barkács

barkács

nem emléxem, hol hagytam abba.

(a végét összecsaptam, hogy a 7re is legyen vmi. ez a *.txt szöveg sem illeszthető ide be normálisan... sőt, a képeket sem akarja bevenni... most nagyon igyekeznem kell, hogy ne legyek ideges. gáz lesz ez a külalak... hát mind1, ilyenek lettek a székek, azért ez látszik. sőt a polc is. azokból a deszkákból csak minimumot lehetett kihozni... a 3. szék még nincs kész)

szóval a lecsiszolt, szétszedett székek, és a beújságpapírozott ablakok oár hete vártak rám.
a redőnyt akartam lefesteni, de amikor a közelébe kerültem, észrevettem, hogy nem csak a lécek, hanem a fém részek is rossz állapotban vannak, így azokat is le kell festeni. -1.500 a rozsdaálló fekete zománcfesték...
műveleti sorrendet nem írok. vasárnap reggel még készítettem sorrendet, de azt hamar felrúgtam.
vasárnap korán keltem, nekiláttam a munkálatoknak. kipakoltam minden eszközt és anyagot 1 kis ládába, ami majdnem megtelt.

elkezdtem az alapozást. ugye a 3 szék meg a 3 deszka a polchoz. kis doboz trinát fehér alapozót vettem, amit maradéktalanul felhasználtam. jobban nem is gazdálkod6tam volna az alapozóval.
közben telt-múlt az idő. hol ez száradt, hol az száradt, csiszoltam, sőt még ecsetért is el kellett mennem az obiba. ez elvett pár órát az életemből, mert nyilván akkor beugrottam tesómékhoz is a barackért meg hogy mi újság, milyen volt a nyaralás.
a vastaglazúrt csak kicsit kellett higítani, ment fel a redőnyre. nyilván harmadnap tudatosult bennem, hogy akármennyire is igyekeztem, jól elszúrtam a lécek lefestését: a redőny léceit én hülye széthúzogattam, és azt a 2 fémszalagot, amin futnak a lécek, is bekentem lazúrral. azóta ezek nem mondanám, hogy nagyon mozognának. hogy ez miért kerülte el a figyelmemet? hogy lehettem ilyen amatőr?! akkor megakadt a redőny. kiderült, hogy megcsavarodott a gurtni. próbaképpen kiszedtem az ablaktokból, hátha látok valamit. láttam: megcsavarodott valóban. leszedtem a gurtnit arról a dobozkáról, és felhívtam attilát, az 1000mestert. aki elmondta, mit kell csinálni. a telefonban nem nagyon értettem, de miután letettem, nekiálltam nézni, és 1x csak beugrott, hogy mit mondott, meg tudtam csinálni. hát 1 kicsi híja volt, meg bizonyos magasságban elkezdett lefele csúszni a redőny, amit 1 csipesszel állítottam meg. szóval így le tudtam festeni a redőnyt. az utolját este sötétben lámpafényben... másnap kívülről még 1x rámentem. na, ha ezek után szét tudom szedni a rendszert, akkor gratulálok magamnak. én mekkmesterné vagyok inkább :( a fémrészeket is 2x kellett lefesteni, mert nem fedte be teljesen a festék őket. hála a festőnek, aki összekent mindent fehérrel. én is majdnem akkorát gányoltam így, mint ő...
amilyen lelkesen álltam hozzá a barkács témához, most annyira elkeserítőnek találom a félmegoldásaimat. maradjunk annyiban: tanulok, de még sokat kell tanulnom.

az alapozó nem száradt meg, így a székek illetve a deszkák színezését vasárnap ki kellett hagynom. míg dolgoztam, világosban szél kerekedett, nekiállt dörögni, éppen össze tudtam pakolni, bemenekítettem a cuccokat a lakásba, és dohogtam, nem is ígértek esőt. akkor mi ez? rövidesen alábbhagyott az eső/záporocska, és folytat6tam tovább a munkát.
7főn du. 1ből azokkal kezdtem. ez a trinát sötétbarna frissen vásárolt magasfényű zománcfesték szépen terül, sokkal szebben, mint a régi piros zománcfesték, aminek tuti lejárt már a szavatossága.olyan szépek lettek a székek! csillognak. mintha frissen leöntötték volna őket étcsokoládéval. naggyon menő lesz hozzájuk a fehér-zöld csíkos kárpit.
a 7fő éjjelem is nyugtalan volt, minden levélzördülést hallottam, és esőt sejtettem, így éjfélkot kikászálódtam az ágyból, és bepakoltam mindent a lakásba. nagy élmény volt lazúr és zománcfesték szagban aludni. az ablakot becsuktam, mert annyira zavart a szél.
a székek reggelre szinte teljesen megszáradtak. azért írom, hogy szinte teljesen, mertszerda du. beletenyereltem 1 nagy pöttybe.
kedden a polcokat kentem még 1x pirosra meg a redőny vasakat először feketére.
szerda reggelre már csak a redőnyvasak másodszori áthúzása maradt.
a redőnyhöz hozzányúltam még 1x- nem kellett volna. azt a gurtnis részt meg kell csinálnom valahogy. és a léceket is. van feladat...
a piros polcokat 1másnak támasztottam. természetesen nem száradtak meg tökéletesen, így megmaradt a nyomuk 1máson. mind1. már fent vannak a helyükön, rápakolni még nem mertem.... 2 nap száradás után rápakoltam, és aztán leszedtem a cuccokat, ám tépőzár hangot adott, úgyhogy b meg a festék. miért nem szárad hamarabb? napok se elegek hozzá...

pont pont pont

jó sokára fejezem be ezt a posztot. most erőt veszek magamon, és kivégzem.
nem akarom mondani, hogy hány órát szívtam a kárpitozással. a kis támla nélküli székbe belement a tűzőgép kapcsa, mert az 2 cm vastag fenyődeszka, a támlás 7 mm-es ülőkéjébe -ami farostlemez- azonban nem. mindig visszapattant. így gondolkoznom kellett, hog ylehet odarögzíteni. tesóm ajánlotta a palmatexet, amit nem akartam elhinni, végül is kipróbáltam, és az megfogta a textilt. ha rögtön azzal kezdem, fele annyi idő alatt megvagyok. az anyag ráncolása nagy kihívás volt. ennyire sikerült.
és nemakaromondani, h a 4 napja száradó székláb is otthagyta a nyomát a parkettán...
a támlás székkel vasárnap 3 órát dolgoztam.
utána elkezdtem afürdőben a világító fugát. az megint nem lett tökéletes. amikor leszedtem a takarószalagot, a fuga felső része szép 1enes volt,az alsó meg cikk-cakkos. még nem jöttem rá, hogy mit csináltam rosszul, hogy ilyen csúnya lett. ha még 2x ennyi csíkot kifugázok, akkor éjjel valóban nem kell villany, ha kimegyek klotyóra. állati.