2012. október 19., péntek

na röfögök már valamit :)

bicikli
ma reggel a kiskörtén jöttem a bringasávban, megláttam gyurit, a volt kollégát, és integettem neki, aztán meggondoltam magam, és visszafordultam, hogy beszéljek vele pár mondatot. ezt a 100 métert a járdán tettem meg. az újságos bódé mellett 2 nyanya dumált, szépen elmentem mellettük. az 1ik nekiállt óbégatni. néztem, hogy miért, hiszen abszolút nem veszélyeztettem őket. a reakcióideje eléggé megnövekedett, mert már leszálltam, és túlvoltam a 2 puszin, amikor nyavalygott. majd a másik nő is elkezdett pampogni, hogy miért a járdán megyek, amikor nekünk építették a biciklisávot. kösz bazmeg, majd biztos visszamegyek a kedvedért a túloldalon... nem mondtam semmit, úgyis fölösleges magyarázkodni, hogy egész eddig ott mentem, és kíváncsi lennék, hányszor akadályozta ő és a kutyácskája a biciklis forgalmat a bringagyászon kolbászolva... kár is volt rá ennyi szót pazarolni

gizinek elcsavarodott a stucnija valami nagy rejtély folyamán. tesómtól kaptam 1 másikat, azonban a szerelést hamar feladtam, ugyanis a régi 1beforrt a vázzal... a bicikliszervizben a szerelő ki1engette 1 nagy csővel, mivel a belerohadás ennyit engedett. azt mondta, szerencsém, hogy ilyen régi, puha alumíniumból van, így hajlott, nem pedig tört, mint az újak. sanyi szerint: öntsek bele kólát, és az majd kioldja, és szétszedhetem. naigen.

vettem mizo kaukázusi kefirt, hát ez nagyon szar... a milli a legjobb.

kaja
a kép történetét mesélem el. erre van idő. a sok jó sztorival meg adós maradok...
szombaton spenótfelfújtat csináltam. ehhez a spenótot kevés olivaolajon fokhagymával, szerecsendióval, sóval és borssal megdinszteltem. eresztett némi levet. a spenótot kicsavartam, s ezt a levet félretettem. 1 coca-colás pohárnyi lett. a felfújt készítésekor kenyérkockám is maradt, amit félredobtam. szerdán este felütöttem 2 tojást, megsóztam, borsoztam, hozzáöntöttem a felmelegített levet, rádobtam a kenyérkockákat. amíg ez puhult, addig felkarikáztam 3 cm házikolbászt, amit fél perc alatt megsütögettem, rázúdítottam a spenótos trutyit, és a serpenyőben megsütöttem. hogy kicsit megpironkodjon, ne legyen olyan lötyi. naggyon fincsi lett! sajnos a zöldet nem tudtam lefényképezni este, mai amúgy sem volt annyira harsány, mint a friss spenót zöldje.

Nincsenek megjegyzések: