2013. április 11., csütörtök

újra kitört

a tavasz.

de előtte volt ez, csak a piszkozatok közt maradt:

(kitört) a tél
hát nem gondoltam volna, hogy március 26-án hó lepi be a bokrokat...
meg kell békélni az időjárással. ez melegben sokkal könnyebb. eddig azt hittem, hogy már jó vagyok ebben, nem számít milyen idő van, örülök neki. igen ám, amikor azonban akadályoztatva vagyok kerékpárügyileg, akkor dohogok. bár ma reggel már csak lötyi latyak volt az utamon, úgy viselkedett ez már, mintha esne az eső. egészen persze nem, mert most az autók sebességével haladtam én is a latyakban. az üllői úton már nem. ebben az időben meg az a jó, hogy a rendőrök se nagyon merészkednek ki, szabadabban lehet biciklizni

aztán MOST itt tartunk:
hol is tartunk?
majdnem 1 hónapja nem írtam semmit.
nem volt bajom, nektek meg bajotokra.
sok volt a dolog, és nem akadt motiváció sem. nem, nem fogom az időjárásra, mert nekem meg az nem volt bajomra különösebben. rájöttem erre:
én szeretem az időjárááást!
anyni baj volt csak a sok csapadékkal, hogy beázott a pinyó, és most is vizes. de julinak jó 5letei voltak: letakargatta nagy nejlonokkal (szétvágott műanyag zsákok) a dolgokat, csinált nekik 1 lejtést, és az összegyűlt víz így belecsorgott 1-1 vödörbe. ezt meg kiborította. az más lapra tartozik, hogy az igazi pince is ázik, ui. az udvart olyan faszán megcsinálták, hogy 1 része a ház felé lejt...
és megemlékezek az én lichthofomról is, aminek az alján összegyűlik a víz... valamit elbaszott a májsztró ott is, mert le kéne folynia. én kitakarítottam annakidején, 5 sitteszsák (annyit tettem bele, amennyit én fel bírok még emelni) port lapátoltam ki 1,5 nm-ről, a ház megbízott 1 tagot, hogy a lefolyót intézze el ő, mert én arra eszköz és tudás híján képtelen voltam, de ezek szerint ő is :) mi a franctól dugulna el fél év alatt? ez a baj atársasházakkal, hogy ott minden olyan nehezen megy. közös tulajdon, 1ezkedni kell stb. ha már előhoztam a társasházat írok pár sort a

közgyűlés
ről.
március, hideg tavaszi nap. a házmesteri lakásban ülünk. a konvektort a férfiak képtelenek beüzemelni, holott tuti működött, mert az előző lakó minden bizonnyal használta, hszen 1 kétszázezres ki1enlítetlen gázszámlát és harmicezres elmű-tratozást is maga után hagyott.
bevállalom a jegyzőkönyv írást, amivel kötelezem magam arra, hogy végig ott legyek. ez nem gond, hiszen pont a lakógyűlés miatt nem terveztem aznapra 1éb programot.
vmi oknál fogva az önkormányzattól is jelen van 1 ember.
az elején meg kell állapodni a 2 jk. hitelesítő személyében is. ez nálunk nettó 2 órát jelentett.
hogyan?
van kati, aki folyton kukacoskodik, és elhozta a vejét is, aki meg jogász. a vej nem a házban lakik, viszont a felesége nevén van 1 lakásuk ott. kati lakó. és akkor még nem beszéltem zsoltról, a másik főkukacról, aki családjával a házban él. edit látta el régebben a közös képviselő szerepét, ő lemondott pár éve, azonban ő a férjét küldte maga helyett meg6almazással.
a jelenlévők tehát összevesznek, hogy kinek van joga jk. hitelesítőnek lenni, a tualjnak -e vagy akár a meg6almazottnak is. a társasházi törvényben ez benne van kerekperec, mégis 2 óra vita és személyeskedés kell ahhoz, hogy végre az érdemi részekhez jussunk. közben néhány lakó feladja, s távozik, amit a jk-ben rögzítek (felszólításra persze, mert még nem tudom, miket kell csinálni, és megfeledkezek minden lényeges momentum rögzítéséről).
kati azt hajtogatja, hogy mennyi törvénytelent csinál a ház 20 éve, de ezek szerint a picsogáson kívül sokat nem tett azért, hogy törvényesebb legyen.
az óriási gázszámla is kiveri a biztosítékot, mert a régi közös képviselő nevére jött, aki nem is ott lakik, a mérőket nem írták át az elműben meg a főgáznál... ezt se értem, hogyan, amikor én 1-2 7 alatt el tudtam intézni az enyémet.
lassan kezdem átlátni a ház ügyeit.
rácsodálkozok, mint mindig, hogy 1-2 akadékoskodó ember elég ahhoz, hogy sehova ne jussunk, mert a nagy jogozásban kikerülnek a racionalitásból, s csak szajkózzák a hülyeséget... és minden lakóközösségben találni legalább 1 ilyen embert.
pl. zolinál az önjelölt közös képviselő, aki direkt gonosz mindenkivel. mondom megnézem az új kérót. neki új, mert nemrég vettem, amúgy a 70-es években épülhetett a ház. a gonosz szomszédasszony épp akkor ért oda, amikor én az ütött-kopott rozsdás kerítéshez próbáltam lakatolni a gizit. azt mondja, oda ne tegyem, mert tilos. nézek, mivan? zoli: haggyad már, tedd csak nyugodtan oda.
de tilooos, tönkreteszi a kerítést.
jesszum, ekkora álindokot. tényleg szar állapotban van. ha még szép lenne, akkor se tenne benne kárt a lakat, de így?... odakötöttem, azt' otthagytuk.
a lakógyűlésünk maratonira sikeredett, alig több, mint 3 óra volt. fú. iszonyat :)

bicikli
7főn bevittem a fehéret a szervizbe. elvileg tegnap elhoztam, gyakorlatilag még nem. de a 7végén -ha minden jól megy- tudom használni.
sok zsírt le kell magamról építeni, és erősödnöm kell. nagyon nem tudom tartani a mértéket mostanában. ilyen még nem volt. nem akarok dagadt lenni, de úgy tűnik, mindent megteszek, hogy az legyek... undorító...
belőlem sose lesz inas biciklis. pedig mennyivel könnyebb lenne 5 kilóval kisebb terhet cipelni.
mi tartozik még ide?
ja. növexik a brngások száma, ott tömörülnek mindenhol hehe. a többi biciklis téma külön bekezdést kap.

húsvét
annyira régen volt, hogy alig emléxem. bevallom, nem a régiség miatt hehe
húsvétkor még esett a hó meg az eső, hideg volt széllel kombinálva. csak csodálkoztam és hazafele a vonaton azon gondolkodtam, hogy amióta  az eszemet tudom (igen, igen), nem volt még eső húsvétkor. nem is volt ez tragédia, számomra az volt a lényeg, hogy nagyszombaton biciklivel mehessünk a rokonékhoz, ahogy szoktuk.
pénteken megírtam a tojásokat. most nagyon kreatív voltam, ui. emlékeztem, hogy tavaly  húsvét után találtam ezt a posztot a virágom virágom blogon, ami nagyon hasznos volt, s el6ároztam, hogy 2013-ban szakítok a viaszos írás-piros tojás egyszöggel, s többféle tojás dizájnnal gazdagítom a repertoáromat.
vettem lakkfilcet (790 ft/db) arany és ezüst változatban F vastagságút, melyek közül természetesen az 1iket pesten felejtettem. festettem kék, piros és türkiz tojásokat, no meg 1 feketét is sikerült. azt írja virágom, hogy ételfestékkel is lehet, és én a zöldet olyan töményen alkalmaztam, hogy gyakorlatilag fekete tojást kaptam. az ezüstszínű lakkfilc jól mutatott rajta. ez a lakkfilc valóban tuti: sötétre is tökéletesen fed. ajánlani tudom mindenféléhez. otthonra veszek 1 feketét, és akkor disznóvágás után a fagyasztós zacskókra faszán rá tudjuk írni, hogy miket tartalmaznak. aztán volt francia színű is. meg 1 lila, amit fekete filctollal meg ezüst lakkal díszítettem. igazán élvezetes móka volt így a tojáskészítés. nem mintha eddig nem szerettem volna csinálni.
1x évközben, ősszel főztünk sonkát, és tesómmal kitaláltuk, hogy fessünk tojásokat. az milyen vicces volt.
aztán a sütéssel nem sokat bajlódtunk, mivel alig jött hozzánk vendég, így nem kellett a nagy sütifalókkal számolnunk.
szombaton gumikesztyűben dagasztottam a kalácsot, ui

(éles)
még szerdán mosogattam itt a melóban, és a vakondos repedt tányér volt soron, amikor is a levegőben kettépattant, és bele a jobb hüvelyujjamba, jó mélyen. elkezdett ömleni a vér, rohanás a klotyóba papírtörlőért, majd a laborosokhoz, hogy valaki lássa el, ők nem tudták, és akkor az üzemorvosnál bekötözték soron kívül (szerinte varrni kell), majd kaptam 1 beutalót az istván kórházba, hogy lássák, el, azonban ott visszautasítottak, hogy csak hasi sebészet van, fáradjak át a merényibe, ami megrémített, mert az 1 igen lepra hely, s aki odamegy vérző ujjal, az ujj nélkül távozik, kb. így képeljük el, így laci javaslatára vettem ilyen kis sebösszehúzó tapaszt, amit jutka ráragasztott az ujjamra, és megúsztam a kórházat meg az odagyaloglást, ráadásul nem kötöttek bunkót a kezemre, így ráfért az ujjamra a kesztyű, tudtam biciklizni. vizes dolgokhoz meg gumikesztyűt húztam. és nem is olyan kényelmetlen gumikesztyűben dolgozni. még kalácsot dagasztani sem
tanulság: ha van 1 megrepedt edényetek, azonnal dobjátok ki, nem érdemes az érzelmi szálak miatt tartogatni. nem sokon múlt, hogy nem csontig ment ez a porcelándarab. annyit nem ér meg, hogy varrni vagy műteni kelljen egy sérült üveg/porcelán/kerámia miatt.
otthon voltam a konyhában, anya mondja, vigyázz, az a borospohár törött. kidobtam a kukába. majd elpakoltam a tiszta edényt, a káváscsésze alja fura hangot adott, amikor letettem. na, ez is törött. kidobtam ezt is. később láttam, hogy a mutter beledobta a kotyogó porcelán bigyóját is, ami már le volt pattanva és megrepedve. ha töréskár van, akkor legyen belőle sok :)

vissza a húsvéthoz. a kalács mond6om, jól sikerült, mint mindig.
anya szarul volt du, mondta, hogy ő el se jön a rokonékhoz. én kijelentettem, hogy nem autózok, ha esik az eső, akkor igen, 1ébként eltekerek hozzájuk. hazafele nem érdekel, milyen idő lesz, otthon át tudok tiszta szárazba öltözni.mutter szerint: ilyen hidegben biciklivel? majd jól megfázol.  szerintem: hát nem, évek óta biciklizek pesten folyamatosan, hidegebben se lett semmi bajom.
...
aztán a szülők végül is autóval mentek. én utánuk bringával, tekertem, mint az állat a mutter biciklijével. ennek olyan áttétele van, hogy izomból a legerősebb fokozatban is max. 25-tel tudok menni, de azt sokáig nem bírom tartani. ezen volt világítás, a faterén a hátsó lámpa nem működik.
odaértem leizzadva, kipirulva, meg-szom-jaz-va. az eső rögtön rákezdett, én be a házba, 1 pálinka, 1 sör, minden süti végigkótol.
gyorsan 4 óra lett, elrohantunk a templomba ételszentelésre.pinkán délután szok lenni, így a környékbeliek odajárnak, akik nem akarnak résztvenni az esti misén. állítólag ez az új, fiatal pap maratoni miséket tart, amire panaszkodnak a hívek hahaha. viszont nagyszombaton gyors volt, tizenegynéhány perc alatt megszentelte az ételt.
utána átgyalogoltunk a kocsmába. apát sajnáltam, hogy nem i6, mivel vezetnie kellett. ha a mutter nem jön, akkor lehet ő is bringával tette meg volna ezt a kis távot. de anyának se lehetett oylan nagy baja, mert azért jót szórakozott meg ivott a kocsmában. amit átalkítottak, most sokkal faszábban néz ki. (közben be is zárt, mert vki felnyomta a kocsmárosnőt, hogy ivott, kijött a yard, és elvitték, kocsmára lakat. megint nincs kocsma):
én 3 nagyfröccsöt toltam le, szülők haza, én vissza a rokonékhoz. megígértem, hogy időben hazamegyek, fél 8-ra. csak negyed órát késtem, de hogy a francba jutottam haza, én nem tudom. mi volt otthon az ünnepi asztalnál? miket beszéltünk? nagyon gáz voltam -e? senki nem baszott le- észre se vették? én még arra se nagyon emléxem, hogy este otthon miket beszéltem apával. pedig akkor már 10 óra is elmúlt. másnap korán ébredtem, amúgy nem volt semmi bajom, a fejemmel se. nem voltam kába és dekoncentrált sem. igaz, hogy a személyimből (még papíralapú) sárdarabok hullottak ki, a sapkám csupa sár, és anya csokitojásokat talált mindenütt. a bicikli megvolt. azt se tudom, hogy akkor sötétben jöttem -e haza. gyanítom, igen, hisz szombatról vasárnapra állítottuk át az órákat.
jól tudtam dolgozni a konyhában délelőtt. bárányt sütöttem a szokásos recept szerint. most is minimum isteni lett, úgyhogy mindenkinek bátran ajánlom ezt a báránysült receptet.
csináltam 1 rakás csoki mousse-t a maradék tojásfehérjékből, ami nem lett rossz, de ha kipróbáljátok, nagyon takarékosan bánjatok a sóval, én inkább 1 csipetet tennék, mint amennyit a recept ír. elég döbbenetes volt a sós tejszínhab megízlelése...
húsvét7főn végre nem esett, tehát biciklizhettem a sok punnyadás után. katasztrófaturizmusost játszottam, ui a helyi rádióban bemondták, hogy mekkorára duzzadt a rába, itt és itt le van zárva. semmi dolgom nem volt, így apa biciklijére pattantam. ez normális, lehet vele zúzni a környékbeli utakon. amikor ráülök erre a bringára, mindig röhögnöm kell. apa telefonját vittem fényképezni, de nem tudtuk áttenni a képeket a számítóra, mert senki nem tudja, merre van az átszivattyúzózsinór, 1általán van -e. ezt előre nem tud6tam. a rába, a strem, és a pinka valóban meg voltak áradva, az utóbbi 2n látszott, hogy már apadnak, de így is döbbenetes volt ez a sok víz. a fák álltak a vízben, a bokrok alig látszottak ki, mindenhol hömpölygött a barna víz, néhol zuhogott, helyenként örvények kacsáztak. a csörnöc áradt meg a legjobban óriási tavat hozva létre maga körül. végül 1 nagyot kerültem, az volt a célom, hogy a körmendre vezető bicikliútnak nevezett valamit ne kelljen használnom. az az út 1 tragédia. outival jár6atlan, apa parasztbiciklije ki1enlíti a hepe-hupákat, azzal nem olyan gáz. és rengetegen használják. utána kéne járnom, hogy kinek a dolga lenne a kerékpárút helyreállítása. körmend városé? közben körmend belvárosát letérkövezték- úgy látszik, ez sose megy ki a divatból. kíváncsi vagyok, mikor kezd el megsüllyedni. ahol autók járnak, minek oda térkő? ráadásul olyan káoszos lett így a látkép. amerre nézel, arra térkő, olyan mint 1 nagy matekfüzet. idiótán néz ki így az üres utca meg tér.

éjjeliszekrény
a szomszédéktól elkértem az 1ik régi éjjeliszekrényt, amit szándékomban áll átdolgozni. 1ik nap éppen nem esett az eső, ezért eltekertem csiszolóvászonért, s du. megkezdem a melót az udvaron. ez 1 kis lakkozott bútordarab. azt volt a tervem, hogy csiszolás után lealapozom, és zománccal lekenem. aztán jöttek a családtagok meg a szomszédék, és javasolták, hagyjam meg a mintázatot, fessem le lazúrral vagy ilyesmi. de ehhez nem csiszoltam le elég szépen, és a furnér ilyen állapotban nem 1 szép látvány, szerintem a pác se hozna ki belőle többet, szebbet. meg most már látom, hogy elszúrtam a csiszolást, mert 60-assal mentem rá 80-as helyett, s ez igen felkarcolta a furnért. amúgy a lakkot könnyedén eltávolítottam a szekrénykéről. utána már csiszolgat6tam 120-assal... a zománcfesték meg előtte az alapozó ezeket a finom karcokat szépen el fogja tüntetni. tehát ne essetek neki 60-assal, azt javaslom. az olajfestéknek meg úgyis mind1, azt le kell égetni. ez a 7fői tapasztalatom 1 faládával, amit itt, pesten kívántam átalakítani. a csiszolóvászon olyan neki, mint halottnak a csók. amúgy lehet, hogy zománc és nem olaj, és abban se vagyok biztos, hogy csak 1 réteg, de jó állapotban van nagyon.
csiszolás után nagyon fel voltam pörögve, ezért segítettem fatternak meg #apámnak szegeket huzigáni használ tetőlécekből meg gerendákból. mindezek csütörtökön voltak. hogy a harapófogózástól vagy mástól -e, de olyan izomlázam lett a tenyeremben, főleg a hüvelykujjmozgató izmokban, hogy szombaton alig bírtam bekötni kamilla cipőfűzőjét. szerencsére virág zippzáras csizmában volt :)
az éjjeliszekrény színe tehát még nincs eldöntve. a festékek korlátozottan állnak rendelkezésre színt illetően. lehet kevertetni kell. azt még kinyomozom, hogy mennyiért kevernek, és mennyi a minimum mennyiség. a festék amúgy kibaszott drága, és fogy rendesen. nem olcsó mulatság tisztességesen bútort felújítani házilag. viszont jó móka, látványos, sokat lehet belőle tanulni, mindenkinek csak ajánlani tudom, ha 1xűen akar önbizalmat növelni.

autózás
pénteken mondtam a fatternak, hogy én szombaton szívesen elvezetek pestre. elfelejtettem, hogy reggel sötét van :) de gyakorolnom kellett. kéne többet is. szar vagyok. nemtok figyelni. balesetközeli szituáció természetesen  nem volt. csak nem értem, hogy mi alapján döntsem el, hogy itt mehetek -e többel, mint amit megengednek vagy sem? jójó, nem mehetek. de vannak helyek, ahol mindenki többel megy. áhh, jobb, ha nem kell beülni az autóba semmilyen esetben sem. lehet apa leizzadt 1 litert, mire tesómékhoz értünk?... pihentetőbb lett volna, ha ő vezet? nem baszott le utána, hogy nagyon szar voltam.

banánpálinka
előzmények itt
húsvét 7főn fatter lezsírozta bélával, hogy kedden kifőzik a banáncefrét. ott tartottunk, hogy bruttó 600 kiló banánunk volt hordókban béláék pincéjében. azt 7főn felszínre hozták, és elszállították a főzdébe tüzifával 1ütt. béla kedden szabadnapos volt, így ő volt ott a pálinkával végig. apa ugye dolgozott. én szunyogoztam, tehát nem tudtam, milyen a friss kihozatal.
szerdán megtudtam, hogy 63 liter lett. a banán árát még mindig nem mondta meg a zöldséges csávó... este aztán megkóstoltam. hát nem semmi. olyan banános süti íze és illata van. összetéveszthetetlen. a natúr sültbanánnak nemtom milyen illata van, de ha olyan, mint a sütinek, akkor hőkezelt banánszagú a pálinka. azt se tudjuk, hogy milyen a normális. mondjuk eleve nem normális magyarországon banánpálinkát főzetni... a napokban volt gyulán pálinkaverseny, ahol a szakik elmondták, hogy érkezett zsűrizésre többek között  thaiföldről banánpárlat.na, azt megkóstoltam volna. vagy még jobb lett volna, ha a mienket kóstolja meg a szakértő zsűri. most a pálinka is nagy divat, elkezdtek odafigyelni erre is. a bor után ez a következő. meg a kézműves sörök. és a magyar gasztronómia, és ezáltal a vidék életre keltése. ezzel kapcsolatban 2 fontos cikk. ajánlom elolvasni:
A készülő földosztás így nem a gazdáknak szól
Aranyszalag és harcsapacal 

szóval a banánpálinka lebuktat. ha megiszol 1 kupicával, utána húzod a csíkot a száddal, a pohárral mindenfelé :)

ashley & james
róluk majd később írok, ha továbbálltak. de cukik, mint mindenki akinek a mezőgazdaághoz köze van.
(már így is 1 litánia lett ebből...)

Nincsenek megjegyzések: