velence 10x, 2014

tessék, 1 londoni biciklis kép illusztrációnak

ugyan megígértem magamnak, hogy többet nem csinálom végig a velence 280-at, de a helyzet úgy hozta, hogy idén mégis belevágtam.

mi történt?
megvettem tavaly a colnagot, és ezzel szelem az utakat, és nem győzöm hangsúlyozni, micsoda jó döntést hoztam. ezzel a biciklivel suhanok, ráülök/rá-fekszek, nem csinálok semmit, és 30-cal megyek... jó, jó, hajlamos vagyok eltúlozni, de a tapasztalat nagyjából akkor is ez. ezt a mondatot hajtogatom mindenkor és mindenkinek. szóval közbeszúrom az ide nem illőt ismét. ezek szerint javult a lényeglátásom (átlátóképességem), ha képes vagyok némi tapasztalat beszerzése után sablon mondatokat gyártani. megérett az idő a fizikatanulásra...

az előző 2 alkalommal más-más biciklivel és cipővel voltam. most se történt ez másképp.tehát ki kellett próbálni az új bicajt meg az új biciklit.
azért is vállaltam be, mert a letekert idei km-ek utó6ásai alapján vár6ó volt, hogy 280 km után se lesz kényelmetlen a bicikli.
2009: kona, puhatalpú 100éves spd
2012: coppi, nw spd
2014: colnago, gaerne look rendszerrel
(figyeld oda: KO-val kezdődik minden biciklim:)

ez a csapat indult neki:
barna
balázs
berger (sok a bé betűs :)
hafi
orsi
én

balázs forszírozta a kérdést leginkább. ő még nem járt ezen a teljesítménytúrán. bergerrel tájékoztattuk az élményeinkről, azonban ez se tudta elvenni a kedvét a velence 10x-től :)

én ugye a 2012-es kajálásomat el..., ezért idén különös figyelmet fordítottam rá- nehogy ezen múljon.
a táplálékcipelésben és raktározásban hafi illetve berger voltak segítségünkre. ugyanis hafi levitt minket (balázs, orsi, én) és saját magát autóval. berger pedig tárolta az élelmiszereinket a kocsijában. így pakol6tunk bőven, biztonságban. élelmiszerbiztonságból necces volt a szitu, hisz vagy 40 fok lehetett az autóban.
hafi 4-5 körre kalibrálta magát, míg a többiek nagyvonalúan 10-re.
nekem csak 10 vagy 0 létezik amúgy is. köztesben nem tudok gondolkodni.

nagyon örültem, hogy végre csapatban tekerhetek, ami fizikálisan és mentálisan is csökkenti a napi kihívást. főleg mentálisan. lehet közben beszélgetni, nem némán végigtekerni 10 órát. az gyilkos- tudom én nagyon jól.
hozzáteszem, hogy az 1. 5 körben voltam vidám és locsi-fecsi, utána a beszédességi görbe meredeken nekiállt lejteni, bár néhány próbálkozásom azért volt. megdöbbentő, hogy a testi igénybevétel mennyire lenyomja az agyat, s nem kívánok beszél(get)ni, sőt nem is zavar, hogy nem kívánok.
az elején eléggé megnyomtuk a tempót, s azt hittem, h az edző utasítására. de nem. csak megindult a rakéta. orsi is rakétaként viselkedett a síkon. ő azt szereti. neki a déli part jön be, nekem meg az északi. nekem könnyebb lett volna, ha körbe mind északi parti jellegű táj van. nem bírom a síkot.
szóval jól mentünk 1ütt, időnként beszéltünk és tekertünk másokkal is, de alapvetően megmaradt a csapatunk. pákozdon és velence közepén -úgymond a célegyenesben- van 1-1 kék kút,a hol lehet vizet vételezni. az elején a pákozdinál álltunk meg, ami az út bal oldalán van ellentétben a velenceivel. úgyhogy rászoktunk az utóbbira.
hogy is volt? 1,5 kört lenyomtunk 1ben, aztán utána körönként megálltunk frissíteni a kútnál. 2 nagyobb pihenőt tartottunk... baszki, nem tudom, hogyan volt...de... a 4. és a 7. kör után. ez azt jelentette, hogy az autónál (meleg)szendvicseztünk, és pihentünk, szenvedtünk a hőségben. árnyék nem volt, igen magasan állt a nap. sehol 1 fa, csak a parkoló autók a vakító fehér kavicson. ez az ún. pihenés szívta az erőnket. tekerés közben legalább hűtött a menetszél. azonban táplálkozni csak kellett. és az evés ö.kovácsolja az embereket bárhol is tegyék azt-ez majdnem olyan nagy jelentőséggel bír, mint maga a táplálkozás (hogy éhen ne halj).
szóval nagyon vicces volt minden az elején.
megcsinálták a déli parton a bicikliutat, kint vannak az úton biciklizni tilos táblák is. így a bringautat vettük igénybe, ami sokkal jobb minőségű, mint a rendes út, és elég széles is volt, nem zavartak a kiránduló népek a teljesítménytúrán. sőt megdícsérem őket látatlanba, mert nagyon úgy tűnt, hogy az emberek többsége az ellenkező irányban kerüli a tavat, így nem sokat kellett előzgetni. rengeteg ember volt. autó is akadt, akiknek bizonyára nem tetszett a sok "versenyző" meg kiránduló, de hát kit érdekel?!
felbukkantak a motorosok is. gárdonyban/agárdon motoros találkozó volt, s ők is ott püfögtettek a tó körül. szerencsére max. 1 körre jöttek, így nem kellett beszívni annyi sok égésterméket. volt pár old timer is, akiket muszáj volt megelőzni a lejtőn :) 1 db-ig úgymond versenyeztem velük, aztán beláttam, hogy ha lemaradok, akkor nem sivítanak a fülembe, és nem kipufognak az orromba.
pákozd elején 1ik háznál garázsvásárt tartottak. talán a 2. körben nyitottak ki. kilógattak többek közt 1 biciklis mezt is, ami kb. a 8. körben elkelt :)
vol 1 srác, aki 46/18 ss-del tolta végig a 10 kört. ha néha elkerültük, megkérdeztem, hányadik, s mindig ugyanannyadik volt, mint mi. elképesztő. ezek szerint meg se állt!
hafi 4 kört tervezett, s ki is szállt a csapatból.
orsi és barna az 5. kör után elmentek gofrizni, lángosozni és fürödni. az ebédet még 1ütt költöttük el. ekkor feleszméltem, hogy hoz6tam volna több kaját is, a hátizsák elbírta volna.
szóval leléptek még ketten, így a csapatból hárman csináltuk végig a 10 kört.
a stopli nyomta a talpamat, viszont a végtagjaim nem zsibbadtak. a kék kútnál akartam visszaállítani azn eredeti állásba a stoplit, ám az imbuszkulcs elpörgött a csavarban, így maradt minden ugyanúgy nagy bosszúságomra.
balázs körönként vizezte be a sapkáját, és kissé kivolt. pedig erős ő. csak ennyit (km-be) még nem ment.
szerintem a 7. kör volt a pszichológiai 6ár. onnantól újra könnyebb lett. annak ellenére, hogy tényleg nem nagyon beszélgettünk.
berger meg le se szállt a bicikliről, amit nem értettem. azt mondja, attól félt, ha átlép a biciklin, begörcsöl a lába. hm.
ez a stoplinyomás elég kellemetlen volt. rájöttem, ha kicsit kiakasztom, és meglóbálom a lábamat, akkor 3/4 körig jó vagyok.
arra is rájöttem, hogy azon a pár emelkedőcskén nyeregből kiállva kell tekerni. ez a legkényelmesebb és a leggyorsabb. változatlanul amellett vagyok, hogy lejtőn bele kell tekerni, nem pihenni, mert azzal sok időt lehet nyerni. és alig van ellenállás, akkor minek pazaroljuk el az energiánkat? gyalogtúrán is ez az elvem: ha lefele megyünk, és megengedik a terepviszonyok, akkor én futok- ne a fékezésre menjen el az energiám.
csak 2x kellett budira mennem. első alkalommal öltözködés közben elhagytam az 1ik banánomat. megjegyzem, hogy a másikat meg sem ettem, csak cipeltem, s végül itthon, a ribizliturmixban végezte. másodjára balázs talált 1 sokkal jobb klotyót, mint a sukorói emelkedői (mindenki ide jár, borzalom :). éppen időben végeztem, mert a korábban megelőzött lovasszán (kocsi) pont arra tartott, amerre én voltam...
nem mondom, hogy nem vártam az utolsó kutazást :) a 9. kör végén búcsút intettünk a kútnak, megettem életem első "géljét", amire nem hiába írták rá, hogy fogyasztás után 2 dl hidegvízzel öblítsük le. elég fura íze volt, ránézésre meg barnamártásnak tűnt. de 6ott, ahhoz elég volt, hogy még 1 kört 1éb táplálék nélkül megcsináljak, leteszteljem, milyen 6ással van rám. az utolsó kör végén nyomtam 1 sprintet, így a srácok előtt érkeztem be. háttööö majdnem ö.estem miután leszálltam a bicikliről. szerencsére volt a szervezőknél nápolyi, s az helyrebillentett.
balázst se az örömkönnyek lepték el, miután végzett. kiakadt, és megkért, ha jövőre eszébe jutna megcsinálni a velence 280-at, beszéljem le róla.    (:  elmondtam, hogy én is megfogadtam már 1x, hogy ilyet többet sosem, s lám itt vagyok. berger szerint 2015-től legyen velence tucat a rendezvény neve, s akkor 300 km fölött lenne a táv. ez motiválná arra, hogy még menjen plusz 2 kört.

ezt tettük
bruttó menetidő: 10:47
nettó menetidő: 9:25
júúú, mennyit álltunk...
átlagsebesség: 28,7 km/h
ténylegesen megtett út: 270,8 km

ezt ettük
balázs:
9 különböző müzli
1sport szelet XXL
2szendvics
3 banán
1alma
1kókuszrúd
2 marék napraforgómag
sűrített tej
amaranth szelet
3 mini kakaóscsiga
kb 7 liter folyadék.
utána tészta vacsorára

berger:
7 műzli szelet
1 power bar
1 power bar zselé
1 protein szelet
3 banán
4 seven days
utána (ez az érdekes:)
1 rántott husos szendvics
3 sonkás
3 szalámis szendvics
3 sonkás-szalámis szendvics
pogácsa
valami másik sütemény
és megszámlálhatatlan egyéb szirek-szarok

én:
6 szendvics
1 gél
~12 db cerbona
3 kulacs "energiaital"
víz
a cél után 2 kocka nápolyi
utána 6 dl banános feketeribizli turmix

én voltam az 1. nő, aki végigcsinálta a 10 kört. volt másik is. a férje kissé csalódottan vette tudomásul, hogy nem a felesége lett az első :) lehet csak később indultak, ki tudja, ki ment jobb időt...
aztán hazafele hárman vonatoztunk, orsi, balázs, én, és amikor a déliben leszálltunk, 1 nő meglátott, kérdezte, hány kör? 10. az szép? 1 hős vagy! tesitanár vagy?  neeem, hát, szeretek biciklizni, szórakozás. én meg a tesitanárság, höhöhö. nullás voltam kislabdahajításból (is). az általános iskolai tesiórák csak frusztráltak, nem szerettették meg velem a sportot. annyi, hogy fegyelemre neveltek, főleg 4.-ben, amikor a körmendi kosárcsapat edzője volt a tesitanárunk. na, ott aztán nem volt lógás. az volt felmentett, akinek eltört valamije. meg 1x én bárányhimlő után 2 7ig- nehogy a sok seb beakadjon vmibe.

teljességgel elégedett vagyok ezzel a nappal. jó hangulat, jó idő, jó bicikli, jó út...

másnap nem volt nagyobb izomlázam, mint 1ébként szokott. ennyit tesz a tökéletes bicikli.
viszont -ahogy azt sejtettem- olyan szarul aludtam, hogy borzalom. ha fizikailag kiütöm magam, akkor nm bírok aludni, akármilyen fáradt is vagyok. biciklizés után nem éreztem magam ko-nak, és balázs is hitetlenkedett, talán el se fáradtam. de az alvásmennyiség és -minőség megmutatta a valóságot. vagy 20x felébredtem. ez 20 álmot is jelent. csak 1 maradt meg az emlékezetemben. a mű1etem környékén (tudtam, hogy ott vagyok, azonban semmilyen körülmény nem emlékeztetett rá így utólag) vagyok, és vmi instabil hídon megyek át többször is. 1x 1 fiatal srác megy előttem, aki nekimegy a korlátnak, az kitörik, s a  gyerek a mélybe zuhan. én pedig felkiáltok magamban: úristen, ez már a 3. ember előttem, aki meghal ezen a hídon!

az álomról jut eszembe: joshua mondta, akitől tanult zsonglőrlabdázni, az a csávó tudta irányítani az álmait, s álmában így gyakorolt, ezáltal a valós életben is gyorsan megtanult zsonglőrködni. tehát nem csak a szakirodalom jegyzi a tudatos álmodás valós életre gyakorolt 6ását. újra neki kéne állnom a tudatos álmodás megtanulásának. ez a sok szarszemét álom végre a múlté lehetne.
a zsonglőrködésről jut eszembe: már pesten van a monocikli, amit megveszek. bohócot szeretnék magamból csinálni, nem hülyét.
joshuáról jut eszembe: joshua. itt van a bnőjével. 1 hete meglátogattak. elég jó volt, csak mind3an k. álmosak voltunk :) és a barátnőt nehéz megérteni, és joshua is slendriánabbul beszéli az angolt. de a barátnő mentségére legyen mondva, hogy a felkarján van 1 k. jó tetoválás: száradó ruhák lógnak a szárítókötélen.