liszt, malom, húsvét

liszt, malom
nem volt kedvem írni, de most mégis van. meghozta a telefonbeszélgetés, amit a malomipari múzeum igazgatójával bonyolítottam le az imént. tegnap találtam 1 receptet itt. bagett. fura volt, hogy 500 g liszthez 1 g élesztőt ír. rákérdeztem a német gasztrobloggernél összeszedve minden némettudásomat, és megerősítette a tényt, valamint küldött pár linket, s így megtudtam, hogy ennek a begett receptnek az eredeti tulajdonosa párizs legjobb bagettkészítője volt 2008-ban, ezek után minden kételyem elpárolgott.
szóval elmélyedtem a lisztekben, s eszembe jutott a malomipari múzeum. hogy végre meglátogatom, s tanulok valamit. nemtom hány évig érleltem ezt magamban, mire elkezdtem szervezni.
az igazgató 1 öreg malomipari szaki, őt kell felhívni. ingyen van a múzeumlátogatás. kérdezte, milyen szempontból érdekel. elmondtam. elkezdtünk beszélgetni. hogy mi a foglalkozásom, hány éves vagyok, inkább postai úton küldi ki a tájékoztatót. a lakhelyemmel is tisztában volt, mert pár házzal odább lakott az édesanyja. és ő is foglalkozott munkahelyi zajjal, porral, hiszen a pékeknél meg a malomiparban aztán van bőven. a bezsélgetés végén már ő szorgalmazta, hogy mindenlépp menjek el, és majd bezsélgetünk lisztekről, zajról. hát ez nagyszerű, jobb szó nincs is rá. úgy örülök!

húsvét
most is jól sikerült a nagyszombat, ezt mindenki megmond6ja, aki részt vett benne.
annyira jól álltunk az idővel, nem kellett kapkodni. ilyen sem volt még soha.
szerncsére jó időnk volt, így pinkára az ételszentelésre biciklivel tudtunk menni. el6ároztuk, hogy nem megyünk be a kocsmába, csak a m-ékhoz. ebből az lett, hogy 3 rokoncsaládot látogattunk meg, lecsúszott vagy 5 pálinka meg némi pezsgő. viszont nem rúgtam be, mert ettem sok sütit. azért a gyomromat tartalékoltam az esti kalács+füstölthús+tojás+torma kombóhoz. aztán elcsaptam vele. meglepődtem, hogy tudok annyit enni, hogy kikészüljön a gyomrom. este 10kor már olvastam az ágyban. úgy hallottam, hogy fatter hányt, de reggel kijavított, hogy csak krákogott. néha könnyű összetéveszteni. mindenestre felbuzogtam, gondoltam, ha befejezi, kimegyek én (is) hányni. ahogy a gyomromon tartottam a könyvet, nyomta, és hámyingerem volt. végül is oldalt fordultam, s megszűnt ez a probléma.
viszont vasárnap regggel... immodiumot vetetett be velem a mutter. mielőtt kiszáradnék. fujj. rumot nem i6tam, mert vezetnem kellett.
szóval így telt ez a húsvét: zabálással. sajnos meg is látszik rajtam, most dolgoz6ok, hogyan fogyjak le 3-4 kilót. el6ároztam, hogy ezentúl iszok, é snem eszek. visszanézve... eddig teljes sikertelenség. nem volt jó a gyomrom még húsvét 7főn sem.

kőszeg
csak 1x rúgtam be, akkor se túlzottan. 3 unicum+6 dl bor. legalább szórakoztató beszélgetéseket folytattunk.
a másnapot könnyedén vettem, pörögtem a konyhában, rétest sütöttem. unikatesóm szerintem nem tanulta meg a technikát, mert mindig mással volt elfoglalva. messziről nézve olyan rohadt egyszerűnek tűnik ez a rétessütés, de végül is ugráltatnom kellett nagynénémet meg unokatesómat, hogy a kezem alá dolgozzanak, különben 1 órával később végeztünk volna. mire a tekerésig jutok, a tészta széle kiszárad. otthon nincs ilyen. valamivel több réteslisztet tettem a tésztába, mint szoktam, így sokkal frankóbban elnyúlott.érdemes megbízni a réteslisztben, meghálálja a rétes.
sütöttünk almásat, mazsolás-túrósat, hagymás-tojásosat, és a levágott szélekből egy cseresznyéset.
gyönyörűek lettek. a tojásos teljesen felpúposodott a tepsiben, és megtartotta formáját. ezt nagyon bírom a rétesben, hogy amikor megsül, piros a tészta, látszik rajta, hogy feszül. mint valami égett bőr. le kell zsírozni aztán, hogy ne hulljon millió kis morzsára az egész. olyan gazdag szeretnék csak lenni, hogy a rétest is nyugodt szívve vajjal csinálhassam zsír helyett. a zsírral sincs semmi bajom -mint köztudott, zsírpárti vagyok- de vajjal mégiscsak más lenne. a hagymás-tijásos most lett először igazán jó. eddig alulsóztam. több só kell bele, mint a sima tojásosba, ugyanis a zsírban dinsztelt hagyma édeskés, felvesz 1 csomó sót. legközelebb mákosat is sütünk.

nem írok le mindent. elég lusta vagyok.

jól telt ez a láblógatós 7.
még volt 1 aranyos: kocsma. én csak szódavizet ittam, mert vezettem. hangulat megvolt. az intézmény. hehe. m. súg vmit a kislányának, aki eltávozik. mi beszélgetünk, iszunk tovább, 1x csak megjelenik a lány 1 csokor tulipánnal, hogy boldog névnapot. így esett meg az, hogy felköszöntött az egész kocsma közelgő névnapom alkalmából... 1, 2, 3... 12 ember. hát meglepődtem. és jólesett. és ezek szerint képes vagyok úgy elvörösödni, hogy észre sem veszem. micsoda fejlődés.

vetemény
majdnem 2 7ig nem láttam a növényeimet. dzs. öntözte őket, most meg már az eső is besegít. nem sokat nőttek, viszont elkezdett gazosodni a veteményes. így hát 7végén gyomlálnom kell. mennyi feladatom lesz... a bagett kísérlet is. pavlova...

eső
tegnap b-val CM matricát oszogattunk a szabadság híd budai hídfőjénél. természetesen szarrá áztam, mire odaértem. felvettem a túrabakancsomat. ez 1 kísérlet volt, hogy vajon beázik -e a felülről jövő esőtől is vagy csak a súrlódó fűszálaktól. jelentem, az 1. a jó válasz, szerintem már a népligetnél éreztem, hogy szivárog be a víz a bakancsomba. ráadásul talppal kellett tekernem, mert ugye túl vastag a talpa. remek volt... mire befejeztük az osztást, szinte sütött a nap. minek veszek iylenben részt? amikor nem is vagyok akkora Cm párti mint régebben. sőt.
este a füredi út- rákos út találkozástól az ond vezér út között elkapott valami olyan zuhé... az ikea környékén jártam, iszonyúan esett, lehet még jég is, alig láttam valamit, kopogott az eső mindenhol, ömlött a víz, és tengerekben állt. mire a fehér út#kerepesi-hez értem, alig szemerkélt, apillangó utca előtt meg már csak az aszfalt volt vizes. a 6ár út#mészáros lőrinc-nél pedg tök száraz volt az úttest. így keveredtem haza. nagy élmény volt. de villámcsapás nem ért.

most meguntam.