2013. április 15., hétfő

pedálcsere

jó, hogy szombaton tesóméktól hazatekeregtem, és nekiálltam letisztítani gizit, meg ránézni az outira, hogy valóban rendben hagytam -e télre. ja, nem is. a fehéret elvittem a szervizbe, ahol azt mondták, át kell mosni az 1. váltónál, és akkor működni fog. így is lett. otthagytam 1 rakat pénzt, de legalább működik.
jó idő volt, munkakaedvem a tetőfokán. ha már a hőlégfúvót kérésem ellenére elfelejtettem elhozni, akkor nekiálltam helyette biciklit takarítani. elő a 15-ös kulccsal. az anya meg se mozdul. belefeszültem mindenhogyan. fogtam a rongyot kulccsal, nagy levegő, has behúz. semmi. (azaz az anya eldeformálódott, mint a vajkocka sarka, de 1helyben maradt) a kurva életbe, hát 1,5 hónap alatt így rárohadt ez a kerék?! szidtam magam, hogy be kellett volna tenni a lakásba a biciklit, amíg húsvét környékén otthon vagyok. az ázott pince lát6ólag nem tett jót neki... fújtam rá wd40-et jobb 5let híján. vártam. namondaom, addig legalább a pedált leszedem, úgyis a fehérre át kell tenni előbb-utóbb. szedtem volnaaaa. az se jött le. na kész. lefújtam azokat is, vártam, csevegtem a szomszédasszonnyal. és reménykedtem, hogy nem kell felhívnom gábort, hogy vasárnap reggel erre kerüljön, mert nem bírtam a pedállal.
majd kezdtem a bal pedállal. rongy, nagy levegő, has behúz... RECCS. megindult a pedál. hirtelen. amire nem számítottam. én meg belevertem az orromat a vázba. 1ből folyt a vér, én csillagokat láttam. meg sem mertem tapogatni. namondom, mi van ha eltört? ilyen idióta baleset... megtapogattam. nem tűnt görbébbnek, mint volt. csillagokat láttam. le is kellett ülnöm, mert elkezdett fájni a fejem. előtte is fájt. tuti a sok erőlködéstől.
aztán mikro lecsillapodtam, bementem a bukóért, s ügyeltem arra, hogy félrefordítsam a fejem, mielőtt még 1et koppanna.
a kerekeket is letornáztam valahogy. jó sok zsírt kaptak a menetek. szerintem amikor a gizin hajtóművet cseréltek, elfelejtették bezsírozni a pedált. ennyire nem volt előtte se rárohadva, pedig szarabb idők jártak. és én nem láttam zsírfoltokat a pedál menetén. na mind1. tanulság: dzsuvában min. 2hetente ki kell szedni, és átzsírozni.
gizi lánca megkapta az utolsó csepp láncolajamat, most gondoskodnom kell másik olajról. kérdés, hogy műszerolajat vagy vmi rendeset vegyek?
az orrom nem zöldült-kékült be, úgyhogy megállapítom, szerencsésen koppantam.... azért másnap reggel igencsak éreztem müzliszelet-rágcsálás közben, hogy beütöttem az orrmányomat.

voltunk biciklizni vasárnap. besült szemek. biciklizés után is 10 évvel öregebbnek nézek ki, csakúgy mint berúgás után... megállapítom magamon, hogy a túlzásba vitt sport és ivás is rombolja a szervezetemet. de valahogy bele kell lendülni a szezonba. az eleje mindig nehezebb. bár minden erős biciklizés után ezt érzem. ki tudja?...
1-2 trükk eszembe jutott még.
ja.

párolt káposzta
gondoltam elkészítem kuktában. csak ajánlani tudom, ui. nem sokat kell vele így törődni. zsíron megkaramellizálod a cukrot, rádobod a felszeletelt/lereszelt káposztát, sót borsot, ecetet, kicsit kevered. a biztonság kedvéért 1 kis vizet még. rá a fedő. én forrásól számítva hm... 10-15 percet főztem. amennyit a kukta papírja írt. vagy kevesebb?

rabbit 37
elég emlékezetes (!) este volt. meg éjjel. meg hajnal. és reggel. azt kell mondja, jobban képben maradtam, mint szoktam. jókat dumáltunk meg iszogattunk. megismertem pár új arcot, akik meglepő módon szimpatikusak voltak höhö. olyan vicces volt az egész. a nevető ráncaim elmélyültek.

időnként azt álmodom, hogy ősz hajszálak jelennek meg a hajamban. amúgy nem őszülök. ezt apától örököltem. és ahogy korosodok, 1re több lábon állok:  jönnek elő a szarkalábak, hahaha.

rabbin nem látszik, hogy már 40-nek lehet kerekíteni.
fura fura. hogy telhet ilyen gyorsan az idő? néha 1-1 nap örökkévalóságnak tűnik, vagy akár 1 óra is. persze, több dolgunk van. és ha olyat csinálunk, amit igazán szeretünk, valóban elrepül az idő.


Nincsenek megjegyzések: