2011. november 18., péntek

szmogriadó

utánanézek, hogy van -e még. a ködből ítélve... van. jó lenne 1 nagy szél, ami kitakarítja a várost. már régen volt ilyesmi. erre tessék, meg is jelent: ömlenek a szomszédos nyárfáról a levelek... hát ennyit a lokális viharról, mire leírtam ezt a pár mondatot, véget is ért. én nem érzem, hogy büdösebb lenne vagy ilyesmi. talán annyi tünete van rajtam, hogy szürkés a cucc az orromban. nem jártam utána, mi a pontos helyzet, hogyan oldotta meg a főváros és a többi város a szmogriadó kérdését. nem feltételezem, hogy túl intelligensen és korrekten.
a futárok biztos részletesebben tudnák elemezni a helyzetet. kérdezzük meg őket. ennyi elég is a tudományból.

bicikli
tegnap a fillér utcában volt dolgom. kíváncsi voltam, merre esik a célpont, fel tudok -e menni fixxel. sikerült. az elején volt a cím.
megnyugtató kamásliban tekerni. nagy boldogság az, hogy nem fagy szét a lábam biciklizés közben. és én mennyi ideig fagyoskodtam kamásli nélkül! mert zavart, hogy hogy néz ki. 'közben tök gyorsan le lehet venni, ha nem akarok kamásliban mutatkozni. a felvétel már bonyolultabb. ilyenkor jövök rá, hogy milyen nehéz hozzáférni magamhoz főleg, ha nem tudok leülni, és állva kell magamra szerkeszteni. szóval túllendültem a deidiótánnézki problémán. már tavaly is. csak nyilvánosan erősítem a kényelmet a jól néz ki-vel szemben. hátha valakit át tudok állítani az én oldalamra. az egészség nagy kincs. és tényleg szörnyű nyavalyogni, tipródni, hogy úristen, lefagynak a lábaim, amikor itt a megoldás.
derékmelegítőt veszek. elméleti megfontolás: felveszem a derékmelegítőt. elindulok biciklivel. jól leizzadok, ami a derékmelegítő felfog -az lesz vizes, nem a pólóm-, és 1etlen mozdulattal leveszem, száraz ruha marad rajtam. megláTYÚK, hogy a gyakorlat mit mutat.

madarak
múltkor autóval jártunk valamerre a környéken. bámultam ki a fejemből. hideg volt, ám tiszta idő, ragyogó kék éggel, sehol 1 felhő. szóval bambulok ki a fejemből, s meglátok 1 csoport fényes pontot. nézek. ez meg mi? a fényes pontok aztán elhalványodnak, szinte feketévé válnak, majd újra fényessé. hát 1 csapat madár volt, és a levegőben gyakorlatoztak, térültek-fordultak. a hullámlovasok. én ilyet még nem láttam. ahogy áramlottak a levegőben, nagy 1ségben, és "változtatták a színüket", igazán szépek voltak.

na meguntam. keresek 1 képet színesítésnek. sztrapacska a nyaralásunkkor. amiről írnom kéne, mert amikor nyaraltunk, akkor olyan érzésem volt, hogy hosszú lesz a beszámoló, mert annyira érdekes volt 1. ránézésre minden. ha most nem állok neki, kimegy a fejemből a sztori...

Nincsenek megjegyzések: