2010. szeptember 27., hétfő

cipő

rendeztem
kicsit a bal oldalt.
aktuális ez a szőlős háttér. remélem még jó db-ig lehet szőlőt fogyasztani. ez kárpótlás lehetne a szar nyárért. a szart úgy értem, hogy a meleg túl rövid volt. annyi ideig volt meleg, míg megaszaltam a meggyet- 5nap.

cipő
dilemmák. lehetőségek:
* szokásos cipőben tekerni télen, ami jól néz ki, szétfagy benne a lábam, nem kell rá költeni, mert van
*téli bicikliscipőt venni, ami ronda, valószínűleg nem fagy benne szét a lábam, nem ázik be, és már 33.000 ft-ért az enyém lehet

a rondasági faktornak van a legnagyobb súlya... biciklis cipők tekintetében rosszabb a helyzet, mint a túrabakancsoknál. többéves emésztést igényelt az, hogy túrabakancsot vegyek. hányingerkeltően rondák bírnak lenni. sajnos a praktikum ez esetben sem írja felül a küllemet. érdekes módon 40.000 fölött elkezdenek egész pofásak is lenni. sajnos a design (x) 1enes arányosságban ál az árral (y).

y=30000 + ax

tehát múlt 7en bementem megtekinteni a northwave téli cipőt. tesóm azt mondja, a futárok is ilyet használnak, ő ilyet vesz. nem néztem utána a neten, csak besétáltam a boltba, de majd' hanyatt vágtam magam a látványtól. nem 1 nőies darab. ha futár lennék, lehet vennék ilyet. de ez és 1 kordbársony nadrág nem össze1eztethető. a bicikliscipőhöz amúgy is a a) rövidnadrág b) feszülős hosszú c) feszülős hosszú + rajta rövidnadrág illik.
mire jutottam? felpróbáltam. 42-es lett jó. hangosan szörnyülködtem az eladónak, aki megnyugtatott, hogy szebbeket nemigen lehet találni. megkérdeztem, hogy nyári cipőből van -e akciós, mire körbemutatott, hogy ja, ennyi, de fogynak.
majd szombaton visszamentem lelkesen, hogy akkor veszek 1 nyári cipőt, ami lehetőleg ne egynyári legyen :) ám a nagy lelkesedésemben túl korán értem a bolthoz, ezért gondoltam elnézek a diósárok fele, kipróbálom, meddig tudok felmenni a gizivel. az erőd utcán se volt vmi jó, a dióson meg alacsonyabbig jutottam, mint múltkor patentpedál nélkül. feladtam.
aztán begurultam a boltba, és viszonylag kevés hezitálás után megvettem ezt, csak piros feketében. hát olyan időjárások vannak, hogy a nyári ruházatot lassan elfelejthetjük. nyáron is, nem csak télen. vagy vmi bajom van, hogy nem veszem észre a meleget és folyton elégedetlenkedek a hideg miatt? érdekes, álmomban nem szoktam fázni.
...
jó benne tekerni, jó kemény a talpa. sétálni fura. jó döntés volt. de szellőzik, mint az állat, úgyhogy valóban kell téli cipő...

álom
ha már szóba hoztam. most éjjel sokfélét álmodtam. pl:
*schleki nyilatkozott
*néztem otthon a falat, vmi gyanús volt. lógott 1 kép a falon, ami dióból, kukoricahéjból meg iylesmikből állt. láttam, hogy 1 molylepke kukac araszol a tetején. levettem. hát több kukac is mászkált rajta, és találtam 1 óriási kullancsot. mint 1 kisebb meggy akkora volt. nem mozgott. mit csináljak vele? szét akartam nyomni papírzsbkendőbe csomagolva. elképzeltem, ahogy rátámaszkodok, és szétfröccsen a vér, eláraszt mindent. gusztustalannak tűnt. amíg gondolkoztam, hogy megsemmisítsem vagy sem, jött apa, és mutattam neki a kullancsot. és akkor a kullancsból a következő képben már 1 pingponllabdaméretű sötét narancssárga gömb lett. tapintásra rugalmas vmi, dealaktartó. oylan volt mint 1 szivacs, mert apa (vagy ki) elkezdte kapargatni. nem fröcskölt
*a 2. albérletemben jártam, mentem fel marikanénihez. bementem az ajtón, és ott volt, totálisan megfiatalodva. fiatalabbnak nézett ki, mint ahogy megismertem. minden fiatalos volt körülötte. ott volt az 1ik menye (amúgy az életben nem láttam), ott sürgött, intézkedett, és nekem az volt az érzésem, hogy nekiállta rendezni a "mama" életét, és álmomban azt gondoltam, hogy tudtam, hogy ez lesz majd, hogy elkezd a marikanénin uralkodni. nagyon világos volt a lakásban, és csodálkoztam, hogy milyen nagy. mondták, megvették a szomszéd lakást is, ezért ekkora.
majd 1x scak átalakult a marikanéni, a feje totál más lett, bajsza volt meg szakálla- ezen igen meglepődtem. és beszélt. de nemtom, hogy férfi lett -e belőle vagy csak öregkori szőrök jöttek ki rajta. mert nem volt 1 szőrösödő típus.
még volt pár álmom, de nem emléxem rájuk. a tudatos álmodást szeretném megtanulni, de nem nagyon jutnak eszembe az alaptörvények, amiket nappal gyakorolni kell. talán hamarosan megérek erre is.

a szombati buli
...
jó volt. barbár.
volt hiphopjönvuk, pedig csak másfél üveg bort ittam meg. no meg 1 kis pálinkát.
mindent nem írok le, mert nem emléxem...
gizivel tekertem a helyszínre, ami gyak. sík. a végén kellett tolni a bicajt. de ha nem lett volna olyan szar az út a hegyen lévő nyaralóhoz, akkor simán feltekertem volna. nem is volt olyan szar, csak kavicsos, köves.
aztán szórakozás. szerénység nélkül állít6om, hogy sikerült a kb. ehetetlen gulyást feljavítanom finomra. ennek 1 része -állítólag- balázs sisakján és sisakjában landolt, akinek ezek lehettek az utolsó darabok a pohárban, mert éjnek idején -feltételezem esőben- hazatávozott annak ellenére, hogy valaki elmésen kiszedte az 1. kerekét, hogy megakadályozza a lelépését. ám nem sikerült. ez ultrabunkóság volt szerintem.
nem mintha én annyira kedves lettem volna, de úgy éreztem, ebben a társaságban nem gond ha kicsit bunkó vagyok. ezt hozták ki belőlem haha. nem fikázom őket, mert fikázódásban ők úgyis felülmúl6atlanok. igen, és még a csajok a pletykásak...?... persze jól éreztem magam (valószínűleg). főleg reggel, amikor elég hangos lehettem, mert borcsa kiszólt, hogy még aludni akar.
én reggel felébredtem arra, hogy milyen melegem van, úristen, megfulladok. kimentem klotyóra is, utána meg leültem a teraszra. tamás is felkelt, aztán dumáltunk, néztük, ahogy esik az eső, majd megáll, tisztul, beborul, minden szivasc csuromvíz, akárcsak a terítő, romhalmaz az éjszaka után. és ekkor még a kert hátsó részét nem is láttuk. én mindenféleképpen csak biciklivel akartam jönni, mert 1) edzés 2) olcsóbb 3) míg aváci vasútállomásig letekerek, addig szarrá ázok, és szarrá ázva várni a vonatra meg utazni rajta 1 órát vérfagyasztó lenne.
mondtam, hogy tiplizzünk, mert nem akarok pakolni. imre kb. 1. mondata felébredés után: ne menjetek el mind, segítsetek pakolni. ekkor megszólalt bennem a lelkiismeret, mondtam tamásnak, pakoljunk valamennyit ezzel leróva kötelességünket, s a munka maradékát hagyjuk meg a többieknek. ő összetaposta a sörösdobozokat, beszedtük a mos6ó edényeket, evőeszközöket, elmosogattam, beöltöztünk esőállóba (én ugyan nem), majd hárman léptünk le. a pakolást azért sem éreztem annyira szívügyemnek, mert a társaságot lustának láttam. a kis közösség, akik csak a poharat szeretik emelgetni, de ha munkáról van szó, csak ülnek. és untam magam, hogy osztogatom a feladatokat, hogy haladjunk. ez volt este is. kivéve a favágást, mert azt a srácok szüntelenül nyomatták, és már akkora máglyát csináltak, hogy 1 tucat boszorkányt el lehetett volna égetni rajta. a máglya méretét a bútorajtók maximalizálták, széltéban a szél tágította, a lángos szinte nyaldosták a tűzrakóhely melletti gyümölcsfát, fejszével az ajtónak vágtak afiúk, az meg milliószám szórta a parazsat a szélben- görögtűz. veszélyesnek tűnt- ekkor még nem voltam eléggé részeg. amúgy bizonyos esetekben a kontroll tökrészegen is bennem van.
szóval nem akartam leírni azt, hogy lusták voltak a többiek, de ez is a 7végi tapasztalásom volt. szubjektive. lehet igazságtalan vagyok. de akinek nem tetszik, és esetleg olvassa, majd szól. lehet bővebben kéne kifejtenem, hogy világosabb legyen.
ez télitúrán is megvolt, hoyg senki nem akart mosogatni, aztán munkaszervezés jelszóval kiadtam, hogy akkor én eddig csináltam, most csinálja más, elvégre 12en vagyunk. néha bosszantó ugrándozni velem 1korúaknak. olyan természetes nekik, hogy megcsinálom. otthon nem, mert én hívom őket, de idegenbe igen. ez van. előtör belőlem, mint áltsulis koromban, amikro minden 2. reggel hisztériáztam otthon nyári szünetben regeli után, hogy miért nekem kell elpakolnom meg mosogatnom, amikor ezt tesóm is meg tudná csinálni.
szóval leléptünk, fasza volt esőben gurulni. lazac lepattant a vonatra, mi meg tekertünk hazáig. tamás elől, én mögötte dunakesziig. az eredményt csak otthon láttam: csurom sáros arc. minden csupa sár. így mentünk a teszkóba kajáért :)
remek volt hazatekerni, nyomtuk ahogy lehetett. 45 km. nemtom mennyi idő alatt sikerült, de szerintem jók voltunk.
1ből a mosógépbe hánytam a ruháimat. sokáig tartott, mire kifürödtem magam a koszból.
kellems izomláz. juhíjj

palacsinta
tesóm vasárnap ebédre palacsintát sütött. arra gondoltam, ha hazaértem, felhívom, hogy vigyek -e még 1 palacsintasütőt. erre küldött 1 sms-t, hogy vigyek át 1 p.sütőt.
jajj, de nagyon jól esett. éhes voltam nagyon.
ebéd után aludtam vagy 2 órát. a 6 óra alvás ellenére hulla voltam. és ezt a dunakeszi tescoban éreztem már, amint leszálltam a bicikliről.

olasz
ma kezdődik. tanulnom kellett volna. nagyon sokat felejtettem. még 18.30-ig felfrissíthetem a tudásomat... megyek is frissíteni. a többi gondolatot -nem sok van- pedig holnapra hagyom. nyelvvizsgáznom kell. a motiváció csak ez lehet.

Nincsenek megjegyzések: