 |
| muci |
majd elballagtunk a gülbaba türbéjéhez. végre sima utcai cipőben mentem fel a göcsörtös macskaköves úton. gyakori látogató vagyok a környéken, minden külföldi biciklis vendégemet elcipelem oda, csodálják meg. útközben találtunk a török utcában 1 porzsákboltot, ami pont kapóra jött, ui. porzsákot kell vennem a porszívómba, amit vasárnap délelőtt majdnem megtettem a saturnban, ám amikor megláttam, hogy 1 ezressel drágább, mint a neten, sarkon fordultam, és kimentem.
a gülbaba éppen nyitva volt. most nem vesztek/verekedtek össze bent török állampolgárok, csend honolt, a rózsák nagy része levirágzott, nem mintha olyan sok lenne. kedvenc víztornyom még éppen benne volt a panorámában. jó hangulatú kis hely ez. imádom az odavezető lépcsőt, a meredek macskaköves részt, a lepusztult kaput, és bámulom a régóta eladó üres telket, amire cuki házat lehetne felhúzni jó sok pénzért.
a gül baba café vagy micsoda rég bezárt, pedig festői szépségű helyen fekszik, zolival azt gondoljuk, hamar oda lehetne szoktatni a népet.
aztán továbbsétáltunk a rózsadombon. bolyongtunk mindenfelé, zolinak eszébe jutott, látogassuk meg bálintot a kkki-ban. most? aha, biztos dolgozik. így is volt. bálint dolgozott, 4x adott telefonon instrukciókat, hogy merre menjünk, sőt, az utcán lévő emberektől is megkérdeztük. közben ráakadtunk 1 fosószilva fára, amiből belakmároztunk, még a budai alföldön megkaparintottunk pár meggyet, és hazafele jövet nyári almákat gyömöszöltem az övtáskám rekeszébe, majd a lehullott almákkal dobálózva megkíséreltük leütni a fa legérettebb almáját, ami nekem sikerült.
közben gyakran elnevettem magam, hogy milyen vicces a város közepén szedni a gyümölcsöt.
gyalog teljesen más a város, mint bringával. jól megnéztük a rózsadombot meg törökvészt és isten tudja, miylen városrészeket. volt 1 óriási szépen gondozott kert, ahol vasárnap az esti órákban 1 sovány öregember munkálkodott. térdelt, tépte a gazt. cseresznyefája, ribizli bokrai, babja, vagy 20 tő paradicsoma volt. ezeket jegyeztem meg, de még többféle haszonnövénnyel volt beültetve a kertje. pompásan nézett ki.
mindig rácsodálkozok a városra, amikor nem irodaházakat meg templomokat látok, hanem 1 darabka életet, ahol emberek dolgoznak. holott valaha ilyen volt ez a környék. ide jártak nyaralni? most meg be van építve palotákkal, pedig mennyivel szebb a nagy kertben meghúzódó kisház, mint óriási villák 1más hegyén-hátán 5 nm fűvel, 5 garázskapuval...
elég sokat gyalogoltunk, már elegem volt belőle, izomlázam lett, amihez nagyban hozzájárult a szombat du, amikoris kamillával meg virággal fellépcsőztünk a várba 2x is. ki van ehhez hozzászokva? :) szeretem a lépcsőt, mégis sok volt 1xre. azért felmerült a fejemben, hogy ha már ennyi lépcső van, kijöhetnék edzeni, biztos megerősítene, ha reggelente 3-4x felszaladnék -később vánszorognék- a várba.
bicikli
tesóm országátszelő túrája előtt még 1et akart sötétben menni, így péntek este vele tartottam. budaörsön találkoztunk. onnan biatorbágy (andrész cukkrázzda), alcsútdoboz, felcsút, bicske, biatorbágy, érd, nagytétény, haza. nekem ez kb. 120 km volt. napközben forróság tombolt, azonban estére eléggé lehűlt a levegő a fővároson kívül, én majdnem fáztam. találtunk jó utat. volt olyan rész, ahol cska most virágzott a bodza. a faper érik, messziről lehet érezni az illatát. visszagondoltam a velence 280-ra, és rájöttem, hogy többet és gyakrabban kellett volna ennem. ez kulcskérdés.
gábor és én tesómmal fogunk tartani a sötét szakaszon. jól felpakolok kajával, hiszen éjjel sehol sem tudunk majd venni. utána orsival balatonkör? ez nem kérdés. a siófoki víztorony nagy motiváció a számomra. végre meglát6om.
szóval tesóm ma du. vonatozik gargolc felé, és onnan holnap hajnalban halad nyugatra, egészen felsőszölnökig. az ország legkeletibb részéből a legnyugatibba teker el, ami ~650 km. jesszum. én ebből kb. 200-at fogok letekerni. remélem, az önbizalma nem hagyja cserben, és kitart. járvás tamás csodálatos szereplése a race across america-n talán plusz motiváció lesz a gyengébb pillanataiban.
mondtam tesómnak, hogy majd 1 vendégposztot írjon a blogomba az országátszelő után. kíváncsian várom. drukkoljunk neki!
a fixen letakarítottam a láncot és a hajtásrendszert. ilyet sem csináltam még. csak úgy a biciklin. 2-3 olajos dzsuvát dörzsöltem le róla brigéciolos fogkefével. szó se róla, jobban néz ki. elvileg jobban is fut. gondolkodom, hogy vissza kéne térni elől a 42-es tányérra a 39 előtt- ez úgy pörög, mint az állat. néha fárasztó. jobb lenne, ha gyorsabban lassulnék. mostanában elég gyakran használom az első féket. engem ugyan nem érdekel, hogy mennyire nemmmenő, de ha 1x lusta vagyok vagy vészhelyzet van, én húzom. pl tegnap este 10 körül: leszállt a vércukrom, ezért a budafoki útról a szabadság hídnál rátértem a bicikli útra, hogy ott majd elporoszkálok. erre hirtelen nagy robajjal 3 gördeszkás tínagger érkezett meg a járdán a pesti oldal felől. mindenkit (2-3 biciklis) megállásra/vészfékezésre kényszerítve, akik éppen ott voltak. jól rámijesztettek, rájuk is szóltam, hogy nem ártana körülnézni. én mindig k. lelassítok, ha jövök le a hídról, kiteszem a kezem is, hogy jobbra akarok menni. ált. még zöld van a keresztiránynak, és jönnek biciklisek. semmi kedvem ütközni bárkivel is. ezk a kis bunkók meg azt hiszik, övék a híd, mert kitört a vakáció.
du. amikor jöttem át a szabi hídon nem az volt a helyzet, mint 7főn, hogy szakadt az eső, és üres volt a híd meg a bicikliút. ennek nagyon örültem akkor, nevetve tettem meg az utat. tegnap du. pedig tömve volt turistákkal, akik szédelegtek a hídon, és csattintgatták a fényképezőiket. 1 szakállas napszemöveges ezeket mondta nekem: "hello, how are you? fine? have a safe ride!" hát ez nagyon vicces volt, mondtam fine, thank you és integettem.
nemtom jönnek -e a kaliforniai bringások ma hozzám. melanie és a férje/barátja. régen volt már itt zac. le vagyok maradva a blogjának az olvasásában, pedig rendes, nem ír túl sokat.
felbuzogtam, ui. írt joshua, hogy mi a helyzet friscoban. tanulja a zsidó zenét, jönnek a kelet európai variációk is, és itt akar zenét tanulni. jövőre jön mo-ra! hívott, hogy menjek ki én, de nemtom honnan szednék legalább a repcsijegyre pénzt. valami nagy 5let kéne. ez meg csak beugrani szokott. hát igen, itt azért megmutatkozik, hogy nem ártana több pénzt keresni... joshua szerint: ahányszor írok neki vagy bicikliversenyt nyerek vagy sütisütő versenyt :)
tegnap este jöttem haza, és nem értettem, mi lóg ki az 1ik lámpából nagyszőrös utcában. amikor elzöldült, akkor láttam meg, hogy kiesett a gyalogos jelzőlámpából az alsó rész, és immár zölden világít a fejtetőre állított gyalogos :)
cukrász
tegnap végre találkoztam anikóval. vagy 1 éve nem láttam. beszámolt a cukrász pályájáról, amelyet nagy kíváncsisággal hallgattam. igazán jól gondolkodik, ügyes. van jövője. nagyon örültem, hogy találkoztam 1 olyan emberrel, aki imádja a munkáját, és nem sipákol folyton. példaértékű. bár ő sem a cukrász fizetéséből tartja el magát, mert az nagyon szerény, hanem mellette grafikus. azt mondja a műhelyvezetőszerűség meg autószerelő, és cukrász. döbbenet hogy ha ilyen keveset keresnek, hogy tudnak megélni... és ez komoly fizikai munka. persze már majdnem az összes munkát ide lehet sorolni, amit a fekete dobozban végeznek. igen, ezentúl mo-ot fekete doboznak fogom hívni.
az eső végre otthon marasztalt, nem volt kedvem szólni senkihez sem. bekapcsoltam a tilost, és rajzoltam, vágtam, ragasztottam, téptem, szórtam. már majdnem elkészült az 1ik kép, amit kilógatok a falra. már csak le kell vágnom a hátlapot, arra felragasztani a cuccot. és rátenni a keretet. reményeim szerint rá is megy... el ne felejtsek palmatexet venni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése