nem a gumigyárról van szó. nem continental, semmi biciklivel kapcsolatos. szóval megvan hazánk 1. michelin csillaga. ezt is megértük. gratulálok a costesnek! nem mintha belefolynék a mainstream gasztronómiába, de hát azért olvasok róla valamennyit. kicsit vagyok csak képbe. de ez akkor is nagyszerű. hogy elindult valami. nemrég nyitották fel nekem is a szememet. igazából eddig nem láttam rá az étteremkultúrára, mivel nem jártam. most sem járok, tehát nem nagyon tűnik fel, miket basznak el a srácok. de bemutatták, hogy elég sok mindent, s hogy ebből meg kell találni a kiutat. mondjuk az élelmiszerekkel, táplálékkal szemebeni igénytelenség meglátásához nem kell elmenni étterembe, jelen van az a háztartásokban, munkahelyeken, élelmiszerboltokban is.
unokahúg
igen, megszületett a 2. is! elég cukiii. nem sírt, amikor meglátogattam. majd ma...!
ja, annyi minden kavargott a fejemben. a nagyszerű gondolataim majdnem mind kimentek a fejemből.
fejlődés van
ugye múlt szerdán felástam a kertnek 1 részét. az volt a tervem, hogy még aznap el is veteményezek. de ez nem valósult meg ugyanis a) hideg volt már, majd lefagytak az ujjaim b) nem készítettem el a vetéstervet. mert az fontos. tudományos alapokra helyezem a kertművelést. szóval se szombaton, se vasárnap, se 7főn nem vetettem el a növényeimet. olyna bazi szél fúj, olyan hideg volt... helyette sütöttem, kotyvasztottam meg punnyadtam. semmit tettem 7végén! vagyis olvastam sokat meg játszottam főcukival. ilyen lélekgyarapító 7vége volt ez. mivel elmaradt a 7fői jóga az ünnep miatt, így önmagamban jógáztam 1et. nagyon jó 6ással volt, a befelefordulnikezdő lelkemre. és összeugrott vmi combizmo, kedden nem bírtam rendesen lehajolni. de jött a csúcsszuper rozmaringos izomlazító krém, amivel kimaszíroztam ezt a kis görcsöt. sajnos hűtött a nyavajás. emiatt majd megfagytam az ágyban, hiába báránybőr meg 1000 réteg.
ebből még nem jött le, hogy hol van itt a fejlődés...
szóval nekiálltam festeni. unokatesómnak 2 éves csúszással adom oda a születésnapi ajándékát. ő meg várja. lehet olvassa is ezt? üzenem, hogy kész lesz időben :) szóval nehéz nekiállni a festésnek, de ha meg benne vagyok, akkor könnyedén megy. az a fura, hogy nem is gyakorlok, mégis fejlődök. pihentettem magamban az energiáimat. és előjöttek. lehet nem is fejlődök, de meglepődök, hogy milyen jól sikerül ahhoz képest, hogy nem festek naponta. és miért nem csinálom gyakrabban. annyira elégedett tudok lenni magammal (mostanság). persze a rajzon mindig lehetne kicsit javítani, de 1x csak azt érzem, elég, így marad. újból nem állok neki.
ez volt amikor festettem nászajándékot h-nak. csak néztem, hogy tudok fémet festeni. azt hittem, baromi nehéz, de nem volt az. mi lesz velem később? hehehe
csináltam házilag baileys-t. ebből panna cottát. isssteni. most 7végén újra készítek, hiszeb tejszín meg tojássárga van benne. nehogy nekem megromoljon a drága munka eredménye. inkább az alapanyag drága, nem a munka. mert a panna cottaban az is nagyon jó, hogy gyors. végre 1 olyan valami, amit megcsinálok annak ellenére is, hogy kevés meló van vele. hehehe
ezt is megsütöttem. kalács habcsók töltelékkel. zseniális!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése