2014. május 13., kedd

767

juhéjj!

sophie & pascal

amíg a távoli beneluxban biciklizgettem, több warmshowerses megkeresés is érkezett.
s & p már korábban írtak. nem találtak senkit, így mondtam, akkor jöjjenek hozzám. bizonytalan volt kissé, hogy mikor merre mozgok.
a ws 1 jó motiváció rendet rakni.
igen. mintha robbantottak volna a lakásban. a báránybőrök és plédek a földön, ruhakupacok a szabadon maradó helyeken.
utolsó bkv-s napomon tesóméktól elhoztam az asztallapot, amiből levágott 1 db-ot. ezt is a helyére kellett illesztenem. tehát szétpakoltam még jobban a szerelés miatt. aztán össze. közben -mint1 fájdalomcsillapítóként- rábeszéltem julit a szünetben, hogy igyunk 1 kis moseli bort. azonban 1 pohár elfogyasztása után visszaküldött takarítani.
nagyon gyönyörű rendet csináltam. még főztem is. tárkonyos zöldbabfőzeléket, ahogy a mamától tanultam. na, tárkonyt nem rakott bele sose, csak én szoktam, mert szerintem illik a zöldbabhoz. régebben azt gondoltam, hogy a tárkony nem illik paprikás ételbe, ám a zöldbabfőzeléknél a porpaprika 1általán nem üti. meg se kóstoltam. amúgy nagyon ízlett nekik, nem szégyenlősködtek, merítettek 2x is.
ezt nagyon bírtam sophie-ban. hogy 1ből otthon érezte magát, mindent megtalált. mondtam is neki.
szombaton elég hamar nyugovóra tértünk, mivel vasárnap korán reggel keltem a big day miatt, amiről 1 másik bejegyzésben lesz szó.
vasárnap én értem haza előbb, aztán átmentem julihoz. nem volt kedvem angolul beszélgetni, sőt magyarul sem. de hát az én vendégeim, bírjam már ki, így hazavonszoltam magam. kérdeztem, hogy készen van -e a vacsora. ui. azt ígérték, hogy vasárnap ők főznek :) á, még nem csináltak semmit.
beszélgettünk, és nekiálltak. lencse+sárgarépa+szalonna+hagyma voltak a fő komponensei az ételnek. a francia nevét nem jegyeztem meg. nagyon finom lett.
ó, de itt nem ez a lényeg. hanem az, hogy 1 csomót beszélgettünk meg nevettünk 1ütt. so we had a great time together.
engem ez nagyon fel tud tölteni. szét-robbanok a boldogságtól, ha ilyen jól mennek a dolgok. úgy értem angolul tudok beszélgetni. nem az anyanyelvemen fejezem ki magam. mindig megdöbbenek, hogy milyen jól lehet külföldiekkel beszélgetni. emiatt bírom elképzelni, hogy éljek külföldön. nem mintha szeretnék.
mindenféle dolog előkerült. a tudatos álmodás, függőség, bicikli. á, el se lehet mondani.
szerintem a kulcs- ez most jutott eszembe- 1 jó kaja. tehát én mindig főzök vmit a warmshowerseseknek. az elindít valamit. máshol is csak így van, ha esemény van, eszünk. az közelebb hozza az embereket. biztos van ennek valami ősemberes magyarázata. főzni meg tudok és szeretek, szeretem a vendégeket. gyűjtöm a köszönőleveleket a hűtőn... időnként elolvasom őket, s visszaemlékezek. szép idők...
m & p nem sokat tekertek. bécsből idáig. ott kölcsönöztek biciklit. hát elég trének tűntek nekem. meg az önsúlyuk vagy 20 kiló. alig bírtam megemelni. heh, gyorsan hozzászoktam a colnagohoz...
most olyan érzésem van, hogy a leglényegesebb dolgok leír6atlanok. vagy gyér a szókincsem?

közben 1 másik ws-es pár engem rolandnak szólított. ezért visszaírtam nekik, hogy nem érek rá.

mostanában kettesével járnak az emberek biciklitúrázni. igazuk van, én se mennék 1edül.

angol nyelven gyakran elhangzik: have a nice day! ez magyarra fordítva olyan bénán hangzik. én nem is használom.

2014. május 9., péntek

1 %

ha még nem döntöttetek az adótok 1%-áról, hogy mi legyen vele, és nem akarjátok, hogy közvetlenül az állam nyelje le, akkor adjátok a neo magyar segítőkutya egyesületnek. 
tessék, 1 rövid video, ami segít meggyőzni.
itt van a hosszú változat is, ez is jóóóó


búcsú a bkv-tól
én már nem bírom tovább a tömegközlekedési eszközökön. lejárt a bérletem is. ezért ünnepélyesen bejelentem, hogy újra biciklivel közlekedek. a coppival nyomom, amíg kész nem lesz a másik. reggel azt gondoltam, hogy van rá esély, hogy fix legyen az outiból: máriusz hegeszt rá 1 másik papucsot. most ez fogom körbejárni. alig bírok magammal.

tegnapelőtt vettem 1 rotring márkájú tollbetétet 685-ért. megérte. az a pax betét 1 fos volt. msot újra  a schneider optima lesz a kedvenc tollam- folyamatosan jön belőle a tinta, nem szaggat, mint az előző.

nemsokára jövök a túrabeszámolóval. fényképek kellenek és még 1 nap leírása. fú

reggel pillanatragasztóztam, higítóztam és palmatexeztem ébredés után fél órával. nem bírtam aludni, mondom, minek fetrengjek, a fülbevalókat úgyis meg kell ragasztani, itt a kitűnő alkalom. és csináltam 1 where's wally?-s hűtőmágnest is. még le kell lakozni a színét, de azt majd a többi fülbevalóval 1ütt elintézem.

2014. május 5., hétfő

mindenféle

london
erről majd később írok. megvannak a jegyzeteim. ezek inkább benyomások, nem tudok köréje sztorit kerekíteni, csak rövideket. ellentétben a

luxemburg
i biciklizésről, amiről már gyártom a kisregényt. rest voltam jegyzetelni, 2 nap után abbahagytam, de aztán meggondoltam magam, hátha valamit vissza tudok adni a történésekből a szöveggel illetve a képekkel. mert annyira jó volt, hogy nem marad6 nyom nélkül. a romániai és osztrák bigezésről sem írtam semmit, tehát ennyivel tartozom. tartozom de kinek? magamnak?

víztorony
amikor 1x jöttem haza nemtom honnan, megláttam, hogy csillognak a gázgyári víztornyok, és 1éb tornyok tetői. mostanra sikerült találnom róla némi információt. szóval nagy boldogságomra felújítják őket. azt terveztem, ha milliárdos leszek, majd én csináltatom meg. erre elég kevés esély volt, ui. a) nem lottózom b) nincs kilátásban hipergazdag férjjelölt.
tessék, a video

az április tehát elég nemzetközire sikeredett. nagy öröm ez számomra, szerencse, hogy felettem van a plafon, különben elszállnék :)
majd jövök.

2014. április 16., szerda

mészkőember

azért írok róla vmit, akármennyire gáz is.
szóval. összetoborzott kerékpáros kollégáim közül a 6-ból 3-an nem tudtak eljönni egészségi és családi okok miatt. így orsi, tesóm és én mentünk el vácra.
orsit nem sikerült rávenni, hogy részt vegyen, így -tesóm szavait idézve- igazi csapat voltunk: orsi őrizte a fölösleges cuccainkat.
vácra tesóm szélárnyékában tekertünk. mond6om, nagyon kényelmes volt. tesóm néha hátranézett, megfelelő -e a tempó, s nem találta orsit. az én széles vállaim annyira eltakarták :) hátszélben mentünk, úgyhogy nem fáradtam el. vácon csatlakozott hozzánk 1 másik outis arc, s tesómmal a rajtszám felvétele után kényelmesen megnézték maguknak a hegyet. én ezt kihagytam, mondván: még 1x akkor már nem tudok felmenni.
rajz előtt fél órával megettem 1 energiaszelete, és kiszippantottam az ajándékba kapott citromos energiazselé felét. ennyit bírtam. olyan szappan vagy tusfürdőíze volt, hogy nem hittem, hogy ez hasznomra válik a későbbiekben.
orsi jobbra el a szép kanyarba, mi tesómmal balra el 1 kis melegítésre. ő közte és köztem 4 ember nem indult (a kollégák), de ez a  kiosztott rajtidőn természetesen nem változtatott. tesóm a sparnál visszafordult a melegítésből, én lejjebb, a lidlnél. mondom, ideje lesz, le ne késsem...
...
na, mi történt? lekéstem a rajtott. ááááááááááá. neeeeeeeee. ekkora hülyét, mint én! és kiabáltak, hogy lekéstem, de menjek, gyorsan. 304-es még ott volt, a 303-as éppen induláshoz készült, a 302 már nem volt ott, a 301 pedig én voltam. na kész. olyan dühös voltam magamra. erre készülök, és így elbaszom. igyekeztem nagyon. éreztem a szelet és a zselé 6ását, egész jól mentem. némi szél volt a naszályon, de nem olyan ordenáré, ezt épp el lehetett viselni. különösen azért, mert a szerpentines rész fent pont úgy váltakozik, hogy 1x szembeszél van, kanyar után meg hátszél. a szép kanyarban, amikor orsi drukkolt, utána éreztem azt, hogy égnek a combjaim, de hamar elmúlt. az utolsó, enyhén emelkedős 1000 m-en találkoztam tesómmal, aki lefele tartott már. hajrá, hajrá- mondta. én: ó, elbasztam a rajtot!. ő: nyugi, én is. és már el is távolodtunk 1mástól. tényleg beleadtam minden erőmet, és úgy éreztem, hogy ez a legjobb az idei 3 próbálkozásomból.
cél után nyújtottam kicsit, átvettem a túró rudit meg az emlékérmet. mondjuk vmi ügyesebb kezű óvodást is megbíz6tak volna az elkészítésével...
tesóm és orsi feljebb támasztották a szalagkorlátot, s jól megbeszéltük az eseményeket. tesóm visszament a túró rudijáért és az emlékéremért illetve leadta a rajtszámot.
az eredményhirdetést megvártuk, de előtte a sparban voltunk. természetesen nem voltunk érdekeltek az ügyben...
persze alig vártam, hogy megnézzem az eredményeket. ha leszámolok 1 percet, akkor sem lettem volna dobogós. ez azért megnyugtató.
kijelenthetem, javítottam 6 percet az 1. biciklizésem óta. azért ez jó. visszaadja a reményt. hát ha még kompakt hajtóművem is lesz. tyű, akkor olyan lesz tekernia  colnagoval, mintha 1 kényelmes fotelban ülnék. már így is nagyon jó.

bubi
ma láttam a metrón, hogy az ajtók feletti átszállási kapcsolatos matricán fent vannak a bubi dokkoló állomások is.

na, majd még jövök. csá