyeznünk.
ha iparkodok, alig késve odaérek olaszra. de ez csak azután tudatosult bennem, miután kijöttem a lidl-ből, s észleltem, hogy 18.36 van, és 19.40-kor van vége az olasznak. az óra végére be akartam menni, hogy legalább a házit leírjam. namondom, félidőben már nem állítok be, mit csináljak hát?
kitaláltam: eltekertem nagynénémhez budára. a szabadsághíd-fő utca kombinációt választottam. sajnos a csalogányról túl korán kanyarodtam le. onnan célszerűbb rákanyarodni az erőd utcára, mert akkor van lendület, nem kell elsőbbséget adni senkinek, míg ha végig az erődön jövök fel, akkor a csalogányosoknak elsőbbséget kell adnom, és akkor elvész a lendület, nem bírok feltekerni az erődön. a vége meredek eléggé.
szóval így mehettem a járdán felfele. meert a b. utca 1irányú. épp pakoltak a cba-ba, de rendes volt a békás tag, mert amikor meglátott, helyet adott nekem. jó hangosdan megköszöntem.
nagynéném után átrongyoltam a lánchídon, majd a nyelviskolába mentem. kurva jó volt ez a kis utazás. jó, hogy lezárták a margitka hidat, mert így megtapasztal6tam milyen nagy áttekerni a lánchídon. teljesen rákattantam. elég rövid, úgyh igazából nem akadályozom az autósokat, mert aki előttem ment csak 30 m előnyben volt. amikor lehajtottam a hídról, akkor meg úgyis elmentem mindenki mellett. baromi jó volt. élvezem ezt a szlalomozást. bár autóból átélve biztos anyáznék... de 1xűen nem érdekel, annyira jól érzem magam a biciklin. ez lehet önzőség. mind1. én nem akarok meggyőzni senkit sem a biciklizés előnyeiről, rakom magamban és kész. majd rájön mindenki szép sorban. azt olvastam a jógás könyvben, hogy a nyugatiak a test végett sportolnak, míg a jógások összekötik a szellemet a sporttal. namármost. én akkor indiai felfogás szerint jól csinálom, mert nekem ott van a szellemem biciklizés közben. igaz hogy közlekedek és nem sportolok. sokan sportnak gondolják. akkor ringassam magam én is abba a hitbe, hogy sportolok? magwasnak köszönhetem ezt a mondatot (közlekedek, nem sportolok). ez jó szöveg.

reggel munkába menet összefutottam tesómmal az üllőin. kérdezte megállok -e, sikerült olyat válaszolnom, h azt hitte, hogy nem. szerencsére nem tekert túl gyorsan, és még a baross utca elején utolértem, beszéltünk pár percet. elmondta, hogy a főcuki mekkora volt 7főn: kimentek levelet söpörni, főcuki kivitte a labdát, tesóm mondta neki, hogy ha az utcára kigurul a labda, ne menjen utána, mert jöhet autó. erre persze az volt az 1., hogy kidobta a labdát. tesóm még éppen megállította, s megkérte, hogy direkt ne dobja ki. mire főcuki fogta a labdát, letette, odakészült melléje és megkérdezte: rúgni szabad? :) :) :) :)

múltkor olaszra a gyerekkorrról kellett írni 1 rövidet. ezt írta rá a tanárom: "bella infanzia, bella scrittura :)"

kalóz

...egy kalóz telefonon elmondta...
olyan vicces, hogy vannak kalózok. egészen 30 éves koromig azt hittem, hogy velük már csak regényekben és filmeken találkoz6unk, erre idén rácáfolt erre az élet. időnként felbukkannak a hírekben. olyan mintha visszamennék a múltba. vajon milyen egy mai modern kalóz? van halálfejes zászló a hajójukon? kampókezű és falábú van -e köztük?
biztos olyanok mint a hagyományos emberek, mint mi. csak éppen ez a munkájuk. úristen, röhögnöm kell.

rendszám

már írok vmit.
van ilyen kényszerem időnként, hogy ha előttem van 1 autó, és meglátom a rendszámát, akkor a betűkből nekiállok szavakat csinálni. a sorrend meglegyen. pl: JGH-526 --> joghurt. BHA-015 --> bolha stb.
másik kényszerem ha pl. babot válogatok, 1ből számolni kezdem a szemeket. vagy amikor zöldbabot darabolok, számolom, hányba vágtam el. mákot pucolni nem szoktam :)

és miért van az, hogy amikor arcot mosok, mindig csak a jobb szemembe folyik bele a szappanlé, és csak a jobb szememet csípi?

pénteken volt a prosectura zkr 20 éves jubileumi koncertje. az 1. 10 év dalaival. miért kellett ilyen kicsi helyre tenni, azt nem értem. iszonyú tömeg volt, majdnem plakát lettem a falon, annyira összepasszíroztak. jó hogy fogytam. többen izzadtak. ahogy elsúrlódott mellettem vki, a pólóm bal ujja csupa víz lett az ő izzadt karjától, úúúúúú.
felavattam a csodálatos új fülbevalómat is. n. szerint eddig ez a best. hát igen. hogy fogom magam túlszárnyalni? nehéz lesz nagyon.
amúgy a koncert nagyon jó volt. végre csak arégi számaikat hallottam. minden kedvencemet. viszonylag józanul éltem meg ezt az időtartamot. a lealjasodás a biciklisbuliban kezdődött meg. azt se tudom, hogy értem haza (nem újdonság...). kérdéses volt, h tudok -e jegyet kérni a pénztárostól a déliben. sikerült. legalább sokat aludtam a vonaton. jól befűtöttek, 1 élmény volt így utazni. sütött be a nap. áhh. elkezdtem olvasni a sport és jóga c. könyvet, teljesen fellelkesedtem, h a jóga segítségével mindent megváltoztatok magam körül. önmagam körül. megtanulom a jógalégzést. ez 2 hónapos folyamat. nem szabad 1etlen alkalmat sem kihagyni. de csak nyerhetek vele. muszáj lesz megcsinálnom. és akkor bekebelezem a világot, jeeee.

a családi partin nem remekeltem, mert a kevés alvás és a sok pia nyomottá tett. mutter elküldött aludni, azonban nem sikerült. később az unokahúgommal 1ütt dőltem el, aki elküldte e-t, és tovább pörgött, rendezte a plüssállatokat, végül az édesanyja=e. elvitte. kis sírás után ő is elszunnyadt. csodás ébredés volt, nem mondom.
ha kialudtam volna magam valamennyire, akkor tán még inni is tudok, de ez nem jött össze. mindenesetre örültem a családnak. viszont furán éreztem magam. mintha csak áramlottam volna köztük. néha rámjön ez, hogy még a családban is idegennek érzem magam. máskor meg nincs bennem ilyen kívülálló érzés, hanem a fordítottja. ki érti ezt?

házszám

mint tudjuk, a házfelújításból annyi részt harcoltam ki magamnak, hogy megveszem a házszámot. ami tetszett, az a paraktikerben 2x annyiba került, mint az obiban. viszont 3 obiban jártam, s 1ikben sem volt nullás (vagy kettes?). más választásom nem maradt, mint csinálni 1et. kettőt. mivel kétszámjegyű. ez pont jól jött, mert így tényleg olyan lehet, amilyet én akarok.
1. van ez a modellező agyag nevű anyag. olyan mint a gyurma, csak sokkal könnyebb. ebből csinálom a fülbevalóimat. sajnos nehezen gyúr6ó, ráncosodik, hiába vizezem be a kezeimet. magyarnyelvű használati útmutató természetesen nincs hozzá- mintha csak túra vagy bicikliboltban járnék. szóval vettem 250 grammos darabot 1800-ért. kivágtam belőle a két számjegyet (megmaradt 3/4-e és még az előző csomagból is van...). a felszínük szép, a hátuk meg az oldaluk kevésbé. mindenestre dzs. bőrdíszműves szikéje jó szolgálatott tett a simítás közben.
2. kiégettem mikrohullámú sütőben.
3. akrilfestékkel festettem be. ebből még tavaly vettem sokfélét, arra nem kellett költenem.
4. utána lefújtam lakkal, mert a kenhető lakk (égethető is. ez fontos, hiszen a házszámot az időjárás megdolgozza, tehát jól le kell fedni) elkezdte elmaszatolni az akrilfestéket (lehet nem volt csontszáraz és azért).
5. most lekentem a glanz lakkal. ettől fényes lett.
6. 2x is, biztos mai biztos.
7. már csak ki kell égetni 170 fokon. ezt a sütőben fogom megtenni. beindítjuk a sütőt 20 gramm valamiért...
a melóban akartam a mikrohullámú sütőben kiégetni, de felhívtam 1 szakit az OSSKI-ból, aki megerősítette azt a felvetést, hogy a mikrohullámok csak a víztartalmú ételt melegítik fel, a levegőt nem, így az égetést tűzhelyben végezzem, ahol van forró levegő, ami rásüti a lakkot a házszámra. abban reméynkedek, hogy a gyurma anyaga is bírja az égetést, nem csak a lakk. nna. hány munkaóra és forint van benne? igazán megéri ilyeneket gyártani kis tételben...
de szeretek vele pepecselni. csak azzal szeretek, ami érdekel. munkában pl. nem nagyon szeretem a pontosságot, és a munkatársam szokott figyelmeztetni, hogy nem regényt írok, hanem jegyzőkönyvet, hahaha. igaza is van. ez nem olyan meló, hogy ellazázzam.
jó, hogy változtatni akarok, amikor szinte lelkiismeretfurdalásom van, ha karácsonykor 2 ugynaolyan mintájú mézeskalácsot készítek (sütünk vagy 100-at) vagy húsvétkor 2 1forma tojást írok. na a dobkötelestől nincs lelkiismeretfurdalásom, mert az egyszerű és szép és nem is oylan könnyű jól megírni. abból 2t is szoktam, 1et nekünk, 1et meg a rózsinéninek, haha.

kettő napja nem ültem biciklin. holnapra jó időt ígérnek, pontosabban csapadékmenteset. nagyon várom. így lazulok. de msot jobban hiányzik, mint bármikor. a bicikli részemmé vált. na nem áradozok róla oylan sokat, mert kiderül, hogy ez vmi pótcselekvés.

kaposvár

meglátogattam b-t meg az ő pereputtyát.
hű
annyi mindent akartam írni. azt hittem, úyg fognak száguldania gondolatok a fejemben, mint tegnap este. de visszatértem a valóságba.
a deák téren köröztem a 105 busz megállóját keresve. elmentem mindenféle irányba, végül 2 járókelő segítségét kértem, akik útbaigazítottak. este volt, vagy 3/4 8. szép csendesen esett. régen voltam ilyen elfogadó az esővel szemben. kifejezetten kellemes volt. a közvilágítás csillogtatta a vizes juharleveleket a fákon. a felmelegedett reflektorokra hulló csapadék elpárolgott és gőzként gomolygott a világítótestek fölött. gőz és eső egyszerre. ahogy bámultam az esőt a földön, különös jelenségre lettem figyelmes: a lámpafények kifele táguló koncenrtikus körökben világítottak. na ezt nem tudom érthetően megfogalmazni. én meg vártam. így vár6ott a kisherceg a rókára. volt bennem valami nagy általános bolfdogság meg nyugodtság, ami majdnem szétfeszítette a bőrömet. gondoltam, a gellérthegyet is arrébb tudnám tolni. egész nap ez ment. ilyet még nem éltem át. egy kb. 2 éve nem látott barátnőmmel találkoztam este, s ahogy közeledett az idő, 1re jobban örültem. ezt a napot kell majd mindig felidézni, ha valami szomorkodnivalóm akad. néha abiciklizésnek is annyira tudok örülni, hogy majd kiugrok a bőrömből. de zet múltkor biztos írtam. sebaj, ez nem változott pár nap alatt.
belegázoltam bokáig vmi 1 nagy tócsába, ám ez sem zavart. nem volt hideg.
elmúlt ez a nagy öröm...

ma meg ki kell hagynom a jógát, mert beszerveztem 1 mérést... amatőr vagyok. legalább biciklizhetek többet mint a meló oda-vissza. nem mintha bárki megakadályozna abban. hoyg csak úgy biciklizgessek kedvemre a városban, de nekem fontos, hogy legyen valami valós cél. legalább az élet 1 területén legyen célom.
szeretem az időjárást. ez kissé értelmetlen, viszont jól hangzik.

szimpla

szimplában voltunk tegnap az olaszosokkal. rácsodálkoztam a helyre, hogy mennyire megnőtt. 1re csak terebélyesedik. 550 a sör... hát legalább van fűtés meg jól néz ki.
tegnap azta súlyos hibát követtem el, h tömeggel jöttem melóba a reggeli eső miatt. aztán olasz után hazametróztam, s biciklivel mentem a szimplába. csak 2 sört ittam meg. néha annyira rámtör a biciklizés iránti szeretete, hogy azt hiszem, meg-ő-rülök. a szimpla biciklitárolójában megkérdezte 1 távozó fogyasztó, h igaz -e szerintem, hogy az ember szerelmes a bringájába? IGAZ. ezek után még jobb volt hazatekerni.h ogy más is így gondolja.

azt hiszem, fogytam. már épp ideje volt, mert kezdtem elzsírosodni. még nem szeretném abbahagyni. karácsonyra el kéne érnem a 60 kilót. akkor úgyis újra beindul a zsírszövetmegnagyobbodás. bizonyára nem tesz jót ez a súlyingadozás. biciklitúra után kéne megtartanom a súlyomat. persze az a terhelés, amit akkor adok a szervezetemnek, nem általános, nem mindennapi. elég nehéz dolog utána nem visszahízni. mert kííívánom az ételt, úgy érzem, fel kell töltődnöm, mert a sok mozgás ellenére is 1 lepusztult arc néz vissza a tükörből. és a naptej+napsütés+por+verejték kombó az arcbőrömnek kifejezetten káros. most meg teljesen jó. időnként megtapogatom, hogy még mindig olyan sima -e, mint 3 órával ezelőtt. ezen pörgök.

most mit csináljak a banánnal? banános joghurtként fogyasszam vagy 1em meg önmagában? kalóriaszegényebb a 2. verzió.
nincs narancsbőröm. ez megnyugtató. huhh.

van még vmi?
valami miatt mindjárt szét-robbanok... mi ez?

gizella

most lesz 1 éves. és nem tudom pontosan mikor vettem. tiszta gáz. próbáltam utánanézni a blogomban, de nem volt kedvem elolvasni ennyi mindent, így hagytam a fenébe. hogy ünneplek így? melyik napot jelöljem ki születésnapnak? hívjam fel a srácot, akitől vettem? biztos emlékszik rá...

amúgy reggel volt 1 dúrva kempingbiciklis arc. megelőzött egy fixist is, tépett mint az állat. bár lehet, hogy ezt ma már 1x leírtam. előttem haladt fényévekkel. ilyne kis kerekekkel... pörgethetett rendesen...

múltkor beírtam a no salty-ra egy megjegyzést, amelyben a hulalát fikáztam a hagyományos habtejszín ellenében. kimoderálták. most ezen pörögnek. észrevettem. 1re több helyen méltatják. uhhh

kulcs

tegnap ismét elkerekeztem a bem moziba, és átvettem a kulcsaimat. ajtón kívül még 1x ellenőrizem, hogy tuti a zsebemben vannak -e. hazafelé lánchidaztam. mostanában igen rászoktam. csak tegnap dudáltak le, pedig raktam neki, mint a fene. persze az én végsebességem véges... jó ez a híd, mert rövid. annyit kibírnak mögöttem az araszolók. és ha nem, akkor meg előzzenek meg. elférnek. szeretek legurulni a pesti oldalra.

eszek 1 kis húrkát. szobahőmérsékleten önmagában a leg-jobb. tegnap sütöttem a sütőtökkel 1ütt, 1 tepsiben. koncert volt a tűzhelyben. a kisülő zsír a kisülő vízzel hangrobbanás kíséretében elegyedett. a májas húrkát jobban imádom, mint a véreset. a mutter pont fordítva. a családban a véres/májasból töltsünk többet kérdésben kisebbségben van, ennek ellenére többször sikerült kibuliznia, hogy véresből töltsünk többet.
a végén mindig marad 1 kis húrkamassza, ami a töltőből nem jön ki, a bazsakása. tesóm szerint nagyon idióta szó ez. keresztapámtól hallottam először a bazsakását kb. 20éves koromban. szerintem vicces. mint a presszbors=préshúrka=disznósajt. a préshurka szó nagyon jól közelíti a valóságot ellentétben a disznósajttal. a disznósajt kissé elvont. a presszbors németes, csak a bors felével nem tudok mit kezdeni.
visszatérve a rizshez. én nem igazán kedvelem a bazsakását megsütve, mert nem sül ki belőle a zsír, mint a bélbe töltött hurkából. hiába döntöm meg a tepsit, attól még a zsír nagyja a masszában marad.
1x tesóm kitalálta, hogy a bazsakásából csináljunk rizsfelfújtat :) szerintem nagy on nagy 5let volt, sajnálom, hogy nem nekem jutott eszembe. kissé bizarr volt, azt bevallom, én finomabbra számítottam.
ettem már piacon is hurkát. mertem enni. ott jöttem rá, hogy mustárral milyen fasza. ám a májas igen gáz volt, iszonyú puha.
van zsömlés hurka is. régen azzal töltötték meg kölessel mert rizs nem volt. 1ik disznóvágáskor sikerült rábeszélnem a családot, hogy töltsünk zsömléset is (mama süteményesnek mondja). persze ez rengeteg plusz munka, így meg is csúsztunk időben. oda akartam magam tenni, ezért saját magam sütöttem a kenyeret hozzá. ezt fel kell szeletelni, kockákra vágni, s az a legjobb, ha sütőben kicsit megpirítjuk, de csak épp annyira, hogy a kenyérkockák kívülről enyhén megkeményedjenek. később erre borítjuk rá a vért. a szárítástól nehezebben szívja be a vért a kenyérkocka. kérge van. a pontos sorrendet nem tudom, a mama a profi ebben. én csak kifőzni szoktam. vajon igaz -e az az állításom, hogy a hurka 1 steril étel? 1. meg kell köveszteni (abálni) a rizst 2. kifőzzük a hurkát 3. megsütjük a hurkát. a botulizmus baktérium toxinjai ezt a 3 hőkezelést már nem bírják?
tavaly készítettünk kenőmájast is. azt hiszem, rosszul kötöttük össze némelyiket, így a tartalmuk a főzővízben diszpergálódtak. később a macska meg a földön huzigálta az üres beleket, amik a kifőzés 6ására tartalmukat vesztve hosszukban harmadukra zsugorodtak. hogy van ez a rizses hurka esetében? a rizsszem megdagad, a bél meg rázsugordik?

nahát, ez nagyon szép lett.

kimértük a fülemet. 31 évesen hozzávetőlegesen 18,5 kHz-ig hallok. az ultrahangos kutyariasztó készülék indította be az érdeklődésünket.
nekem tanulnom kéne.
de csak nyavajgok magamban meg bámulok. tegnap is tanulás helyett firkáltam. meg elaludtam az asztalnál.

a csalántea, a lúgosítópor keverék meg az útifűmaghéj rostpor 1üttes használata nem eredménytelen: kezd normalizálódni az arcbőröm. a jógától meg elkezdek/tem ragyogni. nagyszerű. napként tündökölhetek. jobban is érzem magam. igaz, hogy a kezeim olyan szárazak, hogy alig bírom kinyújtani az ujjaimat. de ez a hidegtől van.

szombat... ejjj

mint a diszkó... este 11-kor indultam el bulizni a bem moziba. b. beszélt rá, én nem ragaszkodtam hozzá. míg vártam a telefonját, el is aludtam ülve a konyhaasztal mellett. kezdett hűlni az idő, de nem vettem fel 100 réteget, hiszen úgyis baromi közel van a bem mozi. a rétegrend: trikó+hosszúujjú+széldzseki. sapkámat és kesztyűmet b. zsákjába sülyesztettem, és örültem, hogy végre hátizsák nélkül lehetek. most mostam ki, nem akartam, hogy bebüdösödjön. beléptünk, és vmi fura volt. pár perc múlva rájöttem. csend van. csend... szóval nem szólt zene, csak beszélgettek a népek. mire megvettük a sörünket, már szólt is a diszkó :)
sok mindenre nem emlékszem, amire meg emléxem az is kevés meg nem publikus, de az biztos, hogy villámberúgás volt. a hely szelleme... tavaly is rettenetesen berúgtunk vmi bicikklis buli alkalmával a bem moziban. akkor 3-3 sört ittunk, a mostanira nem emléxem.
a csodás (cuki, zöld, tehenes ülőke) női budit ki sem próbál6tuk, ugyanis a vécécsészébe bemenő vízvezeték el volt válva a porcelántól. csak néztünk. úszott a budi így derült ki. a pultosnak újságoltam, hogy mit tapasztaltunk, hát nem nagyon örült neki, de mi sem. így a férfi klotyóba jártunk ezentúl...
volt tánc, röhögés, és totál emlékezetkiesés. az agyelhagyó buli.
reggel amikor tekertem haza, rámköszönt 1 bringás, ő biztos túrázni ment. kicsit hoályos volt a dolog. vasárnap reggel sapka és kesztyű nélkül. valamelyest kijózanított. hát még az maikor a házhoz érve elővettem volna a kulcsaimat, de üres volt a zsebem. felcsengettem dzs-t, akinek vázoltam az eseményeket, majd sapkát és kesztyűt húzva visszatekertem a moziba. a margit hídon. még nem volt sok gyalogos. hiába zörgettem, cs. nem hallotta. hazamentem aludni. nem volt lakatkulcsom, lakáskulcsom, telefonom.
szerencsére vannak pótkulcsok, így nem volt akkora para.
1 körül kikászálódtam az ágyból, és újra eltekertem. ezúttal a láchídon. így futottam össze b-val, aki épp a margithíd felé tartott. nem voltak a táskájában akesztűm meg a sapkám :( a mozi még zárva volt, így hazakullogtam. kifejezetten jót tett ebben a metsző időben a biciklizés. felfrissített.
mivel fél 5-kor már adtak vmi filmet, 4 környékén visszatértem a bemmoziba a cuccaimért. a pultos már ott volt. előadtam neki bánatomat. s lám, a kulcsaim, telefonom megvoltak. szuper, zsebrevágtam, megksözöntam, majd hazaindultam. a sok gyalog miatt most a lánchidat választottam. otthon a kapu előtt belenyúltam a zsebembe, és gyanúsnak találtam, hogy alig zörög. bazz, a pulton hagytam a kulcsaimat, csak atelefont vágtam zsebre. neeeeee. ettől sírtam volna, ha tudok. ennyire béna hogy lehetek?! vicces. szerencsétlen. mind1. talán ma bemegyek értük, remélem, még megvannak. kemény dolgok ezek. hahah
kell nekem ez a sok alkohol...

ma reggel örömmel tapsztaltam, hogy a múzeum körúton az új kerékpársávon nincs 1etlen parkoló autó sem.

pénteken megvettem a turmixgépet. nagyon szuper.
sütöttem szalonnás-savanyúkáposztás kenyeret. a káposztától nem száradt ki. és kacsazsírral megkenve világbajnok. hadd ájuljak el nagyságomtól 1 pillanatra, hehe