mi ez?

a) csokinyúl darabok
b) csokimikulsá darabok
c) egyéb, éspedig:

a válaszokat a kommentbe várom. már aktivizál6nátok magatokat igazán, hiszen be-robbant a tavasz :)

tojás

érdekes, hogy húsvétkor nincsen tele a rádió húsvéti dalokkal. pedig pedig mossst én úgy érzem, hogy a húsvét fontosabb ünnep, mint a karácsony. nekem.  de 1ik se létezhet a másik nélkül. 

az ételszentelést a pap rekordidő alatt oldotta meg, 5 percen belül végzett.
a kocsmában az 1ik falubelim azt mondta, ne tegezzem, mert ő nem annyira öreg. ezentúl tegezem magdust.
a kalácsdagasztás közben úgy leizzadtam, hogy a trikómat a radiátoron szárogattam meg. mintha nyáron felmentem volna a jános hegyre... néha kiakasztó tud lenni a tészta. a hajam is csuromvizes lett. amikor a mama élt, akkor is én dagasztottam már a végefelé, de olyan könnyen ment. nem ragadt oda a tészta az edény oldalához. most meg mintha tépőzár lenne. finom lett, foszlik, ahogy kell. tesóm mondta, hogy az ő kalácsa meg morzsálódik, 1x 1ütt kell sütnünk. már el is képzeltem, hogy jönnek vendégségbe, és beszállnak a gyerekek is, és 5en párhuzamosan dagasztunk.
van olyan ember, aki ha nem kap telekocsit vagy ic-jegyet, akkor 2ségbeesik, hogy nem tud visszautazni pestre, de a sima gyorsvonat opció szóba se jöhet nála...
húsvéti emlékek vannak. az utóbbi években a rokonékhoz tekerünk át, ilyenkor előfordul, hogy nincsenek...
sosem értettem, hogy a kisgyerekeknek miért olyan nehéz megtalálni az elrejtette ajándékokat. nem sietnek, és szétolvad a csokitojás. a színes biz-bazok ki-szúrják a szemet.

szép

tegnap reggel jöttem a deák tér mellett a brin... buszsávban, a járdán meg velem szembe gyalogolt 1 angol anyanyelvű hopon-hopoff-os csávó. ennyit mondott, amikor meglátott (meglátta a bringámat- én kivételesen nem papagájnak öltöztem):
nice colours!
bearanyozta a reggelemet.
a képet látva mindenki belát6ja, hogy nem beszélt hülyeséget a fiatalember.

punk

bíró lajos egy igazi punk:
idézet innen:
Mi a legnagyobb szakmai álom?
Visszaadni a Michelin-csillagot! De komolyabbra fordítva: megnyerni a lottóötöst és a pénzből nyitni egy Pest környéki kisvendéglőt konyhakerttel, csirke farmmal és kerthelyiséggel.

zöldrózsaszín

mostanában ezt érzem: mindenszar. így, egybe'.
szar a bicikli is. ami aggasztó. őszintén szólva semmi kedvem a tihany kupához, pedig kiderült, hogy nekem csak 50 km a táv. úgy érzem, semmi erő nincs bennem, pedig már tegnap is tök korán lefeküdtem, este 9-kor aLÚDtam.
ráadásul tesóm álmomban pinokkióvá változott, és akkor még csak finoman fogalmaztam. jajj.
reggel dühös voltam.
és azt gondoltam, nem festem ki a szememet, mert úgyis bőgni fogok. aztán eszembe jutott az 1ik volt évfolyamtársam, aki azt mondta 1x, hogy ha szar kedve van, akkor nekiáll vadul sminkelni. namondom, lehet ebben valami, legalább nézzünk ki jól, ha belül mindenszar is.
otthon a paplanom zöld-rózsaszín, amiről egészen idáig (nem idáig, hanem mondjuk 1 évvel ezelőttig) azt gondoltam, hogy micsoda idióta színkombináció, kb. uo. ronda, mint a lila-sárga. aztán vmi oknál fogva zöld-rózsaszín a szemüvegkeretem. és ma beöltöztem zöld-rózsaszínbe (rózsaszín mez és harisnya, zöld nadrág). ekkora felületen elég érdekes, de nem zavar. úgyis vagy sötétben vagyok vagy úgy nézek ki, mint 1 papagáj, és rohadtul nem zavar. sőt, ha másokat idegesít vmi, akkor attól nekem jobb. ez a punk hozzáállás. én így nevezem.
remélem ezt a dühöt és frusztráltságot jókedvbe tudom transzformálni a mai napon. nagy munka lesz... az edzőteremben ma maxolós napom van, tehát ha jól sikerül, akkor legkésőbb este 6-kor elégedett leszek.
már reggel kimaxoltam magam, ui. úgy jöttem, mint a rakéta. beleadtam mindent. komolyan mondom, az az érzésem, hogy fixen gyorsabb vagyok, mint a colnagoval... 
azt is megfigyeltem, hogy a fekete-fehér sokkal jobban hangzik, mint a fehér-fekete, és ha eszembe jut, akkor én direkt a fehér-feketét használom. vagy fehér-piros, stb.

mostanában nagyon szeretek csúnyán beszélni. őszinte örömöt okoz. orsi is így van ezzel. és ha elkezdjük, mindig ö.röhögünk ezen.
azt vettem észre, hogy mostanság divatos kifejezés a miakurvaannya valamilyen szókapcsolatban. hahaha. én is használom és mások is. vagy csak én és a munkatársam, és ebből vonom le a következtetést? néha megfeledkezek róla, hogy kicsi mintából "dolgozom", és lehet totál nem úgy vannak a dolgok, ahogy én látom. de ha 1x vmelyik lakó még mindig nem tudja, hogy az elhasznált pelenka nem a szelektív papírba tartozik, akkor az nettó gyökérség, és ezen had akadjak már ki. komolyan, már majdnem ott tartok, hogy így szólítom meg (kiírom papírra) a lépcsőházban az illetékeseket, tisztelt gyökerek,... és legszívesebben elküldeném őket a kurvannyukba, amiért nem képesek normálisan gyűjteni a szemetet. nem vagyok feltétlenül szabálykövető, azonban a szemétkérdés a szívügyem.

a fő utcán kicsit alakítottak. a batthyányról eddig 2 sáv kanyarodott ki a fő urtcára, ebből valahogy 1et csináltak. a fő utcán a szegély mellett parkolóhelyeket jelöltek ki, és 1 db-on felfestették a kerékpársávot. most a bringasáv mellett 1 sávban tudnak menni a járművek. ez a jégverem utcáig tart. onnantól eltűnik a jelzés az útról, de továbbra is lehet bringával menni. eddig volt 1 buszsáv, ahol mehettek a bringások is, meg 1 sima sáv. most az van, hogy a busznak nincs külön, hanem az autókkal 1ütt kell mennie. én nemtom miért csinálták. lehet kevesebb buszt indítanak, amióta elkészült a fonódó villamoshálózat? vagy eleve nem volt indokolt a buszsáv? a fő utcáról vmelyik kis után le lehet menni balra, rá a rakpartra. na, ez a sor szokta bedugítani a fő utcát akkor is,, amikor buszsáv volt. ez ugyanúgy megmarad szerintem. aki ismerte a környéket, az át szokott menni a buszsávba, ha a fő utcán akart tovább menni, és nem le a rakpartra. de ha túl hosszú volt az a szakasz, amit a buszsávban kellett mennie, akkor esélyes volt, hogy lekapcsolják a zsernyákok.
amúgy fura nekem ez, hogy minden utcába bringasávot festenek fel. erről már lehet írtam. minek? hamis biztonságérzetet ad szerintem, és akik nem tudnak közlekedni, esetleg ott jaszkariznak. pont reggel mondták a rádióban, hogy elkezdett nőni a bringások és gyalogosok által okozott balesetek száma, pedig 1 db-ig csökkent. miért mossák egybe a (gyökér) gyalogosokat a biciklisekkel? szerintem a gyalogosok nagyon bambák, komolyan mondom, az orruknál nem látnak tovább. vagy az okostelefonjuknál tovább semmiképp. szerintem a gyalogokat is fejbe kéne verni. úgy viselkednek, mintha más nem lenne az úton. tesóm számtalanszor mesélte, hogy a gyalog simán lelép 1 40-nel jövő biciklis= tesóm elé. ha autó lenne, talán megállna. de a biciklis elé lelép a hülyéje. és ez pár éve nem volt így. most már nem azon idegeskedünk, hogy nem indexelnek az autók, hanem a gyökér gyalogosokon. velük nem nagyon lehet 1üttműködniu. de azért engedjem őket át a zebrán. oké, át szoktam, menjenek, inkább előttem legyenek a hülyék, mint mögöttem, az biztonságosabb.
meg az 1irányú utcákba beengedni a bringásokat forgalommal szemben? hát nemtom. ez veszélyes. én nem is szeretem használni ezeket az opciókat, inkább kerülök. utána kéne nézni, hogy ebből eredő balesetek vannak -e. növekedik -e a számuk?
eltértem a színektől. nna, most kiírtam mindent magamból, ámen.

reguly antal emléktúra, 35 km

nem szokta a paraszt a szántást...
balázs találta ki, hogy menjünk el ide. oké, persze, csak nem halok bele a 35 km gyaloglásba, szint is alig van benne.
végül balázs autójával indultunk zircre a rajthoz. balázs, ancsi és én.
vettem pénteken a tengerszemben a bakancsba zoknit majdnem 3000-ért. hát baszki, nem voltam vele megelégedve. beleizzadt a lábam, és szerintem még csúszkált is. kezdésnek pénteken az edzőteremben 2x nekivágtam a lábamnak az állványt, ami kicsit felhorzsolta a bőrt a sarkam felett. namondom, remélem, nem emiatt fogok szenvedni. szerencsére ez nem játszott be.
aztán beállítottam az ébresztőt (5:40-re, s a másnapon gondolkodva rájöttem, hogy úgy bajosan érek 6-ra a délihez, így felkeltem, s átállítottam 4:40-re), miután 23:00 körül végeztem a pogácsasütéssel. julinak mindig elmondom, hogy a pogácsát tilos túlsütni, erre 2. sarzsot kicsit túlsütöttem. sajnos meglátszott, megérződött rajta. szerintem a pogácsánál nem szabad arra menni, hogy pirosra süljön. amikor még épp nyersenk látod, ki kell venni a sütőből. könnyen kiszárad, mivel kicsi. a tésztája több, mint remek volt. vajat tettem bele, nem margarint (1ébként  horváth ilona: tejfölös pogácsa másképp). már az 1. pihentetés után ö.érett a tészta, és olyan tapintása volt, mint a kisgyerek bőrének. komolyan, ilyet még nem éreztem. a vasárnapi fánktésztának is. pedig azt mindig vajjal csinálom, mégsem volt eddig ilyen tapintása. szóval kész vagyok ezektől a tésztáktól. a tapintásról nem esik szó sosem, amikor sorra vesszük az érzékszerveket. vagyis annak nemtom van -e betegsége. mondjuk ha elég vkinek az ujjain a bőre, akkor regenerálódik -e a tapintása, tud -e ugyanúgy érezni az ujjaival, mint előtte? ez jutott eszembe az anyagszerűségről, szivacs (1.) c. bekezdés

ancsi reggel elgurult hozzám, és balázs felszedett minket, itány zirc!
zircen az autóból kiszállva úgy éreztem, alulöltöztem magam, és az utazó polár pulóveremet magamon hagytam- a hátizsákban úgyis elfér, mind1 mennyit cipelek, a defektjavító szettemet már kipakoltam.
8:20-kor elindultunk. balázs volt a főnök, én hamar letettem arról, hogy olvassam, merre kell menni.
az erdőbe vitt némi színt, hogy virágzott a hóvirág (fehér), a kankalin (sárga), pettyegetett tüdőfű (kék, rózsaszín) meg pompázott vmi kis cuki csészegomba (piros) is. a hóvirág elképesztő nagy területeket borított el raszterekbe tömörülve.
a cuha patakon többször át kellett kelni, ami kihívás volt, ui. meg volt áradva. 1ik helyen a minket követő majd megelőző embert követtük ancsi sugallatára, aki látta rajta, hogy rutinos róka a környéken, mert 6ározott léptekkel, oldalra se pillantva hagyta el a patakon hidatverő többi túrázót. követtük őt, s kisvártatva megláttuk  a hidat, így biztonságban átkelhettünk a patakon. amúgy szeretek patakon átkelni, de jelen esetben elég 2esélyesnek tűnt meg hideg is volt, és az 1ensúlyozórendszerem mond6ni nem tökéletes, így nem kockáztattam.

kaja
a cp-ken volt kaja. 1x vmi piskótás csoki, aminek elfogyasztása után nekiállt fájni a hasam. lehet semmi köze nem volt a hasfájásnak az édességhez, de most mire fogjam?
vinyén ki volt téve mindenféle rágcsálnivaló, citromos- illetve kakaós nápolyii meg 2féle szörp, amik közül a bodzát kóstoltam, de az igazán rettenetes volt, citromsav vagy aszkorbinsav íze volt. nápolyit 100 éve nem ettem, így befaltam belőle 1 csomót. 1 almát pedig becsúsztattam a hátizsákomba.
a végén zsíros vagy margarinos kenyér várt minket csalamádéval, lilahagymával, lekvárral. úgy utálok panaszkodni dolgokra, de az a zsír is annyira szar volt, hogy inkább margarinos kenyeret ettem. kb. 1800 ft-ból vehetnének 2 kg kacsahájat, amit 1 óra leforgása alatt kisütnek, és akkor lenne finom, ízletes zsír, nem 1 ilyen rosszízű, szürke massza. 1600 nevezési díjból kitelne...
érdekes volt megfigyelni, hogy az idősebb korosztály 50+ még mindig a vajaskenyér kifejezést használja a margarinosra...
porván a kocsmában a cp-n mindenki kapott 1 nagy és finom pogácsát meg 200 ft-os bont, amit lei6ott helyben. erről később még lesz szó.

látnivalók
a fentemlített virágok minden mennyiségben
1 fekete csiga
és amit külön kiemelnék, ez a feltételezhetően béka peste gömb, amit ancsi látott meg 1 tócsában. megpróbáltam arrébb görgetni 1 bottal, azonban a béka gondos volt, vmire oda rögzítette, és csak kilengett, de nem urult el. én nemtom milyen béka képes ennyi petét kinyomni magából, ui. a gömb a legnagyobb békánál is nagyobb volt. bár lehet ezek maguktól nőnek ott, és azt a zselét növesztik maguk körül? végül is jobban belegondolva még sosem morfondíroztam el azon, mivel táplálkozik a vízbe lerakott pete, hogy a bánatban nő meg?! honnan kapj a tápanyagot. az anyukabéka visz neki valamit, s ráöklendezi a zseléhalomra? vagy minden megvan a petében, csak vízold6óvá válik? jólvanna, a szárazföldi petét se értem. erre mintha nem tértek volna ki biológia órán... direkt nem nézek utána.
vincenzot ide soroljam? :) nem, neki külön bekezdés jár.
fiatalító forrás. ide már igazán lusta voltam legyalogolni és plusz 20 m-t beletenni a lábamba, ancsit kértem meg, hogy töltse tele a kulacsomat. ezen a fiatalítón jól elpoénkodtunk, hogy vajon mennyit kell inni ahhoz, hogy 5 évvel fiatalabbak legyünk. mi lesz, ha csecsemőként ébredünk, stb.

a sok gyökér (áháháháhá)

testi tünetek
hát ez olyan fasza túrabeszámoló, ami információ tekintetében még a bicikliseket is alulmúlja. nem tudok mit mondani a tájról, csak arról amit átéltem. én, személyesen. finoman fogalmazva a felétől kezdve már nem annyira élveztem a gyaloglást. a 27. km környékén azt éreztem, hogy a fenekem 1-1 db kőtömb, később meghosszabbodott a combommal is. a medencém is nekiállt fájni, ezért jobbnak láttam meg se állni, mert akkor el kell indulni, és az elindulás volt különösen szar. így lassítottam csak, és így pakoltattam balázzsal ki-be a hátizsákomból-ba.
azt figyeltem meg, bármilyen hosszú is 1 gyalogtúra, a táv kb. utolsó 25 %-ában már küzdelem; mindenki elcsendesedik, nincs dumálás meg röhögés, csak rakjuk a lábainkat  1más után némán. néha megpróbáltam magamba lelket önteni ancsi vagy balázs cseszegetésével poénból, de az addig tartott, míg 1 szál gyufa elég.
otthon az autóból ki bírtam szállni, nem úgy kellett kirángattatnom magam, nem fájt annyira a medencém, mint szokott.

este még begyúrtam a fánktésztát 1 kiló lisztből, ami a többi hozzávalóval 1ütt >2 kiló lett- ezt kellett megmozgatni, szép simává dagasztani. már mindenféle pozíciót megpróbáltam: letérdeltem, felálltam, féltérdre ereszkedtem, itt-ott szorítottam a tálat, karom itt, karom ott. ez még pont hiányzott a jó alváshoz...
másnap -sőt már éjjel is- alig bírtam megmozdulni az ágyon. nyaktól bokáig izomláz. a felsőtestemben valószínű a pénteki edzőterem miatt, a többi a gyaloglás kontójára ír6ó. kb. sántítottam nyomorúságomban.
és mit tettem? elporoszkáltam a királyfürdőbe. én! a vízgyűlölő. gondoltam, ez majd lelazít. le is lazított volna, ha kibírom 1 óránál tovább, és tudom hogyan kell gyógyfürdőzni... amúgy érdekes élmény volt. az átlagéletkor annyi lehet, mint a munkahelyemen, haha.
szombaton volt a gyalogtúra, azonban ma=szerda még mindig érzem.

vincenzo
a porvai kocsma közelébe érve, megéreztem, hogy ez az a hely, ahol már 2011 februárjában jártunk a jólsikerült téli túra keretén belül. itt már akkor sem lehetett cigizni. akkor este(felé) és szombat lévén sokan voltak a kocsmában, köztük az a jómadár, vince is, akit a későbbiekben -s talán még helyben is- csak vincenzoként emlegettünk. annakidején dzs-re vetett szemet. most is ott volt, bár nem emlékeztem az arcára, csak 1 megérzés volt, hogy ő vincenzo, aki már fényes nappal tántorog, és böfögi a hülyeséget. amikor lebaszták, hogy vince így-úgy, akkor nem volt kérdés. ancsi és balázs  asörét, és a fröccsömet kortyolgatva pihentünk, és szóba elegyedett velünk vincenzo. balázs felvállata  a tolmács szerepét, s rögtön el is adott volna neki. jólvan, mindenki röhögött, vicces volt. akkor se volt pénze és most sem. de azért csontrészeg volt... ilyen már 20 éve a helyi cigarettasodrónő szerint. erős szervezet...

itt a vége, fuss elvéle, ha tudsz.

akkor

és most

dobogókő 42/16

pipa.
szombaton megraktam dobogókőt fixen. utoljára ilyet 2014-ben tettem, de akkor még 39/16 volt az áttétel.
kicsit izgultam, de azt sejtettem, hogy nem lesz gond. nem is volt. sokkal jobban eltelt az idő, mint outival. igaz néha volt társaságom is, lehet emiatt.
érdekes, hogy fixen tök jól kijön, hogy dobogókőre tartva vannak lejtők is, nem csak emelkedők, amin outival simán átsiklok, szinte fel sem tűnik. még mindig a szerpentines utakat/részeket szeretem a legjobban. biztos azért, mert kicsit hasonlít a kakaóscsigára.
izzadtam persze, de nem szenvedtem. ez már nagy előrelépés.
elújságoltam ezt az edzőteremben is. mindenki örül. ez a guggolás sokat erősített rajtam. többet fejlődtem, mint tavaly. noémiaú meg is jegyezte, hogy a 100 % pamutgatyában is látszanak a combizmaim. elkülönülnek.
nehéz áttenni a seggemet az országútira a fixről. ilyenkor szezon elején mindig van bennem 1 kis félsz, rossz érzés. biztos a tömegben való biciklizés miatt, meg hogy nem leszek/vagyok elég erős. hát fura is volt más hátát nézegetni szombaton. elszoktam tőle. bizalmi sport ez az outizás. mint régen a borbély mesterség.
alig vártam, hogy az emelkedőhöz érjünk, és szétszakadjunk- így nem volt előttem senki, hahha.odafelé pomáz után az árokparton 1 macska vadászott, nagyon koncentrált. nem kiabáltam rá szokásommal ellentétben. mindig megijednek, és ettől nekem nevetnem kell. ugyanez a macska hazafelé pár100 m-rel odébb szintén a menetirány szerinti jobb oldalon vadászgatott. olyan vicces feje volt, ahogy komolyan koncentrált. és rendes voltam: nem ordítottam rá.
dobogókő után még elgurultunk szentendrére, onnan tahitótfaluba, azt ford vissza. hazafelé kaptuk a szembeszelet rendesen. meg leesett a láncom valahol. végre meg tudtam rendesen feszíteni, és onnantól sokkal jobban ment a bicikli. mintha meg-táltosodtam volna.
105 km lett. nem mondom, hogy nem éreztem vasárnap a lábaimat.

az út többé-kevésbé oké volt. budakalászon és pomázon elég sok a kátyú, de pomáz végétől dobogókőig szerintem nem romlott az út.
bezzeg itt pesten. a józsef attila utca közelíti az ajtósi dürert, de a fehérvári út túltesz lassan mind2n.
a móricznál van  a szabolcska mihály utca, aminek a burkolata az a régi sárga keramit, ami esőben felér 1 korcsolyapályával. pénteken tévedtem oda szerencsére száraz időben. elég érdekes élmény végiggurulni rajta, mindenkinek melegen ajánlom. megérted: minden rezgés. hahaha.
amúgy bírom a google mapsot, amikor azt a kis sárga figurát odavonszol6om a z utcára, és akkor megmutatja "3D"-ben. azt bírom benne, hogy viszem az egérrel a kis sárga rongybabát, és himbálóznak a végtagjai, majd lecseng, és úgy marad szépen nyakánál fogva lógva.

még mindig kevés autó van reggelente a fő utcán és a lánchídon. nem értem, hiszen állítólag olcsó a benzin.
ma 1 vénasszony kicsit az életemre tört. a buszsávban jöttem (itt jegyzem meg, hogy eltüntették a bringa piktogramokat róla. felmarták az utat. vasárnap eszméltem rá, hogy mik ezek a felmarások), és a nyanya mögöttem volt a másik sávban, és rámhúzta  a kormányt, kerülni akarta  a balra kanyarodókat. már előre se látnak az emberek. mérges lettem, és 1 db-ig az út közepén mentem, hogy ne tudjon semerre menni, csak mögöttem.

a másik sztori a várkert bazárnál volt. jöttem haza edzésről sötétben, és a döbrentei utcába kanyarodtam be. ez 1irányú, mind2 szélén 1-1 kerékpársáv. láttam, hogy sokan vannak az úton, az úton é s a kerékpársávon, véletlenül sem a járdán. gondoltam, biztos turisták, de azért rájuk kiabáltam magyarul, hogy takarodjanak el az útról. néhányan meghallották, de sokan nem. mondjuk tőlem mehetnek az úton, és halomba üttethetik el magukat, sőt, ki is fekhetnek telefonálni, utána meg felháborod6nak (a gyökerek), hogy elütötték őket. szóval nem értették, ezért angolul is mondtam, hogy ez kerékpársáv. 1esek azt se fogták fel, sétáltak rajta nyugodtan tovább. az utolsó 2 között elgurultam, és vesén nyomtam könyékkel. hasznosnak bizonyult a bacsekos edzés!
nem mondanám, hogy milyen állapotban van a várkert bazár előtti kerékpársáv... még ősszel kijavították vagy 10 helyen, de újra töredezik meg elbillennek a lapok. nem 1 életbiztosítás. nemtom kinek volt ennyi esze, hogy ezt a burkolatot tervezte 1 olyan helyre, ahol csuklós buszok és autók járnak, keresztülmennek rajta parkolás közben.

még 1 gyalogos sztori. az 1irányú honvéd utca. nekünk még piros, gyalogosnak már piros. csávó jön lehajtott fejjel, bedugott fülekkel telefont tapogatva. rászóltam, hogy piros van. engem éppen nem zavart volna, de ne üttesse el magát. vagyis valószínűleg nem ütötték volna el, mert álló helyzetből indult mindenki, de akkor is menjen a francba, hogy ennyire nem figyel. szóval szóltam, hogy piros van, mire ö.rezzent, keze lába kapálózott, majd visszafordult. én azt hittem, még átfut.
tényleg nem értem ezt a sok gyalogot, hogy miért nem tartják saját testi épségük megőrzését feladatuknak. mi a francért közlekednek lehajtott fejjel a telefont basztatva?! mindig felhúznak...

mást nem írock.

erre

vártam 2013 október eleje óta.
amikor álmatlanul és gipszben fetrengtem 1ik éjjel az ágyamon, akkor hallottam a jazzyn ezt a számot. annyi maradt meg, hogy vicces meg gabonakörök vagy mi. tegnap este megkaptam. ollé!

tavasz?

meteorológiailag már tavasz van!
a nap is kisütött. ez feljegyzendő... amilyen borús napokat élünk mostanság.
előkerült az outi. csak a láncot dobálja és nincs rajta bandázs.
felmentem 2x az istenhegyin reggel. tesóm gyorsan lehagyott. nagyon ö. kell magam szedni. lassú voltam, viszont nem zihált a tüdőm. tehát van remény. annál is inkább legyen, mert idén az amatőr kupán el fogok indulni.
az edzőteremben minden oké, már szeretek guggolni, a deadlift nem annyira menő. meg folyton elbaszom a derekamat. ha nem az edzőteremben, akkor jógán (tegnap). kivagyok ettől. mit üzen a test? ezzel foglalkozni kéne. a derék a központ. jó ideje érzékeny. pihentetnem kéne? pedig erősödtem is. érzem. plankeltem a minap, és olyan jól ment, hogy a következő körben úgy csináltam, hogy lássam magam a tükörben, és láss csodát, szabályosan csináltam, tetszett nekem is.
aztán a másik bizonyíték az erősödésre: pár hete sikerült feltekernem a gellért-hegyre 42/16-tal. sőt csak lábfékkel le is jöttem. kicsit izgultam, hogy eldőlök -e vagy sem, de végül is a közelében sem jártam. nem a bringázástól erősödtem, hanem az edzőtermes munkától.
mondjuk a cukorfogyasztást csökkentenem kéne. tegnap 1 egész nagytáblás milkát benyomtam du 3/4 4 és este 8 között. 2 órában nem ettem semmit. és ma is lecsúszott 2 kakaóscsiga. de nagyon kinyúvasztott ez az istenhegyi. fent még hó volt, nulla fok. lábaim lefagytak. jövőre a hidegben a colnagon spd-pedál lesz, mert az ahhoz illő cipőbe bele tudom tenni a fűthető talpbetétet. még a kamásli is csak dísznek volt a lábamon. alig bírtam ráállni.
ezek a papírvirágaim. a design sponge-ról néztem az 5letet. többfélét akartam csinálni, de ez volt a legolcsóbb. természetesen vásároltam még 1éb alapanyagokat is, a 360 ft-os A3 merített papíron kívül, de végül csak ebből gyártottam virágot. virágdrótot is vettem, az se volt ingyen, haha. vízfestékem meg volt. ennyit kreativkodtam mostanság. kevés. a fülbevalótervek meg a polcon várják a megvalósítást. mostanában eléggé elmentem a sport felé. nem nagyon érdekel más.
ide is ritkán írok. pedig nincs unalom. bár mostanság elég hamar elalszok. tegnap pl. jóga után fürdés, fekvés, olvasás volt a terv, de baszki, 1 oldalt nem bírtam elolvasni, kihullott a kezemből a könyv 21:00 előtt! 23:00 körül fel bírtam kelni 1 alapos fogmosás erejéig- a sok milka után nagyon kellett.
talán a tavasz beköszöntével kinyílik a tudatom is vagy mifene.
nincs bennem túl sok rugalmasság. és én még azt hittem, hogy van.
hát ennyi.