2013. február 13., szerda

a kis

herceget lát6od itten. ez 1 falfestmény. jobban mondva nem falfestmény, mert inkább porpasztellel készült. szerintem egész ügyes voltam, ha mégsem így látod, akkor az azért van, mert szar a fénykép hahahah.
oké, a szája nem sikerült, durcis lett, pedig rengeteget dolgoztam rajta, hogy kijavítsam. tehát mindig az 1. mozdulat a jó. és meg kell tanulnom pontosabban rajzolni. a háttéren még alakít6tam volna, úgy látom. nem jó az íve a színeknek. bár a színek szépek.  manónak igaza volt: a pasztell sokkal élénkebb, szinte világít, van benne élet. köszönöm neki, hogy előállt ezzel az 5lettel, megszerettette velem a pasztellal való rajzolást, amikor évekig idegenkedtem tőle. falra sokkal jobb vele dolgozni, mint papírra.
érdekes ez amúgy. olyan nehezen álltam neki. otthon a kinyomtatott kisherceget meg rókát 2xesére nagyítottam (4zethálós módszerrel), s ez is elvett némi időt. aztán felindigóztam a falra. ekkor még a kisbolygó nem volt ott, azt le akartam spórolni. aztán megvolt a fiú, a róka, a rózsa, vmi maszat háttér, s befejezettnek tekintettem a rajzot. másnap addig nézegettem, míg lemondtam a tekerést az igazán szar időre hivatkozva, és úgy döntöttem, ilyet nem adok ki a kezemből, megcsinálom rendesen a háttért. a fal már össze volt maszatolva, lecsiszolva, muszáj volt kihúzni a kép szélét erre a méretre. ami azt jelentette, hogy a kisbolygót is rá kellett rajzolnom, mert üres volt a kép. ez jó móka volt, rájöttem, hogy ez a bolygó nem olyan bonyolult izé, sőt valójában 1 egzakt valami a fogaskerekek miatt. így lett kerek a kép.
ilyenekkel még elszórakoztatnám magam. ja nem is, hanem: ILYENEKKEL MÉG ELSZÓRAKOZTATNÁM MAGAM. érted?

ha már nekiálltam írni, meg kell emlékeznem

b.zoltán
ró. ma kereste 1 ember.
múltkor jógán voltam, s 2 ember kereste.
aztán később múltkor jött 1 sms: 1eztetés céljából visszahívását várjuk. eos faktor zrt.
néztem, néztem, mi ez? mutattam orsinak. mire ő: ez 1 behajtó cég. jesszum, de szerintem én nem tartozok senkinek, nincs hitelem, úristen. hívjad vissza. igen, az lesz a legjobb.
tárcsázom, bemutatkozok, elmondom, hogy kaptam ezt az sms-t.
-igen, igen, és a hivatkozási számot megmondaná?
- pillanat, csak ki kell keresnem..
-... nem is kell, erre a telefonszámra kapta az üzenetet?
-igen.
-mi tulajdonképpen b. zoltánt keressük
taktaktakbimpbump- nagy kő hull le a szívemről. mondom a szokásos szöveget:
-ez már nem az ő száma, vagy 1 éve én használom, nem tudok róla semmit
szóval a fuvarozónknak tartozása is van. lassan kirajzolódik előttem b. zoltán portréja. még páran keresik, aztán testvérként üdvözölhetem a virtuális valóságunkban.

Nincsenek megjegyzések: