utolsó?

nemtom, lehet ez lesz az év utolsó bejegyzése.
nincs ihletem túl sok. unalmasnak érzem az írást, és az eredményét is.
azért nekikezdek, hátha olvas6ó lesz.

a fényképező
met még mindig nem vittem el a szervizbe, így azt sem tudom, hogy vajh javít6ó -e vagy kuka... következésképp nem tudom dokumentálni a körülöttem lévő dolgokat. pedig igazán csinos szaloncukrokat készítettem. meg mást is. a lakást feldíszítettem karácsonyra. felkerültek arany és ezüstszálak, lufik, mézeskalács, kicsi gömbök, és szoszidzs 16 év után betölti karácsonyi funkcióját: karácsonyfaként függ a plafonból alá- hiszen ő 1 plüss karácsonyfa.

a nagy készülődéseim éjszakába nyúltak, ami miatt én kis kinyúltam. a péntek esti puzsér megmozdulásból nem sok mindenre emléxem, mert minimum 3x elaludtam, azt se tudtam, hol vagyok. pedig érdekeseket mondott a csávó. még sosem láttam őt. szerintem képen sem. bírom, ahogy mindig kiabál. vajon képes suttogni?

szombaton már totál kész voltam.
a szüleimmel meg a gyerekekkel elmentünk gyerek programozni, amíg a gyerekek szülei dolgoztak illetve tanultak. szép időben tekertem ki a wekerlére: esett. ma lebaszott a tibor, hogy minek megyek az üllőin, amikor ott van a bicikliút? nem tudom neki megmagyarázni. szerinte kacsázok. hát ezt kötve hiszem. szombat reggel józanul miért kacsáznék? csak túldramatizálja. mindig azt vízionálja, hogy majd leviszi a fejemet 1 kisteher visszapillantója. szeretem ezt a nagy pozitivságot..
szóval hideg, szutykos idő volt szombaton is. nem az a tipikus decemberi. napot már napok óta nem láttunk :)
fáztam, hiszen fáradt voltam. rájöttem, hogy a fáradtságomat a fázás jelzi legelőször. lassan kiismerem magamat. elég lassan :)
no, volt ilyen kis papírdobozokból kialakított labirintus kifejezetten kisgyerekeknek tervezve. én lapjával fértem el a kapukban, guggolva. nem ment gyorsan a fogócska a lányokkal. a 2 labirintus rész között volt 1 folyosó, na ott elfértem kényelmesen.
láttam 1 számomra új ügyességi játékot. van 1 tábla, azon 1 ábra meg 1 csomó lyuk. a tetején 1 kis lyuk 1 vonalban. ezekbe kell belevezetni 1 golyót/kupakot 2 madzag segítségével. húzod 1re feljebb, és nem szabad, hogy az 1éb nagyobb lyukakba beleessen.
aztán volt trambulin 1 másik helyen. virág megbokrosodott, és nem akart kamillával ugrálni, hiába kérlelte 1000x. annyit sikerült elérni a néniknek, hogy ő is húzott a cipőjére ilyen bigyót, és akkor bejött játszani.
kamilla meg vigyorgott és ugrált. 1 db-ig néztem, aztán elnyomott az álmosság. leültem virág mellé a játszószőnyegre, majd eldőltem. elaludtam.
1x csak arra lettem figyelmes, hogy anya ébreszt, keljek fel, mert körém csoportosultak az emberek, hogy mi lehet velem... hahaha. azt hitték, valami baj van. vicces. pedig csak elaludtam. és ne égessem már, keljek fel. ahelyett, hogy örült volna neki, hogy így figyelnek az emberek :)
kamilla mindig megkérdezi, nálunk vacsorázol, andi? olyan cuki. meg virág is. hát. gondolom, minden nagynéni meg szülő azt gondolja, hogy neki a legcukibb a gyereke. és rácsodálkozik a máséra, hogy ő nem is annyira cuki, mint a sajátja. ez van, a vért nem tagad6juk meg.
virág mindig ezt éneklni: lemegyek a pincébe vajat csipegetni. rá van kattanva erre a mondókára.
sajnos én alig ismerek ilyeneket meg dalokat is. amit szerettem, és punk, azokból is alig tudok valamit. nehezen jegyzem meg a verseket, dalokat. csak a prosecturának a jól bevésődött számait ismerem.

köd
tegnap akkora köd volt... fúha. meg ma reggel is. olyan érzésem volt, mintha valami hegyi városban lennék.
sötétség.
lustaság.
izé. olvasom a könyvet, hát öcsém, mindig elalszok. azt hiszem, hogy na, ma befejezem, de nem sikerül. amikor 10edszerre is ugyanazt olvasom, leteszem a könyvet, lámpaoltás, alvás. kíváncsi vagyok, mi lesz a vége, hogyan lesz vége?

tegnap plázáztam 1 kicsit. érdekes volt, alig lézengtek, semmi tolongás. akkor azért lehet valami igazság a nehéz anyagi körülményekben.

szét-csúsztam.

kitiltottak

pontosabban kitiltottÁk
gizit
a melóból.
mivel építettek fedett kerékpártárolót, ezért nincs helye itt. a gondnokkal összefutottam 1ik nap, és ő közölte velem. mondjuk vicces, hogy ha nem futok össze vele, akkor simán becipelhetem a bringámat vagy mi. szegény gizi. mondjuk a biciklitárolóba nem teszem, hanem idelakatolok a hátsó lécsőhöz. én nem gyaloglok annyit. nagyon felidegesítettem magam ezen. olyannyira, hogy azt hittem este, amikor végiggondoltam a napot, hogy el sem tudok aludni. olyan jó volt behozni a biciklit a melegbe. most meg mi lesz ha esik? vagy akkor ázok el, amikor esetleg beteszem a fedett tárolóba a bringát, és idegyaloglok vagy a bicikli ázik el+én amíg lelakatolok ide.
1x minden véget ér...
2 napig kötöttem le gizit a táblához. ma reggel jöttem be, és szerintem már vártak, mert mondták, hogy a tárolóba tegyem. én válaszoltam, hogy annyit nem gyaloglok. nagyon ideges lettem, hogy miért zavarja őket a biciklim. bejöttem, majd kimentem a portán, és lekötöttem az utcára  a bringát.
kész.
mérges vagyok.
bezzeg autóval mindenhol meg lehet állni az udvaron, azoknak ugye nincs parkoló, csak 1 kicsit, de mivel szegénység van, azért az összes talpalattnyi helyet elfoglalják az újabbnál újabb kocsik.
amúgy a bringatároló nem rossz, mert fedett, és olyan izéket nyomtak bele a betonba, amihez könnyű és biztonságos lakatolni. mondjuk nem hiszem, hogy a porta mellől fogják elvinni a bicikliket, de hát lakatolni is könnyebb 1 U vashoz, mint 1olyan régi izéhez, amibe csak az 1. kereket tudod betolni.
szóval nem értem meg a szabályokat, nem tetszik, hogy vége szakad a szokásaimnak. pontosabban nem megérteni kell őket, hanem betartani.
valószínű nincs is igazam. és nem intelligensen kezeltem a kérdést, hanem dühből. leginkább ez zavar az egészben. tehát saját magam.
fú. most is durci az arcom.
iszok 1 tejját. jázmint. az biztos megnyugtat. reklámozom, hogy ilyen jázmin teát vegyetek: stassen. ennél finomabbat még nem ittam. az illat aés az íze is cc. jázmin.

a fényképezőm bemondta az unalmast. el kell vinnem szervizbe, és ott megmondják, hogy javít6ó -e, megéri -e? csak reménykedni tudok.

karácsony
idén felkészültem rendesen. mindenki kap személyes ajándékot.
készítettem 2féle szaloncukrot. az 1ikkel rengeteget szívtam. reggeltől estig a konyhában voltam, csak wcre ültem le. azért jó volt. vmi szakirodalom kellett volna, nem mindent saját kútfőből megcsinálni

víztorony

hehe
hol kezdjem?
akkor a címnél.
szombati terv az volt, hogy orsival mézeskalácsot sütünk. ez borult, így nem kerül rá sor, nyakamon maradt a tészta, 1magamnak kellett vele vmit kezdeni vasárnap. gondoltam, csinálok 1 mézeskalácsházat, ui. már évek óta nem tettem. hát milyen legyen? a szokásos szép meg 1xű, de unalmas. elkezdtem házformákat rajzolgatni, majd jött az 5let- derült égből villámcsapás. legyen víztorony mézeskalács"ház". no, innentől fogva lázas izgalomban terveztem, számoltam, mértem. végül elkészítettem a szabásmintát, s nekiálltam a konkrét megvalósításnak.
hozzáteszem, hogy a mézeskalácsfűszer-keveréket jómagam csináltam a neten talált recept alapján, amiből kihagytam a csillagánizst, és sokkal több fahéjat tettem bele. többet ilyet nem csinálok, mert a kis mozsárban elég munkás szétzúzni a fűszereket, ráadásul nem is lehet nagyon finomra. pedig a szegfűszeget meg az ánizst megvettem őrölve.
a víztorony alkatrészeit 1 sütőlemezre rakosgattam, és jól megsütöttem, hogy minél kevésbé akarjon megpuhulni. a tésztát is vékonyabbra nyújtottam- ez is hasznos puhaság ellen.

a maradék tésztából sima mézes figurákat szúrtam ki. otthon van a sokféle szaggató, rájöttem, hogy nekem itt pesten csak párféle van, így eléggé untam már a 20. csillagot is, főleg a díszítésnél. ami nem sikerült jól, ui. túl hígra keverte a tojásfehérje mázat, és nagyon terült. soha életemben nem csináltam még ilyet. csúnyák lettek. emiatt a víztorony "malterja" is lassan kötött meg, 1 örökkévalóságnak tűnt, amikor már annyira vártam, hogy végre felállíthassam.
szoktam karamellt önteni ablaküvegnek. a tetejére ezek nem sikerültek jól, pontosabban meg kellett volna tervezni. majd legközelebb. meg annyi a gáz még a karamellel, hogy reakcióba lép a mázzal, és besárgítja/barnítja. jövőre alaposabban megtervezem. még vmi szép környezetet is kéne csinálnom a víztoronynak, mert így olyan jelentéktelennek tűnik. kell mellé a fenyőág, hogy karácsonyosabb legyen a hangulat.majd vmit kitalálok.
ez a kreatívkodás is olyan, hogy akkor lehet jól csinálni, ha van ezerféle alapanyag, amiket előbb-utóbb be kell szerezni, s időnként elővenni. én kezdek kifogyni belőlük, meg mindent nem lehet papírból és akrilfestékből megcsinálni...
azt most is elpanaszolom, hogy a mázzal megint órjási gondjaim voltak: folyton felpöndörödött a máz a zacskóra, ahelyett, hogy lefelé folyt volna. miért van ez? kitől kérdezzem meg? talán a vörösmarty téren a karácsonyi vásárban valamelyik mézeskalácsos tudja rá a választ...

tegnap felidegesítettek a tilos rádióék a disznóvágással kapcsolatban. már majdnem betelefonáltam.
az 1. esti mese viszont baromi jó volt, annyira jól mesélt a srác.

najó, most bef. nincs türelmem írni

víztorony

megint ezt a címet adom.
múltkor fatter nézte a forma 1-et, brazíliában volt, ha jól emléxem. és ott mindig mutattak 1 víztornyot.
jelentős.

ma jöttünk a 8-ason hajmáskér mellett, és pont 1más mellett látszott mind3 víztorony. cukik voltak.
holnap írok bővebben.
havazik.
nem veszek fel kamáslit.
gizit b kell zárnom a pinyóba, mert a lakótársak nem bírják, ha a másik pinyó ajtaja elé rakom. múltkor is vki kib... kitette az esőre.1xűbb lett volna arrébb tolnia, de ő inkább kitette az esőre. d. néni megkérdezte, szeretek -e ott lakni? amúgy szeretek. monnyuk arra kíváncsi volnék, hogy aki kirakta gizi szűrét, milyen hangosan csapkodja a postaládájának az ajtaját általánosságban...
nyugodtság van. szeretet.

mi ez?