jah, megyek családilag üdülni a horvát szomszédainkhoz. (bicikli nélkül...)
és gyakorolnom kell a vezetést. néha felerősödik bennem a para, amikor vezetnem kell. meg akkor is, ha rokonom vezet. nehogy történjen vmi baleset. tdom, nem szabadna ettől rettegni, végül is nem rettegek, csak izgulok. korábban ilyen nem fordult velem elő. én aggódni? aztán amióta faterral az a sok eü probléma történt kis időn belül, azóta vagyok ilyen izgulós. amikor a mutter hív vmi szokatlan időpontban, rettegve veszem fel a telefont, h vajon mi történt. persze sose semmi. nem tudom kitörölni ezt a pár másodperces izgulást sehogysem. csak legyen mindig fölösleges.
talán lesznek fényképek. nekem ugyan nincs fényképezőm, de hátha az ismerőseinknek lesz.
hát le vagyok teljesen maradva technikailag. majd ha lesz manim, akkor költök ilyen cuccokra. de először is 1 egysebeséges biciklire. most már a hülye szabványok és rendeletek mellett ezen is gondolkozom. utána kell járnom, hátha megvilágosodok és megértem. végül is nem lehet olyan bonyolult, csak sokat kell tájékozódni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése