szórakoztunk

péntek
a hónapok óta a fagyasztóban helyet foglaló 2 db nyúl elfogyasztásához hívtam össze pár embert, ami 8 felnőtt + 2 gyereket jelentett. a receptre véletlenszerűen bukkantam. hozzá jázminrizst főztem meg a nemhúsevők/nyúlnemszeretők kedvéért 1 thai sült rizst is összedobtam. bővebben:

sütemény
ezt csütörtökön este sütöttem meg, mert úgy éreztem, hogy pénteken el leszek csúszva. csütörtökön is elcsúsztam... japán sajttorta. linkelem. nem szeretek linkelni, mert keresgetni kell meg kattintgatni. de tudom, hogy így a helyes, ezért megteszem. rájöttem arra, hogy ha a sütiket kör alakú tortaformára sütöm, akkor nincs meg a lehetősége annak, hogy belevágjak megkóstolni. igaz jelen esetben tapadt valamennyi tészta a sütőforma aljára, így azt levakartam, és megkóstoltam a sütit. nem hiába illeti a szerző az imádnivaló jelzővel. isssteni! csak azért sütöttem ilyet, mert a nagycsarnokban az óccsó tejesnél le volt árazva a philadelphia sajtkrém: 159 ft/125g. mert nem olcsó termék ez.
a nyulacskát meg a sütit azért akartam 1xre sütni, hogy csak 1x melegedjen be a konyha + spóroljak a villannyal. de így jobb volt, mert kihűlt a torta, és mint említettem, elcsúsztam az idővel.

thai sült rizs
a receptre úgy bukkantam, hogy keresgettem a jázmin rizs elkészítési módját. ez kivitelezhetőnek tűnt, nem kellett hozzá túl sok különös alapanyag meg hús. kicsit változtattam 1-2 dolgon, de elárul6om, hogy nagyon finom lett. ilyet máskor is fogok főzni.

nyúl
jó hogy megragadta a figyelmemet az eperszószban pácolt nyúl. szép volt meg finom is. tényleg jól sikerült. jázminrizs megfelelő köret hozzá.

buli
heten megittunk tizenegykét üveg bort, és a pálinkás üvegek is kiürültek. el lehet képzelni, hogy mi volt... zoli kifröccsentette a falra a bort, igaz jutott belőle a szék kárpitjára is. a székre szórtunk sót, abból kijött, a falon kissé meglátszik. a pólója vörösboros maradt. jókat nevetgéltünk és bezsélgettünk, kb. ennyit tudok írni az este későbbi részéről, amikor az anyukák és a gyerekek elhagyták a helyszínt. 1 cuki párbeszéd:
-kamilla, mit szeretsz jobban, a szalonnát vagy a kolbászt?
-a szalonnát- elégedett mosollyal nyugtázza ezt fecó. és végül is mindannyian.
-és a csokit vagy a szalonnát szereted jobban?
-... a csokit- csak 1 tizedmásodpercig habozott :)

reggel n.zoli megérkezésére ébredtünk, aki az éjjeli munkából jött vissza, mert nálunk felejtett vmit. fú, még nem voltam teljesen magamnál. ezt jelzi az is, hogy felpattantam, nekiálltam elmosogatni, kiganajozni a lakást, és felmosni, mert az egész lakásban recsegett a talpunk alatt a vörösborfoltra és mellé szétszórt só. n.zoli nem is tudom, hogyan, de eltávozott, csak hárman maradtunk. találtam a hűtőben még 2 sört, azt megittuk. sörrel vettem be az aszpirint a fejfájásomra. höhö. aszpirint csak azért láttam, mert tesóm nálam felejtette. ez használt. meg az 1 pohár sör is, újra kótyagos lettem. még 1 mosást beindítottam, és 2x hívtam fel borcsát, hogy holmikor találkozunk.
sietve pakoltam össze, azon izgultam, hogy elérjem a vonatot. enyhén ittasan patentpedállal még nem tekertem. de simán ment az üllői úti felüljáró, és nem éreztem magam fáradtnak, bár az előttem lévő vác-bánk táv abszolválására kevésbé lelkesen gondoltam, mint péntek este.

tekerj a tóra, bánk
tehát elértem a vonatot, borcsa is később jött. jegyvásárlás után felpakoltuk a szép vonatra a bicikliket. meg volt beszélve, hogy imre, ákos, balázs és rabbit vácon csatlakoznak hozzánk. kérdezem borcsát, vajh ákosék elindultak? azt mondja, ja, épp most beszélt vele. erre 2 perc múlva felszálltak rákosrendezőn :)
én orcsa telefonjáról (enyémet otthon hagytam) írtam 1 sms-t dzs-nek, hogy elnézést a kupiért, amit magunk után hagytunk, majd összepakolok vasárnap. pár óra múlva érzékeltem, hogy vmi lötyög az oldalzsebemben, hát a telefon volt... nem voltam 100 % józan péntek este 10 óta. remek. de így is ment a bicikli, méghozzá elég jól, ennyi alkohol elég volt ahhoz, hogy ha esetleg tör a nyereg, azt ne érezzem.
na de térjünk vissza a vonatra. megittuk a borcsa által hozott söröket, lotyogás, vác, irány a vasútállomás melletti kiskocsma, várjuk imrét. aki közölte, hogy sarat jósoltak, ezért felpókozott 1 pár fekete gumicsizmát a bikie-póló ütője mellé :) míg söröztünk, azon agyaltunk, hogy kéne 1 traktor, semmi kedvünk dimbes-domboson >30 km-t tekerni. az idő telt-múlt, hangulatba kerültünk. a mihályi lászló cukkrázzdájáthiába erőltettem, nem látogattuk meg. másnap sem, de akkor már igazából engem sem érdekelt.
a terephez megfelelő választás volt a kona. a csomagtartóra rápakoltam a biciklis táskákat, polifoamot, sártrat, így nem a hátamon kellett vinni a cuccot, mint a többieknek. a max. 4személyes sátramra voltunk 6an... mertem remélni, hogy az 1. 4ben benne leszek :)
pencen megálltunk a cba-nál, vettünk kaját, sört, kicsit lazultunk. találtam a boltban 1 óriási kiflit, na azt megvettem, mindannyian nagyot nevettünk rajta, mert a 2 csücske közötti távolság vagy 40 centi volt. kicsit összeismerkedtünk, mert én eddig nem nagyon ismertem a többieket. nagyon (+) hangulatban voltam, szórtam a hülyeségeket még vasárnap is, hajaj...
penc után volt 1 szivatós emelkedő, ami az 1sebességeseket tolásra késztette, mi addig balázzsal bementünk 1 kocsmába. már ott volt 1 srác+lány, akik szintén bánk felé tartottak. összeismerkedtünk velük, később a fezstiválon is mozogtunk 1ütt, kiderült róluk, hoyg andrás meg niki, és 1ébként szombathelyiek. szinte össze-borultunk hehe.
balázs megjelent festett arccal, erre felbuzogtunk mindannyian, és odacsődültünk festeni. borcsából gepárd lett, én sk. festettem magamnak 1 kék monoklit, ami csak kék szemöldöknek indult, de olyan vastagon fogott az ecset, hogy nem tetszett, eért körbefestettem a jobb szememet. hát nem lettem tőle szebb, így később rózsa bevitt a vip mosdóba, és letakarítottam az akrilfestéket magamról. az a mosdó később jól jött, ugyanis nem nagyon lehetett kezet mosni, kicsit putris volt a környezet, bár melyik fesztiválé nem az, főleg ha az eső is esik néha. bár mi az esőt nem tapasztaltuk, úgyhogy imre fölöslegesen cipelt +2 kilót gumicsizma képében. ki tudja, ha ezek nincsenek rajt a bringáján, nem kényszerül tolni?
extra meleg nem volt, ezért én trikóban voltam. nem is értem, hiszen baromi ritkán vagyok én ujjatlanban. annyi napsütés azért akadt, hoyg kissé leégjen a vállam. a söröspoharakat vissza lehetett váltani, pontosabban 300-ért megvetted, és akkor abban kaptad a következőt. keményebb műanyagból volt, mint a szokásos poharak, és még nyálcsíkot sem húztaam. persze otthagytuk, elhagytuk őket, úgyhogy lehetett költeni a manit erre is. amilyen pici volt a fesztivál, ahhoz képest nem olcsó. bár 1 árra sem emléxem, csak akkor feltűnt.
amúgy király volt csomaggal tekerni, bár a nyeregből való kiállást nem kockáztattam meg :) ha idén elmaradt a biciklitúra, akkor legyen vmi. és csomaggal jobban merek gurulni, bár itt nem voltak BIGek, tehát kevésbé lejtős úton jobban neki lehet ereszteni. 1 10 %-os emelkedőnk volt. a csomag lengéscsillapító 6ása kellemes.

vissza a fesztiválhoz. hát csak beszélgettünk és nevettünk, én szinte eszméletvesztésig ittam. sört, bort. hamar kiesett minden a fejemből, ahogy ez lenni szokott. este begyalogoltunk a faluba, hogy szétnézzünk, mi van ott. borcsa elaludt, erre 6ározottan emléxem. meg vásároltak valami hamburgerfélét, és nekem feltűnt, hogy milyen fényes az a zsömle, amibe belepakolták a cuccot, csak nem lakkozott?
rabbit medálját megtalálta 1 helyi kissrác, amit balázs megjutalmazott. ezt igazán nem értettem, mind1.
...foszlányok...
vissza a táborba, nyehi előszedett pár üveg sört, na az már igazán nem kellett volna
filmszakadás
1. kép: ülök a földön, folyik a fejemből a vér, szemüvegem szára eltört. mi ez? bőgök. 1.sorban a szemüveg miatt, hogy msot mi lesz, hogy biciklizek haza, utána rámtelepedett a világ összes fájdalma plusz az enyém is, meg mindne szerencsétlenségem. volt nálam 1 papírzsepi, azzal törölgettem a fejem, majd elmentem aludni. csak balázs volt a sátorban, ő már rég kidőlt. a sisakját pedig már nappal levette, nem csak alváshoz :)
mondtam neki, milyen gáz, hogy ez történt, hogy vérzik a fejem, meg eltört a szemüveg, és közben bőgtem. szegény, biztos pont ez hiányzott neki, hogy ott rinyáljak. aztán imre is megérkezett, megkértem, hogy kísérjen el abudihoz, mert nem látok.
alvás.
jó meleget csináltak a fiúk, de sajnos csak ki kellett bontani ahálózsákomat, amit azért nem szeretek, mert nehéz visszacsomagolni. persze 1edül nem ment a kinyitás sem...
reggel balász kelt 1.nek, 2.nak én. még akkor is szivárgott a vér a fejemből. tükröt nem láttam, de nem lehettem 1 szép látvány.
elmentünk az 1.segélynyújtó helyre, ahol a lány ellátott, összeragasztotta a szemöldökömet, lemosta a vért. a szám is sebes lett. azt mondta, menjek el majd kórházba, hátha össze kell varrni. szemeimet is megvizsgálta, nem talált semmit. nekem nem fájt semmi, röhögtem az egészen. csak azt nem bírtuk összerakni, hogyan történt mindez.
borcsa meg rabbit eltűntek. sebaj, úgysem lett volna hely a sátorban nekik hehe.
balázzsal kóvályogtunk, majd megjelent márszi, hogy menjünk velük kávézni, be a faluba, e. én szemüveg nélkül nem akartam menni, ezért szorítottak nekem a riksán helyet eszter és vki. heki pedig taposta a pedált. a boltban vettünk némi élelmiszert, ez vicces volt, felidézhetetlen- talán azért, mert még mindig részeg voltam. a harcsa kocsmában ráétettem 1 lapáttal, amikor kértem 1 féldeci rumot meg 1 szódavizet. nagyon jó 6ással bírt ez, hiszen így nem fájt se a szemem, se a szám, és extrahosszú stan up comedy fellépést vittem így véghez. nem mindenki rajongott érte sokáig.

ügyelet, trauma(tológia:)
belenéztem a tükörbe, egész jól áll nekem a lila szín, lehet el kell kezdenem szemet festeni. ezzel a borulással foglalkoznom kell kicsit elméletben, és lélekben is. ugye az önmagát beteljesítő kék monokli a szemem körül... mit üzenek magamnak? mit üzen nekem vmi? ez a történet mindaddig nagyon viccesnek tűnt, míg az ügyeletre nem értem. a dokinő nem akart elengedni, azt mondta, márpedig fejsérüléssel innen biciklivel el nem megyek. úúhhh. aztán megnyugtattam, hogy már 40 km-t bicikliztem vele, szerintem nem lesz gond. így utamra engedett a merényibe. fú micsoda hely az... öcsééém. viszonylag hamar sorra kerültem, azt mondták, csinálnak 1 fejröntgent, megnézték a sebet, oké, szépen elláták, ne csináljak vele semmit, főleg a ragasztót ne szedjem, áztassam le. amíg a papírra vártam, addig történtek az érdekes dolgok:
1. középkorú faszi melegítőben. ne haragudjak, mondana vmit, de tényleg ne haragudjak. ok. epilepsziás rohama volt, behozták, kéne telefonálni a szüleinek, adjak neki pénzt. fura mintha alkoholszag jött volna belőle. mondom, itt van a mobiltelefon, az nem jó? tudja aszámot. persze, az is jó. elmondja, én beütöm. vmi gépi hang szólalt meg, nem csörgött ki. (most megpróbáltam újra hívni, és azt mondja, a hívott szám nem elérhető) mondom neki mi van, megköszöni, elmegy.

2. srác elektromos tolókocsival jön, neki a széksornak, arrébblöki. jesszum, mit csinál. dávid. andi. beszélgetünk- már amennyit értettem belőle. agyam tompa. elég szakadtan nézett ki szerenscétlen. egész nap nem evett. mi ez? azt hittem, a kórház 1 ik épületéből gurult be ide vmi miatt mint beteg, nem pedig az utcáról, hogy az ügyeleten tarhálja a népet. vesz nekem is kaját, csak adjak pénzt. ok, adok 1 százast. ez nem elég. adok még 1et. jobbulást, jó egészséget, kedves vagyok, szép vagyok, erős vagyok. kösz. továbbgurul a többi beteg felé. elkezd ott is tarhálni. nem nagyon értettem, mert viszonylag messze voltam. rejtély volt, hogy 1 szerencsétlen utcai vagy 1 áplt -e. hozzátartozó hangosan szól a kijövő személyzetnek, hoyg adjanak ennek az embernek ételt, egész nap nem evett, a kórházban már kaját sem adnak? szünet, duma, nemtom mi történik. 1x csak 1 srác megjelenik 1 zacskó zsömlével, és odaadja neki.. kösz. majd vmi szóváltás kezdődik 1 cigányasszony meg a srácok között, amit végképp nem értettem, hogy miért, maikor tök rendes volt, hogy hozott neki tápot, erre nekiáll rinyálni a cigányasszony. ekkro 2 pocakos lát6óan pénzes, de IQ minimum középkorú is becsatlakozik a pörlekedésbe, mire akiabálásra kijön 1 alkalmazott, és próbál rendet teremteni. srác begurul, kiderül, hogy a belgyógyászatról jön. amúgy autóbalesetet szenvedett és grazban dolgozott. meg volt zakkanva, az biztos... az idő telik-múlik, unom magam, elszundítok. mire felnézek, szinte üres a váró. dávidot megpróbálja elkísérni az 1ik ápolónő. elég nehéz, mert nem hajlanó a megadott irányba terelni a kerekesszékét. valahogy lelépnek.
na, ezért legközelebb (bár remélem iylen nem lesz) a tömeghez közelebb foglalok helyet, ne engem mint magányosan üldögélőt találjanak meg, mert nem tudok mit kezdeni velük, és semmi kedvesség nincsen bennem. betörnek az aurámba. és tudom az okát kb. talán sajnálom őket, és nem szeretném magam ilyen kiszolgáltatott helyzetbe látni, és arra emlékeztetnek, hogy én jobb állapotban vagyok mint ők. és nekem ettől mindig lelkiismeretfurdalásom lesz. mint a hajléktalanokkal kapcsolatban. tudom nem vehetem a világ összes gondját a vállamra, de ettől nem bírok megszabadulni. és 5letem sincs, hogy segítsek neki. és rendes se tudok lenni velük.

vissza bánkhoz
imre ott maradt velem, amíg beszélgettem a mi padunkra csöppent 2 idegennel, akik ezentúl nem lesznek idegenek. megbeszéltem velük, hogy péntek du. 3-kor találkozunk a szentendrei#raktár-ben talál6ó kis zöld bódénál, mert midnig ott szoktunk inni, erre tegnap jön dzs-től a hívás, hogy bezárt. francba. szombathelyieket is odahívtam, de nekik legalább tudok küldeni sms-t. ó annyira szerettem azt a helyet. ott rajzoltam annakidején a lila szigetjegyet.
borcsa otthagyta nekem a bukóját. komolyan gondolta -e, hogy felveszem gyalogláshoz? ha úgy csinálnék, mint drótmanó, akkor nem jártam volna így (neki szinte mindig a fején van a sisak).

hogy is jártam?
a történet valószínűsíthető felgombolyításában ákos volt a segítségemre. szerinte leestem a padról ami történhetett úgy hogy a) vki felkelt, és én az 1ik végén maradtam, ránehezdve és leborultam b) ültem a padon, elaludtam, és lefordultam. jobb arccal a földre estem, és ettől a huppanástól kitört a szemüvegem szára, és felsértette a szemöldököm feletti részt. de a földtől hogy karcolódott meg az eleje? a lencse sértetlen. a szárát imre odaragasztotta 1 sárga szigetelőszalaggal, így hazafele biciklizve rendesen láttam.

vissza bánkhoz, hazaút
a többiek összecsomagolták a sátrat, mire mi megérkeztünk. a szombathelyi "rokonokat" felkeltettük elbúcsúzni.
pencen a boltnál megálltunk tápért és pihenni. senki nem vett sört. én sem menőztem már ezzel. tényleg nem túl lányos ez az esés-kelés, vicces ugyan, de ettől nem leszek nőbb. még menőbb se, csak én képzelem. viszont hozzá lehet szokni ehhez az ábrázathoz, és nem is annyira gázos, mint gondoltam. nemtom, afejem remélem csak azért fáj, mert jól beütöttem. azért jó lenne tudni, hogyan estem ekkorát. még a jobb arccsontomon is érzem, ha megnyomkodom.
hazafele szétszéledtünk: imre maradt még a táborban, rabbit elcsípett vmi vonatot, balázs eltekert a szüleihez, így áékos, borcsa meg én maradtunk. a kiskocsmában ittunk 1 sört, kólát. itt megállok. oylan a villany a női klotyóban, hogy 15 sec múlva ellaszik. ez pár éve is így volt beállítva, akkor is kiakadtam rajta. mondjuk éppen szól6tam volna. elhiszem, hoyg spórolunk, de ez akkor is gáz.

szeretek bulizni, és tudok is...

otthon
tegnap kamilla csak bámulta a fejemet, nem nagyon tetszett neki :) de annyira édes volt, mondta, hogy visszük a mókust orvoshoz, hoyg meggyógyítsa a szemét. bírom nagyon, hogy mindig jön a mókus.
és én meg nem fürdettem meg este. mondtam, hogy nem leszek sokáig, pihentetem a fejem. annyira bántott. néztünk tesómmal elire, hogy akkor maradjak -e vagy sem, mondjon ő valamit. ott sírt, meg fogta a lábamat. ez nem olyan hiszti volt, mint máskor. ha 1általán hiszti volt. azért is érintett meg ennyire. ma ott leszek vele. ezt megígértem neki. kitalálta, hogy andicska vagyok :) és miért nem mentem hozzá egész nap. mindjárt bőgök. úgyis olyan régen tettem, vasárnap hajnalban. remélem nem haragudott meg rám. ó

ha ezt a bejegyzést valaki olyan olvassa... a szüleim nem tudják a 7végémet. és nem bánnám, ha így maradna...

tesóm pedig megérkezett begipszelt kézzel. ínhüvelygyulladás. szét-betonozta magát. dzs kínlódik a térdével. leharcolta magát az álmos utca. jobbulást nektek, valószínűleg én jártam a legjobban, bár 1 szemüvegnyi pénzem azért rámegy erre a szombati bulira.