fülbevaló

nemtom mi lenne, ha nem adnék címet a bejegyzésnek. utálok címet adni. nagyon nehéz dolog. a valami-t átírtam fülbevaló-ra... ezek szerint az is volt már legalább 1x.

én nemtom mit kéne csinálni, hogy újra normálisan működjön ez a blogírás. hogy ide tudjak tenni 2 képet olyan sorrendben, ahogy nekem tetszik. szép, szebb, olvas6óbb, feldolgoz6óbb lehetne.
erre mi történik? leütöm az entert, és a kurzor nem megy le 1 sorral lejjebb, hanem a sor végén marad. és amikor elkezdem írni az új bekezdést, az jó helyen jelenik meg.

szóval kiesett a fülbevaló a fülemből. sajnos a mintás részét nem találom. már tegnap is kiütöttem valahogy, éppen le tudtam nyomni a mosdóban a dugót, hogy ne a szifonban kössön ki. amikor új volt, igen, 1 napot használtam, a big dayen, beleesett a mosdóba. megállt a lefolyó szélén. fogtam 1 csipeszt, óvatosan közelítettem feléje...
persze beleesett. este fél 10-kor nekiálltam szédszedni a szifont. pont ehhez volt kedvem 250 km lebiciklizése után... megtaláltam, és még miket a fülbevalón kívül...! pénzt is. hajat... azon csodálkoztam, hogyan tudott gyorsan elfolyni a víz ilyen beduggulás mellett. természetesen nem sikerült jól az összerakás- eresztett. ekkorra megérkezett tamás is. vacsora után nekiállt megcsinálni, de a víz átjött valahol. végül javasoltam, hogy tegye bele fordítva a gumitömítést, és így megállt a csöpögés.
most ez a fülbevaló tűnt el. 1 smile. nem értem, miért nem akar velem maradni.

tócsi, tócsni, cicege, lapcsánka
kinek melyik szimpatikus.

tegnap ili tócsit készített. sárgarépa és cukkíni is került bele, nézzétek, milyen szép. sajnos sötétre állítottam a valamit a fényképezőn és nem annyira ragyogók a színek, mint élőben.
nagynéném múltkor csinált cicegét. a paprika tévében egy német/osztrák nő adta elő averzióját, amely csak nagyra reszelt krumplit, kevés lisztet, sót és kakukkfüvet tartalmazott. tojást tehát nem. szerintem ettől lett annyira ropogós. a massza összeállt szépen, nem hiányzott belőle a tojás. szépen ki lehetett sütni, nem hullott szét a tészta átfordításakor. eteti magát a kis nyavalyás.
 ezek szerint a nyavalya ly-t tartalamz és nem j-t...

erős fekete

munkatársam így issza a kávét.
azt mondja, a felesége mondogatta mindig a gyerekeiknek: az idétlen apátok. vajon miért? :)

most újra tudok normálisan képeket beilleszteni. mi lelte a rendszert? vagy csak simán béna voltam? benne van ez is a pakliban. ezt már nem tudjuk meg sosem. abban a hitben ringatom magam, hogy rendszerhiba volt. az önbecsülésünket ne romboljuk fölöslegesen, amikor úgyis olyan nehéz felépíteni, és pillanatok alatt meggyengülhet vagy akár darabjaira is hull6. hát ha ilyen ingatag, akkor az nem volt rendesen felépítve. küzdelem az élet. néha azért elbizonytalanodok, hogy a születéskor hozott kezdeti feltételek sokkal jobban meg6ározzák az életünket, mint hinnénk. hogy nehéz kitörni, változni. múltkorában úgy voltam vele, hogy basszus, itt küzdök, csinálok új dolgokat és semmi. ugyanolyan nehéz megcsinálni tizedszerre, mint elsőre. akkor mi értelme van kepesztetni, ha nem változik semmi? áhh. máskor más nézetek kerekednek felül bennem. ez főleg akkor van, ha másnak osztom az észt. ezt nagyon könnyű.

ma rizottót főzök hehe.


kapor
tegnapelőtt megerőltettem magam, és betakarítottam a kaprot a kertből. ez is megvan. sok nem lett, de legalább dolgoztam vele. imádom a kaprot. olyan jó illata van. mmmmmm. túltesz az élesztőn is
most szünet jön. folytatom a big day-jel vagy semmivel.