big day 2015 +

big day

nem is tudom hányszor kezdtem neki idén biciklis bejegyzésnek. országútisnak, mert fixes már legalább 1 van. szezon van. csapjunk bele. a motivációt az íráshoz ez adja :) amikor jó idő van, és indulok el a melóból, nagyon gyakran ezt dúdolgatom. óriási. pár hónapja azt mondom, ez a prosectura legjobb száma. a youtube önállósította magát: 1 számra rákeresek, ő meg odadobál még nemtom mennyit.

az idei big day május elsejére esett. a tavalyi később volt. tavaly május 1-jén éppen belgiumban bicikliztünk a szokásos éves shke túra keretében. vissza is idéztük. hát, azt kell mondjam, életem 1ik legjobb biciklis napja volt 2014. május 1. és a tavalyi big dayről nem írtam beszámolót? mikor az is a legek között van! hallatlan. gyors utánanézek. valóban. akkor megmarad az élmény a résztvevőknek...

idemásolom a gábor által kidolgozott tervet:

4.00 – Busz indul Salgótarjánból/Somoskőújfaluból

5.30 – Gödi beszállás

6.15 – Budapesti beszállás(ok)

8.30 – Megérkezés Sásdra.

9.00 – Indul a BIG Day

Útvonal: Sásd – Komló – Zobákpuszta – Hármas-hegy (NATaCHA)[a Mecsek legmagasabb aszfaltos pontja és egyben legmeredekebb aszfaltos emelkedője] – Józsefháza – Árpádtető – Lapis – Misina (bicaj emelés) – Lapis – Orfű – Bodolyabér – Oroszló – Sásd

~90 km és 1100 m

tesóm ezt kevesellte, s azt találta ki, hogy hazafele jöjjünk 1 db-ig (dunaújváros) lábon. ha már az egész nap elmegy, és olyan messzire utazunk, legyen benne tekerés, ne csak 90 km. ment a variálás, hogy autó+bicikli vagy vonat+bicikli, végül az utóbbi mellett döntöttünk.

útvonal, térkép

nem voltam túl pihent péntek előtt, ezért nem sok esély volt, hogy elcsábuljak a mechwart pincébe a többiekkel csütörtök este, aztán pénteken 3:50-kor felkeljek. jól tettem, hogy az alvást választottam. nem okozott problémát este 9-kor nyugovóra térni, és elaludni (1 lapozás után kihullott a könyv a kezemből).
3:50-kor tehát felkeltem. szerencsére ha időre kell mennem valahova, gyorsan magamhoz térek. összecsomagoltam, agyaltam, mit vegyek fel, mi fér bele a zsebeimbe. a sisaktartó táskámba tettem a szendvicseimet. az 1 szar konstrukció- nem is értem, miért nem olyanra gyártották, amit hátra lehet tenni. de 12 km-t kibírtam vele, sőt annyit se kellett.

pont 1xre értünk tesómmal a délibe. jegyvásárlás, majd be a szupervonatba. hú, fűtöttek rendesen, igen kényelmes volt. szerencsére nem kellett átszállni, csak dombóváron leszállni. útközben láttunk mindenféle víztornyot meg állatot. tesóm vette észre az állatokat, még 1 rókát is, én pedig a víztornyokat. az a jó, ha nézel ki a vonatablakon, majdnem mindig lát6sz 1 víztornyot, de általában többet. az autópálya mentén is ugyanez a helyzet. lehet sarkítok? tesóm mindent észrevesz. ő örökölte a papa szemeit. az én szemem a fémre meg a betonra érzékenyebb hehe.
tesóm felkészült térképpel az útra. én amikor megláttam az övét, rájöttem, hogy nem készültem fel. a google maps alkalmatlan ilyenre. ezt mindig megállapítom, de mire jön a következő alkalom, elfelejtem. szóval én bírka magatartást tanúsítottam ezen a szent napon is: mondják merre menjek, és én megyek, és nem hisztizek :)
talán vásárosdomónál értek minket el a többiek a kisbusszal. gábor megállt 1 buszöbölben (?), balázs kipattant, és kérdezte, elvigyenek -e vmit, igen, a hátizsákjainkat, kezezés, aztán ők el, mi el. vicces volt.
sásdon a vasútállomásnál parkoltak le. úgy alakult, hogy összesen heten vágtunk neki a big daynek. 5en a buszosok, meg mi tesómmal. név szerint:
balázs
gábor
gyuribá
robi. őt nem ismertem. de most már valamelyest. 1ütt megyünk a fekete erdőbe. alapba montizik, mentegetőzött, hogy gyenge lesz, azonban ez nem így volt, 1általán nem.
somi
tesóm
én
összeszokott csapat :)

sásd és orszló között van 4 pukli. ez kicsit hasonlít a a a ... szob után van 1 hullámvasútnak nevezett rész. na, arra. reggel nem volt túl remek megindulni ezen a 4 dombon, viszont hazafelé... hú, akkor úgy megraktuk. nagyon jó volt. mint tavaly a big day végén, amikor gáborral meg bergerrel versenyeztünk :)
komló már ismerős volt, taval yjártam itt, amikor a misinára mentem. most nem mánfa felől gurultunk be a városba. az mekkora volt! mintha vmi tengerparti városba érkeznél be. csak itt gyárkémények voltak és iparidúrva maradványok. de k. jó volt az út meg széls, csak dőlni kellett a kanyarokban.
no, tehát komló szélén átverekedtük magunkat, irány zobákpuszta, s 1re közelebb kerültünk a hotel kövestető táblához. onnan 1 erdei aszfaltos út vezet a hármas-hegyhez, ami a mecsek legmagasabb pontja. közben gábor osztja a statisztikákat. ez jó, hogy ennyi mindent meg bír jegyezni. és jobban képben van a bigjeimet illetően, mint én :)
amikor elmondta, hogy lesz 1 20 %-os szakasz, nem lelkesedtem nagyon. ráadásul tele volt az út fatörmelékkel meg porral, apróbb kavicsokkal. namondom, hogy állok ki a nyeregből, kipörög a kerék, azt' nézegethetek. robi is izgult rendesen, bár az erdőben lát6óan jobban érezte magát, mint az aszfalton. elértünk a megosztó szakaszhoz. gábor, balázs, tesóm és somi (de ő montival! :) nem tolták. a maradék igen. elszomorodtam, hogy ha a gelsei emelkedőt is ilyen rosszul veszem, akkor mérges leszek magamra. nagyon meredek ez a 20 %. annakidején mégis fel bírtam menni 1 ilyenen a coppival ausztriában. gyengébb vagyok?
közös fényképezkedés után megkezdtük a gurulást. robi leérve annyit mondott, hogy halálfélelme volt. hát én is ennek a 6árán jártam. balázs kérdezte, hogyhogy ilyen lassan megyek. az elején kell megfogni a biciklit. mondjuk a fatörmeléken meg fűrészporon nem olyan rossz biciklizni, mint a homokban. túléltük.
gábor mondta, hogy ezzel letudtuk a nehezét. innen már minden gyerekjátéknak tűnt.

a misinát hátulról közelítettük meg, nem kavarogtunk pécsen. ez azt jelenti, hogy elkezdtük az erdőben való biciklizést. robinak is megvolt így az öröme. az út aszfaltos volt, kátyúk is akadtak meg mindenféle nagyobb kövek. olyan méretűek mint a vasúton a bazaltágy. lehetett gyakorolni a hogyan maradjunk nyeregben miközben félünk technikát. tesóm kapott 1 defektet, mait gyorsan megszerelt, és elég keményre fel tudta fújni a gummit a sokatszidott pumpájával. balázs sajnos nem vett új pumpát :)
miután kiértünk erről (a retek) útról, kicsit szétszéledtünk. balázs és tesóm előre mentek, én középen. nem unatkoztam, ugyanis folyamatosan csodálkoztam, mennyi medvehagyma van az erdőben. ez volt az aljnövényzet. most virágzik, így legalább tudom, hogy néz ki a virágja. olyan illattal árasztotta el a környezetét, hogy majd' leájultam a bicikliről. kaszálni lehetett volna. hihetetlen, hogy 6-7 éve még azt se tudta az ország, mi a medvehagyma, és akkor is tele voltak vele a mecsek erdői. ma már a csecsemők is ismerik.
tavaly nagyon szenvedtem az utolsó km-eken, mert az eléhezés 6árán voltam. most nem volt ilyen. én csak rácsodálkoztam időnként az útra, hogy már megint lejt, gurulunk 5 perce, baromira unom, mert ráz az út, s a misina meg fent van, nem lent, vissza kell mászni. aztán 1x csak odaértünk. elég rendesen fújt a szél, nem volt melegem. amúgy egész nap térdmelegítőben voltam, s nem éreztem késztetést, hogy levegyem. a rövidujjú mez alá a vastagabb rövidujjú subzero (ki kell hangsúlyoznom a márkáját. ez 1 jó választás volt. csak 1 mérettel kisebbet is gyárt6nának, hogy passzosabb legyen) aláöltözőmet vettem, s az sem bizonyult túlzásnak. a karmelegítőt (vagy karhűtőt?) meg egész nap huzigáltam le-föl. nem rossz dolog ez a karmelegítő.
tesóm vett 1 coca-colát fent a büfében. nem, gulyással itt sem vártak, nem csak a hármas-hegyen. fú, ez a kóla dúrva. annyira szénsavas, hogy szinte szét-robban tőle a fejem az orrom irányításával. az ízét nem is érzem. 1 korty/3 hó elég is belőle. itt jegyzem meg, hogy tesóm simontornyán pepsit is ivott. abba is beleittam az összehasonlítás végett. i6óbb volt, kevésbé szénsavas.
nem sokat időztünk a misinán, mert gábor szerint egyórás csúszásban voltunk. legurultunk, visszamásztunk, stb. abaliget felé vettük az irányt, nem a tervezett útvonalon haladtunk tovább. nem ragaszkodott senki sem a szerpentinek megmászásához. kicsit szétszakadoztunk.
a vége felé, amikor már tudtam, hogy csak a 4 pukli voltam, megindultam. tesóm tanácsa, ha ö.szedem magam, akkor hasznos: 2vel nagyobb áttétellel menni az emelkedőn. ugyanúgy felérsz. persze ez nem a 20 %-osra vonatkozik, hehe. aztán jöttek a többiek is. jól beletapostunk. tartalékainkat bevetettük. persze a fiúk lehagytak, mint a szél, de akkor is nagyon jó volt.
mint a szél... az volt. az erdőben nem nagyon tűnt fel, viszont azon kívül...

+
szóval a szél. olyan bazi nagy szerencsénk volt vele! sásdtól simontornya kb. ék-re van, és dny-i szél fújt. azt nem mondom, hogy nem kellett tekerni, és a dombokra is felfújt minket, de nagyon sokat segített. már ezért megérte az egésznapos biciklizés. ilyen hátszeles alkalom 1 biciklis életében kevés adódik. így történhetett meg, hogy 100 km-t abszolváltunk 3,25 óra alatt. vagy valami ilyesmi.
no, de ne szaladjunk ennyire előre.

az buszhoz visszaérve pakoltunk, és örültünk, hogy milyen jól sikerült ez a nap. a hátamon lévő büfét (balázs találta ki) kipak
oltam, s így leltem rá 1 lekváros kiflire. nem sokat időztünk, elindultunk, mert megcsúsztunk az idővel, és jobb előbb megérkezni, mint később, s lekésni a vonatot.
elindultunk dombóvár felé. csikóstőttös irányába dobtunk 1 jobbost. addig nem ért minket utol a kisbusz.
...
ej, elfelejtettem, olyan régen volt. 1 db-ig, kb. a táv feléig, 2/3-áig váltott vezetéssel mentünk, aztán az én tempóm csökkenni kezdett. tesóm közbe-közbe megvárt. volt 1 domb, ami a megye6áron púposodott ki. ott megálltunk pihenni, vizelni, enni. érdekes dologra lettem figyelmes: zsibbadt a bal lábamon a középső ujjam. sajnos inkább fájdalmas volt, mint érdekes... de a kis pihenő elmulasztotta. az van, hogy nőtt a lábam, ha nem mondtam volna még. és ez a gaerne cipő elég keskeny fajta. próbáltam múltkor montisat is, mert időszerű lenne 1 új 4,5 év szinte mindennapos hazsnálat után, azonban az is tök keskeny szabású. nekem nincsen széles lábam- én nem tudom, kiknek kényelmes ez. outi cipőben oké, de montisban nem tudnék belevenni 1 vastagabb zoknit. pedig még jól is néz ki. és nem olyan anyagból van, hogy annyira tágulna (mint a northwave). úgy vettem észre, hogy nőtt a lábam, hogy alig akart feljönni a csodás fehér-piros csíkos biciklis zokni a lábamra. tavaly ősszel meg lazán fel tudtam húzni. és ezt megérzem az outi cipőmön :/ (ma reggel a jánoshegyről lefele is volt bennem para: szorít a cipő vagy lefagyott a lábam? szerencsére az utóbbi, mert orsi se érezte a lábait.)
szóval ez a megye6ár nagyon fain volt. autó még nullább, fasza széles, sima út; kezdődött 1 lejtő. na, azon aztán lehetett csapatni. tesóm időnként lassított, hogy megvagyok -e (gondolom ezért), ui. néhol kavicsos volt az út.
szakályban megkérdeztünk pár normálisabbnak tűnő helyi arcot, merre kell menni pincehely felé. meg is mondták, és nem mulasztották el megkérdezni, mennyi 1 ilyen bicikli. az 1ikük figyelmeztetett minket, hogy kint vannak a rendőrök. bár szerintem ők rosszabb arcoknak néztek ki, mint mi :) ilyen a környék. sok helyen volt május 1-jei buli. kiköltöztek a focipályára hangfalakkal, étellel, itallal, azt' szórakoztak.
pincehelyen megnéztük a térképet újra, s kiszámoltuk, hogy bőven odaérünk simontornyára a vonatindulásra. mondom, én megeszem a gélt, amit magammal hoztam- jó lesz ez nekem. tesóm is kiszivornyázta az övét, s megkezdtük az utolsó etapot. ez már csak 10 km lehetett.
és hipp-hopp megérkeztünk a kihalt simontornyai vasútállomásra. nem lehetett jegyet venni. tipródtunk 1 kis ideig, majd tesóm indítványozta, hogy együnk valamit. a közelben találtunk 1 büfét, ahol 800 ft-ot fizettünk 1 0,33-as pepsiért meg 2 hamburgerért. mondjuk a húspogácsa olyan is volt. megfogadtam, hogy ezentúl nem eszek olcsó helyen hamburgert, mert annyira szörnyűek ezek az ún. húspogácsák, hogy az ellenségemnek se adnék belőle (ha volna). csak menő helyen adok ki érte pénzt vagy megcsinálom magamnak. finnyás vagyok -e? na mind1, bajom nem lett tőle.
mire visszaértünk, kinyitott a pénztár. az ablakon függött 1 felirat, amit bizonyára vmi jogász fogalmazott meg. ez volt a lényege: ha a jegykiadó ember vonatot is indít/fogad, akkor az indulás előtti 5 percben már nem biztos, hogy  a pénztárban van, ezért nem hibáztat6ó. én ezt úgy értelmeztem, hogy ha 19.42-kor indul a vonat, és én beesek 19.39-kor, és nem tudok jegyet venni, akkor megbüntethetnek érte. érdekes... természetesen bankkártyával nem lehet fizetni. (hű, lógok tesómnak a vonatjegy árával).
szupervonattal mentünk haza. az új piros fleurttel. jó meleg volt.
amikor leszálltam a bicikliről, nem éreztem különösebb fáradtságot, inkább meguntam a tekerést, mint elfáradtam.durvább szokott lenni 200 km után. igaz ebben nem volt olyan sok szint meg a hátszél is könnyített. bezzeg másnap... szombaton kész voltam. du. le kellett feküdnöm aludni. de nem azért, mert elmentem kocsmába még biciklizés után. tényleg.
(képek nincsenek. nem tudtam letölteni. helyette megmutatom a zöldborsót, a madárriasztót meg a gyújtóst :)

szumma: 200 km, ~2000 m szint
kaja:
5 cerbona
6 szendvics
1 kulacs izotóniás lötty
2 kulacs energizáló lötty
1 gél
1 twix
1 hamburger simontornyán

hajtás

szárzeller mint fogaskerékhajtás

edzőterem

gainz

edzőterem
nem számoltam be a fejlődésemről. pedig a 7en vettem meg a 4. bérletet. azaz 4 hónapot fogok összesen edzőterembe járni. aztán jön 8 hónap biciklizééés!
húúú, hol is kezdjem?
azt már írtam, hogy szélesebb lett a hátam. és híztam. nem tudom, mi van rajtam, hogy csak zsír -e vagy főként izom? a plusz kilókra értem. úgy érzem izom, de nem látom. viszont amennyit  eszek, az alapján zsírra is gondol6nék. mostanában úgy viselkedek, mint 1 csecsemő*: vagy éhes vagy álmos vagyok. és az alvásigényem megnőtt. vagy eddig is ennyi volt, csak tojtam bele? amúgy is mindig ásítozok, de 1 ideje még többet, pedig az utóbbi 1 7ben rengeteget aludtam. 4x is sikerült 8 órát aludnom.

szösszenetek
-zsolt, levezetésképpen farmerséta {felveszel 2 bellt, s adott távot sétálsz vele, majd ledobod (teszed)} van, de mennyivel? ez nincs ideírva.
-mennyi is volt múltkor?
-dupla 28. de majdnem meghaltam
-jó, akkor legyen dupla 32 hahah
...
sikerült fölemelnem 2x32 kg-t. amikor gyengébb voltam, akkor odaálltam a 2 28-as bell közé, melyeket 1esével előzőleg odarángattam, majd nagy levegő, próbáltam felemelni, azonban nem mozdultak- olyan volt, mintha vmi rajzfilm figura lennék, mondjuk tom, aki erőlködik, ráfeszül a megemelendő tárgyra. csak ő a végén megmozdítja, és esik 1 6almasat. nálam ez elmaradt.
sétálok a 64 kilóval (magamat cipeltem), mire zsolt:
-na látod, hogy megy. nem is gondoltad volna mi, hogy 64 kilóval fogsz sétálgatni?!
-neeem bizooony (vicsorogva).

...

az új edzés prg-om keményebb, mint az előző. izomláz minden edzés után. 

72 kg deadlift. odahurcoltam a tárcsákat, zsolt segítségével felszenvedtem a rúdra a két 20kilósat. a rúd 20 kiló szintén. vicces, hogy felemelek 70 kilót, oké ez tényleg csak emelés, és a 20 kilós tárcsát alig bírom feltenni a rúdra. levenni meg... áhh. szóval bemelegítettem 40-nel, 60-nal, felraktam a 72-t. leereszkedtem, mellkas ki, vállak hátra, nagy levegő... és a cucc a helyén marad. na még 1x... most is. hát, kész, leépültem, nem bírom felemelni, nem értem, ha múltkor ment a 70, most miért nem megy a 72?! szólok az edzőnek, hogy kifogott rajtam. mire ő:
-nem csodálom, mert 82-t tettél fel :)
az lett volna a szép, ha ezt fel is emelem. szóval nem árt utánaszámolni annak, hogy mit csinálunk.

*rájöttem, hogy túladagoltam a magnosolvot. az segített a felismerésben, hogy előzőleg elolvastam a betegtájékoztatót, s rémlett, hogy hasmars és fáradékonyság lehetnek a túladagolás tünetei. ezek szerint telítődtem Mg-mal. tanulság: mindig olvassátok el a betegtájékoztatót (és emlékezzetek, mi van benne :), bármit is szedtek. és tartsátok is meg vagy nézzetek utána a neten. ma reggelre már 9 órát aludtam, és ez sem volt elég. ha nem szól az ébresztő, simán aludtam volna tovább.

már csak 2 hét... a végén is megír6nám ezt a posztot. a végső cél, hogy tudjak pár db normális fekvőtámaszt csinálni az edzés prg végére. hááát, nem állok túl jól.

most a guggolást tanulom. mert abban bizony megrekedtem. múltkor az edző mondott pár új dolgot, amik könnyítettek a kivitelezésen. ez is olyan mint a jóga: mindig mond az oktató 1-2 új (nekem legalábbis)  instrukciót 1 pózról, pedig már 3 éve gyakoroljuk 1ütt.
...
ezt a posztot mindjárt befejezem. kicsit hosszú ideig ültem rajta. megint nincs ihlet :/
utoljára kb. 2 hete voltam az edzőteremben. akkor már éreztem, hogy vmit rosszul csináltam, ui. olyan érzés volt a mellkasomban, mintha elrepedtek volna a bordáim. forgolódásra, nagy levegővételkor, fekvés közben.
edző szerint bordaközi izomgyulladás. oka ismeretlen. gyógyulás valakinek 2 hónap gyógyszerrel. háhh. akkor ráedzettem, amit nem kellett volna. azonban ez csak edzés után mutatkozott meg.
még orvoshoz is elmentem. aki elküldött mellkas röntgenre, belgyógyászhoz (aki leültetett, elkezdett kérdezgetni, s a tenyerébe jegyzetelt tollal. majd 2 sor után felkelt, "inkább hozok 1 papírt" :), vérvételre, hogy minden rosszat kizárjunk. egészséges is vagyok, ezt megállapították, csak a bordáimnál maradt a fájdalom :) de találtam gyulladáscsökkentőt a gyógyszertáramban. most azt szedem. így jobb.

az edzőtermezést nem fogom abbahagyni, szintentartásképpen (kisebb ívű leépülés) hetente 1x járok majd, miután meggyógyultam.

80 kilóval deadlifteltem utoljára. nekem az volt a bajom, hogy kezdtek szétcsúszni az ujjaim a rúdon, pedig beszórtam a kezem magnéziával. meg persze nehéz is volt.

valamit

most már írok ide.
nem szeretem a szelet. beszéljen vele, mindenki, hogy állítsa le magát, léccíííí. hátha többünkre hallgat. vagy erre kell berendezkedni ezentúl? kicsit meg fogja dobni a mészkőember eredményeit. plusz sok másodperc. elegem volt a téli ruházatból. rövidnadrágban, kiskesztyűben szeretnék szabadon mozogni. tudom, a hiszti nem segít.
ezek itt a húsvéti tojecek. már tavaly sikerült kitörnöm a piros bűvköréből. a viasz nagyrészt megmaradt. pedig sokkal könnyebb filctollal díszíteni a tojást, mint viasszal. van lakkfilcem is, de nem való már a tojásra. tavaly még jó volt, idén nem akart rá fogni. talán zsíros a héja? örömhír, hogy idén teljesen jól befedték a festékek a tojásokat. semmi foltosság. biztos a tojásban keresendő az ok, hiszen a festéket a gyárban állítják elő, gondolom, annak az összetétele nem változik.

itt van a foszlós kalács is. minden oké volt ezzel is, azonban amikor hengerré sodortam az 1es részeket,  nagyon csúnya lett a tészta felülete. mintha elszakadozott volna. ezért kelesztettem még 1 db-ig, hogy kisimuljon. sajnos sok eredménye nem lett. 1bekeltek a kalácsony, és mégsem történ t házasság hehe. amikor megsült, és kiszedtem a tepsiből, szinte lötyögött. féltem, hogy mégsem sült meg. de ha az elválasztás jól sikerült, akkor a belseje is. így is lett.
az ételszentelést a pap rekordidő alatt végezte el. talán a guiness könyvben szeretne szerepelni? fél körmend eljött, annyira tele volt a templom, mintha karácsony lett volna. végül is a húsvét uo. nagy ünnep, csak kisebb az üzleti faktor körülötte. valahogy ebből nem lehet akkora pénzt csinálni. pedig inkább húsvét lehetne a szeretet ünnepe, hisz jézus annyira szerette az embereket, hogy meghalt értük. igaz meghalni csak úgy tudott, hogy meg is  született. 1enragú tehát a halál és a születés. még azon is gondolkodtam, hogy rengeteg karácsonyi dal van, amitől nyálban úszik a rádió, azonban húsvéti van -e? szóval az ételszentelés is 1 színjáték, mint a közigazgatási szakvizsga. kellemetlenül is érzem magam miatta. az előbbi miatt. nem mélyedek el a húsvét körüli időszakban sem. érzem, hogy lenne vmi jelentősége, de nem tudom beépíteni magamba. én elvesztettem a vallással a nemlétező kapcsolatomat. persze emiatt nem fogok éjszakákat bőgni. 21. században másféléket keresünk.

bicikli
már nemtomhányszor voltam idén a colnagoval, és 1 beszámolót sem írtam...
húsvétkor 1 minimális biciklizés volt az itthoni libakergetővel. a rokonéknál állt a bicikli  vagy 2 órát, közben leeresztett, ezért pumpálás után max. sebességre kapcsoltam, és hazaszáguldottam. száguldottam? ezzel a biciklivel nem lehet. úgy kapkodtam a levegőt, mintha a diósárok sztríten kellett volna felkapaszkodnom. bele-fájdult a torkom. a fixivel kb. negyedennyi erőfeszítés lett volna. nem csodálom, hogy ezekkel a régi biciklikkel elfáradnak a népek.

jászberény

igyekszem nem túlpihenni magam, ezért beiktattam 1 hosszadalmasabb biciklizést a cbi farsang előttre.
jó időt mondtak, mindenképpen meg kellett ragadni a szombatot.
mivel fixxel mentem, nem terveztem dombokat, így maradt az alföld. jászberényt néztem ki. húhú, szellemváros, lehel gyár... hát nincs szellemváros, ui. működik a hűtőgyár electrolux néven. más látnivalót nem találtam a városban. no, nem mintha megerőltettem volna magamat a keresésben. balázs később tájékoztatott, hogy van 1 állatkert jászberényben, azt megnézhetjük.
az útvonal hasonló volt a múltkorihoz, amikor turára mentünk. erről nem készült beszámoló, ha jól emlékszem. mivel a 7en elkezdett téliesedni az időjárás, gondoltam, hogy nem 8-kor kéne az örsön találkozni, hanem 9-kor. így is lett.
ekkorra már kisütött a nap, és maglódon végképp bebizonyosodott, hogy túlöltöztem magam: 2 aláöltöző, széldzseki, fűthető talpbetét, vastag kamásli, hosszú biciklis nadrág, rajta térdmelegítő. így néhány ruhadarab a hátizsákomban landolt: kamásli, térdmelegítő, 1ik aláöltöző. végig napsütésben tekertünk, nem árnyékolták be ősfenyvesek az utunkat, így a hőérzetem pont jó volt.
fú, 1x elbambultam, s lekormányoztam a biciklit az útról a padkára. visszarántani nem lehetett, mert lejjebb volt a laza padka, így kigurultam valahogy. a szó szerint földben fékezni se lett volna értelme. megálltam. annyira megijedtem, hogy még erős szívdobogásom se lett. balázs meg rámcsodálkozott, hogy meg akarok állni. hát nem, csak elbasztam :) tessék, ezért sem jó az út széléhez közel kerékpározni.
a környék jellegzetes autósa: kis kocsi utánfutóval. ezek hasonlóak a pesti taxisokhoz, tartják a max. 20 cm oldaltávot, s miután megelőztek, bevágnak eléd (esetleg le is kanyarodnak jobbra). nem győztem anyázni...
még nem bicikliztem igazi alföldön fóliasátrak között. jellegzetesség még, hogy az út nem ívesen kanyarog, hanem gyakran szögletesen. nekem tetszett a táj, vagy ha az nem is, csak biciklizni az alföldön. sajnos kibaszott rendetlenség van az utak mentén. az árkokban, csatornákban, nyiladékokban halomszám áll a szemét. simán odaborogatva vagy műanyag zsákokban. ettől mindig kiborulok. az emberiség zsákutcája a homo purgamenus (szemetelő ember- én találtam ki). mindig kiakadok, hogy  mennyire igénytelenek és felelőtlenek az emberek: kiviszik a leglehetetlenebb helyekre a szemetüket. kitől tanulták? nem zavarja a szemüket? tökmind1, hogy milliomosról vagy hajléktalanról van szó. ha azok mind meghalnának hirtelen, akik szemetelni szoktak, nem sokan maradnánk a földön :) namind1.

honnan tudod, hogy megérkeztél az alföldre? bringások ki vannak tiltva az útról, takarod6nak az un. kerékpárútra. oké, oké, láttunk használ6ót is. tőlem az is lehet, hogy a helyi arcok annyira szarul és sokan közlekednek  biciklivel, hogy inkább csináltak nekik bicikliutat. az ilyen átkiránduló mókusok meg úgyis olyan kevesen vannak, hogy rájuk nem alapoznak. azért fel megy bennem a pumpa: amikor 60-ban voltunk, beértünk a városba a 21-es úton, 1ből kint van a piros karika, de bicikliút/sáv az nincs. ez 1 eszementség, hogy városon belül nem lehet a főútvonalon biciklizni.
a tavasz előszele érződött szombaton. kisütött a nap, 1ből előkerültek az autók. pár hete alig volt forgalom a 31-esen, most meg 1folytában előzgettek minket az autók. ezért úgy 6ároztunk, hogy szentmártonkátán letérünk róla, és kisebb forgalmú úton folytatjuk. most nézem a térképet, sokat nem nyerünk volna vele, úgy meg főleg, hogy pusztamonostor irányába kerültünk :) így legalább biciklizhettünk szembeszélben. oké, bevallom, én is nagyon vártam már a jászberény táblát, nem csak balázs. 1 előtt gurultunk be a városba. megláttok a zoo táblát, s akkor még lelkesen követtük, megnézzük az állatkertet. aztán odaértünk 1 kereszteződéshez, ki volt írva, electrolux, zoo. engem az időszűke valamint a tökéletes szembeszél érzete hamar elkedvetlenített az állatkerttől. amúgy zsírúj út vezet arrafelé (az electroluxba), vele párhuzamosan 1 szuper 2sávos bringaút. megálltunk. mi legyen? balázs közölte, hogy nála csak ezer ft készpénz van, és ezeröt a beugró. én levontam a következtetést, hogy akkor ő tulajdonképpen nem is akart bemenni az állatkertbe, ha nem hozott elég kp-t :) és balázs azt mondta, hogy zebra valószínűleg nincs, így meg semmi értelme nem volt kifizetni a belépőt :)

1 út maradt: irány a krimó. ahol templom van, ott kocsma is. templomtoronyból és víztoronyból is akad bőven a városban.
a hatvani úton gurulgattunk. emberek sehol (ebédeltek vagy mi), autók se nagyon. vicces volt. jászberényben van 1 fürdő is. én csak nevettem, amikor megláttam. nem tudtam, mi az. 2 hagymaalakú épület nőtt ki 1 kockából. na, ez a fürdő. találtunk 1 másik templomot is, ami mellett 1 mini kresz park van. a lehel vezér útja 1 főútnak nézett ki, de 1 teremtett lélek nem járt sehol sem. amíg balázs pénzt vett fel, én kiszúrtam 1 pizzériát a mellékutcában. odagurultunk, láttuk, hogy lehet szép kártyával fizetni, így leparkoltunk mellette, mint kiderült, a zagyva parton. a művelődési ház mellett valami szektások bibliát árultak. kérdésünkre elmondták, hogy ez a zagyva, nem csatorna, s az információért cserébe nem kezdtek el minket téríteni. csak arra lennék kíváncsi,, kit térítettek, mert embert nem láttunk a környéken. lelakatoltunk 1 P betűhöz. itt szúrom közbe, hogy jászberény gondosan el van látva bringaparkolókkal, sőt itt még a bicikliút is aszfaltos, s a mellette futó gyalogjárda térköves. kóborkutyákat nem, csak macskákat láttunk. a város rendezett és tisz-ta. a zagyvapart is nagyon szép, kellemes sétálóhely. minden várakozásomat felülmúlta a belváros, nem adta azt a tipikus alföldi hangulatot- ha mond6om ezt.
a pizzériában balázs pisztrángot evett én meg valamiféle pulykát. de szerintem 1 olajban sütötték, és némileg halíze/szaga volt az én húsomnak is. de lehet kizárólag a pulyka volt a hibás. én nem is tudom, minek kértem pulykát, amikor pulykaellenes és (disznópárti) vagyok. gondolom már feltettem a kérdést: melyik állatból lehet szalonnát csinálni? válasz: kizárólag a disznóból. tehát a disznó a legfontosabb állat, amit meg lehet enni. miután megettünk, megittunk mindent, eloldalogtunk. a bibliások közül még mindig ott ácsorgott az 1ik azonban volt beszélgetőpartnere 1 helyi biciklis személyében. balázs 2x felborította a biciklijét, mire kiszabadította a sajátját. már mindenki röhögött. (én tegnap azon nevettem, hogy jöttem az esőben, már tiszta víz volt a szemüvegem, odatöröltem neki a kesztyűvel, és ilyen nyikorgó hangot adott, olyan ablakpucolósat. először nem értettem, honnan jön a hang. később persze tudatosan nem tudtam előidézni ezt a hangot). a pincérleánytól megkérdeztem, van -e jászberényben vmi jó cukkrázzda, mert akkor azt felkeressük. azt mondta, van. nagy nehezen észrevettük az általa és 1 gyalogos által megjelölt helyen. ettem 1 hólabdát (cukiban ilyet még nem láttam) és 1 szelet eszterházy tortát. házias jellegűnek mond6om őket, elég finomak voltak. balázs is bedobott 1 hólabdát valamint 1 kókusztekercset. az utóbbi nem ízlett neki, így azt is én faltam fel. megállapítottam, hogy az utóbbi 3 sütit nem kellett volna megennem... most már totál tele voltam. nem vágtam hanyatt magam a cukkrázzdától semmilyen értelemben. azért a népek jöttek, vettek, ettek.
a kossuth lajos streeten kirobogtunk a városból. azt mégsem mondanám, hogy robogtunk, ugyanis nehezítésnek pofaszelünk volt. ráadásul a város6ár környékén elkezdett kurvajó lenni az út, a bicikliút meg 1re szarabb. messziről láttam a piros karikát, és reménykedtem, hogy 60 lesz belerajzolva, nem 1 bicikli. tévedtem. baszki, micsoda szuper volt a 31-es útnak ez a szakasza! és mi (bringások) ki voltunk tiltva. morgolódtam magamban. és elképzeltem, hogy nagykátáig ezen a szaron kell mennünk, miközben velünk párhuzamosan fut ez a faszán felújított út. felment tőle a vérnyomásom. 17 km. aztán szerencsére véget ért a bringagyász, és kimehettünk az útra. egészen 3 km-en tartott még a jóság, aztán elérkeztünk a megye6árhoz, és a 31-es is lesilányodott.
volt ott vmi lófarm az út mentén. kint volt a tájvédelmi körzet tábla is. jó nagy istállók, szalma- és szénabálák szerteszét, és különböző színű meg méretű lovak. amikor eltekertem mellettük, épp akkor szállt le 1 póni (hucul?) 1 nagyobb lóról, haha. ilyet se láttam még.
a nap erősen lefelé vette az irányt, hát sürgettem balázst, hogy még világosban érjünk be nagykátára, sok az autó, nem szeretem a szürkületi vakságot.
beértünk a városba, s pár100 m múlva már ott volt a bal oldalon a 2irányú kerékpárút. rágurultunk, mert jól nézett ki. igen, van néhány eset, amikor jobb a bringaúton menni, mint az autókén. ez a vasútállomásig elvezetett. jött 1 kereszteződés. nekünk balról jött 1 autó, aki ki akart fordulni a főútra. tőlünk jobbra a főúton jött 1 másik autó, aki meg balra akart kanyarodni. és öcsém, ezek szépen mind megálltak és elengedtek minket.

a vasútállomás felújítva, padlófűtés. csak az ajtón alig lehet bemenni biciklivel.
mivel volt még 40 percünk az indulásig, leléptünk felkeresni vmi kocsmát, ui. az nem lehet, hogy eljövünk biciklizni, s még 1 kocsmában sem voltunk. eléggé kihalt volt nagykáta is jászberényhez hasonlóan, pedig ekkor már du. 4 elmúlt. nemtom hol voltak a népek, de biztos, hogy nem a napsütötte utcákon korzóztak. nagy nehezen elbújtatva találtunk 1 krimót. benyitottam, leellenőriztem, hogy nyitva van -e valóban. nyitva. 2 teremtett lélek volt: 1 vendég meg a kocsmárosasszony. micsoda forgalom. a mamóka a cserépkályha melletti széken olvasott. ránk csodálkozott, hogy nincs -e túl hideg a biciklin, majd látva a  lelkesedésemet a cserépkályha iránt, átengedte nekünk a helyet. leültünk, s beszélgettünk. 1re halkabbra fogtuk, mire balázs ráeszmélt: minek suttogunk, nem templomban vagyunk! hihihi.
hazafele a vonaton legalább olyan meleg volt, mint 1 panel lépcsőházában. más biciklis nem volt rajtunk kívül.
jól elfáradtunk. el se tudtam képzelni, hogyan lesz az esti farsangi mulatság. de aztán feléledtem. de ez 1 másik sztori.

kaja 100 km-re:
reggelire fél banán + 1 alma + 1 vérnarancs + némi zabpehely
1 banán
3 müzliszelet
töltött pulykamell rizzsel
3 süti a cukkrázzdában