tojás

érdekes, hogy húsvétkor nincsen tele a rádió húsvéti dalokkal. pedig pedig mossst én úgy érzem, hogy a húsvét fontosabb ünnep, mint a karácsony. nekem.  de 1ik se létezhet a másik nélkül. 

az ételszentelést a pap rekordidő alatt oldotta meg, 5 percen belül végzett.
a kocsmában az 1ik falubelim azt mondta, ne tegezzem, mert ő nem annyira öreg. ezentúl tegezem magdust.
a kalácsdagasztás közben úgy leizzadtam, hogy a trikómat a radiátoron szárogattam meg. mintha nyáron felmentem volna a jános hegyre... néha kiakasztó tud lenni a tészta. a hajam is csuromvizes lett. amikor a mama élt, akkor is én dagasztottam már a végefelé, de olyan könnyen ment. nem ragadt oda a tészta az edény oldalához. most meg mintha tépőzár lenne. finom lett, foszlik, ahogy kell. tesóm mondta, hogy az ő kalácsa meg morzsálódik, 1x 1ütt kell sütnünk. már el is képzeltem, hogy jönnek vendégségbe, és beszállnak a gyerekek is, és 5en párhuzamosan dagasztunk.
van olyan ember, aki ha nem kap telekocsit vagy ic-jegyet, akkor 2ségbeesik, hogy nem tud visszautazni pestre, de a sima gyorsvonat opció szóba se jöhet nála...
húsvéti emlékek vannak. az utóbbi években a rokonékhoz tekerünk át, ilyenkor előfordul, hogy nincsenek...
sosem értettem, hogy a kisgyerekeknek miért olyan nehéz megtalálni az elrejtette ajándékokat. nem sietnek, és szétolvad a csokitojás. a színes biz-bazok ki-szúrják a szemet.