fellélegzés

6-án volt a tárgyalás. erről fogok írni. (biztos elfelejtettem legalább a fele történést)
amire emlékszem belőle.
vegyes, vagyis negatív érzelmekkel indultam neki. 3 7tel a tárgyalás előtt kaptam meg az idézést. bementem a bíróságra, betekintettem az anyagomba. nem túl vastag iratköteg, a lényegesebb részeket ismertem én is. színesben megtekinthettem a képeket az autóról, amin jó látszik, hogy hol érte a bicikli: néhol kék (a váztól), néhol szürke (a gumitól). nagy mákom volt, hogy pont úgy állt a lábam, hogy nem érte...
megláttam, hogy a bíróság kikérte a bkk-tól a lámpa fázistervet, és a közig. elj-ból született 6ározatot.

nosza, felbuzogtam, és kevés utánjárás után nekem is birtokomban volt a fázisterv. balázzsal ugyan mi lemértük, de ki tudja, hogy nem -e változtatták meg a lámpák kapcsolását szeptember 30. és november vége között.
amikor kinyitottam a file-t, teljesen szétcsúsztam. elolvastam, hogy a lámpák másképp voltak beállítva a balesetkor, mint a mérésünkkor, és teljesen kétségbeestem, nem mertem kielemezni, belenézni. vártam vele több napot. kb. annyira dobogott a szívem, és a rosszullét 6árán voltam, mint amikor megnéztem a térfigyelő felvételt. többedszeri megnézés után sikerült semlegesen, fizikai érzet nélkül megtekintenem a felvételt. nagyon meglepő tapasztalat volt ez nekem, sőt új is. korábban el se tudtam képzelni, hogy a francba tudnak emberek elájulni vmi rossz hír hallatán. most már van sejtésem...

itt jegyezném meg, ha már a test felkavarásánál tartok, hogy a féktelenül c. futárfilmet se biztos, hogy végig bírom nézni. ahogy ott száguld a srác és kombinál, én meg azon izgulok, mikor éri baleset... nekem ez túl nagy stressz. nem vagyok hozzászokva. sose bírtam a filmekben az izgulást, most még inkább nem bírom, mert 1általán nem teszem ki magam filmbeli stressznek (azaz nem nézek filmeket). a boldog, békés lelkemet totál megzavarja 1 ilyen. hát nekem úgy kalapál a szívem, hogy őrület. az az érzés, mint amikor a hátamra folyik a hidegvíz.

vissza a tárgyaláshoz.
természetesen 5-én éjjel írtam meg a védekezésemet, pontosabban, érthetően kifejtve- ki tudja, mennyire vágja majd a bíró a témát... aztán közben elkezdtem izgulni, hogy mi a bánatban menjek? fehér ingem nincs. volt 1, csak álltában megsárgult és kidobtam. szoknyák nyáriak. kabátomból hullik a toll, ami remekül mutat az 1etlen ünnepi kardigánomon... eszembe jutott, hogy nekem van szövetkabátom, tollkérdés kipipálva. végül a karácsonyi nadrágomban mentem, amin nem látszik, hogy drága volt, pedig drága volt :) a tanúk nem voltak így "kiöltözve".

eRa felajánlotta, hogy elkísérnek dzsokival, amit el is fogadtam. hogy legyen valaki lelki támasz. ki tudja, hány ellenségem lesz ott, ne érezzem magam olyan 1edül. a környezetemben senki nem járt még bíróságon ilyen ügyben.
a portás kedves volt, mindenki megbámulta a kutyát- a feszültség enyhült. 2x elmentem klotyóra, és reménykedtem, hogy a rendőrök akkor érkeznek meg, amikor én már bent leszek. nem így történt. (talán).

sorrend nagyjából:
1. bírónő elmondja a tárgyalás menetét
2. kikérdez engem a szabálysértési tv. előírásai szerint
3. ismerteti a balesetet
4. elmondja a vallomásomat
5. meghallgatja a hozzáfűznivalómat
6. térképen is átnézzük a balesetet
5. szünet; tanú1 bejön
6. elmondja tanú1 vallomását
7. tanú1 kiegészíti
8. kérdezek tanú1-től
9. tanú2 vallomását felolvassa
10. tanú2 elmondja amit akar
11. szünet
12. megnézzük a térfigyelő felvételét, kielemezzük, 1et hozzászólok
13. szünet
14. bírónő kihirdeti mind3 érintett jelenlétében az ítéletet

én még klotyón voltam, maikor szólítottak... bementünk: era, dzsoki, bírónő, írnok meg én.
örültem, hogy nőkkel van dolgom. a bírónő alapba' nagyon kedves és udvarias volt, elmosolyodott sokszor, bocsánatot kért, ha megint felkeltett. és hivatalos is volt. ahogy kell. én nem tudom, hogy kell, csak sejtettem, hogy így kell.
a szabálysértési törvényben némi jártasságra tettem szert, így nem lepődtem meg, amikor kikérdezett az iskolázottságomtól a vagyoni helyzetemig mindenről. ezeket azért kell tudni, hogy az ítélet megállapításakor figyelembe vegyék, ha szükséges.
nem volt kellemes érzés, amikor felolvasta a vallomásomat.
aztán átadtam neki a papírt, amire kidolgoztam az érthetőbb verziót. azonban ugyancsak meglepődtem, amikor elmondta, hogy ő minden megértett, ott voltak a jegyzetei a lámpa fázisterven, és megdícsért, hogy alaposan felkészültem, gondosan kiszámoltam az igazamat.
néha nevetnem is kellett. szólt is, hogy vegyem komolyabban.
igen, nem volt ez annyira szögletes, mint ahogy képzeltem. ettől kissé megnyugodtam.
a saját dolgom miatt nem volt semmi zűr bennem, viszont látni a rendőröket, meghallgatni őket már tenyérizzasztónak bizonyult.
ők felismertek engem, én őket nem. mondjuk tőlem meg se kérdezték, csak tőlük.
azért volt bennem ez a lámpaláz, mert a saját igazamat meg akartam védeni, de azt meg nem akartam, hogy az legyen az ára, hogy bűncselekménnyel vádolják majd a yardot, és tovább folytatódik az ügy. kecske-káposzta véget szerettem volna. ami azt rejti magában, hogy kártérítés nem valószínű, hogy lesz. nyilván a jó kéz a legnagyobb ajándék a baleset után, de ha már én szívtam a nagyobbat, akkor nincs annyi pénz, amennyi ne jönne jól bárkinek is...
a rendőrök handabandáztak azt tekintve, hogy melyik sávban mentek. era figyelt fel erre, mert ő követte a bírónő testbeszédét, tekintetét (nekem ez a tárgyalás majdnem olyan, mint a baleset/berúgás: alig emlékszem vmire), s feltűnt a bírónőnek, hogy én 6ározpttan emlékeztem, hogy mind2 sáv foglalt volt, tehát ők csak a buszsávban mehettek, mielőtt beértek a kereszteződésbe. meg a folyamatos kocsisor... ami érdekes módon mögöttük hiányzott. ezeket asszem megjegyeztem. 1et kérdeztem az 1iküktől, de már nem emlékszem,, hogy mit.
volt utolsó szó jogán is :)
a bírőnőnek is nagyon fura volt, hogy közig. illetve szabálysértési eljárást is indítottak ellenem ugyanazon cselekmény miatt. a tv-ben az én értelmezésem szerint az szerepel, hogy akit közig. megbüntettek, az ellen meg kell szüntetni a szab.sértési elj-t is. hát nem tudom, akkor most pontosan  mi lett a vége, vissza kellett volna kérdeznem, de el voltam foglalva azzal, hogy nem kell fizetnem, 1 vádpontot visszavontak, nem lesz priuszom, és hogy majd a 6ározatban úgyis elolvasom. már csak 2 7 van hátra a 30 napból.

szóval fel volt készülve a bírónő rendesen. és korrekt volt. azt mondom, nem lehetett átverni.
erával is figyelmes volt, mindig megkérdezte, nem fázik -e. bár inkább döglesztő meleg mint hideg volt a tárgyalóban. joker is jó volt. úgy viselkedett, ahogy 1 okos kutyától elvár6ó.
szóval mindenki királylány volt!

remélem, tanultam, tanultunk az esetből.
tessék, bíróságon is jártam. a lényeg, hogy nem unatkozok :) era megközelítését a magamévá tettem: fogjuk fel 1 kalandnak :)

akkor már csak max. 2 poszt lesz erről a balesetről, aztán fátylat borítok rá, és minden megy tovább, ahogy mennie kell.