 |
| egy átlagos vacsora hágában |
valahogy nem vitt rá a test... meg tesóm munkahelyet váltott. 7-re jár dolgozni. így elég nehéz megvalósítani a munka előtti edzést. ezek szerint ő volt a fő motivációs ember. ezek szerint már nem olyan fontos a bicikli. ettől féltem. majdnem mindig van vmi 7végén is, ami akadályoztat. most ez van. a lepra hangulat kezd elmúlni, úgyhogy lehet még sportos a nyaram.
jött 1 ilyen, hogy rámijesztettek, hogy porckorongsérvem van. nem részletezem. azóta leálltam a jógával meg az edzőteremmel, melynek érzem a súlyos következményeit: fáj a hátam/derekam/mélyhátizmaim biciklizés után. ezt év-századok óta nem éreztem. borzalmas. ilyen hamar leépültem? szóval ez tart6atlan, felhívom a gyógytornászt és konzultálok vele. nekem ez így nem éri meg. nem akarom végigszenvedni a biciklitúrát meg semmit se.
felkészülés
korábbi tapasztalataim alapján a felkészülés azon módját választottam, hogy nem csináltam semmit, csak a melóba bicikliztem a verseny hetében, meg jól berúgtam csütörtökön, így könnyebben ment a pihenés. múlt szombaton balázzsal letekertünk nagykörűbe. ez alföldi terep, ott gyakorol6tam a hosszú áttételt.
kaja
ez mindig kardinális kérdés. vajon elrontom -e vagy sem?
2 szendvics
2 banán
1 fehérje+szénhidrát szelet
3 gél
2 * 7 dl energialötty (my protein, tri carb)
frissítőpontokon banándarabok, szőlőcukor, víz
most éppen jól sikerült az időzítés. reggel 7 környékén megettem 2 szendvicset, alaposan megrágva. ennyire nem szoktam megrágni az ételt,, azonban most ügyeltem rá, hogy valóban pép jusson le a gyomromba. 9 körül elfogyasztottam 2 banánt. 10:00-kor volt a rajt. ac/dc-re, ha jól emlékszem. verseny közben toltam a 3 gélt meg a protein szeletet. a 2 kulacs lötty elégnek bizonyult, ugyanis azt találtam ki (belső sugallat), h a börzöncei meg a felsőrajki frissítőn betoltam 2-2 pohár vizet, 2-2 db banánt meg 1 marék szőlőcukrot. nna, ezzel olyan faszán mentem utána. a szőlőcukrot amúgy utálom, de a banánnal 1ütt elrágva nem érzem az ízét.
tour
erős szél volt egész nap. oldalszél, féloldalszél, szembeszél némi hátszéllel vegyítve. az alföldön nem iylen dúrva, ott ugyanis az utak nagy részét bokor/cserjesor szegélyezi, és az tök jól felfogja a szelet. a zalai dombságban vagy bárhol, ami nem alföld meg nem is komoly hegy, az 1mástól 20 m-re lévő nyárfák a szelet csak átengedik...
tényleg kemény volt. és hangooos. az 1ik srác épp ezért füldugóval versenyzett. milyen igaza van. én is hordanék, ha bele tudnám tömni a hallójáratomba. a szél néha annyira idegesítően hangos biciklizés közben, hogy a sírás6áron vagyok.
az eleje jól elment, de úgysem bírtam volna velük. örültem, hogy szépen végigmentem, a talpam is alig fájt, nem égtek az izmaim, nem akartam meghalni. ha nem lett volna ekkora szél, nagyobb részét élveztem is volna.
jaj, baszki, azért páran nem bírják beállítani a bringájukat. volt 1 srác, először is nagytányér knuszon végig, akármilyen domb jött. 1x aztán megláttam, hogy feljebb tette hátul- csoda. aztán úgy mozgott a csípője, mintha táncosnő lenne. ez kényelmes?!
meg olyan sorba beállni, akik nem tudnak 1enletes tempót menni... lehet az 1. ember úgy ment, de a 7. embernél már úgy eltorzult, hogy amikor kb. kipihentem magam, meguntam ezt a lábmegállítósdi, egymásragurulósdi dolgot, és inkább előrementem. a füldugós pl. 1enletesen bírt tekerni, pedig neki se volt km-órája, és nem lát6ta, hogy mennyivel megy. és én azt hittem, hogy én leszek a legpunkabb zalakaroson: csak nekem nem lesz km-órám. hát nem (:
a gelsei emelkedő száraz volt. hamar feladtam. most nem tömörült annyi nép ott, mint korábban. idén jutottam legtovább. hamar feladtam. lett volna még bennem pár m, de féltem, hogy majd nem tudok kicsatolni és eldőlök. mind1, feltoltam.
lefelé olyan oldalszél volt, hogy szabályosan tolt be balra. rágondoltam az útitársamra, a kb. 40kilós leilára, vajon nyeregben tudott -e maradni ilyen körülmények között? igen.
később vettem észre, hogy a hátsó kerékre felpöndörödött 1 szalmaszál. gondoltam, majd a börzöncei etetőpontnál leveszem- úristen, le kell hajolniii! azonban szerencsém volt, ui. a börzöncei emelkedőn ott voltak a mutatványosok, ugráltak, bíztattak, kiabáltak, nagyon cukik voltak abban a sok idióta jelmezben. és a pókember vagy az ördög észlelte a szalmaszálat, utánam futott, mondta, hogy leszedi. úgy örültem neki!
azt' tényleg volt 1-2 versenyző, akikkel lehetett menni, beszélgetni, nem bénáztak. nem mintha akkora májer biciklis lennék. relatív persze. a füldugóssal mentünk elől, a többiek hátul, aztán amikor váltottunk, a lelkemre kötötte, hogy ne húzzam el a vonatot (: aztán amikor a többiek közül az 1. bénán ment, ezt megelégelte a füldugós, és előrement, én utána pattantam meg még 1 3. srác. így 3an jók voltunk a felsőrajki etetőpont utánig, de sajnos a füldugós begörcsölt, és azt mondta, megvárja a mentőt. így ketten folytattuk. ám dióskál után lemaradt ez a srác (azt mondja 1x: sok itt a domb. én: hát zala, zalai dombság. te hol laksz? ő: baranyában. 1xre: na, ott is sok a domb, hahaha) is, és 1edül mentem végig a maradék 20 km-t. immár hátszélben. ez nagyon kellett. megédesítette a verseny végét. a másik édességet azt jelentette, hogy a colnagos "haveromtól" megtudtam, hogy nem kell zalakaroson felmászni a szőlődombra. akkor kellett volna még 1 zselé.
jó volt, 3 colnago 1ütt. így kezdtünk neki a rajtnak. a haver újat vett, a régit meg odaadta a feleségének.
naptejet elfelejtettem vinni, így természetesen leégtem: comb felül, vádli és alkar- most a belső fele is jobban, ugyanis a verseny kb. felén alsó fogásban mentem. így az arcom nem égett le, mert annyit lógattam a fejemet (: zsír
elégedett vagyok végül is. ennyi edzéssel, inkább biciklizés meg ennyi tudatossággal, ami már nem si tudatosság, egész jó voltam magamhoz képest. master 1-be soroltak. helyezésileg nem virítottam, de az már régen volt, amikor nem volt divat még a nők körében az outizás és gyengébb teljesítménnyel is jó eredményeket lehetett elérni (:
du. viszem a szervizbe a colnagot. ugyan a tour de zalakarost túlélte, de már nem lehet vele játszani többet, jön a nagygenerál vagy mi. ma villamosozni vagy sétálni fogok. és veszek 1 serpenyőt meg 1 lábast. végre kihajítottam azt a is köcsög kerámiabevonatos serpenyőt, amibe ma is odasült a tükörtojás. soha többet kerámia. mondjuk ajándékba kaptam, lehet vannak jobbak is. a lábasnak is lejárt az ideje. van ez a gránit v nemtommilyen bevonatú, vettem 1 kis fanglit, hát az nagyon zsírszuper. 1. használatkor beleégettem a tejet (a mama sose égette oda,mert mindig kislángon és szitán melegítette, sőt oda se kapott sose), pedig tudom, hogy a tejet nem lehet siettetni, mert megbosszulja. szóval odaégett barnára... namondom, remek. hagytam kihűlni, ahogy a használati útmutatón olvastam. beáztattam, és reggel 1ben kiemeltem belőle az odakapott tejet, s az edény alja szép tiszta volt, semmi nyom.
vmi fénykép kéne...
nem ide illik, de vicces
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése