2013. április 22., hétfő

hollókő

ezt tekinthetjük szezonnyitónak is.
vasárnap, azaz április 14-én jártunk ott.
balázs 5lete volt hollókő. kíváncsi voltam rá én is, milyen ez a falu? miért lett a világörökség része? nem keresgettem róla képeket a neten, úgyhogy meglepetés volt.

először gödöllő felé akartunk menni, aztán hogyan hogy nem balázs visszafelé a vácig biciklizést javasolta, mert én keveselltem a km-eket. ha vác, akkor naszály :)
megfordítottuk a kört

szentei (?) templom
rákészülés
ja, ezt már leírtam.

a vanilin cukkrázzdánál találkoztunk. hánykor is? 7?
felvettem az új kamáslimat- gyönyörű neonsárga, a rövidujjú kesztyű alá a mama vékony kesztyűjét. reggel még csípős idő volt. gondoltam, minek fagyoskodjak? a kamásli jól teljesített amúgy. mondjuk 10 fokban ne is fázzon benne a lábam.
nem reggeliztem, mert rájöttem, hogy minek? 30-40 km-t simán letekerek kaja nélkül sík terepen. jobban is érzem magam üres gyomorral indulva.
a városból kifelé haladva, megállapítottam, hogy jó döntés volt a kamásli és a 2 kesztyű. dunakeszin megálltunk, benyomtunk 1 kis kaját.
aztán vácon a naszály aljában a rajtvonalnál szétosztottam gábor és balázs közt a cuccaimat (magammal cipelt tömegcsökkentés elve), és nekiálltam magammal versenyezni. azt beszéltük meg, hogy 1x megyünk fel izomból. legalábbis én.és gábor hazamegy, mert 1000 a dolog, mi meg lecsorgunk a naszályról a másik oldalon. a másik oldal az igazán rettenetes amúgy. sötétben nyaktörés garantált. a buszok gyökketővel mennek, és rajtuk kívül mások is. kátyú kátyú hátán, borzalom.
az év 1. hegye izomból 14:43-at eredményezett. 1 percet kellett volna javítanom. 14-en belüli álom...
azért kifárasztott rendesen ez az erőltetett menet. lihegtem a tetején pár percig.
befutott gábor is 1 kis idő múlva. ott van 1 kocsma, amit még sosem láttunk nyitva. a tulaj épp akkor nyitotta ki a kaput, és ezt mondta, hogy nyugodtan menjünk be klotyóra, ha akarunk, ehhez nem kell fogyasztani.
köszönjük. csak néztünk. magyarországon vagyunk?
végül betértünk fogyasztani is, mert balázs úgyis kávézni akart. bent ropogott a tűz a kandallóban, és a konvektorok is üzemeltek. jólesett a csípős idő után ez a kis melegség. az ablakból oylan panoráma tárult elénk, hallloood... a gellért-szobrot is lehetett látni szabad szemmel. a pincér rém udvarias volt, hozta  a távcsöveket, elmondta, mi merre, a cementgyártás rövid folyamatát, kedvesen kiszolgált, felajánlotta, h tegyük az átizzadt mezt a kályha közelébe száradni. én csak estem 1ik ámulatból a másikba.
a srácok ettek 1 adag pacalt, én csak belekóstoltam. nekem nincsenek érzelmeim a pacallal kapcsolatban, mert még sosem ettem. ugyan most megkóstoltam, de nem ájultam el tőle se pozitív se negatív értelemben.
miután megtömtük a belünket, mi balra el, gábor jobbra. a szuper úton.
a 2-esre mentünk ki, ami nagyon állat. imádom azt az utat. jó széles, sima, vannak benne kanyarok meg emelkedők, és szombaton alig volt forgalom. felfele és lefele is lehet rajta zúzni. rétságig élvezhettük ezt a részt. közben erdők is vannk, amik ontják a szentgyörgy virág/odvas keltike (Coridalis cava- ezt éppen nem felejtettem el)  és ibolya illatot. ez annyira jó, amikor tavasz illatban tudok biciklizni. még szabadabb, még természetközelibb lesz tőle a kerékpározás.
áthajtottunk bánkon meg merre is?...cserhátsurány, alsótold, hollókő.
elég sok falu volt.
ez a nógrád oylan, mintha szlovákiában lennék. érzésre. nem tudom megindokolni, csak ezt érzem.
jó kis dimbi-dombi, gyakran kellett használni a váltót. az utak vegyesek. 1es szakaszokon iszonyú kátyúsak, máshol meg szuperjók. vagyis: a falvakban kátyúsak, a falvak között pedig remekek. arra gondoltam, hogy azért így csinálták meg, mert a faluban úgyis lassan kell menni, kívül meg lehet gyorsabban. sötétben nem 1 életbiztosítás ezeken az utakon rodeózni. voltak szerpentinek is. meg lepukkant falvak. szép templomok. windows xp háttér (balázs szerint:) zöld rétek. nekem nagyon bejön ez a nógrádi táj. sokat gurultunk. baromira élveztem, hogy nem hajtűkanyaros volt, csak ilyen kis enyhe. nem kellett hozzá taktika.
az erő még mindenhol a téli arcát mutatta: lehullott lombok, minden barna és szürke, sehol 1 zöld folt. láttam 1 nyírfát az erdő szélén, nagyon viccesen nézett ki: a bal oldalon volt, és a jobb oldalon terebélyes lombkorona, a bal oldala pedig szinte lecsapva. úgy nézett ki, minta félbevágtak volna 1 rendes fát hosszában.
hollókőre du. 3 körül értünk be. a leágazásnál van 1 holló szobor, ott megszabadultam a lábszármelegítőmtől, viszont a széldzsekit nem kellett levenni egész úton, annyira nem volt meleg.

hollókői vár
hollókő ófalu része valóban 1 mesebeli falura emlékeztet. nemtom hogyan maradt meg ez így az utókornak. kocsival nem lehet behajtani, csak engedéllyel. 1 utca van vagy 2. ezek burkolata kő. de nem macskakő, hanem ilyen nagy darabok. kb. ahogy lebányászták, úgy le is rakosgatták. nagy élmény volt bicikliscipőben topogni rajta, és még tolni hozzá a bringát. jött szembe velünk 1 helyi öregasszony, és látta, mennyire élvezzük, s elmondta, hogy talán idén megcsinálják az utat, mert ez esőben és hóban nagyon csúszik, balesetveszélyes, már 2-3x elcsúszott ő is télen, amikor jött haza templomból. (és ez az út olyan hepehupás amúgy, hogy szerintem ezen 1 hótoló se tudna végigmenni, mert beakadna tolója.) mondom neki, hát legalább ott a kontya, ha hanyatt esik, akkor az tompítja az ütést. mire ő, igen ám, de van benne hajtű is, az meg szúr :)
felgyalogoltunk a várba. tanácstalanok voltunk 1 db-ig, hogy megtegyük -e, ui. az út eleje ilyen kis köves volt, amiből kezdett elegünk lenni. végül megkérdeztem 1 párt, hogy milyen messze és milyen az út. ők megnyugtattak, hogy szuper és csak 500 méter.
a vár nekem tetszett, kis zeg-zugos cukiság. balázs szakértő szemei szerint össze van gányolva. nem a minőségre értette, hanem stílusra. hogy olyanok vannak belekeverve a felújításba, amik akkor nem voltak.
megpihentünk, én benyomtam 2 müzliszeletet, és eldöntöttük, hogy 60-ig letekerünk, s ott vonatra szállunk. én nem nagyon akartam húzni az időt, mert még sonkát kellett főznöm meg ilyenek.
hát nagyon szerencsések voltuk, ugyanis hazafele majdnem végig hátszelünk volt, de nagyon durván.
balázs meg belassult. kicsit pöröltem vele, hogy jó, hogy nem bírja, ha már 3 órája nem evett semmit. hogy ő nem éhes. hát ha éhes vagy, akkor már rég el van baszva az egész. biciklizés közben az éhséget meg kell előzni. megetettem vele az energiaszeletemet, és akkor rájött, hogy így eredményesebben teker. nna.

alsótold után van egy útelágazás, az 1ik fele pásztóra visz, a másik szarvasgedére. mi az utóbbin gurultunk tovább. ezt az utat! mintha ausztriában lettünk volna. 1 szakaszon meg oylan lejtő volt, annyira sima és klassz, hogy max 67-tel mentem- állati volt. és biztonságos. semmi para. ugyanez a konával félelmetes lett volna. lehet nekem is kéne vennem 1 cc biciklit túrázni. azért ez az outi geometria meg kormány nagyban növeli a biztonságérzetet.
már ezért a 10 km-ért érdemes volt elmenni erre a túrára.
a víztorony
szarvasgede után kimentünk a 21-esfőútra. sejtettem, hogy kint lesz a kerékpárral behajtani tilos tábla. megálltunk gondolkodni, hogy mi legyen. a falvakban vagy a 21-esen? nem volt nagy kedvem a főúton menni, de sietnünk kellett. balázs nem nagyon jött stéherben mögöttem. pedig kibaszott hátszelünk volt. 15 km rémálom. az eleje még oké volt, mert az út széle nem volt gáz. aztán elszaródott az út, az autók meg csak jöttek. csodálom, hogy nem dudáltak le minket 1x sem. abban reménykedtem, hogy nem jön 1 rendőr sem. aztán 60 előtt 1x csak kiszélesedett az út, 2x2 sávos lett, középen elválasztva. 110-es tábla kint-jesszum, csak ezt éljük túl. jó, lehetett ezen a 2 km-een szaggatni biciklivel is nem csak autóval. bennem volt a para, hogy vki ránk küldi a rendőröket. itt már nem várogattam balázsra, tekertem, ahogy tudtam, csak végre bent legyek a városban. és baszki, még 60-ban sem lehet azon a rohadék 21-esen biciklizni. belül is tilos.
vmi körforgó után megvártam balázst, onnan 1ütt mentünk. épp vmi kereszteződéshez értünk, ahonnan kanyarodott ki 1 rendőrautó. én meg gyorsan be. nehogy ránk szóljon, hoyg mit keresünk a főúton.
aztán 1 helybeli kérésünkre elmondta, merre van a vasútállomás. át kell menni a síneken, úgy a legrövidebb. namondom, most meg a vonatok... :)
az állomás mellett van vmi felújított épület, és ha jól láttam, 1 felújított víztorony is. azt már nem volt időnk megnézni. meglesem itt.... nem találtam. viszont volt 1 vicces: két hidroglóbusz 1 helyen, 1más sarkában.
a restiben fogyasztottunk némi ezt-azt, majd fel a vonatra. ilyen piros helyközi szupervonattal jöttünk. ahol inkább a hűtés ment, mint a fűtés. gyorsan beértünk a keletibe.
szóval 1.re nem volt rossz teljesítmény. kezdődik a biciklis szezon.

szumma
fogyasztás: 4 cerbona, 1 szendvics, 1 twix,1 csokis croissant, 1 diós tekercs, 3 dl őszilé, víz
~160 k, 1541 m szint.
(jó lenne a szintet is kiszámolni, de nemtom hogyan kell. legközelebb olyan órát veszek, ami ezt meg tudja mondani.)

Nincsenek megjegyzések: