esküvő, újpest, ...

esküvő
balatonalmádiban
nórával lebicikliztünk. hogy eddzen az ötztal maratonra. reggel 8-kor indultunk a sasadi úti profi elől. kicsit megcsúsztunk. bevásároltam a profiban. nem mondanám, hogy igazán bőséges a kínálat. ez 1 forgalmas bolt, jobban is odatehetnék magukat a főnökök.
megettem 1 banánt, 1 kis joghurtot, 3 zsömlét, 1 kis májkrémet. ezzel székesfehérvárig kitartottam. meg se álltunk odáig, csak 1x azért, mert elsőbbséget kellett adni. ott nóra rátalált a város kb. legmenőbb cukkrázdájára, a vörösmartyra. lehet nem is a legmenőbb. lényegtelen. sok az alkalmazott, fagyit nem kóstoltuk, mert az olasz recept szerint blabla. nagyon nehezen döntöttem, pedig 2t is ettem. a szatmári szilvatorta volt az 1ik, a másik meg citromso máktorta. mind2 nagyon finom volt, de a tejszínhabrózsák ha tetejükön hulalagyanúsak voltak. az eszterházyt nem mertem megkockáztatni, pedig direkt rákérdeztem, hogy vaj- vagy tejszínkrém rejtőzik -e a tésztalapok között, és megnyugtatásomra tejszínest válaszoltak. jajj, de imádnivaló az a szilvatorta. nem száraz, jó szaftos a tésztája is. vastagon kenve fincsi szilvilekvárral meg vmi vaniliás tejszínes krém lehet még bent. (éhes vagyok). 11-kor érhettünk a cukiba, dél körül távoztunk.
a 2. szakasz lassabban ment, de talán csak az eső miatt, amely litéren kapott el minket. nem is bántam, mert a cukrázzdában összegyűjtött kalóriákat kihajtottam magamból, kellett a frissítés.
végül fél 3-kor elindultunk, mert még 15 km valamint zuhany, hajmosás még hátravolt a 16.30-as esküvőkezdetig.
nagyon menők voltunk, amikor csurom vizesen autós felvezetéssel (vőlegény sógorjelöltje) megérkeztünk. ármin édesanyja csak hírből ismert minket: államviszga után nórával és árminnal hármasban vágtunk neki az aszfaltnak, cél pozsony volt. és ármin szentendrén feladta, megevett 1 hamburgert, majd hazahévezett. elszámolta magát :) én erről teljesen megfeledkeztem, pedig 1 legendás történet ez. mosolygok.
kapkodva szedtük össze magunkat a kollégiumban. rájöttem, hogy a csodaszép zöld felsőmben nem érzem jól magam, ám át nem öltöztem. a nadrágomban dzs hiába próbált meg péntek este élet vasalni, szombatra az dupla lett. fura 1 nadrág ez. álltában, és hurcolás közben eltűnik belőle az él, de újravasalni képtelenség, mert folyton elmozdul az anyag.
közben manó és dzs is megérkeztek, velük osztoztunk a szobán. mindenki rendbetette magát, és dzs autójával mentünk a templomhoz. a tervünk, hogy odatekerünk felvirágozott és lufizott biciklikkel, már rég elhamvadt, ugyanis ovábbra is esett. nemtom kinek az esküvőjére megyek biciklivel... talán a sajátoméra, ha 1x lesz.
a menyasszony német, így 2nyelvű volt a mise. majdnem elaludtam. jó jl volt, hogy az ifjú házasokat a szabadban dupla szivárvány várta. szerintem mindig dupla szivárvány van, csak régebben nem láttam meg. most már mindig észreveszem.
ármint bekísérték a szülei a templomba, közben szólt a zene, és később bejött vagy 20 csak kezükben 1-1 napraforgóval. csodáloztam, hogy jesszus, lisa összes német barátnője eljött? kiderült, hogy voltak köztük magyarok is.
a csokordobáshoz oda kellett menni- frusztráló. de lisa kislabdahajításból nem *5 volt, így véletlenül sem kellett a virágok után nyúlnom :)
a lakkzi a pinkóczi csárdában volt, ami többek közt kerékpáros oázis is 1ben- itt megy el a balaton körüli kerékpárút. elég lassan kezdődött el a vacsora. apukák mondtak köszöntőt, gyerekek szintúgy. igazán szép szövegek voltak, könnyfakasztóak. a 135 km-es tekerés után jólesett bedobni pár db házias pogácsát, és a gyümölcsös tálról megtölteni magam szőlővel meg dinnyével.
ezek után inkább a szemem kívánta az ételt, mint a gyomrom. előételnek hortobágyi húsos palacsinat volt- klasszik. tyúkhúsleves, majd főttkrumpli és riszkörethez natúr húsok, ránott gomba meg csírke cordon bleu. fincsi vegyes saláta. házi sütiket is hoztak, amit villámgyorsan eltüntettünk, sőt a szomszéd asztal adagját is lenyúltuk, maíg ők távolt voltak. jelenlétükben sem fogyasztották őket, így miért ne.
besötétedett, így kiderült, hogy dzs égve felejtette a lámpát az autón, így hajnalban nagy örömködések közepette hárman betoltuk a kocsit.
én csak táncolgattam, be sem rúgtam, fura volt így. nemzetközileg nem vegyültem, azt vasárnap estére tartogattam, mint később ki fog derülni. józanul láttunk néhány olyan párkapcsolatot, amikről úgy tűnik, nem állják ki az idő próbáját... van ahol gyerek is van... néha megérzi az ember (kívülálló), hogy gáz van valahol...
már pirkadt, amikor bedőltünk az ágyba. természetesen alig aludtam valamit. nóra állapota volt aggasztóbb, nem voltam biztos benne, hogy haza tud tekerni. korábban én paráztam, hogy kikészítem magam a lagzin, és nemtok hazatekerni. de bírta, nem volt vele gond. a balatonban való fürdőzésből nem lett semmi, sőt a vizet is csak messziről láttuk, mivel ahol legurultunk a partra, az strandban végződött, belépőt meg ugye azért nem fizetünk. vasárnap a szombattal ellentétben egész meleg volt, érdemes volt magunkra kenni némi naptejet. bementünk balatonalmádiban 1 abc-be... az tényleg abc volt, és nem abc,..., xyz. nulla választék. utoljára iylet 10 éve zentán láttam, amikor bementünk 1 élelmiszerboltba. fú, nem sokáig válogattam. megvettem az utolsó 3 db zsömlét, 1 kissé ráncos paradicsomot és 1 májkrémet. és ez 1 forgalmas helyen van. mellette vezet el a kerékpárút. özönlik a nép. hogy bír fentmaradni 1 ilyen bolt? rejtély.

(most abbahagyom. folytatom holnap)