most pedig elmondom milyen is az a tudatos álom. nekem. először. álmomban vmi putri helyen voltam, párás, borús időben. ruhát válogattam, mert ingyen volt. hogy kamillának viszek valamit. aztán 1x csak meggondoltam magam, hogy ilyen ócskaságot csak nem viszek neki... odébb álltam fogtam a gizit, elkezdtem kifele tolni, és feltettem magamnak a kérdést: ébren vagyok vagy álmodom? lenéztem a lábamra: hát tuti álmodom, ugyanis szivacspapucsban nem szoktam biciklizi ráadásul spd pedállal. na mi legyen? gondoltam, akkor felülök a biciklire, elindulok, és szétnézek. kimentem 1 kék kapun jobbra, és tekertem a vizes úton. 1re bizonytalanabb lettem a biciklin, nem én döntöttem, hogyan és merre menjek, szertefoszlott a tudatos álom. utána már nem tudom, mi történt.
gyakorlok továbbra is. remélhetőleg összejön hamarosan vmi. deizgi.
kacsa
a fagyasztóban lévő madár kacsa volt, nem tik, bizony, bizony. amikor kiolvadt, már sejteni lehetett. gyanúsan nagy volt, és rengeteg zsírt leszedtem róla. így, ollé, van kacsazsírunk. imádooom. találtam ezt a receptet, amit transzformáltam kacsára. a szomszédéktól kértünk tepsit, amibe belefért a kacsa. én még sosem sütöttem kacsát. de jött robi, aki megszakértette, és minen úgy volt, ahogy jósolta, ...+20 perc után kész lett a kacsa, már csak a szőlőt dobtam mellé, és lepirítottam mind2 oldalát. a krumpli külön edényben sült mellette, ui. nem fért be a kacsa mellé. pedig milyen fincsi lett volna 1ütt! ez vasárnap derült ki, amikor a maradékokat 1ben melegítettük fel, és ráfolyt a szőlős szaft a csumpira. hát jó dolog ez az evés/főzés. és jé: húst készítettem, nem zöldséget.
jól elsült a zsírja. és ami megmaradt belőle a ropogós bőr alatt, azt frissen sem volt gyomorforgató elfogyasztani, hanem boldogság.
akkor a többi későbbre marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése