2010. október 19., kedd

cipő

azt elfelejtettem leírni, hogy mekkora nagy biznisz volt megvenni ezt a nw bringáscipőt. szlovákiában hosszútávon is kipróbál6tam. 1 élmény volt. nem zsibbadt a lábam, minden testrészemnek kényelmesebb volt így tekerni, mint a régi, hajlékonytalpú patent adidasban vagy sima tornacipőben.

amcsi kaja
tegnap zoliéknál főztünk 1 baboskáposztát kolbásszal és szalonnával dúsítva. odabaszott. az új lakótársa elmondta, hogy járt kint amerikában pár hetet. szar a csoki, és minden édes. azt mondja, még a hús is. a natúrjoghurtot nem ismerik. édes a sonka. fúújj. 1 kilós steakeket tesznek a hamburgerbe, nem tudják megenni, kidobják. folyamatosan érzékelhető a pazarlás. jesszum, kardba dőlnék, ha ott kéne élnem. a pazarlásnak olyan kibaszottul nincs értelme. csak azért, hogy valakinek hasznot termelj, megveszel 2x akkora kaját, aminek a felét kidobod. rettenetes. meg a nagy autók. fél ember ül 1 autóban. fú, a gondolatától is kikészülök.

futárzsák
múlt 7en kölcsönkértem tesómtól a futárzsákot (ő nem futár), mert nagy és sok dolgot kellett cipelnem. baromi kényelmes, csak hamar elegem lett belőle, hogy mindenki futárnak néz. az intézetben a portás sem ismert meg, amikor begurultam, és elkezdett utánam kiabálni, haha.

kőszeg
gombadömping volt. én ugyan nem szedtem, csak láttam. meg pálinka. meg sör. meg rum. meg viccesség. unokatesóméknál mindig átjáróház van. van ott vmi pozitiv hangulat. jól kiválasztották a házat. meg eleve bennük van a közösségi lét szeretete.

Nincsenek megjegyzések: